Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-17 / 90. szám, szombat

ÚJ szú

5

1982. IV. 17.

A párt és a nép szolgálatában

írta: Štefan Lazar, az SZSZK belügyminisztere

A Nemzetbiztonsági Testület napjáról tisztelettel, büszkeséggel emlékezünk meg. Nemcsak ünnepiünk, ez a nap jó alkalom arra is, hogy kiemeljük: a biztonsági szervek tevékenységének alapja a nép szolgálata, a néppel való szoros kapcsolat, ennek állandó szilárdítása.

Csehszlovákia Kommunista Pártjának kezdeményezésére a Nemzeti Front első kormánya jogilag szabályozta ezt a felelősségteljes feladatot, amikor 1945. április 17-én Kassán (Košice) jóváhagyta a Belügyminisztérium kiépítésének alapelveit. Valóban történelmi döntés volt ez, mert a csehszlovák állam történetében első ízben alakult ki olyan biztonsági apparátus, amely Klement Gottwald szavaival már sohasem használható fel a munkás- osztály és a nép ellen“. A Nemzetbiztonsági Testület egész eddigi tevékenysége meggyőzően bizonyítja, hogy tagjai sohasem árulták el ezeket az alapelveket. Joggal állapíthatjuk meg, hogy megbízhatóan védik a szocialista rendszert, a CSKP és a dolgozó nép hü segítőtársai.

Ezen alapszik az a becsületbeli kötelességük is, hogy a forradalmi hagyományok szellemében kell teljesíteni napjaink feladatait. Céljuk a nép vívmányainak megvédése, a dolgozók szabadságjogainak szavatolása. Feladataikat konkrétan a CSKP biztonsági és jogi politikája határozza meg. A bűnözés korlátozására, a szocialista tulajdon és a közrend megvédésére, a közúti balesetek számának csökkentésére, az állampolgári együttélés szabályainak megtartására, az emberek közti tisztelet elmélyítésére törekednek, összegezve: a Nemzetbiztonsági Testület és a többi hatalmi szerv kötelessége azoknak a társadalomellenes jelenségeknek a kiküszöbölése, amelyek akadályt jelentenek előrehaladásunkban.

A bűnözés statisztikája az utóbbi években néhány pozitív irányzatot mutat. A legfontosabb az, hogy a 6. ötéves terv éveiben Szlovákiában a bűncselekmények és kihágások száma 9 százalékkal csökkent. A mostani ötéves tervidőszak elején is folytatódik ez az irányzat. Kedvező az a tény is, hogy a közlekedési balesetek száma csökken, annak ellenére, hogy Szlovákia közutain évente 30-40 ezerrel nő a gépjárművek száma, így természetesen csökken a halálos balesetek és a sebesültek száma is. Külön ki kell emelnünk a közrend megszilárdulását. Hiszen több mint egy évtizede egyetlenegy esetben sem fordult elő komolyabb megzavarása.

Ezek kétségtelenül örvendetes tények. Egyrészt a biztonsági szervek, a bíróságok és ügyészségek, valamint a nemzeti bizottságok dolgozóinak eredményes munkáját, másrészt a szocialista törvényeinket tisztelő áll'ornDolgá- rok fejlettségét tanúsítják. Ezzei is kifejezik, hogy támogatják pártunk szociális és gazdasági programját, a fejlett szocializmus építésének programját, amelyben szükségszerű követelmény a társadalom harmonikus fejlődése, a szocialista törvényesség megtartása és megszilárdítása.

Ennek ellenére a bűnözést és következményeit nem becsülhetjük le. Bomlasztóan hat, nagy anyagi és erkölcsi károkat okoz. Ezért követeljük meg a biztonsági szervek tagjaitól, hogy jól, hatékonyan teljesítsék szolgálatukat.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nemcsak gyorsan kell leleplezniük a tetteseket, hanem sokoldalú megelőző munkával meg is kell akadályozniuk a bűncselekmények elkövetését. A többi állami szervvel és az állampolgárokkal együttműködve olyan légkört kell teremteni, amelyben nem törődünk bele a törvénysértésekbe, az erkölcsi szabályok és a szocialista együttélés szabályainak megsértésébe.

A szocializmus egyik előnye, hogy felszámolta a bűnözés szociális okait. Senki sem kényszerül nálunk arra, hogy a becsületes munkán kívül más módot keressen a megélhetésre. Ennek ellenére, a bűnözés nálunk is előfor- du1, mivel egyesek tudatában megtalálhatók a régi világ csöke- vényei, önzö, kispolgári elképzeléseik vannak a munka nélküli életről. Ezeket az embereket annak a társadalomnak a filozófiája befolyásolja, amelyben mindig és mindenütt az ,,én“ dönt. A szocialista társadalomban az ember nemcsak saját javára dolgozik. Dolgoznia kell a társadalomért, amelytől sokat kap, s amely szavatolja jogait, szociális és létbiztonságát.

Ezért a törvénysértéshez vezető negatív jelenségek korlátozása nemcsak a közbiztonsági szervek és az állam többi hatalmi szervének feladata, hanem az egész társadalom, az összes állampolgár kötelessége. Ez következik a szocialista jogrend alapelveiből, abból, hogy a nevelő funkciót előnybe helyezzük a megtorlással szemben. Abban az államban, amelyben a munkásosztály a vezető erő, ez nem is lehet másképpen. Ezért, az állampolgárok és a biztonsági szervek együttműködésének elmélyítése objektív társadalmi szükséglet. Ennek fontosságára utal az a tény is, hogy a mindennapi életben még mindig sokszor találkozunk a közömbösséggel, felelőtlenséggel, nemtörődömséggel. Nem egy esetben a vezetők is ilyen magatartást tanúsítanak, pedig elsőrendű kötelességük az irányítás és a nevelés, a példamutatás. Azért bízták meg őket a vezető tisztségekkel, hogy gondosan gazdálkodjanak, gyarapítsák közös javainkat. Egyesek azonban nem tudatosítják, hogy a közömbösséget csak egy lépés választja el a felelőtlenségtől, a hanyagságtól, a fogyatékosságok és rendetlenség megtü- résétől. Vagyis a bűnözéstől. Ezért emlékeztetnünk leli arra, hogy a szocialista társadalom nagyra becsüli az ember kötelesség- és felelősségérzetét. Olyan felelősségérzetet, amely konkrét tettekben nyilvánul meg. Az ezzel ellentétes magatartást bírálja és a legsúlyosabb esetekben meg is bünteti.

Államunk, gazdasági szerveink, a Nemzeti Front és á társadalmi szervek politikáját a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött irányvonal, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB határozatai szellemében kell megvalósítani. Ez képezi a párt biztonsági politikájának alapját is. A Nemzetbiztonsági Testület munkája egyik alapelvének tartjuk a szocialista törvényesség megőrzését. A testület tagjai számára a legnagyobb megtiszteltetést jelenti, hogy részt vehetnek ennek az alapelvnek a megvalósításában. Ez szavatolja az állam- polgári jogokat és szabadságjogokat, a becsületes állampolgárok békés életét, egészségük és személyes tulajdonuk védelmét. Természetesen a szocialista törvényesség respektálásának elve a szocialista rendszer és Csehszlovákia internacionalista érdekeinek védelmére is vonatkozik.

Ebből ered a biztonsági szervek tevékenységének további alapelve - érvényesítik a bűnözés és a társadalomellenes tevékenység elleni küzdelem politikai és nevelő formáit. Éppen ebben rejlik a burzsoá rendőrség és a Nemzetbiztonsági Testület szerepe közti legfontosabb eltérés. A mi biztonsági szerveink tevékenységükben teljes mértékben élnek a szocializmus erkölcsi-politikai értékeivel, a bűnözés megelőzésében és okainak felszámolásában.

Ebből indul ki a Nemzetbiztonsági Testület káderkérdésének koncepciója, ezt szolgálja a tárca háromszintű iskolai rendszere. Célunk kiváló szakemberek, de egyúttal a szocializmus eszméiért küzdő, magas erkölcsi tulajdonságokkal rendelkező harcosok sokoldalú felkészítése.

A CSKP biztonsági politikájának elsődleges feladata a szocialista gazdaság védelme. Bizonyára jogosan, mivel olyan bűncselekményekről van szó, amelyek nagy anyagi károkat okoznak, nem egy esetben zavarják a térA forradalom két szakasza között

Lenin áprilisi tézisei megjelenésének 65. évfordulójára

Az 1917-es forradalmi évben a bolsevik párt stratégiai irányvonalának meghatározásában rendkívüli jelentősége volt Lenin ,,A proletariátus feladatai a jelenlegi forradalomban“ című művének, amely azóta röviden áprilisi tézisek néven szerepel a marxista-leninista irodalomban.

TAKARÉKOSKODNAK AZ ANYAGGAL

(ČSTK) - Az észak-morvaországi gépipari vállalatoknál fokozott figyelmet szentelnek az anyagmegtakarításnak. Ezen a téren főleg az újítók és feltalálók érnek el jó eredményeket.

A koprivnicei Tatra nemzeti vállalatnál főleg a fémfogyasztás csökkentésére irányítják a figyelmet. A tavalyi terv 5500 tonna fémmegtakarítást irányozott elő. A tervet 50 tonnával teljesítették túl.

A fémhulladék maximális fel- használásával a Nový Jičín-i Autopal dolgozóinak tavaly 105 tonna vasat kellett megtakarítaniuk. A végeredmény csaknem 30 tonnával több volt.

a tömegekkel szemben nem alkalmaznak erőszakot, a pártmunka különleges feltételeihez alkalmazkodva a hiszékeny tömegek türelmes felvilágosításával le kell leplezni a kormány politikáját, meg kell tőle vonni a bizalmat, s az államhatalomnak a Munkás-, Katona- és a Parasztküldöttek Szovjetjeinek kezébe kell átmennie. Tehát Oroszországban nem parlamentáris, polgári, hanem szocialista köztársaságra van szükség, amely a világon elsőként lesz képes megvalósítani a nemzetközi forradalmi proletariátus alapvető céljait: a földesúri birtokok kisajátítását és felosztását a parasztok között, a bankok nacio- nalizálását s az addig tőkés tulajdont képező vállalatok és üzemek igazgatásának szovjetek általi ellenőrzését. A pártfeladatok között elsősorban a pártkongresszus sürgős összehívását s a pártprogram megváltoztatását javasolta - különös tekintettel az imperializmusról, az imperialista háborúról s az államhoz való viszonyról alkotott nézetek eloszlatásának követelményére. Egyúttal indítványozta a kommunista párt elnevezés felvételét és az Internacionálé megújítását.

A hatás döbbenetes volt. Nemcsak a szovjetek mensevik és eszer csoportjaiban váltott ki értetlenséget vagy ellenzést, hanem a bolsevikok közt is kevés támogatója volt. Lenin azonban szívósan tovább küzdött programja megvalósításáért. Egészen a júniusig terjedő időben téziseinek igazát magyarázó és erősítő cikkek sorozatát publikálta a Pravdában s más lapokban, s minden lehetséges fórumon beszédeket tartott, amelyeket az ,, Oroszország politikai pártjai és a proletariátus feladatai“ című brosúrának megjelentetésével zárt. Kitartó munkásságával a forradalmi elszántság zsilipjét szakította fel. Lenin nem győzhetett volna az áprilisi konferencián sem, ha programja nem találkozik a párttagok többségének akaratával. Míg a februári forradalom napjaiban a párt nyilvántartásában mintegy húszezer bolsevik szerepelt, április végéig számuk megnégyszereződött, de a valóságban több mint százezren voltak. A párt új jelszava ,,Minden hatalmat a szovjeteknek!“ volt, s tudatosan készült a proletárhatalom átvételére.

Lenin e kiemelkedő műve a gondolatok gazdag tárháza, a forradalomról szóló marxista elmélet alkotó továbbfejlesztése, amelynek jelentősége elsősorban a forradalmi stratégia és a gyakorlati politika szempontjából van. Alapelvei közül a legfontosabb, hogy a proletárdiktatúra csakis a proletariátus hatalomátvételével, forradalmi úton lehetséges. Lenin a szovjeteket a proletárdiktatúra egyik formájaként értelmezte. Úgy vélte, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet más országokban sok formát eredményezhet, de a lényeg feltétlenül azonos lesz: a proletariátus diktatúrája. E tételének igazságát, többek közt a békés átmenet változatát is, azóta több ország, például az európai népi demokratikus országok - köztük Csehszlovákia -, nem utolsósorban Kuba történelmi tapasztalatai is igazolják. Ebben rejlik téziseinek mélységesen internacionalista érvényessége. Sok más műve között azonban az opportunizmus elleni harc egyik fontos kútforrása is, ahogy azt a kommunista és munkáspártok 1969-es tanácskozásának fő dokumentuma is leszögezte, amikor arról szólt, hogy minden ország kommunista és munkáspártjának elsősorban önmagának kell megvívnia saját harcát az opportunizmus bármely fajtája s megnyilvánulása ellen.

MIKUS SÁNDOR

/

melést, a szállítói-megrendelői kapcsolatokat. Ez elsősorban a külöböző rendkívüli eseményekre vonatkozik. Ezért következetesen teljesítenünk kell az SZLKP KB Elnökségének 1972. novemberi határozatát, a tűzesetek és más balesetek megelőzéséről. Az elmúlt tíz év alatt jelentősen csökkentek az ilyen esetek, de nem lehetünk elégedettek, mert még mindig sok milliós károkat okoznak. Többségük megelőzhető lenne. A gazdasági bűncselekmények felderítésének eredményei azt mutatják, hogy a leggyakoribb ok a társadalmi tulajdon megbecsülésének hiánya és azok felelőtlensége, akikre a társadalmi tulajdont bízták s akiknek kötelességük az irányítás és az ellenőrzés.

A nyilvántartás, a könyvelés, a raktározás, az egyes objektumok védelmének hiányosságai, a tűzvédelmi, a munka- és technológiai fegyelem megsértése, a hatástalan hanyag ellenőrzéssel együtt okozza agazdasági bűncselekmények kétharmadát. Ezért a vezető dolgozók felelősek, főleg azok, akik nem teljesítik kötelességeiket. Az igényes irányítás, a hanyagság bírálata helyett a hanyagokat fedezik, ,,objektív okokra“ hivatkoznak. Hibát keresnek mindenütt, csak éppen nem a sa-~ ját munkájukban. Visszautasítják a bírálatot, s mindent megmozgatnak annak érdekében, hogy igazolják a társadalmat megkárosító gondolkodásmódjukat és cselekedeteiket.

Dolgozóink teljes mértékben tudatosítják, hogy a társadalmi haladást, az alkotókészség és javaink védelme feltételezi. Ezért joggal elvárják, hogy tovább javuljon a biztonsági szolgálat. Nem tagadjuk, a Nemzetbiztonsági Testület munkájában is vannak tartalékok. Szüntelenül szilárdítani kell osztálypolitikaí összetételét, fejleszteni a munka intenzív formáit, s rugalmasabban alkalmazni a tudomány és technika eredményeit. I

Alapvető kötelességünk a nép- I pel való kapcsolat megszilárdítá- I sa. Ez a feladat előtérbe kerül, I mivel a biztonsági testület tagjai- I nak több mint 60 százaléka har- I mincévesnél fiatalabb. Szakmai- I lag képzettek, 77 százalékuk kö- I zép-, illetve főiskolát végzett, élet- I tapasztalatokat azonban még I csak most gyűjtenek. A bűnözés I csökkenése és az állampolgárok I jogvédelmének megszilárdulása I azt tanúsítja, hogy méltó utódai I azoknak az elvtársaknak, akik ki- I álakították biztonsági szerveink for- I radalmi hagyományait.

A néppel való szoros kapcsolat I legmeggyőzőbb bizonyítéka a se- I gédrendörség munkája. Több mint I 24 000 tagja Szlovákiában ezek- I ben a napokban emlékezik meg I fennállásának 30. évfordulójáról. I

A CSKP XVI. kongresszusának I határozataiból az a feladat hárul I a Nemzetbiztonsági Testületre, I hogy éberen és lelkiismeretesen I védje rendszerünket, a Szovjet- I unió és a többi testvérország biz- I tonsági szerveivel szövetségben I védelmezze az egész szocialista | közösség érdekeit. Az SZSZK I Belügyminisztériumának dolgozói I tudatosítják, hogy ezt a feladatú- I kát csak akkor teljesíthetik, ha I a párt és a nép bizalmát élvezik.

■ A két forradalom közti „szél- I csendes időben“ miért kavarta fel I forgószélként a forradalmi indula- I tokát az ellanyhult orosz politikai I életben ez a terjedelmében nem I vaskos, de tartalmát és hatását I tekintve mégis több kötetnyi mun- I kával felérő mű? A kérdésre nem I elegendő az a leegyszerűsített vá- I lasz, hogy világos és végrehajtó I programot adott a forradalom má- I sodik szakaszának előkészítésé- I hez - végeredményben a Nagy I Októberi Szocialista Forradalom I győzelméhez.

| A februári forradalom után Oro- I szország gazdasági, szociális, po- I litikai viszonyai alig, bizonyos vo- I natkozásokban pedig semmit sem I változtak. Ennek a viszonylagos I politikai pangásnak és a gazdasá- I gi helyzet állandó romlásának az I Ideiglenes Kormány tehetetlensé- I ge, bizonytalan bel- és esztelen I külpolitikája volt a legfőbb oka.

I A szűk osztályérdekeken túl I egyetlen politikai párt sem törődött I a válságos társadalmi állapotok I gyökeres megoldásával, egyedül I a bolsevikok pártja, akkoriban „a I Központi Bizottság által egyesített I Oroszországi Szociáldemokrata I Munkáspárt volt a jövőt jelentő I szocializmus híve s tartotta szük- I ségesnek megalakítani a Munkás-, I Katona-, Paraszt stb. Küldöttek I Szovjetjeinek Köztársaságát. Kü- I lönösen a petrográdi bolsevikok I követelték nagyon eltökélten.

I Leninnek Svájcban kevés tudo- I mása volt arról, mi történik Orosz- I országban. Közel húszéves kül- I földi tartózkodása ellenére mégis I ő volt, aki még a petrográdi bolse- I vikoknál is világosabban ítélte I meg a helyzetet s határozta meg I az egyedül célravezető politikai I cselekvés helyes programját. Tol- I Iából két hét alatt született meg I a második forradalom elmélete.

I Előbb ,,Levelek a távolból“ című I; cikksorozatában fogalmazta meg I vázlatosan. A Pravdában azonban I csak az első jelent meg, az is I megcsonkítva, a többit a szer- I kesztőség törölte. Lenin - aki I egyébként a februári forradalom I óta, bár a tovább húzódó német- I orosz háború miatt szinte kilá- I tástalanul, folyton készült hazatér- I ni - akkor úgy döntött: minden I akadályon keresztül is a forrada- I lom földjére kell jutnia.

Végül is Németországon, Svéd- I országon és Finnországon ke- I resztül 1917. április 16-án (3-án)

I éjjel 11 óra tájban feleségével,

I Krupszkajával és 30 emigráns tár- I sával együtt megérkezett Petrog- I rádba.

1917. április 17-én (4-én)

a Munkás- és Katonaküldöttek Szovjetjeinek összoroszországi tanácskozásán a bolsevik küldötteknek előadói beszédet tartott, amelyben ismertette és megmagyarázta a forradalmi proletariátus feladatairól szóló téziseit, s amelyet még aznap, a tanácskozáson | részvevő bolsevikek és mensevi- kek együttes ülésén újra megismételt. Tartalmának lényege a szocialista forradalomra való át- fejlődés szükségszerűségének megokolása és kifejtése volt amelyet aztán a bolsevik párt VII. (áprilisi) konferenciája hagyott jóvá.

Az áprilisi tézisek világosan magukba foglalták a forradalom második szakaszának feladatait. Lenin tömören és közérthetően összefoglalta benne, hogy a háború az Ideiglenes Kormány alatt is feltétlenül rablóháború, amelyet Lvov herceg és társai az eszerek és a mensevikek segítségével a hiszékeny tömegek becsapására „forradalmi honvédelemnek“ igyekeznek feltüntetni, a burzsoázia céljait szolgáló kettőshatalmat pedig ,,forradalmi demokráciának“. Ezért, mivel Oroszország valamennyi hadviselő ország között a legszabadabb ország, ahol