Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1982-03-12 / 60. szám, péntek
ÚJ szú 3 1982. III. 12. Haig beszéde egy szenátusi bizottságban Az Egyesült Államok mindenképpen támogatja a salvadori juntát (ČSTK) - Alexander Haig amerikai külügyminiszter szerdán ismét megerősítette, hogy az USA továbbra is katonai segélyeket kíván nyújtani a salvadori juntának, mert - amint mondotta - e támogatás megszüntetése „fatális politikai következményekkel járna“. Haig nem zárta ki, hogy a katonai Amerikai képviselők a nukleáris fegyverkezés ellen (ČSTK) - Az amerikai Kongresszus szenátusának 17, képvi- selöházának pedig 122 tagja követeli a nukleáris fegyverkezés megszüntetését célzó hatékony lépéseket. Határozatukban a képviselők követelik a nukláris fegyverek kísérleteinek, gyártásának és rendszerbe állításának megszüntetéséről szóló szovjet-amerikai szerződés megkötését. Kennedy szenátor a javaslattal kapcsolatban hangsúlyozta: elérkezett az idő a nukleáris fegyverkezés megszüntetésére. Spanyolország NATO-tagságáról (ČSTK) - Az olasz szenátus külügyi bizottsága nagy szavazat- többséggel hagyta jóvá Spanyol- ország felvételét a NATO-ba. A szenátus áprilisban tart plenáris ülést a kérdésről. Vecchietti kommunista szenátor a vitában megállapította, hogy Spanyolország felvétele újabb lépés a hidegháborús politika felújításához. támogatás abban az esetben is folytatódik, ha a március 28-i választásokon a legszélsőségesebb jobboldal győzne. Haig a szenátus egyik bizottságában több szenátor tiltakozásával volt kénytelen szembeszállni. A Kongresszus több tagja követeli ugyanis, hogy az Egyesült Államok vizsgálja felül közép-ameri kai politikáját, illetve szüntesse meg a reakciós rezsimek támogatását. Haig egyébként ismételten elutasította a salvadori junta és a hazafiak közötti tárgyalások lehetőségét. Ugyancsak megismételte korábbi állításait, miszerint a salvadori partizánmozgalomban Nicaragua is szerepet vállal. Magában Salvadorban eközben folytatódtak a heves harcok a Farabundo Marti Nemzeti Fel- szabadítási Front és a kormánycsapatok között. Különösen éles összecsapásokról érkezett jelentés az ország északi tartományaiból, ahová a kormány az Egyesült Államokban kiképzett katonáit, az Atlacatl brigád tagjait is odavezényelte. Salvadorban a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front egységei folytatják sikeres akcióikat a junta csapatai ellen. Az FMLN parancsot adott a hadműveletek kiterjesztésére, és felszólította a lakosságot, hogy készüljön fel az általános felkelésre. A hazafiak rádióadójában közvetített parancs rámutat: a junta által tervezett ,, választások“ előtt nagyobb í- tani kell a hazafiak által ellenőrzött területeket, és tökéletesíteni kell a népi önvédelmi egységeket. Az FMLN egységeiben egyébként mind több nő harcol (képünkön). (Telefoto - ČSTK) Az USA bővíti kapcsolatait Chilével A jelek szerint Washington felújítja a fegyverszállításokat (ČSTK) - Thomas Enders, az Amerika-közi ügyekkel megbízott washingtoni külügyminisztériumi államtitkár szerdán „igen szívélyes“ megbeszéléseket folytatott Augusto Pinochet chilei diktátorFokin akadémikus a vegyi fegyverekről (ČSTK) - A Szovjetunió a vegyi fegyverek gyártásának betiltására, illetve a meglevő készletek megsemmisítésére törekszik, hangsúlyozta tegnapi moszkvai sajtóértekezletén Alekszandr Fokin akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia tudományos főtitkárának helyettese. A sajtóértekezletre azt követően került sor, hogy az Egyesült Államok a közelmúltban elöntést hozott a vegyi fegyverek új fajtáinak gyártásáról. Megnyílt a Mexikói Szocialista Párt I. kongresszusa Pablo Gomez beszámolója (ČSTK) - Mexikóvárosban megkezdődött a Mexikói Egyesült Szocialista Párt I. kongresszusa. A tanácskozás küldöttei megvitatják és jóváhagyják a néhány hónappal ezelőtt több baloldali párt tömörülésével létrejött párt alapvető dokumentumait: az elvi nyilatkozatot, a párt programját és alapszabályzatát, valamint megválasztják a vezető szerveket. A kongresszusi küldöttek megvitatják a párt taktikájával és stratégiájával, valamint a legfontosabb nemzetközi kérdésekben elfoglalt ideológiai állásponttal kapcsolatos kérdéseket. A párt központi bizottságának beszámolóját Pa bio Gomez, a párt központi bizottsága politikai bizottságának tagja terjesztette elő. Ecsetelte az ország jelenlegi politikai és gazdasági helyzetét és hangsúlyozta, hogy a párt kész a végsőkig harcolni a radikális szociális-gazdasági változásokért, a dolgozók életszínvonalának emelkedéséért, valamint a haladó demokratikus társadalmi változásokért. Élesen bírálta az Egyesült Államok agresszív és militarista politikáját a közép-amerikai és karibi térségben, mellyel fenyegeti az említett körzetben a békét és biztonságot. Fokin akadémikus hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió bármikor kész e kérdés gyakorlati megoldására. Nem a Szovjetunió, hanem az Egyesült Államok gördít akadályokat a vegyi fegyverek gyártását megtiltó nemzetközi szerződés létrejöttének útjába. Búcsúlátogatás (ČSTK) - Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke, tegnap búcsúlátogatáson fogadta František Hamouz csehszlovák nagykövetet, aki végleg távozik berlini állomáshelyéről. ral Santiago de Chilében. A két fél megállapodott abban, hogy bővíti kapcsolatait. Chile Enders latin-amerikai kőrútjának utolsó állomása; korábban Brazíliában és Argentínában tett látogatást. Mint ismeretes, az amerikai kormány lépéseket tesz a Chilébe irányuló fegyverszállítások felújítására (Carter elnök 1977-ben Orlando Letelier volt chilei külügyminiszter meggyilkolása után szüntette be a segélyeket). Az amerikai Kongresszus a fegyverszállítások felújításának feltételeként szabta meg, hogy a chilei kormány szavatolja: az emberi jogok tiszteletben tartása terén eredmények születtek. Az amerikai külügyminisztérium a közelmúltban már arra a megállapításra jutott, hogy az emberi jogok terén „jelentős haladást“ ért el Pinochet juntája, s Enders annak a reményének adott hangot, hogy a Kongresszus hozzájárulását adja a fegyverüzlethez. Vance bírálja a Reagan-kormány Szovjetunióval szembeni politikáját (ČSTK) - A Reagan-kormány Szovjetunióval szemben folytatott politikáját élesen bírálta a Christian Science Monitor című lapnak adott interjújában Cyrus Vance volt amerikai külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy a fegyverkorlátozás területén az amerikai kormány politikája „nélkülözi a pozitív elemeket“, és ennek következtében „nő a konfliktus veszélye az USA és a Szovjetunió között“. Vance kiemelte, hogy a Szovjetunió felelőssége tudatában viszonyul a kérdéshez, „s ez táplálja a reményt, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió megállapodik a nukleáris és hagyományos fegyverek korlátozásáról“. Az Egyesült Államoknak ki kell használnia ezt a lehetőséget, és fokoznia kell ez irányú erőfeszítéseit - hangoztatta Vance. Kommentárunk A realitások figyelmen kívül hagyása - legyen bármiről is szó- mindig bajt okoz. Ha ezt egy felelős politikus, egy államfő teszi- óriási vétek. A súlyos következmények sem váratnak sokáig magukra. Sajnos hosszú listát állíthatnánk össze azon állam- és kormányfők nevéből, akik - a logikával és az emberi tisztességgel ellentétben - nem a néptömegek érdekeit, hanem egyes szűk csoportok önös érdekeit tartják szem előtt. Ebből a névsorból nem maradna ki Sziad Barre, Szomália államfője sem. Pedig jó tíz évvel ezelőtt nem ebbe az irányba indult el, a történelem egy egészen más lapjára próbálta felírni a nevét. Érdekes és tanulságos felidézni Barre politikai pályafutását. 1969- es katonai hatalomátvételét egy jobboldali kormányzat totális összeomlása, súlyos zavargásokba fúlt parlamenti választások és az államfő meggyilkolása előzte meg. A nép támogatta az akkori haladó tisztek rezsimjét, az általuk alakított Forradalmi Szocialista Párt haladó programját. A szocialista országok segítségével a négymilliós ország elindult a felemelkedés útján, tekintélyre tett szert a nemzetközi politikai színtéren is. Egy országot kivezetni a nyomorból és biztosítani jólétét - vitathatatlanul nehéz feladat. Barre és rendszere nem volt képes végigjárni ezt az utat. Csakhogy Szomália esetében nem a nehézségek voltak leküzdhetet- lenek. A kormány új politikát választott, s ez tette megoldhatatlanná a problémákat. Az imperializmus, a belső reakció és az újgyarmatosítók jól bevált módszere, hogy a számukra kényelmetlen fiatal haladó országokat a régi, gyarmati idők szőRagály? nyeg alá söpört problémái és a lappangó soviniszta, nacionalista érzelmek szításával igyekeznek bomlasztani. Sziad Barre megfelelő alanynak bizonyult: egyhamar magáévá tette a „Nagy-Szomália“ nacionalista jelszavát, ezzel próbálta elhallgattatni a népi elégedetlenség mind gyakoribb hangjait. Háborút indított Etiópia ellen Ogadent követelve, s egyes kenyai területekre és a nemrég függetlenné vált Dzsibutira is igényt tartott. Lemondott a szocialista orientációról, szakított a Szovjetunióval. Az Afrikai Egységszervezetben és az Arab Ligában sem nézték sokan jó szemmel nagyra törő vágyait. Csak a legkonzervatívabb arab és afrikai re- zsimekre, valamint hú szövetségeseire - Szudánra és Egyiptomra számíthatott. És persze akkor már az Egyesült Államokra, az egész nacionalista ámokfutás értelmi szerzőjére. A háború nyomasztó terhei, az ogadeni csúfos kudarc következtében leállt az egykor meghirdetett szociális programok megvalósítása, tönkrement az ipar, a mezőgazdaság, a kormány elveszítette tömegbázisát, megerősödött az ellenzéke. Washington és szövetségesei elérkezettnek látták az időt, hogy Szomália „segítségére“ siessenek. A dollármilliókból azonban édeskevés jut a népnek: elnyeli a fegyverkezés, a korrupció. Viszont a „segítségért“ cserébe Barre támaszpontokat ajánlott fel az amerikaiaknak, és biztosította számukra a használati jogot Berbera kikötőjében. Ez jó fogás Washingtonnak, hiszen felettébb szüksége van ilyen szolgáltatásokra intervenciós gyorshadtestével kapcsolatos céljaihoz. Sziad Barre mostani washingtoni látogatásának célja egyértelmű volt: kipuhatolni, mennyit hajlandó fizetni az USA - dollárban és fegyverben - Szomália kiszolgáltatásáért. A licitálás során Barre nyilván arra is hivatkozott, hogy ellenzéke, mindenekelőtt a négy haladó mozgalmat egyesítő Szomália Megmentésének Demokratikus Frontja, nyílt támadásba ment át. Az ország északi részén január óta tartanak a zavargások. Ezek leverését Mogadishu már több ízben bejelentette, de újra és újra érkeznek hírek ennek ellenkezőjéről. A lázadók központjai a laktanyák, s ezek közül a legnagyobb az etióp határ közelében fekvő, nagy stratégiai jelentőségű hargeisai laktanya. Barre politikai pályafutása és a Szomáliái események nem egyedülállóak. Az ország tőszomszédságában erre két példát is találhatunk. Szadatról és Nimeri- ről, Egyiptomról és Szudánról van szó. A hasonlóság szinte kísérteties. Szadat karrierje már tragikusan véget ért. Politikai építménye ugyan még áll, de már elvittek belőle néhány téglát. Nimeri és Barre szempontjából az egyetlen okos lépés az lenne, ha levonnák ebből a szükséges következtetéseket, és gyógyítanák a bajokat A külső szemlélőnek ugyanis valahogy az az érzése, hogy egyfajta ragály terjed a térségben. GÖRFÖL ZSUZSA Folytatódnak az osztrák-líbiai tárgyalások (ČSTK) - Moamer Kadhafi líbiai elnök négynapos hivatalos ausztriai látogatásának második napján, tegnap a bécsi parlamentbe látogatott, ahol Anton Benya, a legfelsőbb törvényhozó szerv elnöke fogadta. Délben a líbiai legfelsőbb vezé- tő tiszteletére vendéglátója Bruno Kreisky szövetségi kancellár ebédet adott. Ezt követően folytatódtak a legmagasabb szintű osztrák- -líbiai tárgyalások, melyek napirendjén a gazdasági együttműködés kérdései szerepeltek. Begin döntése Húsz új izraeli település épül Ciszjordániában (ČSTK) - Menahem Begin izraeli kormányfő további 20 félkatonai település felépítését hagyta jóvá Ciszjordániában. Amint azt az izraeli rádió bejelentette, számuk megegyezik majd a Sínai-félszi- getről kilakoltatott települések számával. Tel Aviv-i megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy Izraelnek bármilyen indok megfelel arra, hogy álcázza a megszállt arab területeken folytatott agresszív politikáját. Már úton van a sínai erők olasz kontingense (ČSTK) - Civitavecchia olasz kikötőből tegnap a Vörös-tengerre indult a Palma nevű aknaszedő hajó, amely az izraeli csapatok kivonása után a Sínai-félszigeten állomásozó ún. nemzetközi erők első olasz kontingensét képezi. Olaszországban egyébként egyre nő a tiltakozás az ellen, hogy a kormány döntést hozott a világ „veszélyes és robbanékony térségében való szerepvállalásról“. Pajetta kommunista képviselő a képviselóház külügyi bizottságában rámutatott: az olasz egységek olyan műveletben vesznek részt, amelyekre az arab országok aggodalommal és ellenségesen tekintenek. Csehszlovák felszólalás Madridban (ČSTK) - A madridi találkozó keddi plenáris ülésén felszólalt ltja Hulínský, a csehszlovák küldöttség vezetője. Rámutatott, hogy az európai nemzetközi kapcsolatok a problémák olyan bonyolult komplexumát képviselik, amelyet lépésről lépésre és a helsinki Záróokmányban foglaltak alapján kell megoldani. A csehszlovák küldött ezzel összefüggésben rámutatott a Kelet és a Nyugat közötti bizalomerősítő intézkedések jelentőségére. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a madridi találkozó jelenlegi szakaszában több NA- TO-ország elkerüli az e témára irányuló vitát, bár a korábbi tanácskozásokon már megvitatták és kidolgozták az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia tervét, s tulajdonképpen csak néhány kérdés maradt nyitva. A csehszlovák küldöttség meggyőződése - mondotta Hulínský -, hogy a függőben levő kérdésekben nemcsak lehetséges, hanem szükség is a megállapodás. Hja Hulínský figyelmeztetett arra, hogy a madridi találkozón részt vevő államok közös erőfeszítései kedvező légkört teremthetnének a fennmaradó kérdések konstruktív megoldásához annak a záródokumentum-javaslatnak az alapján, amelyet már tavaly a semleges és el nem kötelezett országok küldöttségei terjesztettek elő Madridban. Az amerikai küldöttség magatartásából azonban kitűnik, hogy elsősorban az Egyesült Államok nem hajlandó a madridi találkozón ezt a munkastílust követni - mondotta végezetül a csehszlovák küldöttség vezetője.