Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1982-03-29 / 74. szám, hétfő

ÚJ szú 5 1982. III. 29. Hubert Neuper (középen) a svájci Sumi (balra) és az NDK-beli Glass társaságában (CSTK-felv.) Hubert és Ármin Hubert Neuper és Armin Kogler - két „márkás“ név a síugrók világában. A osztrá­kok fiatal versenyzői már évek óta (1978-tól) a sportág leg­jobbjai közé tartoznak, szám­talan siker, érem mellett azzal is dicsekedhetnek, hogy mind­ketten a Világ Kupa birtokosai voltak, sőt Kogler az idén is a „kristályglóbusz“ győztese lett. A nemrégi Tátra Kupán állandóan az érdeklődés kö­zéppontjában álltak. Igaz, sze­replésük nem éppen a legfé­nyesebben sikerült, egyszer sem kerültek dobogóra, amint mondták a kulmi sírepülő baj­nokság után nehéz volt az átál­lás a tátrai „kls-sáncokra“. Még a verseny előtt „munka­adójuk“ a Kneissl sígyár-ma­gánszorgalomból - (egy kis reklám mindig jól jön alapon) sajtóértekezletet rendezett a cég két „nagyágyújával“. A találkozó elején az újságírók- természetesen - kézhez kapták a gyár legfrissebb rek­lámfüzetét, melyből kiviláglott, hogy az oslói VB-n, az arany­érmeket tekintve ki nyerte a sí­gyárak versenyét. Talán mon­dani sem kell: a Kneissl. Mindkét ugró - mellesleg nagyon hasonlítanak egymás­ra - derekasan helytállt a kér­dések pergőtüzében. íme né­hány válasz:- Mi az osztrák síugrók évek óta tartó sikersorozatának titka? A. Kogler: - Talán a jó csa­patszellemet emelném ki, de a döntő érdem az edzőké. Bal­dur Preiml 1973 óta a legkor­szerűbb edzésmódszerek alapján építette ki a csapatot. Utódja, Max Golser a mostani edző is, az ő „iskoláját“ követi. A válogatottban nagy a konku­rencia, ez - legalábbis eddig- serkentőleg hat mindnyá­junkra.- Mit tartanak a legfonto­sabbnak: az olimpiai elsősé­get, a világbajnoki címet, a Vi­lág Kupa megnyeresét, vagy a sírepülő világrekordot? H. Neuper: - Az vitathatat­lan, hogy az olimpiai dicsőség semmi mással nem ér fel. Úgy érzem azonban, a legtárgyila- gosabb mérce mégis a Világ Kupa sorozat, hisz ott nem a pillanatnyi forma dönt, ha­nem tartósan jó eredményeket kell produkálni. Itt a véletlen nem játszik olyan nagy szere­pet, mint egy - egy világverse­nyen Szerintem a Világ Kupa győztese, valóban a sportág legjobbja a világon. A Kogler: - Nálam a világ­csúcs is elől szerepel - (moso­lyog, hisz 180 m-rel ő tartja a rekordot). Nehezen leírható érzés, annak a tudata, hogy egyedüli vagyok a világon, aki ilyen eredményt ért el.- A síugráson kívül, milyen más kedvtelésre telik ide­jükből? A K.: - Nem sok szabad időnk marad, a sport teljesen leköt bennünket. Novembertől- áprilisig versenyek, edzések, utazások állandó körforgásá­ban élünk. Már nagyon várjuk az idényvégét. Mindketten pi­lóta kiképzésen veszünk részt. Amennyiben sikerül letennünk a szigorú vizsgáját, hivatásos repülőpilóta minősítést ka­punk. Nagyon szeretjük a szá­guldást, a gyorsaságot, cso­dáljuk az alpesi lesiklókat és a Forma 1 versenyzőit. H. N.: - Nagyon szeretek zenét hallgatni, más szórako­zásra nincs lehetőségem. So­kan kérdezik - mikor nősü­lünk? Csak egyet mondhatok: amíg a sport tölti ki életemet, nem akarom magam lekötni, még „állandó“ bárátnőm sincs. Majd később ..- A síugrás a bátrak sportja. Van-e félelemérzetük, amikor a sáncról a mélybe ,, zu­hannak“? A K.: Erre még nem gondol­tam. Nem, azt hiszem, félelem­ről nem beszélhetek. Talán, ha kedvezőtlenek a körülmények, ha köd van, esetleg erős szél fúj,- ettől kissé viszolygunk- de félelmet még nem érez­tem. Abban a pillanatban, ha félni kezdenék abbahagynám a versenyzést. P. J. MÉG EGY RANGLISTA? sítményeket osztályozza. Miben különbözik majd végül is ez az új WCT-ranglista az eddigi ATP- ranglistától? Nos abban, hogy a 85 Grand-Prix, a 100 Szatelit- torna és á 20 WCT-rendezvény mellet a Davis Kupa és a Nemze­tek Kupája mérkőzéseit is figye­lembe veszi. A tornák eredményeit elői;e meghatározott kulcs szerint pontokba számolják át, s ezek egy éven át mércéül szolgálnak az egész értékelés számára. Az ATP-ranglistától elterően viszont a pontok száma minden négy hét eltelte után két százalékkal csök­ken. Amennyiben például egy te­niszező 100 pontot szerzett egy tornán, éz csak egy hónapig érvé­nyes, az ötödik héten két százalé­kot levonnak belőle, a hatodikban pedig következő két százalékot Egy év után pedig véglegesen semmissé válik a számítógép által nyilvántartott pontszám. Ezeken a számítógépes tornákon vala­mennyi játékos szerez pontokat, a vereségekért is - ismét csak egy bizonyos kulcs alapján ez a pontszám attól függ, hogy mi­lyen magas a torna dotációja. A szervezők véleménye szerint az újabb ranglista létrehozásával a WCT arra törekszik, hogy a teni­szező teljesítményét figyelembe véve egy objektív értékelést dol­gozzon ki. Csakhogy nem lesz már egy kicsit sok a ranglistákból? Nem beszélve arról, hogy ez az utóbbi a jelek szerint annyira bo­nyolult, hogy azt valóban csak egy számítógép képes kiszámítani és „észben“ tartani. Eddig az ember saját agyában is el tudta végezni a műveletet - amennyiben ismerte a kulcsot, és figyelemmel kísérte az eredményeket-, ezután azon­ban csak a gép tudja majd, ki, mikor, miért, milyen számítási mód szerint, melyik ranglistán há­nyadik helyet foglalja el Nem lesz ez egy kissé kaotikus9 U. K. A Juhcelpap súlyemelőinek vágya NEGYEDSZÁZAD UTÁN FELSŐBB OSZTÁLYBA Amikor az elmúlt évben a sportközvélemény megtudta, hogy az országos felnőtt súlyemelő baj­nokságot Párkányban (Štúrovo) rendezik, bizonyá­ra nagyon sokan feltették maguknak a kérdést, hogy ennek mi lehet az oka, hiszen egy-egy sportág országos bajnokságát, jelentős tornáját általában ott rendezik, ahol a sportágnak vannak már hagyo­mányai és jelentős eredményei is, Nos, az elmúlt évi országos súlyemelő bajnokság a hazai súly­emelősport történetében a legjelentősebb volt orszá­gos csúcsok egész sora, sőt világcsúcsok is szület­tek. Ekkor aztán azt is megtudhatta a sportközvéle­mény, hogy a városban igenis vannak hagyományai a sportágnak, sőt mi több, éppen a tavalyi bajnok­ságon nyert országos felnőtt bajnoki címet a rendező sportegyesület egykori tagja, az oda visszatérni szándékozó Baka Attila Ha valaki Párkányban súly­emelés iránt érdeklődik, és arról egyet s mást meg akar tudni, ak­kor szinte mindenki Miloš Zelin- kához küldi, aki kereken negyed­századdal ezelőtt alakította meg a súlyemelő szakosztályt, akkor még a TJ Lokomotíva Štúrovo sportegyesületén belül. Amikor felkerestük a helyi sportcsarnok súlyemelő termében éppen edzéshez készülődött néhány ver­senyzővel, akiknek rövid utasítá­sokat adott, majd leültünk beszél­getni:- Bizony, már 25 év telt el azó­ta, amikor a szakosztály létrejött, bár az igazi súlyemelő edzéseket csak 1958-ban kezdhettük el mi­vel az előző évben még nem vol­tak súlyzóink. Én azonban elvé­geztem az edzőképző tanfolya­mot, s akkor 25 évesen első osz­tályú versenyzői minősítést sze­reztem, sőt egy ideig szlovákiai csúcstartó is voltam A hőskorban nehéz dolgunk volt, hiszen az első egy-két évben tornateremből tor­naterembe vándoroltunk, egészen 1962-ig, amikor az alapiskolában dolgoztunk, később pedig a szak­tanintézetbe kerültünk, ahol kap­tunk egy 6x6 méteres helyiséget, ahol edzettünk. Ebben az időszak­ban a rendszeres munkának meg is volt az eredménye, tőlünk került később a válogatott keretbe, Pásztor László, aki a moszkvai olimpiára készülő válogatott-ke­retnek is tagja volt és jelenleg Havifovban edző, a ő az országos ifjúsági válogatott főedzője is. Tő­lünk került Csombó Zoltán, Góra Ferdinánd más egyesületekhez, a Dukla Banská Bystricába és Ha­vi Povba.- Mi volt az oka, hogy a múlt­ban neves versenyzők fejlődtek, s most a város súlyemelő sport­ja mégsem tart ott, ahol tart­hatna?- Az ok a legtöbb esetben egyértelmű, hiszen a szaktaninté­zetben és a környéken az ifjúsági korú versenyzők tartoznak hoz­zánk, akik amikor befejezték az iskolát, vagy kitanulták a szakmát, először is katonai szolgálatra vo­nultak be, s tekintettel arra, hogy korábban helyszűkében nagyon kezdetteges körülmények között edzettünk, aki közülük sportolni akart inkább máshova igazolt. Most azonban már más a helyzet, lehetőségeink a korábbiakhoz vi­szonyítva akár kiválónak is nevez­hetők Most legfőbb gondunk a generációs probléma, hiszen az utóbbi időben a junior válogatott Mezei került a Dukla Trenčínbe, akárcsak Ancsin, Baka Attila pe­dig a Dunajplavba versenyzője, de ő haza akar jönni. így aztán kiala­kultak elképzeléseink, hogyan len­dítsük fel rövid időn belül a sport­ágat Mindenekelőtt egy ifjúsági csapatot akarunk összehozni, amely ütőképes lehet a korcsopor­Miloš Zelinka (Foto: Mészáros) tos versenyeken. Ennek érdeké­ben új tehetségeket keresünk a környék 10-14 éves gyerekei között, akikből fokozatosan pótol­nánk az ifjsági csapatot A felnőtt kategóriában kell most kialakítani a csapatot, amelyet majd az ifjú­sági csapatból fokozatosan feltöl­tünk Az is nehézséget okozott ezidáig, hogy a tényleges katonai szolgálatra bevonulok jelentős há­nyada egyúttal megszűnt létezni a sportág számára is, hiszen a Duklához kevesen kerültek, és a két év általában túl nagy kiesés­nek bizonyult.- Az az érzésem, hogy a sport­ág anyagi és egyéb alapkérdé­seit a tornaterem megoldotta, de nem megoldott teljes mér­tékben a junior korosztály ver­senyeztetésének kérdése...- Szeretnénk a közeljövőben egy ifjúsági élsportközpontot létre­hozni, esetleg valamelyik nagyobb súlyemelő központ kihelyezett ré­szeként, ahogy ez másutt is már megvalósult. Abban az esetben, már legalább két főfoglalkozású edzőnk lehetne, ami nagyon fon­tos, hiszen ez a sportág nem tarto­zik az önkéntes sportvezetők szempontjából az attraktívak kö­zé, így aztán legtöbbször az edző­nek kell mindent csinálnia Ha ez megvalósulhatna, akkor sok prob­lémánk megoldódna. És amennyi­ben az iskolai sportközpontban a 10-12 évesekkel is rendszere­sen lehetne foglalkozni, s a 13-14 évesek az ifjúsági sportközpont­ban működnének, a teljes után­pótlás korosztály rendszeres fejlő­dése biztosítva lenne.- Az elmondottakon kívül egyéb kevésbé „látványos“, de meglevő probléma?- Sajnos - és ezt nem árt újra hangsúlyozni - nagy a lemorzso­lódás. Általában 60-70 százalék Nagyon sok múlik a szülőkön, hogy a gyermek megmarad-e ná­lunk vagy sem. Előfordul, hogy valamelyiknek előmeneteli problé­mái adódnak az iskolában, ilyen­kor nem egyszer én is kikérdezem a leckét.- Adósak vagyunk még az egyes csapatok névsorával.- A diákcsapatban elsősorban Botka, Márkus, Valovič, Jung, Iván, Nagy,j Putz és Szegedi szerepel; az ifjúsági csapat gerin­ce a Vavrík, Kručan, Szép, Ne­mes és Jancsó ötösből kerül ki, míg a férfiak között Récsei, Faze­kas, Sztruhár, Csala és Uláhel szerepel. A jelen pillanatban ugyan a Szlovák Nemzeti Liga mezőnyében nem szerepelünk, de úgy érzem legalább oda újra fel tudjuk magunkat tornázni Szá­mos versenyt rendezünk most is a közeljövőben, és fennállásunk történetének legnagyobb verse­nyére, a Világ Kupa megrendezé­sére készülünk a jövő évben. Re­méljük, felsőbb osztályba lépés­sel MÉSZÁROS JÁNOS Nemrég röppent viliággá a hír, hogy ez év júliusától a férfiak profi teniszsportjában még egy újabb világranglistát hoznak létre, az ATP (Profi Teniszezők Szövetsé­ge) és a WCT (Tenisz Világbaj­nokság) közös ranglistáját, amely­nek összeállításáért a legnagyobb nyugatnémet számítógépgyártó cég a felelős. Az újabb „agytröszt“ hivatalo­san ugyan még nem lépett életbe, de munkáját már így is javában folytatja. A WCT kötelékébe tarto­zó mintegy ezer játékos 265 tor­nán elért eredményeit dolgozta fel. Az első ranglistát - mondották az illetékesek - a július 12-én Bécs­ben rendezett tornán teszik majd közzé A fehér sport világában ezidáig az ATP által nyilvántartott ranglis­ta számított hivatalosnak. Emellett jelent meg rendszeresen Grand- Prix-lista, amely a Volvo Autógyár által dotált tornákon nyújtott telje­Egykori csapatkép Balról jobbra (állnak): Récsei és Uláhel (guggol­nak): Sztruhár, Baka és Bajkai (Zelinka felvételei) Baka Attila a dobogón, 170 kilós lökésgyakorlata közben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents