Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1982-04-28 / 99. szám, szerda
CSEMEGEGYÁRTÓK A közép-szlovákiai tejfeldolgozó üzemek Zvolenská Slatina-\ Sajtgyárában az év legmozgalmasabb időszaka a tavasz. A környékbeli egységes földművesszövetkezetek juhtenyészetéből a télvégi bárányellések után rendszerint március tizedike táján megérkeznek az első friss gomolyaszál- lítmányok. Ezt követően pedig Szlovákia tizenegy járásának mezőgazdasági vállalatai küldik folyamatosan az ízletes juhtúró legfontosabb alapanyagát.- Ilyenkor már napról napra több a munkánk - kalauzol az éppen 185 évvel ezelőtt alapított sajtgyárban Ondrej Kmeť termelésvezető. - Eddig ugyanis csak a hordókban tartósított tavalyi gomolyából „éltünk“. A télen összesen csaknem 150 tonna konzervált juhsajtott dolgoztunk fel, de még közel ugyanennyi múlt évi nyersanyag van a raktárunkban. Tehéntejből készített félkövér sajtot keverünk ehhez, oltóanyagokat adagolunk, majd az érlelés, a sózás és a darálás után nyerjük a juhtúrót. Az íze alapján csak a szakemberek tudnak különbséget tenni a hordóból való és a mostani friss gomolyából készült közkedvelt tejtermék között. Később viszont, amikor már mindenütt a legelőkön lesznek a nyájak, kiéleződik ez a különbség. Nálunk az április végétől János-napig - június 24 - fejt juhtejből legfinomabb a gomolya. Ebből készítjük a májusi juhtúró néven ismert igazi í nyenccsemegét. Közép-Szlovákiában a legrégibb idők óta hagyományszámba veszik a juhsajt és a juhtúró készítését. A krónikák tanúsága szerint az elmúlt évszázadokban a hegyes-dombos vidék népének mindig fontos eledele volt a kesernyés ízű tápláló tejtermék. Elkészítésének első külföldi receptjét a romániai juhászoktól lesték el a Stará Turá-i szarvasmarha-kereskedők. Attól kezdve sok helyen füstölték is a gondosan birkabőrbe kötött, jól összepréselt gomolyát. Ipar- szerüen 1787 óta készítenek juhtúrót Szlovákiában. Ján Vagač, egy Stará Turá-i kereskedő ugyanis akkor építtette fel Detvá- ban az első szlovák sajtgyárat. Tíz évvel később Zvolenská Slatinán, majd Zvolenban, Ružomberok- ban, Spišské Podhradieban és Eperjesen (Prešov) kezdődött meg hasonló módon a „nagyüzemi“ feldolgozás. Jelenleg tizennégy juhtúró készítésére szakosított sajtgyár termel Szlovákiában.- A jellegzetes szlovák élelmi- szeripari termékek közül eddig éppen a juhtúró jutott el a legmesz- szebbre a világon - folytatja a termelésvezető, aki 21 éve dolgozik a tejipari szakmában. - Megmondani sem.könnyű, hogy már hány országban számít keresett csemegének. Eddig Zvolenská Slati- náról is rendszeresen nagy meny- nyiségeket szállítottunk mind a szocialista, mind a kapitalista piacokra. Most azonban, amióta beindult a legkorszerűbb technikával felszerelt Slovenská Lupča-i Sajtgyár, elsősorban onnan viszik külföldre az árut. Mi pedig a hazai és a magyarországi megrendeléseknek teszünk eleget. Az idén egymillió 260 ezer kilót készítünk közvetlen fogyasztásra és 300 000 kilót tartósított állapotban csomagolunk be a fahordócskákba.- Sok, vagy inkább kevés ez a mennyiség?- Ennél jóval több is elfogyna, hiszen állandóan növekszik a kereslet. Ez idő tájt például a szlovákiai élelmiszerboltok ellátása mellett hetente Prágába 3000, az észak- és a dél-csehországi kerületbe 8000, Magyarországra pedig 5000 kilót szállítunk, de mindenhonnan egyre többet kérnek. Kapacitáshiány nem is akadályozná a termelésnövelést, viszont kevés az alapanyag. A sajtgyár legnagyobb gomo- lyaszállítója a Ponikyi Egységes Földmüvesszövetkezet juhte- nyésztö ágazata. Az idén március elejétől április közepéig több mint 3000 kiló, cipóformájúra gömbölyített, lyukacsos fehér sajtot készítettek az ottani juhászok. Hagyományosan tőlük érkezik a leg- jobbb minőségű gomolya is.- Felvásárlókörzetünkben rajtuk kívül a gomolyakészítés igazi mesterei az očovái, a Sliači, az ábelovái, a závadai és a mýtnai bacsók - mondja Ondrej Kmeť. - A nyugat-szlovákiai kerületből ugyancsak huzamosabb ideje a trenčíni és a topolcanyi járás szövetkezeti juhászaitól kapjuk az ízanyagokban leggazdagabb sajtot. Sajnos, az egyik legrégibb juhtenyésztő vidéken, a zvoleni járásban, jelenleg már csak főleg a gyapjú miatt és a hústermelés céljából tartják a nyájakat. Pedig az itteni legelőkön kiválóan tejelhetnének is az állatok, mégis több helyen már felszámolták a tenyészetet, vagy most készülnek erre. Állítólag ráfizetéses. A helyi egységes földművesszövetkezetek szakemberei azonban tavaly ismét megcáfolták az ilyen állításokat, hiszen 640 000 korona tiszta nyereségük volt a juhtenyésztésből ... A sajtgyár második számú terméke a sajtos szalámi, ugyancsak nagyon közkedvelt csemege. Csaknem fele-fele részben finomra darált sertés-, illetve marhahúsból és kemény sajtféleségekből készül. Az idén 1 260 000 kiló juhtúró készül a sajtgyárban. Emília Ostrolucká és Magda Ostrihoňová a fahordócskák százait tölti meg naponta az ízletes csemegével- Az idén már 120 000 kilót gyártunk - tájékoztat Ondrej Šní- der, a töltőrészleg mestere. - Bár ez több az eddiginél, egyelőre mégis csak a közeli környékre és heti 500 kilót egy prágai boltba szállítunk, mert kicsire méretezett részleg a miénk. Ezzel magyarázható, hogy a boltokban mindenütt gyorsan elkapkodják a sajtos szaláminkat. Többnyire rúdszámra kérik a vásárlók.- Mi a titka termékeik nagy népszerűségének?- Elsősorban arra törekedünk, hogy mindig kiváló legyen az áru minősége. Nem fordulhat elő, hogy hibát találjanak munkánkban a vásárlók, mert akkor bizony egykettőre odalenne a jó hírünk. Valamennyien szocialista munkabri- gád-tagok vagyunk, ez pedig becsületes munkára kötelez. Az egyik tizenkéttagú kollektívánk tagjai, Emília Ostroluckával az élén, már az aranyjelvényt is kiérdemelték. Beszélgetésünk közben a műhelyekben és kint az udvaron egyaránt serény munkával telik az idő. Tehergépkocsik hozzák a friss gomolyát, viszik a készterméket. Biztosra vehető, hogy a rakományból semmi sem öregedik majd meg az üzletek polcain. LALO KAROLY kommentáljuk Több rugalmasságot! A belkereskedelmi egyensúly fenntartása, illetve a kereslet és a kínálat közötti összhang állandó felújítása az egészséges gazdasági és társadalmi fejlődés nélkülözhetetlen feltétele. Az utóbbi években bekövetkezett belső és külső változások természetesen erre az érzékeny területre is kihatnak. A vásárló az üzletek választékában közvetlenül tapasztalja a fogyasztási cikkek termelésében ható objektív körülmények és szubjektív okok következményeit. Tény, hogy a kereslet és a kínálat közötti összhang megteremtése ma sokkal nehezebb és bonyolultabb feladat, mint tíz-húsz évvel ezelőtt volt, ezért napjainkban sokkal nagyobb felelősségre és rugalmasságra, sokkal több kezdeményezésre van szükség ezen a területen minden érdekelt irányítási szerv, minden termelési és kereskedelmi szervezet részéről. Csak így érhető el, hogy az áruellátás optimális összhangban legyen mind a társadalmi igényekkel és szükségletekkel, mind pedig a népgazdaság adott lehetőségeivel és erőforrásaival. A belkereskedelmi áruellátás problémájának növekvő igényessége ebből a hármas összefüggésből származik. Ezért a kereslet kielégítésének a mértékét és színvonalát nem lehet csupán az adott kínálat tükrében értékelni, hanem figyelembe kell venni a szélesebb gazdasági összefüggéseket is, beleértve a külkereskedelmi egyensúly kérdését, valamint a takarékosabb nyersanyag- és energiafogyasztás követelményét, különösen a behozatalból származó alapanyagok területén. Az áruellátás területén azonban más szempontok és körülmények is hatnak. Többek között az is, hogy az utóbbi két évtizedben a piac egyes fogyasztási cikkekből jelentősen feltöltődött, az irántuk megnyilvánuló korábbi kereslet visz- szaesett, esetleg teljesen megszűnt. Sajnos, a kereskedelem és a termelés megkésve reagál az ilyen változásokra, aminek az a következménye, hogy egyes termékekből eladatlan készletek halmozódnak fel, s ugyanakkor az új minöségú igények kielégítése akadozik. Ezen a problémán csak hatékonyabb és intenzívebb piackutatással, s a gazdasági irányítás tökéletesítését célzó komplex intézkedések céltudatosabb és következetesebb érvényesítésével lehet segíteni. A belkereskedelmi áruellátásra az is kihat, hogy a jelenlegi tervidőszakban az ismert külgazdasági viszonyokkal összefüggésben jelentősen növekszik a könnyűipar kiviteli termelése. Ez az irányzat a népgazdaság egésze szempontjából azért is előnyös, mert egyes szakágazatokban, például az üveg-, a porcelán- és a faiparban hazai nyersanyagok értékesítéséről van szó. A megnövekedett kiviteli feladatok teljesítése a belkereskedelmi szükségletek kielégítésével együtt bizonyos kapacitásbeli problémákat is jelent a könnyűipar egyes szakágazataiban. Ebből a szempontból viszont az építőipar nyújthatna segítséget az épülő új üzemek mielőbbi befejezésével. Az ipari minisztériumok közlései szerint már az idén javulni fog az ellátás a legtöbb hiánycikknek minősülő termékből az új üzemegységek beindítása következtében. Az áruellátás javításához azonban a KGST-országok közötti csereforgalmat is jobban ki lehetne használni, s néhány apróbb, de szükséges termék gyártásához a helyi gazdálkodási üzemek is hatékonyabban hozzájárulhatnának. Mindehhez azonban a termelés és a kereskedelem kapcsolatainak színvonalasabb szervezésére, az illetékes gazdasági vezetők részéről pedig elsősorban több rugalmasságra és kezdeményezésre van szükség. MAKRAI MIKLÓS A munkahely becsülete MINDEN NAP TELJESÍTIK A TERVET Egy pártértekezleten hallottam, hogy a Nyitrai (Nitra) Húsfeldolgozó Üzem lévai (Levice) részlegének dolgozói kiváló minőségű termékeket állítanak elő és rendszeresen teljesítik az árutermelési tervet. Gondoltam, érdemes közelebbről megismerkedni a munkakollektíva tagjaival. Ondrej Kmeť termelésvezető és Ondrej Šníder mester mindig gondosan ellenőrzi a késztermékek minőségét (A szerző felvételei) Az értesülés után a város egyik szűk utcájából egy kis kapun jutottam a helyszínre, ahol meglepő kép fogadott. Fiatal lányok dolgoztak a szabad ég alatt, s az udvart szegélyező munkahelyiségekből egy-egy kíváncsi dolgozó kukkantott ki. Többször feltettem magamban a kérdést. Itt dolgoznának a tizenkéttagú Tyeresková Szocialista Munkabrigád tagjai, akik közül hatan már megkapták az aranyjelvényt? Ilyen körülmények között is el tudják érni az értekezleten hallott eredményeket? Van kedvük versenyezni a terv túlteljesítéséért és a minőség javításáért? Vajon mi fűti ezeket az embereket? Pár percnyi szemlélődés után Mária Hurajová, a szocialista munkabrigád vezetője elképedésemet látva igyekezett képet adni a munkakörülményeikről és a kollektíváról.- A munkakörülményekkel bizony nem nagyon dicsekedhetünk. Mégis szeretjük ezt a kis üzemet, hiszen a törzsgárda már közel három évtizede dolgozik itt. Többször kértük a korszerűsítést, de az ígéret csak papíron maradt, mert azzal biztattak, hogy az új feldolgozó kombinátban majd javulnak a feltételek. Sajnos, üzemeltetése megkezdését többször elhalasztották. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy munkánk egy kis kockázattal jár, de vállaljuk, mert így kívánja a munkahely becsülete. Mangult Júlia szintén az aranyjelvényesek közé tartozik. Huszonhat éve dolgozik itt, s amikor teljesítményeik kerülnek szóba, tömören ennyit mond:- Mindannyian igyekszünk, ha a munka úgy kívánja, naponta 10-13 órát is dolgozunk. Betegeskedni nincs időnk. Linder Ilona ugyancsak aranyjelvényes, több mint két és fél évtizede dolgozik itt. Betegség vagy más ok miatt nagyon keveset hiányzik. A kollektíva olyan tagja, akire mindig lehet számítani. Erről így beszél:- Együtt dolgozunk, együtt örülünk az eredményeknek, és bánkódunk a hibák miatt. Napi jó teljesítményünkkel arra törekszünk, hogy ne essen csorba a brigád becsületén. A vállalatnál is ismernek, és szégyen lenne, ha egyszer lemaradnánk. Azért is vállaltuk, hogy minden nap teljesítjük a tervet. Nekünk is jó, hogy bekapcsolódtunk ebbe a mozgalomba, mert nem kell a hónap végén hajráznunk, és a megrendelőknek is rendszeresen szállíthatjuk a termékeket. Csömör Sándor is hasonlóan vélekedik. Ö is pontosan jár munkába, és a rábízott feladatokat mindig lelkiismeretesen teljesíti. Jórészt tőle függ, milyen lesz a termékek minősége, mert a vállalati és az általuk tökéletesített receptek szerint ő adagolja a fűszereket. A minőségi mutatók kedvező értékelése után ítélték oda neki az aranyjelvényt. Ján Sochuliak szintén aranyjelvényes. Több mint harminc éve füstöli az itt készített húsárut. Sose panaszkodik, ha meg kell nyújtani a napot, vagy szombaton és vasárnap is dolgozni kell.- Ma is este hét óráig itt leszek- mondja, mert az elkészített termékeket meg kell füstölni. Sokszor előfordul az ilyen túlórázás, ha a terv teljesítése megkívánja. A szemle, a kollektíva néhány tagjával folytatott beszélgetés után a szocialista munkabrigád vezetője név szerint emlegeti azokat a dolgozókat, akik a legnagyobb nehézségek közepette sem váltak meg munkahelyüktől. Elmondja, hogy ezekre mindig lehet számítani, és a minőség sem lehet rosszabb, mert szinte valamennyiüknek mester képesítése van. Nehéz eldönteni, hogy ki felelne meg a legjobban szakmai irányítónak. Szóba hozom a pártértekezlet értékelését. Ezzel kapcsolatban csak annyit mond, hogy túlteljesítették teljesítményi és minőségi normájukat, gazdaságosan dolgozzák fel a nyersanyagot. A szak- szervezetek X kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy továbbra is ilyen eredményesen dolgoznak, a megrendelt árut idejében és jó minőségben leszállítjuk az egyes vállalatoknak.- Hát ez a mi munkahelyünk- mondja az időközben odaérkező Štefan Palkovič, az üzemrészleg vezetője. Nem a legkorszerűbb, de mégis sajnáljuk. Nehéz szívvel válunk meg tőle, ha elkészül az új üzem. BALLA JÓZSEF ÚJ szú 4 1982. IV. 28.
