Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1982-03-05 / 54. szám, péntek

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA PENTEK 1982. március 5. XXXV. évfolyam 54. szám Ára 50 fillér Kevesebb költséggel - többet Sokan azt állítják, hogy a költségek növekedése nélkül nem lehet valamiből többet és jobbat termelni. Hogy erre is vonatko­zik a közismert mondás - kis pénz, kis zene. Ezek a nézetek a termelés minden szakaszán előfordulnak, de talán a leggyakrabban a mezőgazdaságban. Arra hivatkoznak, hogy a természeti feltételek között működő „élő gyár“ gyakran a feltételezettnél jóval több ráfordítást igényel a kívánt eredmény eléréséhez. Ez az időjárás szélsőséges kilengéseivel függ össze, de egyes kártevők, betegségek aránytalanul nagy elterje­dése is növelheti a termelési költségeket. A mezőgazdasági üzemek vezetői általában úgy vélekednek, hogy jobb megmen­teni a termést, ha többe is kerül, mint kárt szenvedni. Ez alapjában véve rendben is lenne, hiszen a termés biztosítá­sához néha valóban nagyobb erőfeszítésekre és nagyobb költ­ségekre van szükség, mint amennyivel normális körülmények között számítani kell. Ez azonban senkit sem jogosíthat fel arra, hogy már előre is nagyobb termelési költségekkel kalkuláljon. Különösen nem engedhető meg a termelési feladatok minden áron való biztosítása. Nem véletlen, hogy ez a követelmény az elmúlt év őszén a CSKP KB 4. ülésén is elhangzott: „Egyszerűen arról van szó, hogy minden ár területről, minden gazdasági állattól, a beruhá­zásokra és a munkabérekre fordított minden koronából, a műtrá­gyák és a takarmányfélék minden kilogrammjából, a felhasznált energia minden egységéből minimális költségekkel minél több jó minőségű terméket állítsunk elő“, amint azt az említett ülésen előterjesztett elnökségi beszámoló hangsúlyozta. Gustáv Husák elvtársnak a Központi Bizottság 14. ülésén elhangzott kijelentése, hogy „gazdaságunk többre is képes, mint amennyit jelenleg termel“, teljes mértékben vonatkozott és vonatkozik a mezőgazdasági termelésre. Sem a mezőkön, sem az istállókban nem merültek még ki a termelés növelésének a tartalékai. Ezt a megállapítást számos példával támasztotta alá a Központi Bizottság 4. ülése. Ezért azon sem lehet csodálkozni, hogy az ülés határozatainak lebontása során minden kerületben előtérbe került a termelés és a gazdálkodás színvonalának az emelése azokban a szövetkezetekben és állami gazdaságokban, amelyek eddig a többiek mögött elmaradtak. Hiszen éppen itt vannak azok a nem csekély lehetőségek, amelyeket a szó szoros értelmében mozgósítható tartalékoknak nevezhetünk. Ezek kihasználása nemcsak lehetséges, hanem elengedhetetlenül szükséges is ahhoz, hogy mezőgazdaságunk minimális költsé­gekkel többet termeljen. Amint az az egyes kerületi és járási pártbizottságok tárgyalá­saiból, a különböző aktívaértekezletekből, valamint a mezőgaz­dasági üzemek évzáró közgyűléseiből kitűnik, a termelés növe­lésének és a hatékonyság javításának a kérdései mindenhol az előtérbe kerültek. Ezt az egységes földművesszövetkezetek jelenleg folyó évzáró taggyűlései is bizonyítják. Az eddig elért eredményeket is többnyire abból a szempontból értékelik és vitatják meg, hogy valóban és következetesen kihasználtak-e minden lehetőséget a termelés mennyiségi és minőségi ered­ményeinek a növelésére. S ez többnyire olyan tapasztalatokkal jár, hogy még ott is akadnak bizonyos tartalékok a termelési folyamatok hatékonyságának és gazdaságosságának a javítá­sára, ahol látszólag minden a legnagyobb rendben van. A kommunistáknak és a többi dolgozónak azonban elsősor­ban azokban a szövetkezetekben és állami gazdaságokban kellene több gondot fordítaniuk a minimális költségekkel való maximális termelési eredmények elérésére, amelyek a közepe­sek, sőt a lemaradozók közé tartoznak. Éppen ezekben van a legtöbb kihasználatlan lehetőség. Ha például csupán az észak- morvaországi kerületben sikerülne a kerület átlagos színvonala alatt gazdálkodó huszonkét mezőgazdasági vállalat termelését legalább az átlagos színvonalra emelni, már az is 328 millió korona értékű termelést jelentene, ami csaknem 5 százaléka a kerület bruttó mezőgazdasági termelési értékének. Tulajdon­képpen minden kerületből lehetne hasonló példákat említeni. Ezek a jelentős tartalékok tehát valóban megérdemlik a kellő figyelmet. Már a legközelebbi napokban jelentős lépéseket lehet tenni ebben az irányban, hiszen nemsokára megkezdődnek a tavaszi mezei munkák. Ezek során az elmúlt évekhez viszonyítva min­den mezőgazdasági vállalatban nagyobb figyelemre és körülte­kintésre van szükség. Határozott fordulatot kell elérni az egyes növények termesztési technológiájához való viszonyulásban. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy nagyobb gondot kell fordítani a gazdaságosság követelményére az üzemanyagok és a további alapanyagok, a vetőmagvak, az ipari trágyák és a növényvé­delmi vegyszerek felhasználásában. Ezek a szempontok az emberi munka gazdaságosabb kihasználására is vonatkoznak. Úgyszintén nagy figyelmet kell szentelni a mezőgazdaság töké­letesített irányítási rendszerének érvényesítésével összefüggő kérdéseknek, főleg a személyi anyagi érdekeltség érvényesíté­sének az egyes feladatok hatékony és jó minőségű teljesíté­sében. Az elmúlt évi tapasztalatok meggyőzően bizonyítják, hogy mennyire fontos a mezőgazdasági vállalatok és a szolgáltató szervezetek dolgozóinak a megnyerése az egyes feladatok felelős teljesítésére. Az emberek aktív és kezdeményező mun­kája különösen fontos a növénytermesztésben, a mezei munkák egész komplexumában, ahol döntő tényezőként érvényesül a tartalékok mozgósításában és az időjárás kedvezőtlen hatásai­nak korlátozásában. Számos szövetkezet és állami gazdaság tapasztalatai azt is bizonyítják, hogy a dolgozók felelősséget éreznek a termelés eredményeiért. A jó eredmény eléréséhez azonban arra van szükség, hogy kezdeményező munkájuk jó szervezési feltételek között érvényesüljön. Rudé právo Szovjet akadémiai kitüntetés Gustáv Husáknak (ČSTK) - A Marx Károly Arany­érmet adományozta tegnap a Szovjet Tudományos Akadémia Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnökének. Georgij Szkrjabin, a Szovjet: Tudományos Akadémia tudomá­nyos főtitkára az akadémia köz­gyűlésén elmondotta, hogy az aranyérmet a marxista-leninista tudomány fejlesztése és a szocia­lista építés problémáinak feldolgo­zása terén szerzett kimagasló ér­demeiért ítélte oda Gustáv Husák­nak, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének. Georgij Szkrjabin ugyancsak felolvasta annak a táviratnak a szövegét, amelyben Gustáv Hu­sák köszönetét mond a Szovjet Tudományos Akadémia Elnöksé­gének az aranyérem odaítélé­séért. Nagykövet fogadása (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap Prágában fogadta Miloš Vejvoda rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetet, hazánk­nak az ENSZ európai központjába és a genfi székhelyű többi nem­zetközi szervezethez újonnan ki­nevezett állandó képviselőjét dip­lomáciai megbízatásának meg­kezdésével kapcsolatban. Közös célunk a szocializmus vívmányainak védelme (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasághelnök, az Államvédelmi Tanács elnöke tegnap a prágai várban fogadta a Román Szocialista Köztársaság katonai küldöttségét, amely Constantin Olteanu altábomagynak, a Román KP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága póttagjának, Románia honvédelmi miniszte­rének vezetésével hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A találkozón Olteanu altábor­nagy nagyra értékelte a román katonai küldöttség csehszlovákiai látogatásának eredményeit. Gustáv Husák kiemelte a szo­cialista országok internacionalista kapcsolatainak jelentőségét a je­lenlegi kiéleződött nemzetközi helyzetben. Megállapította, hogy a nemzetközi imperializmus foko­zódó agresszivitásával szemben fontos tényező a Varsói Szerző­dés tagországainak szilárd egysé­ge. Ezen országok politikai, gaz­dasági és katonai ereje a szocia­lista vívmányok védelmének és a béke megőrzésének megbízha­tó támasza. A fogadáson részt vettek: Mar­tin Dzúr hadseregtábornok, nem­zetvédelmi miniszter, Miloslav Blahník vezérezredes, a nemzet- védelmi miniszter első helyettese, a csehszlovák néphadsereg ve­zérkari főnöke, Antonín Brabec vezérezredes, a csehszlovák nép­hadsereg politikai főcsoportfőnö­ke, František Šalda, a köztársa­sági elnök irodájának vezetője és Miroslav Rybák altábornagy, a köztársasági elnök katonai iro­dájának parancsnoka. Befejeződött a Cseh írók Szövetségének Hl. kongresszusa Irodalmunk tartós értékeinek elmélyítésével Tartalmas vita • Megválasztották a szövetség vezető szerveit és tisztségviselőit (ČSTK) - További beszámolók­kal és vitával folytatódott tegnap a Cseh írók Szövetségének III. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett a CSKP KB küldöttsége Josef Havlínnak, a CSKP KB titká­rának vezetésével. ÚJABB PLENÁRIS ÜLÉS BÉCSBEN A tárgyalásokon reális eredményekre törekszünk Emil Keblúšek nagykövet felszólalása (ČSTK) - Bécsben a közép­európai haderőcsökkentési tár­gyalások tegnapi plenáris ülésén felszólalt Emil Keblúšek nagykö­vet, a csehszlovák küldöttség ve­zetője. Hangsúlyozta: a szocialista országok legutóbbi javaslata meg­erősíti, hogy ezek az országok reális eredményekre törekszenek a katonai enyhülés terén. Az egész javaslat egy célt követ: megerősíteni a világbékét és kon­tinensünk közepén stabilizálni a viszonyokat. Az új javaslat kétségkívül kompromisszum jellegű, és köl­csönösen elfogadható mindkét fél számára. A tárgyalások végső cél­ja - két szakaszban csökkenteni a NATO és a Varsói Szerződés Közép-Európában állomásozó csapatainak számát egyenlő kol­lektív szintre, vagyis mindkét olda­lon 900 000 főre - teljes mérték­ben összhangban van az egyenlő biztonság elvével. Annak érdeké­ben, hogy a jövőben se szenved­jen kárt a katonai erőegyensúly, a javaslat számol a szárazföldi csapatok és a légierő korlátozásá­val is. A szocialista országok igazsá­gos eljárást javasolnak: a Szovjet­Szíriába látogat a Szövetségi Gyűlés küldöttsége (ČSTK) - A Szövetségi Gyűlés küldöttsége Alois Indrának, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a Szövetségi Gyűlés elnökének vezetésével a közeljövőben hiva­talos látogatást tesz a Szíriái Arab Köztársaságban Mahmut Zubi- nak, a Szíriái Népi Gyűlés elnöké­nek meghívására. unió szárazföldi csapatait hadosz­tályonként, az Egyesült Államok pedig dandáronként csökkentené. A szárazföldi csapatok csökkenté­sének konkrét összetételét jegy­zőkönyvben kell rögzíteni, amit a megállapodáshoz csatolnak. A csehszlovák küldöttség veze­tője reményét fejezte ki, hogy a Nyugat nem fogja előzetes felté­telekhez kötni az új javaslat elfo­gadásáról szóló megállapodást. Beszámolójában Jirí Hájek professzor a drámaírás mai hely­zetével foglalkozott. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az elmúlt 5 esztendőben megnövekedett a cseh drámai müvek száma. Eh­hez az új szerzőkön kívül a közis­mert költők és prózaírók is hozzá­járultak. A további beszámolóban Ví- tézslav Rzounek professzor a mai cseh irodalomkritika helyze­tét elemezte. Kiemelte, hogy az irodalomkritika az elmúlt években magas színvonalat ért el, ami an­nak köszönhető, hogy betölti tár­sadalmi szerepét. Rzounek pro­fesszor a továbbiakban az új iro­dalomkritikai műveket taglalta, amelyek a kortárs szerzők köny­veiről nemcsak a teoretikusok, ha­nem számos költő és prózaíró tol­lából láttak napvilágot. Végezetül összegezte a mai irodalomkritika eredményeit, s ezt összefüggésbe (Folytatás a 2. oldalon) Megkérdeztük Mi az átutalási betétszámla előnye? ĽUBICA STRNÁDOVA mérnök, a Szlovák Takarék- pénztár vezérigazgatóságá­nak szakelőadója válaszol.- Igen sok előnye van. Amellett, hogy a számlán elhe­lyezett összeg után 2 százalé­kos kamatot fizetünk, megálla­podás szerint folyósítjuk a rendszeres fizetségeket, mint például lakbért, biztosítást stb. Ezen kívül egyszeri átuta­lásokat is végzünk. A föltétel csupán az, hogy az üzemi ta­karékosság keretében munka­bérüket, illetve annak egy ré­szét közvetlenül a takarék- pénztárhoz utaltassák át, ha­vonta legalább olyan összeget, hogy a fizetségeket a takarék- pénztár fedezni tudja Az átu­talási betétszámlát 1972-ben vezettük be, mint pénzkímélő módszert, amely a lakosság­nak és a népgazdaságnak is előnyös. Olyan szolgáltatás ez, amely az állampolgároknak időt takarít meg, a számlatulaj­donosoknak nem kell havonta a pénz feladásával foglalkozni­uk. Azok, akiknek számláján legalább három, illetve ötezer korona van, lakossági csekket válthatnak ki, amellyel a 200 koronán felüli összegben a ki­jelölt üzletekben és áruházak­ban vásárolhatnak. Annak elle­nére, hogy 18 kereskedelmi létesítménnyel kötöttünk szer­ződést, sajnos, a csekkel való fizetéstől a legtöbb üzletben idegenkednek. Jelenleg a 95 000 betétszámla tulajdo­nos közül csak kevésnek van csekk-könyve. Az eddig szer­zett tapasztalatok a takarékbe­tétszámla előnyét bizonyítják, s ezért 1985-ig el akarjuk érni, hogy számuk megkétszere­ződjön. Ezért nemcsak a taka­rékpénztárak, hanem a keres­kedelmi létesítmények is sokat tehetnek. -nj-

Next

/
Thumbnails
Contents