Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-20 / 92. szám, kedd

Arjai, egyesüljetek; SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KEDD 1982. április 20. XXXV. évfolyam 92. szám Ára 50 fillér Kongresszus után Befejezte négynapos tanácskozását a szakszervezetek X. kongresszusa. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom magabiz­tosan készülhetett e fontos kongresszusára. A felkészüléshez jó alapot jelentett a dolgozók bizalma, azok az eredmények, melyeket a mozgalom a két kongresszus között elért, s nem utolsósorban a sok millió korona értékű szocialista felajánlá­sok. A IX. kongresszus óta eltelt időszakban tovább növekedett a szakszervezet ereje, tekintélye. A több mint hétmillió tagot számláló szakszervezet 1800 küldöttje tárgyszerűen, bírálóan elemezte a mozgalom eddigi munkáját, s kijelölte a nem éppen könnyűnek ígérkező utat, amelyen a szakszervezeteknek a jövő­ben haladniuk kell. Legfontosabb feladatul a CSKP XVI. kong­resszusa határozatai megvalósításának segítését tűzte ki. A kongresszuson olyan létfontosságú kérdések vetődtek fel, amelyek minden szervezett dolgozó érdekeit érintik. Napjaink egyik legsürgetőbb kérdése a gazdaságosság, a minőség és a hatékonyság. Az az igény, hogy jobban, hatékonyabban kell megszervezni minden szinten a munkát. Vita tárgyát képezte az is, mit kell tenni a hatékonyság növeléséért, az anyagi és energiaforrások jobb kihasználásáért, a tartalékok feltárásáért, a munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodásért. Ahogyan azt a kongresszuson is hangsúlyozták: az e kérdésekkel kapcsola­tos feladatokat a szakszervezetek csak úgy tudják majd sikere­sen megoldani, ha még élőbbé, szorosabbá fűzik kapcsolataikat a dolgozók millióival. Ebből adódik az a feladat is, hogy el kell juttatni minden egyes ember tudatáig és megértetni vele pártunk gazdaságpolitikájának helyességét. A jó szakszervezeti munka feltételezi a sokoldalú tájékozó­dást, a gazdasági és egyéb kérdések összefüggésének ismere­tét. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a szakszervezeti bizal­miak és a dolgozók közötti jó kapcsolat. Ennek egyik feltétele, hogy mind a gazdasági vezetőktől, mind pedig a pártbizottsá­goktól megkapják a szükséges tájékoztatást. Az információ színvonala meghatározó a jogok és a kötelességek érvényesítésében. Vagyis olyan légkört és feltételeket kell teremteni, hogy a szakszervezet valóban érdemi résztvevője legyen a döntések meghozatalának. A gazdasági feladatok parancsolóvá teszik a termelés és a gazdálkodás eredményesebb megszervezését. Ezt igényli az előttünk álló új és nem könnyű feladatok megoldása, az elért gazdasági, szociális és kulturális eredmények megszilárdítása, a további fejlődés megalapozása. Ez a szakszervezeti vezetőktől is cselekvő kezdeményezést, bátor gondolkodást, gyors és rugalmas döntéseket, ésszerű kockázatvállalást, fegyelmezet­tebb munkát követel. A szakszervezetek és a pártszervezetek közösen összefogva sokat tehetnek ezek realizálásáért. A szakszervezetek eddigi munkája azt tükrözi, hogy képesek az új feladatok elvégzésére. Persze, ez nagyrészt attól függ, hogy a jövőben mennyire tudják a dolgozókat még érdekeltebbé tenni a termelésben. Ne tűrjék, hogy a szervezetlenség, tervsze- rűtlenség vagy az esetleges vezetői szakértelem hiánya miatt a dolgozók anyagiakban csorbát szenvedjenek. A pártszerveze­teknek és a szakszervezeteknek ebben is közösen kell együtt­munkálkodniuk. A szakszervezeti mozgalom legyen képes a gazdasági és a társadalmi folyamatok reális felmérésére, munkastílusának és munkamódszerének folytonos megújítására, korszerűsítésére. Csak így tudja majd az eddigieknél is jobban szolgálni a dolgo­zók és a társadalom érdekeit. Minden szakszervezeti alapszerve­zet vegye komolyan feladatát. Teremtsenek olyan légkört, hogy mindenki érezzen felelősséget a jó minőségű termékek előállítá­sáért, a munkaidő jobb kihasználásáért, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságért. Legyenek kérlelhetetlenek a közömbös­ség, az elbizakodottság, a hanyagság minden megnyilvánulásá­val szemben. Nem kerülheti el figyelmüket a dolgozók jogainak esetleges megsértése, a vezetők hatalommal való visszaélése, a közvagyon megkárosítása, a korrupció sem. Nagyobb gondot kell fordítani a népgazdaság tervszerű irá­nyítási rendszerét tökéletesítő intézkedések gyakorlati megvaló­sítására. Az irányító munkában határozottabban kell fellépni a rutiňszerúség, a kényelmesség, „ami jó volt tegnap, jó lesz ma is“ konzervatív szemlélet ellen. Nemegyszer beszéltünk már nyíltan a nehézségekről, melyekkel meg kell birkóznunk. Bár az utóbbi években sok változás történt e téren, korántsem lehetünk elégedettek az intézkedésekkel, s főleg azok megvalósításával. Mindezek a követelmények magasabbra teszik a mércét a szakszervezetekkel szemben is. S amikor a gondokról beszé­lünk, tudatosítanunk kell azt a reális tényt, amire Husák elvtárs így figyelmeztetett kongresszusi felszólalásában: „Az elért magas életszínvonal megőrzése, amit az utóbbi évek nehézségei ellenére sikerült elérnünk, nagyon igényes, mozgósító feladat. Nem függ ez a jóakarattól vagy a kívánságoktól, hanem elsősor­ban a szükséges gazdasági források megteremtésétől. Elsősor­ban erre kell összpontosítanunk törekvéseinket. Eközben egyes területeken bizonyos ún. népszerűtlen intézkedéseket kell ten­nünk.“ Tudjuk, a népszerűtlen intézkedések senkit sem derítenek mosolyra és jókedvre. De népgazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődése szempontjából, mivel a jövőnk ettől függ, meg kell értenünk ennek szükségességét. Hiszen ekképpen cseleksze­nek a szomszédos szocialista országok, sőt, a fejlett tőkés államok is. A világgazdaságban beállt negatív változások - az energia és a nyersanyag nagyarányú drágulása - nagyon bonyolult problémák elé állította a mi népgazdasági nkat is. Az előttünk álló feladatok tehát világosak. Most rru.r a tetteken a sor. Sok minden múlik rajtunk, azon, hogyan fogunk dolgozni. Csak annyit vehetünk el majd a közös asztalról, amennyit oda letettünk, persze megtartva azt a szocialista elvet: mindenki munkája és képessége szerint részesüljön a megtermelt anyagi javakból. TÖRÖK ELEMÉR A Sezimovo Üstí-i Kovosvit válla­lat holoubkovói üzemében, amely megmunkálógépeket gyárt, igen fejlett az újító- és feltalálómozga­lom. Az újítási javaslatok megva­lósításával tavaly csaknem 700 ezer korona megtakarítást értek el. - A képen: Jan Tauber, az acéledző műhely dolgozója, újító­javaslatának alapján tavaly 98 000 kWó villamosenergiát ta­karítottak meg. (ČTK - Jiŕí Vlach felvétele) Leonyid Brezsnyev javaslatának visszhangja (ČSTK) - Valamennyi párizsi lap tegnap tájékoztatta olvasóit Leonyid Brezsnyev javaslatáról, hogy ősszel rendezzenek szovjet -amerikai csúcstalálkozót. A Le Matin de Paris emlékeztet arra, hogy a szovjet vezető volt az első, aki a legmagasabb szintű találko­zót javasolta az Egyesült Államok­nak. A lap azt írja, hogy az új javaslat fogadtatása bizonyságot nyújthatna Washington tényleges szándékairól. A I ’Humanité felteszi a kér­dést, válaszol-e ez alkalommal Reagan, vagy ismét'hallgatásba merül, mint 1981. februárjában. A lap hangsúlyozza, hogy az év folyamán főleg Európában nagy­szabású népi mozgalom bontako­zott ki a neutronbomba és az atomfegyverek elhelyezése ellen. Az amerikai elnök ezt nem hagy­hatja figyelmen kívül, annál is in­kább, mert a lázas fegyverkezés­ből fakadó veszélyt egyre több amerikai is tudatosítja. Csehszlovák küldöttség utazott Moszkvába (CSTK) - Prágából tegnap a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságá­nak 103. ülésére elutazott Moszk­vába a csehszlovák küldöttség Rudolf Rohlíček szövetségi mi- niszterelnök-helyettes, Csehszlo­vákia állandó KGST-képviselójé- nek vezetésével. A pártmunka időszerű kérdéseiről (ČSTK) - Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának vezetésével, a CSKP KB Elnöksége és Titkársága tagjainak, valamint a CSKP KERB elnökének részvételével országos tanácskozást tartottak tegnap Prágá­ban a kerületi pártbizottságok, valamint a prágai és a bratislavai városi pártbizottság vezető titkárai. Megvitatták a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítése terén a jelenlegi időszakban végzett pártmunka időszerű kérdéseit. Behatóan foglalkoztak az idei gazdaságpolitikai feladatok megvalósításával, az év elején megtartott taggyűlések és nyilvános pártgyűlések tapasztalataival, valamint a pártszervek és -szervezetek munkája hatékonyságának növelése terén követendő további eljárással. A Csehországi Drámaművészek Szövetségének III. kongresszusba Magasabbra emelik a mércét A tanácskozáson részt vett a CSKP Központi Bizottságának küldöttsége • A vitában felszólalt Josef Kempný elvtárs (ČSTK) - A prágai Internatio- nal-szállóban tegnap délelőtt a Csehországi Drámaművészek Szövetségének III. kongresszusá­ra a szövetség 1300 tagjának kép­viseletében 225 küldött jött össze. Jelen volt a CSKP Központi Bizottságának küldöttsége Josef Kempnýnek, a CSKP KB Elnök­sége tagjának, a Cseh Nemzeti Tanács elnökének vezetésével. Ott voltak még a többi művészeti szövetség képviselői, valamint po­litikai és kulturális életünk más személyiségei. Bevezetőben a küldöttek meg­választották a kongresszus elnök­ségét, valamint mandátumvizsgá­ló, választó, javasló és sajtóügyi bizottságát, majd Jiŕina Švorcová érdemes művész, a szövetség el­nöke előterjesztette a szövetség II. kongresszusa óta kifejtett tevé­kenységről szóló jelentést. Egyebek között megállapította: Az elmúlt időszakban a szövetség tagjai eszmeileg és művészileg magas színvonalú alkotásokat hoztak létre a színművészet min­den területén. A szövetség II. kongresszusa óta elmélyült szín­művészetünk szocialista jellege. A hetvenes években a művészet szocialista jellegéért kellett harcot vívni, a nyolcvanas években már magasabb mércét állítottunk fel - mondotta. Az elmúlt időszakban a csehországi színpadokon csak­nem 150 új színművet mutattak be. A szövetség elnöke a továb­biakban elemezte a drámai műfajok terén elért eredményeket. A be­számoló befejező részében a kö­vetkező időszak feladataival fog­lalkozott. Megállapította, hogy meg kell teremteni a feltételeket az igényes művészi munkához a színházakban, a televízió és a rádió műsorában, valamint a filmművészetben egyaránt. Ezútán Bohuš Pastorek, a szövetség ellenőrző bizottságá­nak elnöke előterjesztette a bizott­ság jeientését. Megállapította: Az elmúlt időszakban a bizottság nagy gondot fordított a szövetség II. kongresszusán elfogadott hatá­rozatok teljesítésére; 1978 és 1981 között a szövetség tagállo­mánya gyarapodott, és javult a tagállomány összetétele. A szö­vetség rugalmasan reagált a CSKP KB 15. ülésén és a XVI. pártkongresszuson elfogadott ha­tározatokra. Az ellenőrző bizott­ság felméréseket végzett a szö­vetség kerületi szervezeteinél, és ellenőrizte a szervezetek gazdái-. kodását. A szövetség eszközeit célszerűen és kiegyensúlyozottan hasznosították. A bizottság java­solta, hogy kössenek kötelező ér­vényű egyezményeket a kulturális intézményekkel és nagyobb gon­dot fordítsanak a Scéna című fo­lyóirat eszmei-tematikai tervének kidolgozására. Délután a kongresszus vitával folytatta a munkát. Az első felszó­laló Vlastislav Hnízdo docens volt. A műbírálat feladataival fog­lalkozott; s rámutatott a megfelelő színvonalú iskolai esztétikai neve­lés fontosságára. (Folytatás a 2. oldalon) Bohuslav Chňoupek Irakban (ČSTK) - Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter hiva­talos látogatásra az Iraki Köztár­saságba érkezett. A repülőtéren Szaadun Hammadi iraki külügy­miniszter és más hivatalos szemé­lyiségek üdvözölték. Jelen volt Jan Straka, hazánk rendkívüli és meghatalmazott iraki nagykövete is. Bohuslav Chňoupek és Szaa­dun Hammadi megvitatja a két ország kölcsönös kapcsolatainak kérdéseit, valamint időszerű nem­zetközi problémákat. Tavaszi gondok, eredmények Jó ütemben haladnak a munkák • A felsőcsallóközi mezőgazdasági üzemekben öntöznek (Tudósítónktól) - A szeszé­lyes, hűvös időjárás ellenére jó ütemben haladnak a tavaszi mun­kák a Bodolói (Budulov) Egysé­ges Földművesszövetkezet­ben. A tavaszi árpát 500, a zabot 300 hektáron vetették el. A napra­forgó vetését a napokban 150 hektáron fejezik be, és megkezdik 156 hektáron a cukorrépa vetését is. A talajelökészítést, meszezést, trágyázást a bab és a kukorica alá is befejezték. Zöldbabból 150, fe­hér babból 50 hektárt vetnek be. Az időjárástól függően kezdik meg a szemes kukorica vetését 550, a silókukoricáét 600 hektá­ron. A kukoricavetés előkészítésé­nél nagy gondot okoz a szövetke­zet dolgozóinak a vetőgéphiány. Egy nagy teljesítményű Monair gyártmányú vetőgépük van, de eh­hez nem kapnak speciális tárcsá­kat. Az alkatrészhiány pótlására a magyarországi ároktői baráti ter­melőszövetkezettől kapnak segít­séget. A tervek szerint a kukorica vetését 10 nap alatt végzik el. Az állattenyésztés terén fő ága­zatuk a borjúnevelés, ezért nagy mennyiségű és jó minőségű szá­las takarmányra van szükségük. A kaszálásra, begyűjtésre már fel­készültek. Gondot okoz az egy­szerű gépek, a forgatók és rend­húzók hiánya. Ezek az egyszerű gépek régen hiányoznak a piacról, ezért több gépállomás tervbe vette gyártását. A szövetkezet dolgozói remélik, hogy rövidesen pótolni tudják a hiányt, s e gépek segítsé­gével meggyorsítják a betakarí­tást, javítják a minőséget s az állattenyésztés eredményeit is. (csó) Megkezdődött az öntözés A felsőcsallóközi mezőgazdasá­gi üzemekben a Zlaté Klasy-i Ag- roprogres közös mezőgazdasági vállalat öntözési részlegének irá­nyításával megkezdték az őszi ve­tések és a szántóföldi legelők öntö­zését. Ezzel kapcsolatban Hur- tony István, az öntözési részleg helyettes vezetője elmondotta, hogy elsőként a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság határában az őszi búzatáblákon kezdtek el működni a szórófejek, de más gazdaságok­ban már a szántóföldi legelő és egyéb takarmánynövények öntö­zése is megkezdődött, hogy minél előbb friss takarmányhoz jussanak az állattenyésztési részlegek. Méri István

Next

/
Thumbnails
Contents