Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1982-04-23 / 95. szám, péntek
Vita a CSKP Központi Bizottságának 6. ülésén-ÚJ SZÚ 5 1982. IV. 23. (Folytatás a 4. oldalról) tű képviseleti szervekbe több mint 18 ezer képviselőit választottak meg. A képviselőjelöltek kiválasztásakor elsősorban azt tartottuk szem előtt, hogy növekedjen a munkások és szövetkezeti földművesek, a nők és a fiatalok képviseleti aránya. Ezáltal jő feltételeket teremtettünk a lakosság ezen csoportjai aktivizálására s a Nemzeti Front választási programjai teljesítésére. Hogy segítsük a fiatal képviselők munkáját, létre hoztuk a fiatal képviselők aktíváit. A falvak összevonásának következtében nő a polgári bizottságok jelentősége. Ezek feladatának tartjuk, hogy az összevont községekben és a városokban a párt- szervezetek irányításával, szorosan együttműködve a társadalmi szervezetekkel gazdag társadalmi-politikai és kulturális tevékenységet bontakoztassanak ki, megnyerjék a lakosságot a Nemzeti Front választási programjainak teljesítésére. Sajnos nyíltan be kell vallanunk, hogy ezt nem mindig sikerül elérnünk. Nem könnyű például jól működő polgári bizottságok nélkül biztosítani a nemzeti bizottságok feladatainak teljesítését a čadcai járásban, ahol több mint 800 település van. Ezért értékeljük nagyra azt, hogy a javasolt intézkedések a nemzeti bizottságok tevékenységé és struktúrája e fontos láncszemeinek kérdését is megoldják. Polgáraink elsősorban a központi községek nemzeti bizottságainak munkáját érintő intézkedéseket értékelik majd nagyra. A zvoleni és a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban szerzett tapasztalatainak azt mutatják, hogy jelentősen megnövekszik az alapszintű egységek jogköre, egyszerűsödik az ügyintézés. Pártunk kongresszusa hangsúlyozta azt a jogos követelményt, hogy a nemzeti bizottságok bővítsék és javítsák a szolgáltatásokat, gondoskodjanak a lakosság lakásigényeinek, ellátásának, közrendet és közlekedést érintő követelményeinek körültekintő biztosításáról, a városok és falvak tisztaságáról. Tudjuk, hogy az állampolgárok ezeket a kérdéseket bírálják leggyakrabban, ezeknek tehát nagy szerepük van állampolgáraink szocialista rendszerünk iránti visszonyának megszilárdításában. Kerületünkben az összes nemzeti bizottság nagy figyelmet szentel e kérdések megoldásának. Jelenleg - sokkal nagyobb mértékben mint eddig bármikor - fő feladatnak számít a politikai-szervező és nevelő munka hatékonyságának növelése. Naponta meggyőződhetünk róla, hogy az anyagi értékek megteremtésénél, fel- használásánál és védelménél a gazdasági és a társadalmi tevékenység minden szakaszán döntő szerepe van az emberi hozzáállásnak. Ezért kerületünkben a nemzeti bizottságok számára igyekszünk megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy ápolják és elmélyítsék a dolgozókkal való lehető legszorosabb kapcsolatot. JOSEF KORČÁK elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a CSSZK kormánya elnökének felszólalása Sok szó esik az elnökség jelentésében a nemzeti bizottságok sokoldalú tevékenységének kérdéseiről. Számos feladat vár ránk az oktatásügy területén, ahol a legközelebbi napokban szó lesz a tízéves kötelező iskola- látogatás bevezetéséről, nagyobb figyelmet kell szentelni a kulturális élet színvonalának városainkban és községeinkben, számos probléma van az egészségügy, a közlekedés, a lakásgazdálkodás, a bolthálózat területén és más szakaszokon. Különleges figyelmet érdemel a kormány és a nemzeti bizottságok részéről a szolgáltatások színvonalának további javítása. Egyetértünk azzal a kritikával, amely e gazdaságilag és politikailag fontos területen mutatkozó komoly fogyatékosságokat illeti. A lakosságnak joga van megkövetelni, hogy a szolgáltatások valóban jól szolgáljanak. A szocialista állam jó neve s az emberek viszonya a szocializmushoz sokban függ attól, hogyan tudják a nemzeti bizottságok a mindennapi, látszólag lényegtelen ügyekről való gondoskodást összekapcsolni az emberek neveléséhez való politikai hozzáállással. Ezzel megsokszorozódnak a követelmények az államigazgatási szervek szoros együttműködésével, a kormány, az egyes minisztériumok és a kerületi nemzeti bizottságok közötti kapcsolatok és együttmüködés további erősítésével szemben. Szó volt itt a nemzeti bizottságok történetéről és fontos szerepükről a szocializmus építésében. Gondolom, hogy ebből az alkalomból elismeréssel kell szólnunk a város- és községfejlesztési és -szépítési, a Z-akció keretében kibontakozott állampolgári aktivitásról, ennek nagy gazdasági és politikai jelentőségéről. Erről nemcsak a múlt és az ismert eredmények iránti tiszteletből beszélek. A nemzeti bizottságok munkájának e fontos és hasznos része kibontakoztatásáról a megváltozott körülmények szemszögéből is elgondolkodunk a jelenlegi lehetőségekkel és szükségletekkel összefüggésben. Nem kevés gondot okoz a nemzeti bizottsági tisztségviselőknek az a tény, hogy egyre nehezebb megszerezni a helybeli üzemek segítségét, főként ami jármüvek és építőipari gépek odakölcsönzé- sét illeti. A takarékossági intézkedések ellenére is a közös cél érdekében meg lehet találni az elfogadható megoldásokat. Tapasztalatink szerint elérkezett az ideje, hogy az űj gazdasági mechanizmusra vonatkozó intézkedések lebontásával kapcsolatban újrafogalmazzuk az ipari és mezőgazdasági üzemek viszonyát a nemzeti bizottságokhoz, ezeket szilárdabb és kötelezett gazdasági alapokra helyezzük. Semmi esetre sem lenne szabad egyes tisztázatlan gazdasági kapcsolatok miatt megengedni a lakosság kezdeményezéseinek korlátozását és az emberek részvételének csökkenését otthonaik építésében és szépítésében. A Z-akció nagyfokú hatékonyságát és jelentőségét a választási programok teljesítésére, a lakosság és a nemzeti bizottságok kapcsolatainak erősítésére és a Nemzeti Front szerveivel és szervezeteivel való együttműködésre nézve tavalyi eredményeink is bizonyítják. A Z-akció beruházási és nem beruházási részében kitűzött feladatok megvalósítására a lakosság 236 millió órát dolgozott társadalmi munkában és 2,5 milliárd korona költség mellett 5,5 milliárd korona értéket hozott létre. A nemzeti bizottságok 1981. évi versenye azt bizonyítja, hogy haladás mutatkozik annak a tervnek a teljesítésében, hogy a nemzeti bizottságok jó munkájának kritériuma nem az új létesítmények nagysága és költségessége, hanem elsősorban a lakosság jogos szükségleteinek a kielégítése. Az elnökség jelentése bírálja a mértéktelen hivataloskodást és a rengeteg papírtologatást az államigazgatás valamennyi szintjén. Tudjuk, mennyire vagyunk felelősek azért az állapotért, amelyre a CSKP XVI. kongresszusa rámutatott és amely a lakosság észrevételeinek tárgya. Igyekszünk változtatni a dolgokon. Az utóbbi években a cseh kormányban több alkalommal foglalkoztunk a kimutatások mennyiségének és terjedelmének korlátozásával a megkövetelt jelentések célszerűségének felülvizsgálásával, az utasítások csökkentésével és egyszerűsítésével. A Cseh Szocialista Köztársaság államigazgatásában dolgozók száma 1976 óta nem emelkedett. Ez azonban nem lehet ok az elégedettségre. Tudatában vagyunk a felelősebb és az energikusabb hozzáállás szükségességének, hogy itt is egyre jobban gazdálkodjunk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ügyintézés elburjánzása, a kihasználatlan munkaerők és a céltalan papírtologatás elleni harcot nem lehet sikerrel folytatni, csak adminisztratív módszerekkel, egyszeri kampányokkal, részletintézkedésekkel, vagy csak az egyének munkamódszereinek egyszerű bírálatával. A helyzet alapvető és tartós megváltoztatása megköveteli az irányítási rendszer tökéletesítését kötelező és jól megfontolt magatartás alapján. A népgazdaság tervszerű irányításának kérdéseivel foglalkozó kormánybizottságoknak ezzel összefüggésben nagyobb aktivitást kellene kifejteniük és gyorsított ütemben kidolgozniuk a szükséges konkrét javaslatokat. A 7. ötéves terv gazdaságossági programjának megvalósításával összhangban a cseh kormány a múlt héten ismételten foglalkozott az ügyintézés terjedelmének csökkentésével A hatékonyabb és ugyanakkor olcsóbb igazgatásra való törekvést a társadalom jobb minőségű és hatékonyabb irányításáért folyó küzdelem részének tekintjük. Az irányítással szembeni igényesség fokozódásának azonban nem szabad az apparátus számbeli növekedéséhez, a hivatalos ügyintézés bővüléséhez, a nagyobb papírfogyasztáshoz és a társadalmi költségek általános növekedéséhez vezetnie. Azt, hogy milyen nagy mértékben vétkezünk ezen elvekkel szemben, több példával is igazolni lehetne. Ha az illetékes termelési-gaz- dasági egységek, amelyek felelősek azon termékekkel való ellátásért, amelyek termeléséhez adottak a feltételek, teljesítenék kötelességeiket, elmaradna egy sor tanácskozás, ismétlődő szolgálati út és különféle költséges felmérés. Ezt a helyzetet nem tűrhetjük tovább, s a javítás érdekében a cseh kormány elvi határozatokat hozott. Október elsejei hatállyal meg kell szüntetni minden felesleges ágazati kimutatást, s csak a központi szervek és a népgazdaság számára nélkülözhetetleneket kell elvégezni. Azonnali érvénnyel felszólítottuk a minisztériumokat és a kerületi nemzeti bizottságok tanácsait, hogy szüntessék be az összes olyan jelentés feldolgozását, amely nincs jóvá hagyva. De maguk a nemzeti bizottságok is hibásak a mértéktelen papírmunka elburjánzásában. Alárendelt szervezeteiktől sokszor olyan adatokat is kérnek, amelyekhez más úton is hozzájutnak. Az elfogadott kormányhatározatnak jelentős változást kellene eredményeznie az eddigi gyakorlatban. Tudjuk azonban, hogy a határozatok következetes érvényesítése ellenállásba ütközhet, konfliktusokat válthat ki egyes helyeken, mert bizonyos emberek munkakörét és munkahelyét érintik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felesleges bürokratizmus felszámolása feltétele és eszköze a szocialista demokrácia további fejlesztésének. Most, amikor az élet egyre nagyobb igényeket támaszt az állam- igazgatás színvonalával szemben, nem lenne helyes valamilyen megkülönböztetés nélkül elítélő harcot folytatni a hivatalok és hivatalnokok ellen. A gyakorlat azt mutatja, hogy a hatékonyabb adminisztráció, a pontosabb és szigorúbb nyilvántartás, a megalapozott, idejében történő tájékoztatás nélkül nem lehet javítani a rendet, szilárdítani a fegyelmet és fokozni az ellenőrzés szerepét. A hasznos, szükséges, a társadalom és az állampolgárok érdekeit szolgáló adminisztrációs munka elismerést érdemel. Ezért az ezen a szakaszon becsületesen dolgozóknak saját érdekükben következetesen és határozottan fel kell lépniük minden bürokratikus megnyilvánulás ellen. A szocializmus fejlesztése csak a társadalmi élet szervezettségének megszilárdításával, az ezt szolgáló elvek öntudatos érvényesítésével érhető el. Ehhez elengedhetetlen a tudományos irányítás, az egész apparátus formalizmusmentes, tettrekész munkája a helyi nemzeti bizottságoktól kezdve egészen kormányszintig. Ennek érdekében következetesen meg fogjuk követelni, hogy bármilyen határozat elfogadásakor konkrétan kimutassák annak adminisztratív igényességét, s az ebből eredő költségeket. Senkinek sem engedhetjük meg, hogy a szocializmus tekintélyét elhiva- talnokoskodja. Ezt az irányvonalat, melyet a XVI. pártkongresszus határozott meg és a központi bizottság ezen ülése ismét hangsúlyozott, a cseh kormányban, állampolgáraink legsajátabb érdekében, következetesen érvényesíteni fogjuk. A központi bizottság elnöksége az utóbbi években rendszeresen foglalkozik a nemzeti bizottságok alapvető kérdéseivel, s ezekkel kapcsolatban számos dokumentumot fogadott el. Ezeknek a kérdéseknek a központi bizottság ülésén történő megvitatása fokozza e problémakör társadalmi jelentőségét. A cseh kormány ezeket a dokumentumokat felelősségteljesen lebontja, és fokozatosan érvényesíti a gyakorlatban. Nyíltan kijelentem, hogy ezek gyakorlati érvényesítése nem könnyű. Meggyőződésünk azonban, hogy a megkezdett út helyes, megfelel a nemzeti bizottságok szükségleteinek és az állampolgárok érdekeinek. ĽUDMILA MARKOVÁ elvtársnőnek, a CSKP KB tagjának, a Kačinai Efsz (Kutná Hora-i járás) ellenőrző bizottsága elnökének felszólalása A kongresszusi határozatok egyértelműen rámutattak arra, hogy a jelenlegi időszak sokkal nagyobb igényeket támaszt a politikai-szervező,a nevelő és az irányító munkával szemben. Ezáltal tavaly megnőttek a követelmények a képviselők kiválasztásával szemben is. Olyan jelölteket javasoltunk, akik már tapasztalatokat szereztek az alacsonyabb szintű szervekben vagy a társadalmi szervezetekben. A jelöltek, köztük a pártonkívüliek a kerületi és a járási politikai iskolákban tanfolyamokon vették részt. Ezek elősegítették a képviselők munkájának javulását. Növelték a képviselők tekintélyét a szakszervezeti szervezetek, a nőszövetség és a SZISZ évzáró taggyűlésein és konferenciákon elmondott beszédeik. A képviselők részvétele kiemelte az évzáró taggyűlések jelentőségét és további lehetőséget biztosított számukra, hogy választóik előtt magyarázzák pártunk és szocialista államunk politikáját. Járásunk lakosságának csaknem 7 százaléka vesz részt a nemzeti bizottságok különféle tisztségeiben és aktívák tagjaiként az irányításban és a fejlesztésben. Ez szocialista demokráciánk fontos megnyilvánulása. Minden nap meggyőződhetünk arról, hogy növelni kell a nemzeti bizottságok felelősségét az általuk irányított területen. Alátámasztották ezt a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front nyilvános gyűléseinek tapasztalatai is. Ezeket a gyűléseket évente kétszer a nemzeti bizottságok a társadalmi szervezetekkel együttműködve szervezik. A lakosok a képviselők jelenlétében véleményt mondanak a választási programok teljesítéséről, a községek fejlesztéséről, az adott hely politikai és gazdasági életének fontos kérdéseiről. Tavaly a nyilvános gyűlések résztvevőinek száma 17 ezerrel emelkedett, vagyis a járásban minden harmadik ember részt vett ilyen gyűlésen. Jogos bírálat tárgya, hogy a nemzeti bizottságok számos munkaterületén túlzott mértékű az adminisztráció és a papírmunka, ami elvonja a tisztségviselők és a dolgozók figyelmét az emberekkel való személyes kapcsolattól. Mint a nőszövetség járási bizottságának sokéves tisztségviselője, a lakossági szolgáltatások helyzetéről is szólni szeretnék. Saját tapasztalatomra támaszkodva megállapíthatom, hogy e szolgáltatások színvonala jelentős hatással van az emberek öntudatára. Járásunkban a szolgáltatóüzemek négy éve közös vállalatba egyesültek. Azóta a szolgáltatások terjedelme egynegyedével növekedett. A nemzeti bizottságok támogatásával 12 új szolgáltatóüzem és három szolgáltatóház létesült. Járásunkban mégsem vagyunk elégedettek a szolgáltatások színvonalával. Egyes szolgáltatások nem felelnek meg a jelenlegi követelményeknek. Az emberek sok esetben joggal bírálják a rossz minőséget és a túl hosszú vállalási határidőt. A járás szükségleteivel összhangban intézkedéseket dolgoztunk ki a 7. ötéves tervidőszakra a szolgáltatások bővítése és javítása céljából. Számos szolgáltató- üzemet akrunk korszerűsíteni, főleg a központi községekben és a járás nagyobb központjaiban. Célunk, hogy az embereknek ne kelljen minden kisebb szolgáltatás miatt a városba utazniuk. Jelenleg 53 dolgozó nyújt kisebb szolgáltatásokat. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a lakosság szállítási igényeinek kielégítésére. A nemzeti bizottságoknak többnyire nincsenek saját szállítóeszközeik, a szervezetek és a vállalatok pedig üzemanyag-takarékosságra hivatkozva nemigen vállalnak ilyen szolgáltatást. így nehézségek keletkeznek a családi házak építése, a tűzifa-szállítás, a hulladék összegyűjtése és elszállítása során. A szolgáltatóiparban végzett pártmunka javítása érdekében 1977-ben üzemi pártbizottságot alapítottunk. Ezzel javult az e téren végzett káder-, irányító és ellenőrző munka, ami a gazdasági feladatok jobb teljesítésében is tükröződött. De még mindig van mit javítanunk. Csak így tudjuk fokozni a párt befolyását olyan fontos területen, mint a szolgáltatóipar. ZDENÉK ČEŠKA elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Károly Egyetem rektorának felszólalása A központi bizottság elnökségének beszámolója azt bizonyítja, hogy pártunk nem elégszik meg a demokratizmus elért színvonalával. Azt mutatja, hogy a demokratikus intézmények fejlesztésében és felhasználásában a nemzeti bizottságok területén vannak még tartalékok. Különbségek vannak a nemzeti bizottságok között, ami az emberekkel végzett politikai munkájukat, az igazgatási területek általános gazdasági és szociális fejlesztésének biztosítását illeti. A szocialista demokrácia, abban az értelemben, hogy a dolgo- (Folytatás a 6. oldalon)
