Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1982-04-21 / 93. szám, szerda
DJ SZÚ 3 1982. IV. 21. A CSKP KB Elnökségének beszámolója a nemzeti bizottságok feladatairól a párt XVI. kongresszusa után (Folytatás az 1. oldalról) és ellenőrzéséhez. Amint Gustáv Husák elvtárs a CSKP XVI. kongresszusán elhangzott beszámolójában leszögezte, a „nemzeti bizottságok révén az állampolgárok százezrei vesznek részt a községek, járások és kerületek irányításában.“ A tavalyi képviselőtestületi választások is meggyőzően bizonyították, hogy a nemzeti bizottságokat szoros szálak fűzik az élethez, az állampolgárok szükségleteihez és érdekeihez. A nemzeti bizottságoknak 196 469 képviselőjük van, csaknem kétharmaduk munkás és földműves, a többiek értelmiségiek, illetve más szociális csoportok tagjai. A nemzeti bizottságok szociális összetétele kifejezi, hogy államunk alapját a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség szilárd szövetsége képezi. Az a tény, hogy a nemzeti bizottságok képviselőinek több mint 30 százaléka nő és csaknem 40 százaléka 35 évesnél fiatalabb, azt tanúsítja, hogy az állam és társadalom ügyeinek irányításába jelentős mértékben bekapcsolódnak a nők és a fiatalok is. A nemzeti bizottságok keretében egyesül a kommunisták, a pártonkívüliek, a többi politikai párt tagjai, a nemzetek és nemzetiségek törekvése a szocialista építés fontos feladatainak teljesítése során. A nemzeti bizottságok révén valósul meg egyenjogú részvételük az állam irányításában és igazgatásában. A hetvenes évek folyamán jelentősen nőtt a nemzeti bizottságok tekintélye. Sokoldalú tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak a fejlett szocialista társadalom eredményes építéséhez, az állampolgárok szükségleteinek és érdekeinek kielégítéséhez, a szocialista demokrácia elmélyítéséhez, népünk politikai és erkölcsi életének megszilárdításához. Az új feladatok nagysága és igényessége, a külső és belső feltételek mélyreható változásai, valamint az emberek növekvő szükségletei úgy, mint az egész pártot és társadalmat, a nemzeti bizottságokat is új feladat elé állítják, nagyobb igényeket támasztanak tevékenységükkel szemben. Ezért a nemzeti bizottságok szerepét tovább kell fejleszteni, emelni kell munkájuk színvonalát, gyorsabban kell kiküszöbölni a fennálló fogyatékosságokat, a gyenge pontokat és rutinszerű munkát. Azért, hogy a nemzeti bizottságok jobban teljesítsék társadalmi feladatukat, jobban szolgálják a népet. Annak érdekében, hogy a nemzeti bizottságok nagyobb részt vállaljanak a XVI. pártkongresszus által kitűzött célok elérésében:- el kell mélyíteni a nemzeti bizottságoknak, mint a helyi állam- hatalmi szerveknek társadalmi szerepét, szocialista rendszerünk megszilárdítása és fejlesztése során, emelni kell az államigazgatás politikai és szakmai színvonalát úgy, hogy egész tevékenysége eleget tegyen a nyolcvanas évek fejlett szocialista társadalma építése igényeinek;- a nemzeti bizottságoknak jobban ki kell használniuk a pénzügyi és anyagi forrásaikat és a helyi lehetőségeket is az emberek szükségleteinek kielégítésére, hozzá kell járulniuk az emberek jó lakáskörülményeinek megteremtéséhez, a szolgáltatások, az oktatásügy, a kultúra fejlesztéséhez, gondoskodniuk kell az egészséges környezetről;- hatékonyabban kell hozzájárulniuk gazdaságunk intenzív fejlesztéséhez, a célszerűbb munka- erögazdálkodáshoz, a hatékonyabb beruházásokhoz, az eszközök gazdaságosabb kihasználásához, az egyes területek komplex gazdasági és szociális fejlesztéséhez;- fokozni kell az állampolgárok részvételét a nemzeti bizottságok munkájában úgy, hogy növekedjen a választott szervek és a képviselők szerepe, tökéletesíteni kell együttműködésüket a társadalmi szervezetekkel és a Nemzeti Front szerveivel a munka és a társadalmi aktivitás fejlesztésében és az állampolgárok szocialista nevelésében. eszközöket a kiemelt területekre kell összpontosítani. Ez megköveteli, hogy a nemzeti bizottságok alaposan felülbírálják a következő évekre szóló beruházási terveiket, igényesen mérlegeljék fontosságukat és szükségességüket. Előnyben kell részesíteni a megkezdett építkezések befejezését és meglevő létesítmények rekonstrukcióját és korszerűsítését. Egész nyíltan megmondjuk, hogy új építkezésekkel csak akkor számolhatunk, ha az állampolgárok legfontosabb szükségleteinek kielégítéséről, a városok és községek halaszthatatlan fejlesztési feladatairól van szó. Semmilyen esetben sem tehetünk eleget az olyan követeléseknek, amelyek nincsenek összhangban a szükségletekkel és túllépik a társadalom lehetőségeit. A beruházásokra vonatkozó döntésekben nem érvényesülhet az olcsó politika, nem engedhetünk a különböző nyomásoknak, a helyi érdekeket nem helyezhetjük a társadalmi érdekek fölé, nem érvényesíthetjük a lokálpatriotizmus megnyilvánulásait, nem lehetünk megfontolatlanok és nagyzo- lók. Ezekben a kérdésekben a nemzeti bizottságokban dolgozó kommunisták iránt bírálóbban kell viszonyulniuk a pártszerveknek, ügyelniük kell arra, hogy következetesen szem előtt tartsák a társadalmi érdekeket. A gazdasági és politikai fontosság, valamint a nép szükségletei szempontjából előtérben áll a lakáskérdés, a lakásépítés, a kommunális ellátottság községeinkben és városainkban is. Nincs szó új feladatokról, de azok az igényes feltételek, amelyek között a 7. ötéves tervet megvalósítjuk, megkövetelik, hogy lényegesen hatékonyabban és éredményesebben valósítsuk meg őket. A szocialista építés éveiben a lakások és a lakásalap minősége jelentősen javult. A lakások több mint 60 százaléka 1945 után épült. A XVI. pártkongresszus határozatai ebben az ötéves tervidőszakban is megkövetelik a központi, állami és gazdasági szervektől és a nemzeti bizottságoktól, ’ hogy tovább javítsák a lakosság lakáskörülményeit és a lakásépítéssel hozzájáruljanak a munkaerő célszerű elosztásához és stabilizálásához. El kell érni, hogy a nemzeti bizottságok, az összes beruházó és építőipari vállalat az új lakások tervezett építésével párhuzamosan következetesebben biztosítsa a komplex lakásépítést, a műszaki és kommunális ellátottságot és lényegesen jobb minőségű munkát végezzen Ugyancsak fontos, hogy behozzuk a tavalyi lemaradást és már ma megkezdjük a területi és műszaki előkészítést a következő komplex lakásépítéshez. A konkrét feltételekből kell kiindulni és a meghatározott limitek keretében kell fedeznünk a döntő fontosságú szükségleteket. Ennek érdekében a központi állami szerveknek már a tervekben meg kell alapozniuk a lakásépítés mennyisége, valamint a műszaki és kommunális ellátottság közti egyensúlyt. Az építőipari minisztériumok kötelessége, hogy a nemzeti bizottságokkal együtt végrehajtsák a szükséges változásokat gz építőipari kapacitások struktúrájában és az irányítás gazdasági eszközeit módosítsák a komplex lakásépítés szükségleteinek megfelelően. A lakókörülmények javítása iránti gondoskodásban lényegesen nagyobb szerepet kell tulajdonítani a lakásalappal való jobb gazdálkodásnak, a karbantartásnak, a rekonstrukciónak és a régebbi lakások és házak korszerűsítésének. Ezen a téren sok a fogyatékosság, a karbantartásra előirányzott összegeket sokszor átgondolatlanul használják fel. a javításokat elkésve, rosszul és vontatottan végzik el Ezekben a fogyatékosságokban nagy részük van a lakásgazdálkodási vállalatoknak, a túlburjánzott adminisztratív munkáknak és egyes esetekben az elévült rendeleteknek. A járási építőipari vállalatok kapacitását aránytalan mértékben elnyelik a beruházások, és részben a Z-akció feladatainak teljesítésére is felhasználják. Mindez ahhoz vezet, hogy rosszul gazdálkodunk a lakásokkal és épületekkel, ezek idő előtt tönkremennek, amit az állampolgárok jogosan bírálnak. Abból a célból, hogy emeljük a lakáskörülmények színvonalát és jobban gazdálkodjunk a lakásokkal, meg kell változtatnunk a lakásgazdálkodás egész szervezését. Az irányítás ésszerűsítéséhez meg kell teremteni a feltételeket a tervezésben, a gazdasági eszközökben, a vállalati és a személyi anyagi érdekeltségben, meg kell változtatni és le kell egyszerűsíteni a műszaki és jogi normákat. Ugyancsak szükséges, hogy a nemzeti bizottságok a lakás- és ipari szövetkezetek szövetségeivel és a központi állami szervekkel együtt a 7. ötéves tervidőszak folyamán alapvetően megváltoztassák a helyi építőipari vállalatok és szövetkezetek tevékenységének tartalmát, amelyet a házak és lakások karbantartására, rekonstrukciójára és korszerűsítésére kell irányítani. Ezeket a követelményeket figyelembe véve kell érvényesíteni a tervszerű irányítást és a gazdasági eszközöket. Egyúttal ügyelni kell arra, hogy a helyi építőipari vállalatok műszaki ellátottsága megfelelő legyen. Azzal párhuzamosan, hogy a nemzeti bizottságoknak foglalkozniuk kell a házak, utcák, város- központok fokozatos rekonstrukciójával és korszerűsítésével, támogatnunk kell a lakosok érdeklődését, elsősorban a városokban, a lakások rekonstrukciója és korszerűsítése iránt. A régebbi lakóházak jobb kihasználása szempontjából ez egyúttal társadalmi érdek is. Ezért rövid időn belül meg kell teremteni a szervezési, pénzügyi és jogi feltételeket ahhoz, hogy ezeket a lakásokat kiutalják, esetleg eladják a lakosoknak, vagy szervezeteknek. Ezen a téren a nemzeti bizottságoknak is sokkal kezdeményezőbbeknek kellene lenniük. Amikor a lakásépítésről és a lakások karbantartásáról beszélünk, értékelnünk kell, hogy az emberek nagy része szövetkezeti lakásokban és családi házakban él. Ezért elvárjuk a lakásszövetkezetek szerveitől, hogy kezdeményező javaslatokat tegyenek a lakásgazdálkodás tökéletesítésére, a lakások karbantartásának, javításának, valamint az egész szövetkezeti lakásépítésnek a tökéletesítésére. A nemzeti bizottságok és az általuk irányított szervezetek tevékenységében is előtérbe kerül a tüzelőanyagok és az energia racionális felhasználásának követelménye. Főleg a lakásgazdálkodásban arra kell törekedni, hogy javítsák az épületek hőszigetelését, műszaki tulajdonságait, bevezessék a mérő és szabályozó műszerek alkalmazását, tegyék gazdaságosabbá a használt kazánok működését és csökkentsék az aránytalan hőveszteséget Az ezzel kapcsolatosan jóváhagyott program megvalósításában még csak az elején járunk. Sok műszaki vagy újítási javaslat papíron marad, az ipari és az építőipari üzemek, valamint a nemzeti bizottságok eddig nem teremtették meg a feltételeket e fontos követelmény gyorsabb kielégítéséhez. Semmilyen esetben sem elégedhetünk meg ezzel. A nemzeti bizottságok hozzájárulhatnak a helyi energetikai források kihasználásához. A kisebb vil- lanyerömüvek rekonstrukciójáról, esetleg építéséről, a kommunális és ipari hulladékanyag égetéséről, valamint a fahulladék tüzelőanyagként való felhasználásáról van szó. Az üzemanyagokkal való jó gazdálkodás elsősorban megkö- (Folytatás a 4. oldalon) I. A nemzeti bizottságok nagy felelőssége a párt és az állam gazdasági és szociálpolitikájának megvalósításáért Elvtársak! A szocialista építés során a nemzeti bizottságok által irányított gazdasági szervezetek a csehszlovák gazdaság jelentős részévé váltak. Az egészségügygyei és az oktatásüggyel együtt több mint 1,5 millió embert foglalkoztatnak, ami a gazdaságilag aktív lakosság csaknem egynegyedét jelenti. Ezek a szervezetek a beruházások 24 százalékában részesednek és az állami költség- vetés kiadásának teljes egyhar- madában. Ez kifejezi társadalmi rendszerünk mély demokratizmusát és egyúttal ebből ered az a tény, hogy a nemzeti bizottságokat nagy felelősség terheli a párt és az állam gazdasági és szociálpolitikájának megvalósításáért. Mint ismeretes, a 7. ötéves tervidőszakban a gazdasági fejlesztésben - megőrizve a népgazdaság belső és külső egyensúlyát rendkívül igényes feladatokat kell teljesítenünk. Ez megköveteli, hogy a nemzeti bizottságok is lényegesen nagyobb figyelmet szenteljenek a gazdasági feladatok teljesítésének, sokkal határozottabban érvényesítsék a hatékonyság és a munka minősége javításának követelményét, mindenütt ügyeljenek a szigorú gazdaságosság elveinek megtartására és terveikben következetesen vegyék figyelembe a társadalom lehetőségeit. A nemzeti bizottságoknak egész tevékenységükkel és gazdálkodásukkal hozzá kell járulniuk az emberek anyagi és szellemi igényeinek kielégítéséhez. Az elmúlt években a nemzeti bizottságok által irányított gazdasági szervezetek jelentősen fejlődtek. A 6. ötéves tervidőszakban csaknem 650 ezer lakás épült és 1970 óta gyakorlatilag minden negyedik család új, korszerűen felszerelt lakásba költözött. Folytatódott az iskolák, bölcsődék, óvodák, egészségügyi és szociális létesítmények, a kereskedelmi és az úthálózat széles körű fejlesztése és korszerűsítése. Tovább javult a gyermekekről és fiatalokról való gondoskodás, bővültek az állampolgárok kulturális és sportolási lehetőségei. így munkájukkal a nemzeti bizottságok is hozzájárultak népünk magas életszínvonalához. Ezek a jó eredmények nem szoríthatják háttérbe azt a tényt, hogy a népgazdaság fejlődését kísérő problémák a nemzeti bizottságok tevékenységében, főleg a beruházásokban, a lakásépítésben, a lakások karbantartásában és javításában, a megkezdett építkezések nagy számában, a szolgáltatások nem megfelelő minőségében stb. is megnyilvánulnak. A rendelkezésükre álló eszközöket nem használják ki mindig hatékonyan és célszerűen. A nemzeti bizottságok által irányított gazdasági szervezetekben is komoly fogyatékosságok merülnek fel a tervezésben, a szervezésben és irányításban, a gazdasági eszközök érvényesítésében, a fegyelemben. Ezért a nemzeti bizottságokra is teljes mértékben érvényesek a gazdaságosság és a hatékonyság követelményei, az a követelmény, hogy következetesebben kell érvényesíteni a komplex intézkedéseket. Úgy, mint az egész társadalom előtt, a nemzeti bizottságok előtt is az a feladat áll, hogy nagyobb mértékben járuljanak hozzá gazdaságunk intenzív fejlesztéséhez. A nemzeti bizottságoknak elsősorban jobban kell kihasználniuk saját anyagi és pénzügyi forrásaikat a társadalmi feladatok teljesítésére, az állampolgárok szükségleteinek kielégítésére, s következetesen kell ügyelniük az anyagi eszközök gazdaságos fel- használására. A CSKP XVI. kongresszusa kiemelte azt a követelményt, hogy a nemzeti bizottságoknak hatékonyabban kell befolyásolniuk az egyes területi egységek komplex gazdasági és szociális fejlesztését. A CSKP KB Elnöksége és a kormány e feladat teljesítése végett jóváhagyta a nemzeti bizottságok jogkörét és felelősségét bővítő alapelveket. Ezek alapján a beruházások és a munkaerő célszerűbb elosztása, a termelőerők, valamint az egyes területek természeti és társadalmi feltételeinek hatékonyabb kihasználása érdekében főleg a kerületi nemzeti bizottságoknak teljes mértékben érvényesíteniük kell szerepüket a területi tervek kidolgozásában, idejében és felelősségteljesen kell állást foglalniuk a központilag irányított szervezetek fejlesztési koncepciójához. Ugyanakkor a központi szervek kötelessége, hogy tájékoztassák elképzeléseikről a kerületi nemzeti bizottságokat, lehetőleg az eddiginél előbb, úgy, hogy ne állítsák őket - amint az ma gyakran előfordul a kész tények elé. El kell érni, hogy a nemzeti bizottságok, a központi és a gazdasági szervek szoros együttműködése a lakóhelyeken az anyagi eszközök hatékonyabb kihasználásához vezessen, ahhoz, hogy az egyes ágazatok terveit jobban egybehangolják a területi egységek feltételeivel és lehetőségeivel, a területek komplex fejlesztése, a gazdaság hatékonysága, valamint az állampolgárok jobb munka- és életkörülményeinek kialakítása érdekében. A követelményeknek összhangban kell lenniük a szükségletekkel és a társadalom lehetőségeivel Sokéves tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a Nemzeti Front választási programjai a községek, városok, járások és kerületek komplex fejlesztési terveit jelentik Az állampolgárok kezdeményezése és a nemzeti bizottságok szervező munkája eredményeként a Z- akcióban milliárdos értékek születtek, olyan létesítmények épültek, amelyek a lakosságot szolgálják. Ezt folytatni kell, s a Nemzeti Front választási programjait, a nemzeti bizottságok, a gazdasági és társadalmi szervezetek erőinek és eszközeinek egyesítésére kell felhasználni az egyes területi egységek legfontosabb feladatainak megvalósítása, az állampolgári kezdeményezés további fejlesztése érdekében. A 7. ötéves tervidőszakban a gazdaság fejlesztési lehetőségei megkövetelik, hogy a beruházásokat a legfontosabb szükségletek kielégítésére irányítsuk az eszközök maximálisan gazdaságos fel- használásával. Nem számolhatunk a beruházások mai szintjének emelésével. A nemzeti bizottságok gazdálkodásában is kevesebb beruházással kell számolni, figyelembe véve azt is, hogy az
