Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1982-04-27 / 98. szám, kedd
ÚJ sző 3 1982. IV. 27. Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója a nemzeti bizottságok feladatairól a CSKP XVI. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa és a CSKP KB 6. ülése után (Folytatás az 1. oldalról) sagok munkáját, és hangsúlyozta a szocialista társadalom politikai, gazdasági, szociális és kulturális fejlesztésébe való aktív bekapcsolódásának fontosságát. A kongresszus a nemzeti bizottságok tevékenységében a legfontosabb feladatok közé a szocialista demokrácia tökéletesítését és elmélyítését sorolta. Pártunk főleg a szovjetek tevékenységéből vett példát a nemzeti bizottságok munkája, szerkezete és jogköre meghatározása során. És ebből merített a nemzeti bizottságoknak mint a munkások és parasztok tömeges politikai-hatalmi szervezetének a kiépítése során. mégpedig a fasizmus elleni küzdelem és a nemzeti demokratikus forradalom szocialista forradalomba való torkollásának és az ország szocialista építése megszervezésének időszakában. A szovjetek még ma is az ösztönzés és a tanulságok forrását jelentik számunkra abban, hogy a nemzeti bizottságok tevékenységében, a szociális és területfejlesztési terve kidolgozásában, a komplex lakásépítés kérdéseinek a megoldásában, a környezetszépítésben és -fejlesztésben, valamint a környezetvédelemben és egyéb munka- szakaszokon elmélyítsük a szocialista demokráciát. A nemzeti bizottságok forradalmi jellege, amelyből ma is merítünk. a nemzeti felszabadító harcban, főleg a Szlovák Nemzeti Felkelés időszakában kristályosodott ki. A Kassai Kormányprogram az állam- és a közigazgatás területi szerveiként jelölte meg a nemzeti bizottságokat, amelyeket a nép választ és amelyek tevékenységét a nép ellenőrzi. A nemzeti bizottságok a néptől idegen és bürokratikus igazgatási apparátus helyébe léptek. A nemzeti bizottságok létrehozása és tevékenysége során érvényesített népi demokratikus alapelveket a dolgozó nép Februári Győzelme után tovább tökéletesítettük, és ezek alapján határozzuk meg politikai és társadalmi hatáskörüket napjainkban is. A kommunista párt közvetlen vezetésével fokozatosan tökéleteE ívtársak! A nemzeti bizottságok munkájának értékelésekor, feladatainak kijelölésekor szem előtt tartjuk, hogy e területre is hatással vannak a bonyolult belső és külgazdasági feltételek. A népgazdaság intenzív fejlesztésének, a termelés hatékonysága növelésének és minősége javításának, a tudományos-műszaki haladás eredményei gyakorlati érvényesítésének - mint a fejlett szocialista társadalom építése alapvető feltételei megteremtésének - objektív szükségszerűsége megköveteli, hogy hatékonyabban mozgósítsunk minden erőforrást és tartalékot, amely dolgozóink politikai és társadalmi aktivitásában, valamint kezdeményezésében rejlik A növekvő aktivitásra azért van szükség, mert olyan korban élünk, amelyben az imperializmus, főleg az észak-amerikai imperializmus hibájából, egyre jobban kiéleződött a nemzetközi feszültség, intenzívebbé válnak a politikai és ideológiai támadások, és egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a szocializmus ellen abból a célból, hogy bomlasszák a szocialista országokban a helyzetet, s a szocialistaellenes erőket ellenforradalmi akciókra aktivizálják. Az ilyen támadások ellen megbízható bázis az összeforrottság, a társadalom erkölcsi és politikai egysége, amelynek megszilárdításában pártunk vezetésével pótolhatatlan szerepet töltenek be demokratikus népképviseleti szerveink is. Éppen ezért a nemzeti bizottságok tevékenységének arra kell irányulnia, hogy határozottabban mozgósítsanak minden erőt munkánk békefeltételeinek megvédésére. Továbbá törekedni kell az sítettük a nemzeti bizottságok tevékenységének munkaformáit és -módszereit, szilárdult a nemzeti bizottságok és a tömegek kapcsolata Azokkal a tömegekkel, amelyek bekapcsolódtak a társadalmi ügyek irányításába. A nemzeti bizottságok fontos politikai erőként jelentős mértékben bekapcsolódtak a szocializmus építésébe. Aktívan hozzájárultak a szocialista építéshez az iparban, a kereskedelemben, a szolgáltatásokban, az iskolaügyben, a kulturális tevékenységben és a társadalmi élet más szakaszán. Rendkívül jelentős feladatot játszottak a nemzeti bizottságok mezőgazdaságunk szocialista átszervezésében is. Pártunk ezért a munkáért már több ízben kifejezte elismerését és köszönetét a nemzeti bizottságoknak, azok tisztségviselőinek, dolgozóinak és nagyszámú aktívájának. Mindig „ügyeltünk arra, hogy az államhatalom és -igazgatás helyi szervei munkájának színvonala megfeleljen a szocialista társadalom építése szükségleteinek. A nemzeti bizottságok aktivitása állandóan növekedett, ez visz- szatükröződött a gazdasági szervező, kulturális nevelő és hatalmiigazgatási funkcióikban is, valamint a Nemzeti Front választási programjai teljesítése során a lakosság kezdeményezésének kibontakoztatásában. A Nemzeti Front választási programjai társadalmi viszonyaink konszolidálódásának és normalizálódásának gyümölcsei. Mindez a céltudatos politikai szervező és ellenőrző munka, valamint a nemzeti bizottságoknak a pártszervek és -szervezetek általi helyes irányításának eredménye. Szlovákia nemzeti bizottságaiban 61 408 képviselő dolgozik; közülük 41 százalék munkás, 19 százalék földművesszövetkezeti tag, 24,5 százalék értelmiségi, további 31,5 százalékuk nő és 35,2 százalékuk fiatal. Arányosan képviseltetik magukat a Szlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetek és nemzetiségek is. A nemzeti bizottságok különböző szakbizottságaiban és aktíváiban több mint 170 ezren dolgoznak. Olyan elért életszínvonal megörzésere és fejlesztésére, amint azt a CSKP XVI. kongresszusa is célul tűzte. A társadalmunk gazdasági és szociális fejlesztéséből adódó feladatok végrehajtása megköveteli, hogy hatékonyabban fejlődjön a nemzeti bizottságok gazdasági szervező funkciója. A fejlesztés intenzifikációs tényezőinek széles körű kihasználása, a munka hatékonyságának növelésére és minőségének javítására irányuló stratégia következetesebb érvényesítése a nemzeti bizottságok feltételei közepette is feltételezi a komplex intézkedések alapelveinek következetesebb alkalmazását. A nemzeti bizottságok vállalatai által elért részeredmények bizonyítják, hogy nem minden gazdasági vezető tudatosította a komplex intézkedések jelentőségét, s ezért nem is törekedtek azok gyakorlati érvényesítésére. Ebből adódott az is, hogy a nemzeti bizottságok által irányított néhány vállalatnál nem éltek a kezdeményező tervezés nyújtotta lehetőségekkel sem. A komplex intézkedések érvényesítése során minden munkahelyen igényes politikai légkört kell teremteni a fogyatékosságok elleni harcra, meg kell oldani a gazdasági nehézségeket, és meg kell teremteni a dolgozók hatékony munkakezdeményezési formái kibontakoztatásának a feltételeit. A nemzeti bizottságok jelentősen befolyásolják a népgazdaság fejlődését, valamint a lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését. Pótolhatatlan szerepet töltenek be területi hatáskörükben a komplex gazdasági és szociális programok megvalósítása során. E feladatuk napról bázis ez, amely nem csupán azt teszi lehetővé, hogy a nemzeti bizottságok munkájába széles tömegek kapcsolódjanak be, hanem tevékenységük színvonalasabbá tételének forrása is. A CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa által kitűzött igényes feladatok végrehajtása megköveteli, hogy tegyék színvonalasabbá a nemzeti bizottságok, a nemzeti bizottsági képviselők, aktívák és apparátusok gazdasági szervező és politikai nevelő tevékenységét. A CSKP KB 6. ülése határozatával összhangban lényegesen növekednie kell a nemzeti bizottságok szerepének az egyes területi egységek komplex gazdasági és szociális fejlesztésében a városok és falvak építésében, a lakossági szolgáltatások fejlesztésében. Igényes feladatokat teljesítenek a nemzeti bizottságok az áruellátás, a lakáskérdések megoldása, a termőföldvédelem, a vízgazdálkodás, a közúti közlekedés, az egészségügy, a szociális gondoskodás, az iskolaügy és a kultúra, valamint a munkaerő-gazdálkodás terén. E feladatok sikeres végrehajtása megköveteli, hogy növekedjen a választott szervek és képviselők tekintélye, elmélyüljön a nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége az irányítás minden fokán, erőteljesebben bontakozzon ki a Nemzeti Front társadalmi szervezeteivel való együttműködésük és a dolgozók nagyobb mértékben kapcsolódjanak be munkájukba. A szocialista demokrácia továbbfejlesztése és elmélyítése éppen ezért nem csupán a jogok nagyobb fokú érvényesítését, a dolgozók irányításba való bekapcsolódásának növelését feltételezi, hanem a nemzeti bizottsági szervek, azok tisztségviselői és a lakosság számára is több kötelességet szab meg, feltételezi, hogy nagyobb felelősséggel járulnak hozzá a létszükségletek színvonalasabb kielégítéséhez. A nemzeti bizottságok munkájának hatékonyabbá tételében látjuk a CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa programja, illetve határozata sikeres végrehajtásának egyik útját. napra sokoldalúbbá és igényesebbé válik, főleg ha figyelembe vesz- szük a nemzeti bizottságok irányító és tervező tevékenységében tapasztalható fogyatékosságokat, valamint az államhatalmi-igazgatási szerepük érvényesítésében felmerülő problémákat. Az intenzív gazdaságfejlesztésre való áttéréssel kapcsolatos intézkedésekkel összhangban 1980 óta megváltoztak a nemzeti bizottságok feladatai az általuk irányított gazdasági területeken. Számolunk azzal, hogy a nemzeti bizottságoknak kevesebb erőforrás áll majd rendelkezésre gazdasági feladataik végrehajtásához. Ez nemcsak a tüzelőanyagra, az energiára és a fémekre vonatkozik, hanem számos nyersanyagra, anyagra és termékre, állóeszközre és a munkaerőforrásokra is. Ami a nemzeti bizottságok munkája hatékonyságának növelését illeti, a 7. ötéves tervidőszakban az állóeszközök terén is döntő fordulattal számolunk. Noha a nemzeti bizottságok gazdálkodásában a beruházások terjedelme a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva szinte semmit nem változik, lényegesen csökken az újonnan megkezdett építkezések száma. Az, hogy a népgazdaságban csökkenteni kell a beruházások mértékét, bennünket is az eredeti szándékok megváltoztatására kényszerít a komplex lakásépítésben, miközben növeljük a lakások alapterületét. A nemzeti bizottságokban működő kommunisták feladata, hogy a korlátozott beruházási keretek ellenére a 7. ötéves tervidőszakban a maximális mértékben használják ki a lehetőségeket a lakásgazdálkodási nehézségek enyhítésére, miközben optimálisan kihasználjuk a hőtermelési és melegvíz-szolgáltató objektumokat, a közműhálózatot. A bonyolultabbá váló feltételek közepette éppen ezért következetesebben kell koordinálni városainkban, járásainkban és kerületeinkben a gazdasági, szociális és kulturális élet minden szakaszát a társadalmi érdekekkel összhangban. Úgy, hogy figyelembe vesszük az egyes területek eltérő természeti és gazdasági feltételeit, és a munkaerő és a helyi erőforrások célszerű kihasználására törekszünk. Ezzel összefügg az egész beruházási tevékenység, a termelés koncentrációja és a gyártásszakosítás, az infrastruktúra fejlesztésében a szükséges arányok megteremtése, továbbá a környezet fejlesztése és védelme is. A központi állami szerveknek meg kell teremteniük a feltételeket az egyes területek komplex fejlesztése távlati terveinek kidolgozásához, s ahhoz, hogy ezek szorosan kapcsolódjanak az ágazati fejlesztési koncepciókhoz. Szükséges feltételnek tartjuk a központi ágazatirányításnak a nemzeti bizottságokkal való szoros, konstruktív és állandó együttműködését. Rendkívüli figyelmet fordítunk a környezetfejlesztésre és -védelemre. Az SZLKP Központi Bizottsága és az SZSZK kormánya az utóbbi időszakban több intézkedést foganatosított a környezet egészségesebbé tételére, s ügyelni kell arra, hogy az semmi esetre se rosszabbodjon. A nemzeti bizottságok kötelessége ezeknek az intézkedéseknek idejében történő megvalósítása, a nemzeti bizottságok koordinációs és ellenőrző szerepének következetesebb érvényesítése és az, hogy a környezetet károsítok ellen törvényes eljárást indítsanak. Elvtársak! A nemzeti bizottságok széles körű anyagi- műszaki alappal rendelkeznek, amely 43 százalékát képezi az SZSZK kormánya által irányított gazdasági alapoknak A nemzeti bizottságok ágazataiban több mint 490 ezren dolgoznak. Évente több mint 10 milliárd korona beruházási eszközt fordítanak a komplex lakásépítésre és a járulékos beruházásokra. A nemzeti bizottságok költségvetéséből fedezik az egészségügyi fejlesztésre fordított eszközök 90 százalékát, az oktatásügy fejlesztésére fordított összeg 80 százalékát és a kultúra fejlesztésére fordított összeg 75 százalékát. A nemzeti bizottságok e téren jó eredményeket értek el. Az utóbbi két ötéves tervidőszakban Szlovákiában több mint 442 ezer lakás épült. Az új lakások számát a lakosság számához viszonyítva a nagy építőipari intenzitással rendelkező országok közé tartozunk. A járulékos beruházások keretében egész sor fontos egészség- ügyi, oktatási, kulturális, testnevelési, vízgazdálkodási és más intézmény épült. A nemzeti bizottságok jelentősen hozzájárulnak a lakosság aktivitásának kibontakoztatásához, a városok és falvak Z-akcióban történő fejlesztése során. A hatodik ötéves tervidőszakban a Z- akció beruházási részében 49 óvoda épült összesen 27 346 férőhellyel, 65 bölcsőde 2468 gyermek számára, 51 alapiskola 6873 tanuló számára, a vízvezeték-há- lózat 992 ezer méterrel bővült stb. A lakosság a Z-akció keretében nyolcmilliárd korona értékű társadalmi munkát végzett. Ezekhez az eredményekhez jelentősen hozzájárult a nemzeti bizottságok szocialista versenye. A 7. ötéves tervidőszak első évének eredményei azonban azt mutatják, hogy a nemzeti bizottságok tevékenységében sem sikerül Területi hatáskörükben a nemzeti bizottságoknak következetesebben kell ügyelniük a levegő tisztaságára, a felszíni és föld alatti vizek tisztaságára, a zöldövezetek karbantartására és bővítésére, a vállalati termelés negatív következményeinek felszámolására. Persze, mindez nem megy a vízgazdálkodási szolgáltatás minőségének javítása és az ökológiai építkezések következetesebb kivitelezése nélkül. Az egész népgazdaság és a lakosság számára komoly problémát jelent a vízzel való gazdálkodás. A víz egyre inkább az iparfejlesztés limitáló tényezőjévé válik, és ez vonatkozik a lakosság ilyen irányú igényeinek kielégítésére is. Szükséges, hogy a nemzeti bizottságok és a vízgazdálkodási vállalatok törődjenek a víz felhasználásának ésszerűsítésével, s hogy megelőző karbantartással vegyék elejét a fölösleges veszteségeknek. Egyik kulcsfontosságú feladatunknak tekintjük, hogy javítsuk a vízellátást az e szempontból rosszul ellátott területeken, s hogy a komplex lakásépítéshez szükséges vízgazdálkodási objektumokat létesítsünk. \ Állandóan időszerű“ és nagyon fontos kötelessége a nemzeti bizottságoknak a termőföld védelme és kihasználása. Ügyelniük kell arra, hogy következetesen teljesítsék a termőföld védelmével és hasznosításával kapcsolatos törvényes intézkedéseket, s hogy a törvények megszegői ellen megfelelő eljárást indítsanak. Ha pedig valaki ideiglenesen igénybe vesz, illetve nem használ ki földterületet, akkor meg kell követelni a rekultivációt, hogy a földterületet visszajuttathassák mezőgazdasági művelésre. Sürgető feladat, hogy a nagyüzemi módon megművel- hetetlen földterületeket rugalmasabban osszák szét a kertbarátok és a kisállattenyésztők között. Ennek feltétele, hogy aktívabban működjenek együtt az illetékes szövetségekkel. legyőzni bizonyos ismétlődő hiányosságokat. Különösen sok a kívánnivaló a lakásépítés és a járulékos létesítmények építése terén. A megoldást abban látjuk, hogy nagyobb mértékben kell összpontosítani a beruházó építőipari szervezetek kapacitását a megkezdett építkezések befejezésére, a komplex lakásépítés - beleértve a járulékos beruházásokat is - megfelelő előkészítésére és folyamatos kivitelezésére. A nemzeti bizottságoknak mint a beruházási folyamat résztvevőinek e téren aktívabban hozzá kell járulniuk e folyamat hatékonyságának növeléséhez, főleg az építkezések jobb területi és tervezési előkészítéséhez. A pártszervekhez is számos észrevétel érkezik a lakosságtól, a lakótelepek járulékos és műszaki felszereltségét illetően. Nem sikerül ugyanis megvalósítani azt az elképzelést, hogy az új lakótelepeket teljes felszereltséggel adják át. Az SZLKP tavalyi kongresz- szusán sürgetően hangsúlyoztuk, hogy ez a nemzeti bizottságok és az építőipari szervezetek fontos politikai feladata. El kell érnünk, hogy főleg a nagyvárosok lakótelepei egységes, egész szociális szervezetként fejlődjenek és működjenek, eleget téve a lakosság anyagi és kulturális igényeinek A lakásépítés hatékonyságát úgy biztosíthatjuk, ha növeljük a típustervek felhasználását és csökkentjük az építkezések energia- igényességét. Ez teljes mértékben vonatkozik a Z-akció beruházási részére is, amelyet úgy kell irányítani, hogy kivitelezéséhez a lakosság is hozzájáruljon, egyben az akció nevelő hatású legyen, merítsen a helyi forrásokból szem előtt tartva a társadalmi érdekeket. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a Z-akció nem helyettesíti a nagyberuházásokat, az össze- (Folytatás a 4. oldalon) Hatékonyabban használjuk ki az erőforrásokat és a tartalékokat Határozottabb küzdelmet a fogyatékosságok ellen
