Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1982-03-26 / 72. szám, péntek
Idő a mérlegen HOGYAN HASZNÁLJÁK KI A MEZŐGAZDASÁGBAN DOLGOZÓK a munkán kívüli és a szabad idejüket? KOMMENTÁLJUK Napjainkban a szociológusok behatóan vizsgálják az idő kihasználását is, azt, hogy egy-egy társadalmi csoportban az átlagember mivel tölti a munkán kívüli idejét, mennyi időt fordít a háztartási és mindennapi szükségletekre, mennyit a fiziológiai szükségletek kielégítésére és mennyit egyéb fizikai és társas szükségletek kielégítésére. A különböző szempontok figyelembe vételével a szociológiai kutatásokban sajátos helyet foglalnak el a mezőgazdasági dolgozók; a szakemberek vizsgálják, hogy miért nem élnek a szabad idő nyújtotta lehetőségekkel, miért nem nő részükről az érdeklődés a kulturális akciók iránt. A munkán kívül idő az az idő, amely a társadalmi termelésbe bekapcsolódó dolgozó számára a munkaidőn túl áll rendelkezésre, a szabad idő pedig ennek az időnek az a része, amelyet az összes családi kötelezettségének teljesítésén túl használhat ki a saját érdeklődésének megfelelő tevékenységre. E fogalmakat tisztázni kellett ahhoz, hogy jobban megértsük az alábbiakat. Tény, hogy nagyon nehéz pontosan kategorizálni a munkán kívüli és a szabadidő-tevékenységet. Könnyű ugyan megkülönböztetni, hogy melyek az egyértelműen hobbitevékenységek, de sok olyan tevékenység van, amely hasznos és ugyanakkor néhány ember számára az aktív pihenést jelenti (kertészkedés, háztáji gazdálkodás). Szociológiai felmérések bizonyítják, hogy a mezőgazdasági dQlgozók munkán kívüli idejének szerkezetéből az említett nehézségek ellenére levonhatók bizonyos következtetések, persze, a fejlődési irányzatok kialakulására erőteljesen hat a vidék szolgáltatási hálózatának színvonala. Ugyanakkor tény, hogy a vidék e szempontból általában rosszabbul ellátott, mint a város. Éppen ezért a munkán kívüli idő jelentős részét fordítják bevásárlásokra, javíttatásokra, különböző ügyek intézésére stb. A munkán kívüli tevékenységre nagy mértékben hat a család helyzete és a háztáji nagysága. A Prágai Mezőgazdasági Kutatóintézet szociológiai felmérései szerint 1981-ben a mezőgazdasági dolgozók munkán kívüli idejüket a leggyakrabban a háztáji, illetve háztartási munkával, gyermekneveléssel, a ház, a lakás, a gépkocsi karbantartásval töltötték. A mezőgazdasági dolgozók lehetséges szabad ideje hétköznapokon 3 óra körül van, szabad napokon pedig ennek az időnek a kétszerese. A dolgozóknak több mint a fele kevésnek tarta ezt a szabad időt, a többi elegendőnek és arányosnak a munkaidejével. Az ágazat dolgozóinak szabad idejét túlnyomórészt a kimondottan pihenő jellegű tevékenységek töltik ki, mint pl: a passzív pihenés, olvasás, rádióhallgatás, tv-nézés. Az egyéb szabadidő-tevékenységek skálája nagyon széles, de egy-egy, egyéb tevékenységet a dolgozóknak nagyon kis százaléka űz. Általában a legtöbb időt kézimunkázásra fordítják, viszont közülük nagyon kevesen járnak színházba, kevesen sportolnak. A leglátogatottabbak a mozielö- adások, a könnyűzenei hangversenyek, a sportesemények és a cirkuszi előadások. Elvétve látogatnak meg komolyzenei hangversenyt vagy operaelőadást. A szociológiai felmérések is bizonyítják, hogy a mezőgazdasági dolgozókat a szabad idő aktívabb eltöltésében főleg az eléggé nagy leterhelés és a családi helyzet gátolja. Az évi szabadságot minden dolgozónak pihenésre és munkaerejének felfrissítésére kellene fordítania. A mezőgazdaságban az évi rendes szabadság igénybevételét meghatározza a vállalat, s ehhez a dolgozóknak igazodniuk kell. A nehézségek ellenére az utóbbi években egyre gyakrabban helyt kapnak azok a törekvések, amelyeknek köszönhetően elfogadható feltételeket igyekeznek teremteni a szóban forgó ágazatokban is a szabadság igénybevételére, arra, hogy a dolgozók a nyári hónapokban is élhessenek ezzel a jogukkal. A leggyakoribb az a megoldás - amely az egyén és a vállalat érdekeinek összehangolásából ered -, hogy a szabadság felét a nyári hónapokban, a másik felét pedig télen veszik ki. A mezőgazdasági dolgozók nagy része viszont az egész év folyamán fokozatosan veszi ki a szabadságát. Érdekes azt is megvizsgálni, hogy miként használják ki, hol töltik évi rendes szabadságukat. Döntő részük odahaza. A háztáji gazdálkodás, persze, megköveteli, hogy a szabadságukból is fordítsanak rá időt a mezőgazdasági dolgozók, tehát az így eltöltött szabad napok csak részben rekreációs jellegűek. Az üdülés különböző formái nyújtotta lehetőségekkel még mindig nagyon kevesen élnek, ugyanakkor nagy az érdeklődés a szabadság értékesebb és érdekesebb eltöltése iránt. A mezőgazdasági dolgozók közül a legközelebbi évekre nagyon sokan tűzték célul a külfödi utazásokat. A munkán kívüli és a szabad időt a mezőgazdasági dolgozók elsősorban a családra, a háztartásra, a község fejlesztésére fordítják. Nagy részét felemészti a ház körüli, a háztáji munka. A szabad szombatok és vasárnapok házon kívüli eltöltése nagyon gyakori, és többnyire látogatásokra fordítják ezt az időt. A mezőgazdasági dolgozók munkán kívüli és szabad idejének eltöltését tehát döntő módon befolyásolja a mezőgazdasági termelés idényjellege, a háztáji gazdálkodás és a ház körüli teendők, a kevésbé fejlett szolgáltató hálózat, és, persze, nagy szerepe van a szabad idő eltöltésében a hagyományoknak, a családok nagyobb fokú önellátottságának és a zárkózottabb életformának is. Ugyanakkor az is tény, hogy a falu és a város közötti elszigetelődés már nem létezik, ami a közlekedésnek, a személygépkocsik elterjedésének, a rádiónak és a televíziónak köszönhető. Ha a város és a falu közötti különbség felszámolásáról szólunk, akkor nem azt értjük alatta, hogy azonos életkörülményeket kell teremteni, hanem azt, hogy számoljuk fel a társadalmi, a személyes és a kulturális szükségletek iránti igényekben megmutatkozó indokolatlan különbséget. ELEONORA WEBEROVÁ Az elégedettség fokmérője A szolgáltatások különböző formáival naponta találkozunk. Nemegyszer az emberek közérzetét is befolyásolják. Bosszankodunk, ha a szolgáltató részlegek nem tartják be a határidőt, ha több átvevöhelyen is elutasítanak. Jobb a kedvünk, ha udvariasan fogadnak, gyorsan, szakértelemmel segítenek gondunkon, bajunkon, ha a javításra szoruló tévé-, vagy rádiókészüléket rövid időn belül rendbeteszik, ha a mosodában, a ruhatisztítóban minőségi munkát végeztek. Ezért is határozott úgy a CSKP XVI. kongresszusa, hogy a 7. ötéves tervidőszakban a lakossági szolgáltatások 13-15 százalékos bővítésén kívül a választék és a minőség javítására kell nagy gondot fordítani. Figyelembe kell venni az életmódban végbemenő változásokat, az emberek igényeit, úgy módosítani' a szolgáltató létesítmények nyitvatartási idejét, hogy az összhangban legyen a szükségletekkel. A lakosságról a szolgáltatásokért származó bevétel évente 50 milliárd korona. Nem kis összeg. A helyi gazdálkodási üzemek összteljesítményének azonban csupán egy ötödét teszi ki a szolgáltatásokból eredő bevétel. Ez pedig kevés. A helyi gazdálkodási üzemeket ugyanis azzal a céllal hozták létre, hogy a lakossági szolgáltatások terén kielégítsék az egyre növekvő igényeket. Ám ezek az üzemek szívesebben foglalkoznak - bár ez is szükséges - a termelőmunkával. Nem is volna ez baj, ha a helyes arányokat megtartanák. A járási és a kerületi nemzeti bizottságok nem élnek kellően a törvény adta lehetőségeikkel, nem ügyelnek arra, hogy ezekben az üzemekben a szolgáltatási tevékenység legyen az elsődleges. Központilag is olyan kötelező gazdasági mutatókat határoztak meg, amelyek a termelőmunkát helyezik előtérbe. Nem segíti a szolgáltatások színvonalának növelését a vállalatok integrálásának túlzott szorgalmazása sem. Azzal, hogy az egyes kerületekben összevonják a meglevő járási, helyi üzemeket, csökkentik a rugalmas irányítás lehetőségét, az ügyintézés gyorsaságát. Gondot okoz a szállítási határidő megtartása is, amely nagymértéklsen összefügg a pótalkatrész-ellátással, a szak- emberhiánnyal. Nem egy helyen, mint például a Galántai Járási Ipari Vállalat tévé- és rádiójavító részlegében, ha azt akarják, hogy idejében megkapják a szükséges pótalkatrészeket, azokért saját gépkocsijukkal kell elmenniük. Ez pedig magától értetődően növeli a költségeket. Az autószervizek nemegyszer a kiskereskedelmi hálózat boltjaiban veszik meg a javításhoz szükséges pótalkatrészeket. Az ellátás terén tehát előbbre kell lépni. A helyi gazdálkodási üzemeknek össze kell fogniuk az alkatrészek felújítása, esetleg a hiánycikkek előállítása terén. A szakemberhiánnyal nemrég foglalkozott az SZNT illetékes bizottsága. A képviselők felmérése megállapította, hogy a helyi gazdálkodás szakaszán a szakmunkásképzés sok kívánnivalót hagy maga után. A településeken a szolgáltatásokban sokat segíthetnek a helyi nemzeti bizottságok kis üzemei, amelyek fejlesztése kívánatos, főleg ott, ahol más módon nem biztosítottak a lakossági szolgáltatások. Mindent egybevetve a szolgáltatások fejlesztése terén is vannak még tartalékaink. A helyi gazdálkodási üzemek és a közigazgatási szervek feladata, hogy ezeket feltárják és hasznosítsák úgy, hogy a lakosság elégedettsége a szolgáltatásokat illetően a következő időszakban úgy növekedjen, mint ahogy azt a párt XVI. kongresszusa is meghatározza. NÉMETH JÁNOS ^ ■ 1 1 — .... _ Lllt L ||lm - - —- ■—— -—^ PARK A FŐVÁROS SZÍVÉBEN Átalakítási munkák a prágai Vencel téren A fogamzásgátlásról A prágai Vencel térnek - a főváros forgalmas kereskedelmi központjának - egyik napról a másikra megváltozott az arculata. Majdnem száz éven át közlekedtek itt a villamosok. Az első közlekedési eszközt 1883-ban még lovak vontatták. Tizenhét évvel később - 1900 májusában - azonban már villanyerő hajtotta a kocsikat. Idővel több mint harminckét vonal vezetett át a téren. A hatvanas években tíz másodpercenként villamosok, naponta pedig az autóbuszok és trolik százai fordultak meg rajta. A kedvező változás a metró üzembehelyezésével a forgalom fokozatos csökkenésében nyilvánult meg. A földalatti első vonalának átadásával megszűnt a Nemzeti Múzeum és a Főpályaudvar közötti villamos- és autóbuszközlekedés. A metró 2 A vonalának megnyitásával pedig - 1980 decemberében - a tér hosszában közlekedő utolsó villamostól is búcsút vett az utazóközönség. Az új megoldásról a lakosság döntött Néhány nap óta szokatlanul nagy a sürgés-forgás a Vencel téren. A Nemzeti Múzeumtól a Prí- kopy utcáig feltúrt úttesten, a felszedett kockakövezet és a helyenként már eltávolított sínek között emelődaruk és gépek fogadják a járókelőket. A Prágai Közlekedési Vállalat dolgozóinak köszöncsak a kb. 10-15 méter széles középső sávon tervezik. A zöld bokrok, fagyalok és sziklakerti növények közt elhelyezett, virágokkal beültetett dísztálak teszik majd még szebbé a környezetet. A Me- lantrich Könyvkiadó vállalattal szemben - a mintegy 1400 négyzetméternyi térségen - a járókelők kényelmére gondolva - padokat helyeznek el. Az átkelést a tér egyik oldaláról a másikra hat gyalogátkelőhely teszi lehetővé, anélkül, hogy igénybe kellene venni az aluljárót. A növényzet ápolása természetesen gondos munkát igényel. Lesz tehát mit tenniük a kertészeknek, hogy munkájukat ne érje bírálat. A Vencel tér átalakítási munkáit a dolgozóknak a terv szerint négy hónap alatt kell befejezniük. A beruházó-, a főszállító- és a számos kivitelező vállalat dolgozóinak megértéséről tanúskodik, hogy határidő előtt, már májusban szeretnék átadni a teret a nyilvánosságnak. És - mosolyognak egyesek titokzatosan - ha semmi nem jön közbe, a prágaiak és vendégeik talán már a Munka ünnepén a Vencel tér virágágyai között sétálhatnak. Ez lenne aztán az igazi meglepetés. A családtervezés világjelenség. Célja, hogy a gyermek ne véletlenül jöjjön a világra, hanem akkor, amikor fogadására, nevelésére a szülők felkészültek. Az ENSZ 1968-ban a családtervezést a sérthetetlen emberi jogok közé sorolta. A felelősségteljesen élő embernek joga, de kötelessége is, hogy születendő gyermekeinek számát és születésük időpontját meghatározza. A családtervezés lényeges eleme az antikoncepció, azaz a fogamzásgátlás. Lényege a nem kívánt terhesség megakadályozása, a művi terhességmegszakítás - és annak lehetséges komplikációi - megelőzése. A fogamzás megelőzésére való törekvés csaknem egyidős az emberiséggel. Napjainkban a nem kívánt terhesség megelőzésének többféle módja ismeretes, melyeket három csoportba oszthatunk: önmegtar- tóztatás, fogamzásgátlás, meddővé tétel. Van olyan fogamzásgátló szer, illetve eszköz, amelyhez orvosi segítség kell, és van olyan, amelyhez nem. A védekezés legelterjedtebb módja a megszakított közösülés, a terméketlen napok kihasználása (Ogino-Knaus módszer), amelynek azonban feltétele a szabályos menstruációs ciklus. Napjaink egyik legnépszerűbb és legmegbízhatóbb fogamzás- gátló módszere a szájon át szedhető anti baby tabletta. Csak néhány évtizeddel ezelőtt fedezték fel, hogy hormontartalmú gyógyszerrel gátolni lehet a petesejt megérését. Egyre több fogamzás- gátló tabletta kerül forgalomba, melyet azonban csak nőgyógyász szakorvos írhat fel. Szedése előtt gondos nőgyógyászati és laboratóriumi (vérkép, májfunkciós próbák, vizelet) kivizsgálás szükséges. Nem javasolható a tabletták szedése olyanoknál, akiknek trombózisa, vagy a közelmúltban májgyulladása volt. Akinek viszont a nőgyógyász felírja, szedheti a gyógyszert - de állandó orvosi ellenőrzés mellett, ugyanis a hormonális összetételű tabletta mesterséges beavatkozást jelent a nő természetes vérzési ciklusába. Másik elterjedt fogamzásgátló módszer az intrauterin fogamzás- gátló eszköz (méhen belüli pesz- száriumok, hurok, spirál) - nagyon sokféle van használatban, nálunk az úgynevezett Dana 1,2,3 típusúak használatosak. Ugyancsak gondos nőgyógyászati kivizsgálás után helyezi be a méhbe a műanyag hurkot az orvos. Nagy biztonsággal (90 %) megakadájyoz- za a fogamzást. A behelyezés csak néhány percig tart és fájdalommentes. A hurok bármikor kivehető és alkalmazása után is szülhet a nő. Mindkét fogamzás- gátló eljárásnak lehet bizonyos mellékhatása, például hányinger, hányás, szédülés, időnkénti vérzés. Legritkábban használatos fogamzásgátló módszer a petevezeték lekötése vagy átvágása operáció útján. Ez csak akkor jöhet szóba, ha az érintett nő ismételten császármetszéssel szült vagy többgyermekes anya szülését kell műtéttel befejezni. Dr. KOŠUT LÁSZLÓ KARDOS MÁRTA ÚJ SZÚ 4 1982. III. 26. hetően javában folynak a tér átalakítási munkálatai. Ez azonban nem jelent meglepetést a prágaiak és a főváros vendégei számára. Hiszen a még 1979-ben megrendezett ankét lehetőséget nyújtott arra, hogy a közzétett néhány tanulmány közül ók válasszák ki a - véleményük szerint - legmegfelelőbb megoldást. Milyen lesz a Vencel tér? ✓ Prága közlekedési- és közműépítési tervezóhivatala dolgozóinak véleménye szerint a metrónak köszönhetően a jövőben is feleslegessé válik a Vencel tér hosszában a villamosközlekedés. A jelenlegi, mindössze néhány hétre előirányzott munkák csak a kezdet kezdetét jelentik. Tennivalóban a továbbiakban sem lesz hiány. Hiszen többek között például az átjáróházak tatarozása, illetve felújítása is a bár költséges, de színvonalas átalakítási munkák szerves részét alkotja. Mivel a főváros központjának ez a része a szó szoros értelmében nem tekinthető térnek, hanem inkább körútnak, a szélesítésre váró járdákon kettős fasor húzódik majd végig. A járdák mentén parkolóhelyeket létesítenek, a tér közepét pedig mindkét irányban két- két sávos gépkocsiút szeli majd át. A tér parkosítását egyelőre
