Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-20 / 92. szám, kedd

Levelezőink írják ÖREGBÍTETTÉK JÓ HÍRNEVÜKET A művelődési ház és a CSE­MADOK ragyolci (Radzovce) szervezetének színjátszó csoport­ja az otthoni sikeres előadás után Losoncon (Lučenec) is bemutatta Dávid Teréz A fekete bárány című drámáját. A darabot Molnár Zsolt- né rendezte. A szereplők: Angyal László, Bencsik Tibor, Futó Ká­roly, Gáspár Jolán, György Jó- zsefné, Ivanics István, Koronczi Valéria, Kovács Katalin, Molnár Zsoltné, Mátyás Mária, Horváth József és Pauk Erzsébet több hé­ten át időt és fáradságot nem sajnálva, szabad idejüket feláldoz­va szorgalmasan készültek. Ala­posan dolgoztak és az eredmény nem maradt el. Munkájukat siker koronázta. Losonci szereplésük­kel öregbítették színjátszó cso­portjuk jó hírnevét. Csák István Tavaszi nagytakarítás Szőgyénben (Svodín) 1140-en vettek részt a közterek, parkok, utcák és családi házak környéké­nek tavaszi nagytakarításában. Mintegy 6306 órát dolgoztak, melynek értéke 81 ezer korona. A legaktívabbak a rokkantak szö­vetsége, a testnevelési szövetség és a tűzoltók helyi szervezetének tagjai voltak; több száz órát dol­goztak társadalmi munkában. A tavaszi műszak alkalmával 600 díszcserjét és fát ültettek. Hinzellér László JÓ ÜTEMBEN Szorgos munka folyik a Dercsi­kai (Jurová) Egységes Földmű­vesszövetkezet királyfiakarcsai (Kráľovičové Kračany) részlegén. Hatvanöt hektáron vetik a cukorré­pát. Szabó Lajos és Godány Fe­renc traktorosoknak a munkája fá­rasztó, tudják pontosan kell vetni, mert ettől függ a növény egész évi fejlődése. Horváth Vince mérnök elmondta, hogy a vetéssel egyidő- ben többféle munkát is végeznek többek között az őszi vetések ápo­lását. 679 hektáron őszi búzát, 230 hektáron lucernát gyomtalaní- tanak, készítik a talajt a kukorica alá, a szőlőben trágyát szórnak, és mindjárt be is dolgozzák a talaj­ba. Az üzemanagytakarékosság érdekében jól megfontolnak min­den munkát, s időbeni sorrendben a legszükségesebbeket végzik. Vámos Lajos Válaszoltak a felhívásra A Szlovákiai Nőszövetség galán­tai járási bizottsága még decem­berben elhatározta, hogy válaszol a palíni nők felhívására: segítsé­get nyújtanak a vietnami óvodák felszereléséhez. Anna Vaneková titkárnő elmondta, hogy januárban az alapszervezetek elnökeinek aktíváján ismertették az akció cél­ját. Mind a hetven alapszervezet bekapcsolódott a mozgalomba. A nők vállalták, hogy párnahuza­tokat, takarókat, lepedőket és játé­kokat küldenek Vietnamba. A Dol­ná Streda-i, a zsigárdi (Žiharec), a hidaskürti (Mostová), a felsőszeli (Horné Saliby), a seredi, a peredi (Tešedikovo), a vágsellyei (Šaľa) és a štrkoveci alapszervezetek már elküldték az ajándékaikat. Ed­dig a legnagyobb és legértéke­sebb ajándékot a nöszövetség ki- rályrévi (Kráľov Brod) tagjai küld­ték, akik harminc kispárnát készí­tettek. Oláh Gyula ÁRUIK EGYRE KERESETTEBBEK A rimaszécsi (Rimavská Seč) Új Élet Egységes Földmű vesszövet- kezet kertészete nemcsak a járás­ban, hanem kerületi sőt országos szinten is a legjobbak közé tarto­zik. Több mint 130 hektáron gaz­dálkodnak. Molnár László, a kerté­szet csoportvezetője elmondta, hogy büszkeségük a 4000 négy­zetméter alapterületű üvegház. Néhány hónapja készült el, de már Társadalmi munkával negyvenezer korona A tűzoltószövetség nagyidai (Veľká Ida) szervezetének tagjai a tüzoltószertár rendben tartása és környezetük szépítése során nyolcvan órát dolgoztak társadal­mi munkában. Több mint 300 díszfát, -cserjét és -bokrot ültettek el. A tagok a parkot tisztították ki, padokat helyeztek ott el, ócskava­sat gyűjtöttek, valamint a nagyidai és a gombosi óvoda épületét javí­tották ki. Társadalmi munkával kö­zel negyvenezer korona értéket hoztak létre. Soltész Bertalan Nem rejtély Az alkoholnak Losoncon (Luče­nec), de másutt sem kell reklámot csapni. Fogy az anélkül is. Hogy mennyit isznak belőle egy-egy he­lyen a „szesztestvérek“, ponto­san nem lehet tudni. Azt viszont igen, hogy a szeszfogyasztásban hazánk a világranglistán előkelő helyen áll - olvastam Kopasz Csil­la: Vigyázat: alkoholveszély! című glosszájában (Új Szó 1982, vasár­napi kiadás, 3. szám). Úgy tűnik, hogy az évek óta folyó alkoholellenes propagan­dánk nem elég hatásos! Nem is lehet az, amíg az üzletekben bő­séges választékban, előkelő he­lyen, szinte hivalkodóan kelleti ma­gát az alkohol. A szerző többek között megjegyzi: „Rejtély, mitől rúgnak be olyan gyalázatosan, amikor hivatalosan csak 10 óra után árusítanak alkoholt“. Nos va­lóban rejtély lenne? Szerintem ko­rántsem az! A „titok“ nyitjára bárki bárhol könnyen rájöhet. Nyílt titok ugyanis, hogy tiltás ide, tiltás oda, nálunk szinte bárhol- tisztelet a kevés kivételnek- bárki „beszedhet“ 10 óra előtt is, ha kedve szottyan rá. Két dolog szükséges csupán hozzá, egy kis ismeretség és pénz. Bemegy a vendég a törzshelyére nyitáskor, főleg ha másnapos és ég a pokol, egyenesen a söntésbe tart, elég egy kacsintás az ismerős pincér­nek, és megkapja az egy-két fél­decit. Rejtély ezután, ha sokaknál már 10 óra előtt felszökik a jókedv, jelentkezik az alkoholmámor? Ugye, nem! De miről árulkodik ez a sokfelé elterjedt kóros és káros jelenség? Koránt sem arról, hogy az alkoholfogyasztást korlátozó helyes intézkedéseknek nincs semmi eredményük. Nem, erről szó sincs! Inkább a szigorúbb ellenőrzés hiányáról beszélhe­tünk, arról, hogy az ügyes vagy inkább ügyeskedő emberek a na­gyobb haszon reményében hamar megtalálták a fontos rendelkezés kijátszására alkalmas „kiskaput“. Mert haszon csak az után van, amit eladnak: minél nagyobb a for­galom, annál nagyobb a haszon. De hát mi akkor a teendő? A foko­zottabb ellenőrzés, szigorúbb bír­ságolás, a hatásosabb alkoholel­lenes propaganda. Kanizsa István Losonc (Lučenec) nyilvánvaló, hogy megérte. Tavaly csak két hektáron volt fóliájuk, most a kétszeresén. Nyolcvanezer fej saláta, 30 hektáron paprika, ugyanennyi káposzta, 15 hektáron paradicsom, 20 hektáron uborka termesztését tervezik, s ha sikerül a zömében primőr terményekből közel hárommillió korona bevéte­lük lesz. Nem fog hiányozni kerté­szetükből a korai káposzta, kara­lábé, zeller, répa, petrezselyem és más zöldségféle sem. Kertészetü­ket a következő években tovább bővítik hisz áruik egyre kereset­tebbek. A felvételen (balról) Halász Irén, Varga Júlia és Kolozsi Júlia az üvegházban a palántákat gon­dozzák. Pálházy József író-olvasó találkozó író-olvasó találkozót rendezett a nöszövetség szervezete Nemes- ócsán (Zemianská Olča) Bereczk József csallóközi íróval. Munkás­ságát Csinger Karolina és Janiga Éva tanítónők méltatták. A szép számban összegyűlt olvasóknak értékes hozzászólásaik voltak mű­veihez. A találkozón vásárolt könyveket az író dedikálta. Horváth Júlia TAPASZTALATCSERE Több NDK-beli filmklub vezető­je járt a nyitrai filmklubban. A hal­lei és a nyitrai klub között már 1976-ban jó baráti kapcsolat ala­kult ki. A német küldöttség tagjai kicserélték tapasztalataikat, meg­tekintették a nyitrai filmszínháza­kat, azok felszerelését, gépeit és a városi nemzeti bizottság épüle­tében is jártak. Bratislavában a ko- libai filmgyárban megismerkedtek a szlovák filmgyártással. Mártonvölgyi László Elültették a dinnyemagot A Párkányi (Štúrovo) Állami Gazdaság köhídgyarmati (Ka­menný Most) részlegének dolgo­zói 270 000 tápkockába a fóliasá­tor alá már elvetették a dinnyema­gokat. A gazdaság vezetői 200 000 egészséges palántára számítanak, melyeket 25 hektárra ültetnek ki, öt hektárral nagyobb területre mint tavaly. Zátyik Júlia Mezőgazdasági ingatlan átírása H. A.: A mezőgazdasági osztály előzetes jogerős írásbeli határo­zattal való hozzájárulása nélkül a Polgári Törvénykönyv 490. §-a 3. bekezdése értelmében nem tudják a kérdéses földet, de még annak egy részét sem megosztani önálló telekre és a gyermekeikre átruházni. Valószínűleg figyelem­be kell venniük a közölt feltétele­ket. Ha semmiféle intézkedést nem tennének, haláluk után a kér­déses földet gyermekeik, vagy esetleg valamelyikük venné át (rendszerint a hnb ajánlása sze­rint). Kitől szerezheti meg a telek tulajdonjogát? K. J.: Ha Ch. bácsi, akinek jogán ön a telket és a szőlőt hasz­nálta, legkésőbb 1963. március 31 -ig legalább tíz éven át tartó jóhi­szemű birtoklással (abban a hit­ben, hogy az ingatlan jogos telek­könyvön kívüli tulajdonosa) meg­szerezte a kérdéses telek tulaj­donjogát, akkor Ch. bácsi jogos örököseitől vehetné meg a telket. Ezt a körülményt az örökösöknek a bíróságon beadott tulajdonjog megállapító keresetében kellene kérniük. Ha Ch. bácsinak nincse­nek örökösei, vagyona az államra száll át és ebben az esetben az államtól vehetné meg a kérdéses telekrészt. Ha Ch. bácsi nem szerezte meg elbirtoklással a telek tulajdonjogát, akkor nagyon valószínű, hogy az 1964. február 3-i csehszlovák­magyar államközi vagyonjogi megállapodás értelmében a kér­déses telekrész a csehszlovák ál­lam tulajdonába ment át és ebben az esetben a jnb pénzügyi osztá­lyán kérheti, hogy a telket adják el önnek tekintettel a többéves hasz­nálatra és beruházásaira. Ajánljuk, hogy forduljon ügy­védhez. Öregségi nyugdíj emelése L. M.: A ledolgozott évei és az elért keresete alapján már hosz- szabb ideje efsz-nyugdíjas. Ne­hezményezi, hogy az 1978. évi legalacsonyabb nyugdíja emelé­sekor az ön öregségi nyugdíját csupán 30 koronával emelték és nem 780 koronára mint a legtöbb alacsony öregségi nyugdíjat élve­zőknek. Az említett nyugdíjemelésben azok a nyugdíjasok és járadéko­sok részesültek (perlési igény nél­kül), akiknek járadéka megélheté­sük egyetlen forrása volt. Például, ha férje szintén kap öregségi nyugdíjat, akkor valamelyikük já­radékát úgy emelhették, hogy a két nyugdíj egybeszámított összege elérje az 1330 koronát. A legutóbbi, 1982. február 1 -töl hatályos szabályozás értelmében az egyéni nyugdíjasok esetében az ilyen emelés felső határa 880 korona, az együttélö nyugdíjasok összesített nyugdiját legfeljebb 1500 koronáig emelhetik; tovább­ra is feltétele az emelésnek az. hogy a nyugdíj a nyugdíjas vagy nyugdíjasok egyetlen megélhetési forrása. Ha már magányosan élő nyug­díjas és a nyugdíj megélhetésé­nek egyetlen forrása, forduljon nyugdíjemelési kérelmével jnb szociális osztályához Milyen fizetésre van igénye? K. V.: Leromlott egészségi álla­pota miatt könnyebb munkára osztották be, 8 koronás órabért kapott. Többször adódik, hogy szabadság, betegség miatt egy vagy két hónapra más munkára helyezik át. Az ilyen helyettesítés ideje alatt azonban a helyettesített dolgozó esetleg alacsonyabb óra­bérét folyósítják. A Munka Törvénykönyve 37. §-a 3. bekezdése értelmében a munkáltató vállalat egy-egy nap­tári évben a dolgozót beleegyezé­se nélkül is áthelyezheti, legfel­jebb azonban 30 munkanap idejé­re, más munkára, mint amelyet a szerződése értelmében köteles végezni, ha ezt a vállalat fontos üzemeltetési érdekei megkíván­ják. Hosszabb időre való áthelye­zéshez szükséges a dolgozó és az üzemi bizottság előzetes bele­egyezése is. Az üzemi bizottság beleegyezése már akkor is szük­séges, ha egy naptári hónapnál hosszabb áthelyezésről van szó A Munka Törvénykönyve 115. §-a 3. bekezdése értelmében, ha az előbb említett fontos üzemelte­tési okból történt más munkára való beosztásáról van szó, a dolgo­zónak a végzett munka szerinti fizetés jár, de legalább annyi, amennyi az áthelyezése előtti át­lagbére volt. Az ilyen jellegű igényeket az esedékességtől számított egy éven belül lehet csak eredménye­sen érvényesíteni, mert a régebbi igényeket illetően a vállalat az elé­vülés kifogásával élhet Az esetle.- ges ilyen igényével, ha a vállalat önként nem ismerné el és nem fizetné ki, forduljon a vállalat szak- szervezete döntöbiráskodási bi­zottságához (rozhodcovská komi­sia). Ha ilyen munkahelyén nem működik, a járásbíróságon írásbeli keresettel igényelheti. Lakásgond S. B.: Lakásügyükben kérje a szakszervezet üzemi bizottsá­gának segítségét. Ha vállalati la­kással belátható időn belül nem számolhatnának, a városi nemzeti bizottság lakásosztályához folya­modhatnak Vagyonrendezés Sz. J.: Ami az örökség tárgyát képző családi házat illeti, olyan egyezség lenne az ésszerű, hogy ön fizesse ki a más községben lakó férjezett húgát (esetleg hosz- szabb kifizetési határidővel). Ami a felesége igényeit illeti bátyjával szemben - aki nem igen hajlandó egyezkedésre -, szüksé­ges a tényállás pontos megállapí­tása és ennek alapján kell mérle­gelni, hogy milyen igényeket érvé­nyesíthet a földeket használó fivé­rével szemben. A telekkönyv és a geodézia segítségével kell meg­állapítani az ingatlanok pontos megjelölését. A megoldás egyik módja a vagyonközösség bírósági megszüntetése lenne (ha az in­gatlanok közös tulajdont képez­nek). Természetesen meg kell majd állapítani azt is, hogy az ingatlanok társítva vannak-e az efsz-ben, illetve nem használja-e azokat valamilyen mezőgazdasági üzem Szülési segély további szülés esetében F. M.: A meghosszabított fize­tetlen szülési szabadsága ideje alatt újból terhes lett és második gyermeke születését az első gyer­meke születésétől számított 14 és fél hónapon belül várja. Kérdi, ah­hoz, hogy az első szülése alkalmá­ból 26 hét idejére folyósított szülési segélyt ugyanazon összegben fo­lyósítsák, kell-e legaláb 25 munka­napot dolgoznia (munkaviszonya nem szűnt meg). Az 1956/54 számú betegbizto­sításról szóló törvény 1965/143 számú végrehajtási hirdetménye 45. §-a 1. bekezdése értelmében (ez a rendelkezés a módosított szövegezésben 1976. január 1-től van hatályban), ha munkaviszo­nya továbbra is fennáll, és az újabb szülési szabadságát az elő­zőleg született gyermeke kétéves korának elérése után egy hóna­pon belül kezdi meg, a szülési szabadság 26 hetére (kivételesen 35 hétre, főként a magányosan élő anyák esetében) a szülési sza­badság kezdetétől fogva (tehát rendszerint az orvos által megje­lölt szülési időpont előtti 4 hét) a szülési segély azonos összeg­ben jár, mint a korábbi szülés esetében. Az ilyen esetben az anyának nem kell 25 napot dol­goznia. Ha közben legalább 25 munkanap idejére újból munkába állt volna, és ezen idő alatt jobb keresetet érne el, joga lenne kérni, hogy a szülési segélyt az újabb jobb átlagkeresete összegéből számítsák ki Dr. F. J. ÚJ SZÓ 6 1982. IV. 20.

Next

/
Thumbnails
Contents