Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-17 / 90. szám, szombat

ÚJ szú 3 1982. IV. 17. A BRIT - ARGENTIN-VISZÁLY FEJLEMÉNYEI A Falkland-szigetek lakosságának jogai csak tárgyalásokkal biztosíthatók (ČSTK) - Alexander Haig amerikai külügyminiszter péntekre virradó éjszaka Buenos Airesbe érkezett, ahol tegnap kezdte meg tárgyalásait az argentin vezetők­kel a Falkland-szigetek miatt ki­robbant brit- argentin viszály poli­tikai rendezéséről. Haig első köz­vetítési kísérlete eredménytelen volt. Még mindig nem világos, hogy az Egyesült Államok hogyan képzeli el a fegyveres konfliktus kirobbanásának a megakadályo­zását. Bizonyos jelentések szerint Washington ismét azt javasolja, hogy a Falkland-szigeteket közös amerikai-brit-argentin igazgatás alá vonják a konfliktus rendezé­séig. A Reagan-kormány csütörtökön megtiltotta minden tisztségviselő­jének, hogy a nyilvánosság előtt a falklandi válságról nyilatkozzon. Azt megelőzően Haig külügymi­niszter rendkívüli felháborodásá­nak adott hangot amiatt, hogy té­nyek kerültek nyilvánosságra ar­ról: az USA a viszályban politikai és katonai információkat bocsát Nagy-Britannia rendelkezésére. Amint azt a Washington Post írta, Haigot az bántotta leginkább, hogy a kormányon belül többen készségesen erősítették meg a sajtóban és a tévében a fenti állítás igazságát. Mint ismeretes, az Egyesült Államok a műbolygói és kémrepülőgépei által Argentí­náról szerzett információkat to­vábbítja a Falkland-szigetek felé tartó brit hadiflottának, illetve Lon­donnak. Buenos Airesben közben Costa Mendez argentin külügymi­niszter kijelentette, kormánya nem nézi el sem az Egyesült Államok­nak, sem más országoknak, hogy beavatkozzon a konfliktusba. Argentína pénteken hadiflottát indított a Falkland-szigetekhez. Ebben egy repülőgép-anyahajó, három tengeralattjáró, egy cirkáló és további más hadihajók kaptak Tanácskozott az FKP Központi Bizottsága (ČSTK) - Párizsban pénteken befejeződött ä Francia Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának kétnapos ülése. A tanácskozás napirendjén a pártoktatás kérdé­sei szerepeltek. A résztvevők nagy figyelmet fordítottak a kommu­nisták tömegpolitikai munkája for­máinak továbbfejlesztésére is. helyet. Megfigyelők szerint ez azt bizonyítja, Argentína nem akarja megengedni, hogy a brit hajóhad elvágja a szigeteket a külvilágtól. Egyes jelentések szerint a brit ha­diflotta a jövő hét közepén éri el a Falkland-szigeteket. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának vezetősége csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy az or­szág a háború szélén áll. Ezt tanúsítják a Thatcher-kormány szavai és tettei. A jelenlegi feszült helyzet annak eredménye, hogy a brit kormányok nem voltak haj­landók lemondani a Falkland-szi­getek feletti szuverenitás igényé­ről. A szigetek lakosságának éle­tét, jogait és érdekeit egyedül tár­gyalások útján lehet biztosítani, ám ezt a Thatcher-kormány akciói bonyolítják - állapította meg a párt vezetősége. A londoni The Guardian teg­nap azt írta, hogy a konzervatív kormány a Falkland-szigetek hosszan tartó tengeri blokádjára készül és gyakorlatilag nem vár pozitív eredményeket Alexander Haig argentínai tárgyalásaitól. A The Daily Telegraph, a kor­mányhoz közelálló lap szerint lon­doni politikai körök remélik, hogy egy brit-argentin katonai konflik­tus esetében az amerikai hadügy­minisztérium gyorsan dönt, s rájön arra, érdekei Thatcher stratégiájá­hoz állnak a legközelebb. Amerikai torpedóromboló Nicaragua felségvizein (ČSTK) - A Barricada című nicaraguai lap közlése szerint hét­fő óta Nicaragua felségvizein tar­tózkodik egy rakétákkal felszerelt amerikai torpedóromboló. A lap megállapítja, hogy újabb durva provokációról van szó az Egyesült Államok részéről, s az eset az amerikai agresszív politika újabb megnyilvánulása. A Barricada nem zárja ki, hogy a Nicaragua elleni tengeri blokád kezdetéről van szó. Ezzel egyidőben Managuában bejelentették, hogy ellenforradal­márok egy csoportja hondurasi te­rületről tüzet nyitott egy nicaraguai határállomásra. Az incidens nem követelt emberéletet. Puerto Rico Azt követően, hogy néhány hete Washingtonban bejelentették: az amerikai kormány döntött a vegyi fegyverek új generációjának, ai ún. bináris lövedékeknek a gyártásáról, most újabb hírek érkeznek az USA-ból, melyek szerint előkészületek folynak a B-Z jelzésű ún. pszichokémiai anyagok széles körű katonai kihasználására. Ezek az anyagok néhány órán belül képesek megbénítani az ember idegszervezetét. A B-Z anyagot amerikai katonákon próbálták ki és gyakorlatilag Vietnamban már használták. Az amerikai katonai szakértők szerint e vegyi anyagok használata „forradalmat“ jelen­tene egy esetleges háborúban. Az újabb és újabb vegyifegyver-programok ösztönzői megfeled­keznek arról, hogy pl. Vietnamban 1,6 millió ember vált a mérgező anyagok áldozatává és a közvetlenül a háborúban sérülést szenve­dettekhez hozzá kell számolni a vegyi fegyverek használata követ­keztében a későbbi évek folyamán megbetegedett embereket is. A képünkön látható 35 éves Douglas Rudolph és a 36 éves Mike Milne Pennsylvániából ugyancsak harcolt Vietnamban. Orvosaik szerint fizikai állapotuk egy 66 éves férfiénak feiel meg. A Vietnam­ban hírhedtté vált „Agent Orange“ következtében olyan mértékben sorvadtak el izmaik, hogy speciális, bőrből és acélból készült gallérokat és manzsettákat kénytelenek hordani, s kezüket csak elektromos impulzusok segítségével tudják mozgatni. (ČSTK - Repro) Növekvő aggodalom (ČSTK) - Egyre több amerikai tudatosítja a nukleáris háború ve­szélyét s az Egyesült Államokban mind többen figyelik aggodalom­mal a lázas fegyverkezés további növekedését valamint az ameri­kai-szovjet kapcsolatok romlását - mondotta egyebek között wa­shingtoni sajtókonferenciáján Alan Cranston, a Demokrata Párt szenátusi frakciójának helyettes vezetője. Kijelentette továbbá, hogy egyre több amerikai köve­teli a nukleáris fegyverkezés megszüntetését. A szenátor a SALT-II szerződés azonnali rati­fikálása mellett emelt szót. Slade Gorton, Washington ál­lam szenátora hasonló nyilatkoza­tot tett, követelte a fegyverkezés ellenőrzését, az atomfegyver­készletek csökkentését és fokoza­tos felszámolását. Ugyancsak ál­lást foglalt a szovjet-amerikai stratégiai fegyverkorlátozási tár­gyalások felújítása mellett. Mitterrand Japánban (ČSTK) - A hivatalos látogatá­son Tokióban tartózkodó Francois Mitterrand francia államfő csü­törtökön tárgyalásokat folytatott Szuzuki Zenko japán kormányfő­vel és fogadta öt Hirohito császár is. A francia szóvivő szerint a tár­gyalások során megvitatták az időszerű nemzetközi politikai kér­déseket, de mindenekelőtt a két ország közti gazdasági kapcsola­tokat. Puerto Rico karib-tengeri sziget iránt, amelynek mintegy három millió spanyol nyelvű lakosa van, már évek óta fokozott érdeklődést tanúsít az Egyesült Államok. Ame­rikai kormánykörök célja végérvé­nyesen bekebelezni a 8890 négy­zetkilométer területű szigetet, amely földrajzi fekvésénél fogva az Egyesült Államok számára megfelelő támaszpontként szolgál a karibi térség katonai ellenőrzé­séhez. Az Egyesült Államok 1898- ban ragadta el Puerto Ricót a spa­nyoloktól és gyakorlatilag saját gyarmatává tette. 1952-ben ön- kormányzattal rendelkező „mellék­ország“ rangjára emelték, hogy a tényleges amerikai uralomnak a demokratizmus látszatát adják. Mindez azonban nem elég az amerikai uralkodó köröknek. Car­ter elnök törekedett elsőként arra, hogy Puerto Rico az Amerikai Egyesült Államok 51. államává váljék. E célból 1981-re népsza­vazást terveztek, amelynek kez­deményezői feltételezték, sikerül a lakossággal megkedveltetni a gondolatot, hogy a sziget csatla­kozik az Egyesült Államokhoz. Ez a terv azonban nem vált be. A szi­geten 1980. november 4-én vá­lasztásokat tartottak, s ebből azok az erők kerültek ki győztesen, amelyek Puerto Rico függetlensé­géért küzdenek. E fejlemény következtében nem tartották meg a népszavazást. De sem az amerikai, sem a Puerto Ricó-i kormány, amelynek Carlos Romero kormányzó áll az élén, nem tettek le arról a gondolatról, hogy a sziget csatlakozzék az Egyesült Államokhoz. Ez Ronald Reagan elnök és Carlos Romero kormányzó ez év januári találko­zóján is megmutatkozott. A két államférfi megállapodott abban, továbbra is Puerto Rico csatlako­zására fog törekedni. Az amerikai elnök kijelentette: támogatja azt a gondolatot, hogy Puerto Rico az USA 51. tagállama legyen, és igyekezett azt a benyomást kelte­ni, hogy az Egyesült Államok elfo­gadja azt a megoldást, amelyet a sziget lakosságának többsége választ. Carlos Romero sietett megjósolni, hogy Puerto Rico még a nyolcvanas évek folyamán az USA tagállama lesz. Hogy ennek a csatlakozásnak a demokratiz­mus látszatát adják, „népszava­zást“ szándékoznak rendezni, amit azután a szigetország Ameri- kabarát kormányának kérelme kö­vetne, hogy Puerto Ricót vegyék fel az USA 51. tagállamának. Car­los Romero kormányzó valóban igyekszik megteremteni a feltéte­leket ahhoz, hogy az amerikaiak véglegesen bekebelezzék Puerto Ricót. A sziget lakóinak többsége a teljes függetlenség megadása mellett van. Ezt a követelést már a hetvenes évek közepén támo­gatta a Puerto Rico függetlenségi harcával szolidaritást vállalt ha­vannai világkonferencia és az el nem kötelezett országok Colom- bóban megtartott értekezlete. A kérdéssel ismételten foglalkoz­nak az ENSZ szervei is. A Puerto Leonyid Brezsnyev jókívánságai Szíriának (ČSTK) - Leonyid Brezsnyev, a legfelsőbb szovjet képviselő táv­iratban üdvözölte Hafesz Assza- dot, a Baath-párt főtitkárát, a Szí­riai Arab Köztársaság elnökét or­szága nemzeti ünnepe alkalmá­ból. A táviratban értékelte Szíria igazságos harcát az izraeli ag­resszió ellen és elvhű politikáját, amely az arab nép egyesítésére és a tartós közel-keleti béke bizto­sítására irányul. Leonyid Brezsnyev biztosította Hafez Asszadot arról, hogy a Szovjetunió továbbra is támo­gatja a szíriai népnek nemzeti füg­getlensége megszilárdítására, a haladó belső változások és az átfogó közel-keleti rendezés meg­valósítására irányuló erőfeszíté­seit. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Szovjetunió és a Szíria közti kapcsolatok tovább fejlődnek a két ország né­pe javára és a világ békéje és biztonsága érdekében. Nyikolaj Tyihonov szovjet kor­mányfő ugyancsak táviratban üd­vözölte szíriai kollegáját Abdar Rauf Kasszimot KAMBODZSA ÜNNEPEL (ČSTK) - Kambodzsában or­szágszerte ma emlékeznek meg az Amerikai-barát Lón Nol-rezsim megbuktatásának 7. évfordulójá­ról. 1975. április 17-én a kambod­zsai nemzeti felszabadító erők megdöntötték a bábkormányt, amely az amerikai imperializmus hathatós támogatásával öt éven keresztül nyomta el az ország né­pét. Tette ezt abban az időben, amikor Indokínában mind na­gyobb méreteket öltött az Ameri- ka-ellenes harc és közeledett a saigoni rezsim bukása is. Bár a kambodzsai nép hét évvel ezelőtt forradalmi győzelmet vívott ki, a jobb életbe vetett reményei nem teljesültek. Kambodzsában ugyanis a Pol Pot-leng Sary-klikk ragadta magához a hatalmat és kínai recept szerint irtotta országa lakosságát. A kambodzsai nép igazi szabadságát és függetlensé­gét 1979. január 7-én vívta ki, amikor a nemzeti egységfront fel­szabadító erői elfoglalták a fővá­rost. Az azóta eltelt csaknem há­rom és fél év alatt a szocialista országok támogatásával Kambod­zsa népe jelentős sikereket ért el az ország újjáépítésében. Ricónak az Egyesült Államokhoz csatolására irányuló tervek ellen­tétben állnak a gyarmati országok és népek függetlenségének meg­adására vonatkozó ENSZ-nyilat- kozattal. Az ENSZ-közgyűlés az utóbbi években több határozatot hozott, amelyekben kiállt Puerto Rico lakóinak a függetlenségre és a szabadságra való jogáért felszó­lítva az Egyesült Államokat, te­gyen lépéseket Puerto Rico teljes szuverenitásának megadására. Az ENSZ dekolonizációs bizottsá­ga tavaly augusztusban meg­erősítette Puerto Rico lakosságá­nak jogát a függetlenségre és az önrendelkezésre, és felszólította az Egyesült Államokat: adja át a hatalmat a szigetország népé­nek és működjék együtt az ENSZ kiküldött bizottságával. Hasonló követelések hangzottak el az ENSZ-közgyülés legutóbbi ülésén is. Az amerikai magatartást straté­giai és gazdasági érdekek hatá­rozzák meg. Az Egyesült Államok Puerto Rico szigetén 16 katonai támaszpontot tart fenn, amelyek elősegítik, hogy ellenőrizze a hely­zetet a Karib tenger térségében. Ezek nemcsak a szocialista Kuba, hanem azon közép-amerikai álla­mok ellen is irányulnak, amelyek nem akarják alávetni magukat az amerikai politikának. Gazdasági szempontból Puerto Rico rendkívül fontos az amerikai monopóliumok számára. Több mint 20 milliárd dollárt fektettek itt be, megszerezve ezzel az ellenőr­zést a mezőgazdasági és az ipari termelés 85 százaléka fölött. Mivel a munkanélküliség a szigeten még nagyobb mint az Egyesült Álla­mokban, jelenleg 30-40 százalék között mozog, rendkívül olcsó itt a munkaerő. A hetvenes évek kö­zepén az amerikai monopóliumok évente kb. 1,3 milliárd dollár profit­ra tettek szert. Tavaly nyereségü­ket két milliárd dollárra becsülték. Emellett hivatalos statisztikai ada­tok szerint is a Puerto Rico-i csa­ládok kétharmadának jövedelme alacsonyabb a hivatalosan meg­határozott „nyomorhatárnál“. Nemcsak Puerto Rico Kommu­nista Pártja, de a Szocialista Párt és számos társadalmi szervezet is szembehelyezkedik azzal, hogy Puerto Rico az USA 51-ik tagálla­mává legyen. A Puerto Rico sza­badságáért folyó küzdelem harc, a gyarmatosítás ellen és ezért a világ összes demokratikus erői­nek támogatását élvezi. Meg kell akadályozni, hogy az Egyesült Ál­lamok a Puerto Rico-i kollaborán- sok segítségével végrehajtsa a sziget tényleges bekebelezését. Az amerikai szándékok elleni harcban a Puerto Rico-i hazafiak már az elmúlt években is nagy áldozatot hoztak, egyesek közülük több mint 25 évet töltöttek amerikai börtönökben, s a harc a jövőben is nyilván áldozatokat fog követelni. Mindezek ellenére a küzdelem Puerto Rico szabadságáért évről évre erősödik, s ezért növekednek a remények, hogy végül is sikerre vezet. JAN BLANSKÝ DMITRIJ USZTYINOV marsall, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere tegnap Szocsi fekete­tengeri fürdővárosnak átadta a Nagy Honvédő Háború Érdem­rend I fokozatát. Ezt a magas kitüntetést a városnak a Nagy Honvédő Háború folyamán a szovjet katonák áldozatos és gondos gyógyításáért, valamint a gazdasági és a kulturális építés­ben elért sikerekért adomá­nyozták. KAREN DEMIRCSIANNAK, az örmény KP KB első titkárának 50. születésnapja alkalmából a legmagasabb szovjet kitünte­tést, a Lenin-rendet adomá­nyozták. KIRCHSCHLÄGER osztrák szövetségi elnök csütörtökön fe­jezte be háromnapos hivatalos ju­goszláviai látogatását, melynek során Belgrádban az ország veze­tőivel elsősorban a kétoldalú kap­csolatok fejlesztésének lehetősé­geiről tárgyalt. BABRAK KARMAL legfelsőbb afgán vezető Kabulban csütörtö­kön fogadta Diego Cordovezt, az ENSZ-főtitkár különmegbízottját, aki tegnap már Iszlamabadban tárgyalt. GUIRINGAUD volt francia kül­ügyminiszter párizsi lakásán csü­törtökön öngyilkosságot követett el. Giscard d’Estaing egykori külügyminisztere 71 éves volt. Harc a függetlenségért

Next

/
Thumbnails
Contents