Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1982-03-06 / 55. szám, szombat

ÚJ szú 5 1982. III. 6. Mennyiség és minőség közös nevezője A pártalapszervezet a szaratovi és Ivovi munkamódszer általánossá tételéért VAJON HÁNY ALKATRÉSZ­BŐL áll össze egy rádiókészülék? Nerrr lehetetlen, de nem is könnyű összeszámolni. így inkább fogad­juk el, hogy sokból. A Tesla Kon­szern dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemében gyártott autó­rádióba is számtalan, kisebb-na- gyobb, erősebb és gyengébb ellen­állást, huzaltekercset és más rész­egységet kell beépíteni úgy, hogy az egyik még csak véletlenül se kerüljön a másik helyébe, kifo­gástalan legyen a bekötés minő­sége, sehol se keletkezzen rövid­zárlat. Mindezt természetesen nem pepecselve, hanem norma szerinti ütemben kell csinálni, mert termelési terv is létezik, s nem is akármilyen. Az idei például kere­ken 20,2 százalékkal nagyobb a tavalyinál. Azonos munkaerővel, a koráb­binál egy ötödével több terméket előállítani nem kis feladat, hiszen - s ezt talán hangsúlyozni is feles­leges - a mennyiségi növekedés még csak véletlenül sem történhet a minőség rovására. Sőt, éppen fordítva. A vállalat vezérigazgatósá­ga 1982-t a minőség évének hirdette meg. Elvárja, feladatul adja, hogy a tavalyihoz viszonyítva az idén a minőségi mutatók legkeve­sebb két tized százalékkal javulja­nak, s azonos arányban csökken­jen a kereskedelem felől jövő rek­lamációk és a gyártás folyamatá­ban eföforduló termelési hibák részaránya.- Vajon sikerül eleget tenni az elvárásoknak? - kérdeztem Csáky Margittól, a dunaszerdahelyi üzem mellett működő pártalapszervezet elnökétől. Kérdő mosoly, jellegzetes kar­mozdulat volt az azonnali „vá­lasz", az igazira, a megfontoltra másodpercekig várni kellett.- Nem lesz könnyű, az biztos, de azért kétségbeesni sincs miért. Tavaly az év jelentős eseményei­nek tiszteletére többek között vál­laltuk, hogy a gyártás folyamatá­ban keletkező hibákat tizedrésszel a megengedett határ alá szorítjuk. Voltak hónapok, amikor a termé­keknek mindössze öt százalékát kellett levennünk a szalagról és visszaadni újraszerelésre, mert az ellenőrzés valamilyen hibát fede­zett fel. Ugyanakkor viszont volt olyan két hónapunk is, amikor a gyártás folyamatában elkövetett hibákkal elértük az akkori maxi­málisan megállapított 6,8 százalé­kos arányt. Elsősorban azért, mert a központi raktárból megkésett va­lamelyik alkatrész szállítása és a termelésben keletkezett kiesést gyorsított ütemű munkával kellett pótolni. Nem is időveszteség ugyanis, ha a készülő terméket szerelés közben egy-egy alkat­rész hiánya miatt félre kell tenni, majd újra elővenni és folytatni a munkát, ahol abbamaradt. A MUNKA MINŐSÉGE növelé­sének lényeges, de nem egyedüli feltétele a folyamatos alkatrészel­látás. A dunaszerdahelyi üzemben ezt messzemenően tudatosítják. A pártalapszervezet a gazdasági vezetés hathatós támogatásával immár nyolc évvel ezelőtt lerakta a selejtnélküli munkáért és a jó minőségű alkatrészek, termékek gyártásáért indított mozgalom alapjait. A szaratovi és Ivovi mód­szer egyes elemeit először, az előkészítő részlegen vezették be. A munkásokba vetett bizalom alapján a tekercsgyártó részlegen öt dolgozónak megadták az önel­lenőrzési jogot. Az egyértelműen pozitív tapasztalatok nyomán a rendszert egyre szélesebb kör­ben alkalmazták, így jelenleg a szaratovi és Ivovi alapelvek már a termelés egészében érvénye­sülnek.- Már évekre előre meghatá­rozzuk a minőségi tervmutatókat. Tudatosítjuk azt is, hogy az ered­ményeket csakis az igényekkel összhangba hozott nevelőmunká­val és oktatással, valamint új szer­vezési formák bevezetésével lehet megjavítani - mondta a pártelnök. - Az oktatás-nevelés az új munka­erő betanításával kezdődik, s tulaj­donképpen végnélküli. Szinte tör­vényszerű, hogy minden belépő dolgozó az előkészítő részlegen kezd, és csak megfelelő gyakorlat után, esetenként egy, másfél év elteltével kerül a szerelőszalag­hoz. Közben állandóan figyeljük munkáját, magyarázzuk, elsajátí­tatjuk a szükséges kézmozdulato­kat, ellenőrizzük, hogy mennyire bírja a szem a megerőltetést. Ez elsősorban az új dolgozó mellé beosztott védnöknek, részlegve­zetőnek, mesternek, vagy a mű­szaki ellenőrzési osztály valame­lyik dolgozójának a feladata. Ta­pasztalatairól rendszeresen be­számol és észrevételei, javaslatai alapján bízzuk meg az új dolgozót egyre igényesebb feladatokkal. Ha arra alkalmas és megfelelő kéz­ügyességgel rendelkezik, egy­más után több szerelési feladattal is megismertetjük, hogy szükség esetén más-más helyen is dolgoz­hasson. AZ ELMONDOTTAKBÓL szinte törvényszerűen adódott a kérdés. Mi van akkor, ha kiderül, hogy az új alkalmazott nem képes elsajátí­tani a szükséges ismereteket, a nagy összpontosítást igénylő munkához hiányzik a kézügyes­ség. A pártelnök nem tért ki a vá­lasz elől, hiszen a megfigyelésnek az is célja, hogy idejében felfedez­zék, ha valakinek a rádiószerelés­hez nincsenek meg az adottságai. Ez az üzemnek és a dolgozónak egyaránt érdeke. A szaratovi és Ivovi rendszer alapelvei ugyanis nemcsak a munka minőségének az ellenőrzését feltételezik, ha­nem egyben a minőség szerinti jutalmazást is megkövetelik. Alap­elv például, hogy többet keres az, aki a szerelés során több feladatot is képes ellátni, de már kevesebb a bére annak, aki, bár hibátlanul elvégzi a rábízott munkát, de a szerelőszalagnak csak egyetlen pontján alkalmazható. Annak pe­dig, aki csak egy munkafolyamat­hoz ért, és azt is nagy hibaszáza­lékkal végzi, már lényegesen ke­vesebb van a borítékjában. Tör­vény az is, hogy aki elkövette a hibát, annak kell azt helyrehozni.- Célunk persze az, hogy min­denki jól dolgozzon, és nem a büntetés - hangsúlyozta a párt­elnök. A pártbizottság ülésein és a taggyűléseken mindig ilyen ala­pon keressük a minőség további javításának lehetőségeit. A terme­lésben dolgozó műszakiak, mes­terek részletesen megfigyelik azok munkáját, akik nagy hibaszázalék­kal dolgoznak, hogy megtalálják a baj forrását, okát, és azt közös erővel megszüntessék. Ugyanígy a szocialista munkabrigádok ve­zetőitől és a brigádtagoktól is el­várjuk, hogy segítsenek munka­társuknak túljutni a nehézsége­ken. Sokszor ugyanis elég egy rosszul beidegződött kézmozdula­tot, kéztartást elhagyni vagy meg­változtatni és máris lényeges javulás tapasztalható. SZÓLNI KELL még az erkölcsi elismerésről, hiszen ez is lénye­ges része a mozgalomnak, és Du- naszerdahelyen sem feledkeznek meg róla. A negyedévi termelési értekezletre a pártbizottság az ille­tékes osztállyal közösen részletes kimutatást készít a minőségről. E mutatókat műhelyekre, kollektí­vákra, brigádokra sőt az egyének­re is lebontják, így a dicséret és elmarasztalás konkrét, névre szó­ló. Mindez erősíti a munkához való szocialista viszonyt. Az eredmény pedig az egyre javuló minőségi mutatók. EGRI FERENC Az idén intenzíven folytatódnak a földmunkák a Gabčikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építkezésén. Ennek során több mint 800 millió korona értékű munkát végeznek. Jelenleg Somorja (Šamorín) körzeté­ben a víztároló bal parti gátjánál és a bósi (Gabčíkovo) erőműnél folynak a munkák. A felvétel a bal parti gát építkezésén készült. Ladislav Dórak RH-25 típusú exkavátorral a földet egy Tatra 148 tehergépkocsira rakja. (Peter šimončík felvétele - ČSTK) Jobban megérteni az embert, az életet Tettre kész, tenni akaró és tudó embert ismertünk meg Balogh Ilo­nában, a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanítónőjében. Évek óta dolgozik különböző tömeg­szervezetekben, különösen jó munkát fejtett ki a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban. Részt vesz a szakszervezetek szlovákiai kongresszusán.- Hogyan kedződött, hogy jutott el idáig? &- A kezdet nem volt könnyű - mondja. A kassai Magyar Taní­tási Nyelvű Gimnáziumban érett­ségiztem. Már diákkoromban pe­dagógusnak készültem, a Nyitrai Pedagógiai Karra jelentkeztem, de nem vettek fel. Mint képesítetlen tanerő helyezkedtem el itt az isko­lánkon, a napközi otthonban dol­goztam. Nem adtam fel a reményt, s újra próbálkoztam a felvételivel. Ismét kudarc, és még egyszer. Negyedszerre felvettek 1974-ben a nappali tagozatra s négy év múlva diplomát szereztem szlo­vák-polgári nevelés szakon. A vá­gyam teljesült. Azt hiszem, hogy mindent elérhet az ember, csak nagyon kell akarnia. Amint az is­kolába kerültem, még a főiskola t előtt, bekapcsolódtam a társadal­mi munkába. A nőszövetség váro­si bizottságának tagja lettem, ol­vasókört vezettem, tevékenyked­A mezőgazdasági gyakorlat a múlt esztendőben ismét feje te­tejére állított egy megdönthetet­lennek vélt elméletet, azt, hogy a hegyvidéki mezőgazdasági üze­mekben nem lehet gazdaságosan gabonát termeszteni. Példa erre a tisoveci SZNF Egységes Földmüvesszövetkezet ahol tavaly a köztudottan mostoha természeti és időjárási viszonyok ellenére nemcsak elérték, hanem jelentősen túl is teljesítették az előirányzott célokat. A tervezett 2,8 tonnás hektárhozamok helyett ugyanis 3,18 tonnás átlagterme­lést takarítottak be, ezen belül bú­zából 3,32 tonnát, rozsból 3,35 tonnát teljesítettek. Különös iróniája azonban a sorsnak, hogy a burgonyater­mesztésre szakosított hegyvidéki gazdaságban éppen a fő termék hozama maradt el a várakozástól, a tervezett 16 tonna helyett ugyanis csak 14,8 tonnás átlagter­mést értek el. A közelmúltban megtartott szövetkezeti zárszá­madáson azonban egyetlen szót sem ejtettek az időjárási ténye­zőkről, a hiányosságok okait első­sorban saját munkájukban keres­ték. Elemzésükből kitűnt, hogy nem végezték el idejében és az egész termelőterületen a vegy­szeres gyomirtást, s az elvégzett munka minősége is sok kívánniva­lót hagyott maga után. Csak má­sodsorban említették meg, hogy silány minőségű vetőburgonyájuk s az igényeltnél jóval kevesebb vegyszerük volt, s hogy a vadak Mérlegvonás a tisoveci földművesszövetkezetben Jól gazdálkodtak, mégsem elégedettek egyes parcellákon 30-40 százalé­kos kárt is okoztak a vegetációs időszakban. A növénytermesztés másik fontos ágazata a takarmány­termesztés volt, e téren már sok­kal kedvezőbb eredményeket ér­tek el. Lucernából szénaegységre át­számítva 8,34 tonnás átlagtermést takarítottak be, a rétek össztermé­se pedig meghaladta a 4240 ton-, nát, ami 4,68 tonnás hektáronkénti átlaghozamnak felel meg. A lege­lők termése - figyelembe véve az átlagosnál jóval kisebb csapadék­hullást - nem nevezhető gyengé­nek, hiszen egy hektárról 1,9 ton­na szárított szénát gyűjtöttek be. Nem értékelték egyértelműen eredményesnek a takarmánybe­gyűjtést, mert az első kaszálás sokáig elhúzódott, túlérett a ter­més háromnegyed része, követ­kezésképpen csak gyengébb mi­nőségű takarmányt állítottak elő. A szövetkezet állattenyésztésé­nek elmúlt esztendei eredményei felemás képet mutatnak. Noha az összprodukció a korábbi eszten­dőkhöz viszonyítva 6,9 százalék­kal emelkedett, tervezett feladatai­kat csupán 94,6 százalékra telje­sítették. A 700 ezer koronát meg­haladó termeléskiesés fő oka, hogy a szarvasmarha-állomány közel kétszáz darabbal volt kisebb a tervezettnél. Hasznosság szempontjából a tejtermelés kívánkozik az első helyre. Elmúlt esztendő feladatait a szövetkezet 105,8 százalékra teljesítette, s terven felül közel 100 ezer liter tejet adott közfogyasz­tásra. Az egy tehénre eső fejési átlag már elérte a 3562 litert, ami a korábbi esztendőhöz viszonyít­va 262 literes növekedést mutat. Különösen a rajkovói és a rovnéi tehénistállók eredményei dicsére­tesek, melyekben már elérték a 3700 literes átlagot. Nem lehetnek viszont elégedet­tek a szarvasmarha-hizlalás ered­ményeivel. A szövetkezet még mindig nem használja ki kellőkép­pen a tavasztól őszig kínálkozó legeltetési lehetőségeket, a téli hónapokban pedig a már említett takarmányminőségi problémák miatt maradtak el a várt súlygyara­podások. A juhtenyésztésben is a terve­zett nagyságú állomány elérése okozta a legtöbb gondot. Azon túl, hogy a szaporulat gyengébb volt a vártnál, a medvék garázdálko­dása is nagy kárt okozott az állo­mányban, mintegy hetven jószá­got pusztítottak el. Ami a hasznos­ságot illeti, a gyapjúhozamok jók voltak, a sajttermelés tervét vi­szont csupán 89,3 százalékra tel­jesítették. A gépesítő részlegen a legnagyobb feladatok a termelé­si szerkezetből adódóan a takar­mánybetakarítás idején várnak. Jóllehet a két Rapid, a négy 2000- es és az egy 1300-as Reform, valamint a 15 motoros kézi kasza kihasználása meyrelelő volt, a munkálatokat nem tudták mindig idejében elvégezni. Még több ka­szálógépre, s a jelenleginél sokkal jobb alkatrészellátásra lenne szükség ahhoz, hogy jövőre tény­leg egyetlen szál takarmány se menjen veszendőbe. A gazdasági jelentésből kitűnik, hogy a múlt évi bruttó termelés tervét 102,8 százalékra teljesítet­ték, s a tervezett nyereség meg­haladta a 2 millió 200 ezer koronát (106,9 százalék). A tavalyi viszonylag jó eredmé­nyek azonban nem terelhetik el a fi­gyelmet a gazdálkodás gyenge pontjairól, mindenekelőtt a burgo­nyatermesztés fogyatékosságai­ról, s a takarmánytermesztés mi­nőségi problémáiról. Az idén szigorúbb gazdálkodási körülmények között jóval nehe­zebb feladatok megoldása vár a tagságra. A hatalmas hegyvidéki területen gazdálkodó tisoveiek azonban bíznak a most bevezetett önálló elszámolású rendszer jóté­kony hatásában, valamennyi szö­vetkezeti tag és dolgozó becsüle­tes munkájában. HACSI ATTILA tem a pionírszervezet vezetősé­gében, s dolgoztam a szakszerve­zeti mozgalomban. 1972-ben a kerületi szakszervezeti tanács tagjává választottak.- Miért tartja szükségesnek a társadalmi munkát?- A pedagógus a múltban is annak a közösségnek az irányítója volt, ahol élt és dolgozott. Ez még inkább így van szocializmust építő társadalmunkban. A polgári neve­léstan szakosra ez fokozott mér­tékben vonatkozik. A nevelő, irá­nyító és felvilágosító munkát nem lehet és nem szabad csak az isko­lára leszűkíteni. A főiskolán tagja voltam a tanszékünk mellett mű­ködő tudományos diákkörnek. Részt vettem kerületi és országos versenyeken is. Vonzódtam a tár­sadalmi kérdések iránt, ezt az is bizonyítja, hogy diplomamunká­mat is ebből a témakörből válasz­tottam. A polgári neveléstan gya­korlati tantárgy. Közéleti magatar­tást követel, olyan embert, aki az iskolán belüli munkájában is fel tudja használni a társadalmi mun­kában szerzett tapasztalatait. A szlovák nyelv tanításában beve­zetett új koncepció nagy erőpróba elé állítja a pedagógust. Eddigi tapasztalataim szerint ezzel a módszerrel eredményesebb munkát lehet végezni, a diákok könnyebben és tökéletesebben sajátítják el a nyelv fortélyait, a pe­dagógustól azonban többet köve­tel, mint a nyelvtanítás eddigi módszerei. Vannak azonban el­lentmondások is. Az új módszert minden magyar tanítási nyelvű is­kolában alkalmazzák. A szlovák nyelvű iskolák azonban még a ha­gyományos módszerrel tanítanak. Óriási nehézséget jelent ez azok­nak a magyar anyanyelvű gyere­keknek, akik szlovák iskolákban akarják folytatni tanulmányaikat. Ez pedig a többségre vonatkozik, mert a szaktanintézeteink nagy ré­szén szlovák nyelven folyik az ok­tatás. A másik zavaró tényező, hogy míg a szlovák nyelvet új módszerekkel oktatjuk, az orosz nyelv tanítása a hagyományos módszerrel történik. A két szláv nyelv más-más módszerrel való tanítása szintén nagy nehézsége­ket okoz mind a tanulóknak, mind a pedagógusoknak. Nem véletlen, hogy a módszer­tani kérdések is foglalkoztatják Balogh Ilonát. A Járási Pedagógiai Központban mint módszertani ta­nácsadó dolgozik. A szlovák nyelv oktatásának kérdéseivel foglalko­zik a magyar tarfítási nyelvű isko­lákon Szabad ideje nem sok van.- Ideológiailag is tovább kell magam képezni. Erre gondot for­dítok, különösen mióta párttag- lölt lettem. Jelölésem időpontjának nagy jelentőséget tulajdonítok. Pártunk XVI. kongresszusa idején lettem tagjelölt. Szimbolikus jelen­tőséget látok az időpontban. Mun­kámat a párt alapszabályzata, a felsőbb szervek határozatainak szellemében, társadalmunk érde­kében szeretném végezni. FECSÓ PÁL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents