Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1982-03-25 / 71. szám, csütörtök

Felkészülten az iskolába Látogatás egy magyar tanítási nyelvű óvodában Péterfalván (Petrovce), a rima- szombati (Rimavská Sobota) járás országhatár menti kis községében tizenöt évvel ezelőtt egy régi épü­letben kapott helyett a magyar tanítási nyelvű óvoda. A helybeli nyugdíjasok még gyermekkoruk­ból emlékezhetnek az öreg falak­ra, hiszen csaknem valamennyien odajártak iskolába.- Gyakran emlegetik, hogyan tanulták itt a betűvetést, az olva­sás, a számolás tudományát - mondja Köböl Margit, az óvoda igazgatója. Most 26 kisgyermeknek szolgál második otthonául a hátsó rész­ben levő nagyobb osztály és a pa­rányi előszobával elválasztott há­lóterem. Ezenkívül még konyha és udvar tartozik až óvodához, amely valójában nem is csak a péterfal- vaiaké. Reggelenként öt kilomé­terrel távolabbról, a szomszédos Jeszte (Jestice) községből tizen­egy 3-6 éves apróságot hoz a menetrendszerű autóbusz. Az Állami Erdészet onnan bejáró dol­gozója, Czene Margit az állandó kísérőjük.- Sajnos nálunk is, meg Jeszté- ben is kevés a gyermek - mondja az igazgató. - Az elmúlt években divatos lett a fiatal házasok elköl­tözése a városba. Néhányan ugyan már visszajöttek, de legfel­jebb csak egy-két gyermeket vál­lalnak a családok. Talán ezért nem is vetődött fel eddig egy új óvoda építésének a gondolata.- Hogyan, mivel telnek itt a napok?- A szülők, vagy a jobbára ráérő nagymamák, nagyapák félnyolc tájban hozzák az első gyermeke­ket. Rendszerint kötetlen játszado­zás kezdődik. Amikor már teljes a létszám, kiadós reggeli torna az első közös foglalkozásunk, majd a higiéniai szokások tanulása, gyakorlása következik. A tízórai után kis- és nagycsoportosokra osztjuk az osztályt. Az utóbbi most tíztagú. A tantervűnk szerint fel­váltva értelmi, irodalmi, kézügyes­ségi, képzőművészeti, zenei, fest­és munkára nevelésre, nyelvokta­tásra, valamint a legalapvetőbb matematikai, illetve mértani fogal­mak tanulgatására fordítjuk a dél­előtt hátralevő részét, majd a dél­utáni órák kisebb felét.- Nem jelent ez túl nagy meg­terhelést az óvodásoknak?- A gyermekek érdeklődésének felkeltése és ébrentartása érdeké­ben, amit csak lehet, játékos for­mában oldunk meg. Az egy-egy témát taglaló foglalkozások pedig egyszer sem tartanak tovább 15-20 percnél Fontos szempont a változatosság. Gyakoriak a me­sehallgatások is. A történetek tar­talmát saját szavaikkal vissza­mondják a gyermekek, ez jelentő­sen elősegíti beszédkészségük fejlesztését és szókincsük gyara­podását. Hasonló célból mindazt az újat, érdekeset is elmondatjuk velük, amit például egy-egy utcai séta közben láttak, tapasztaltak a faluban. Az eredmény jónak mu­tatkozik. Az iskolaérettség elbírálá­mondatos, majd az egyre hossza- bodó kérdés-feleletek. A nyolc je­lenlevő nagycsoportos nemcsak kórusban, hanem külön-külön is „vizsgázik“ tudásából. Az egymás után sűrűn következő kérdésekre mindannyian pontosan fogalmaz­Beszélgetés Imrich Halda mérnökkel, a szlovák könyvkereskedelmi vállalat igazgatójával Pártunk kulturális politikájának eredményességét az is bizonyítja, hogy évről évre növekszik az olvasók száma. Az életszínvonal emelke­désével együtt egyre több családnak van magánkönyvtára Érthető tehát, hogy a könyvesbolt akkor teljesíti a feladatát, ha a kért könyveket a vásárló kezébe adja Egyiküknek sem kell a nulláról indulnia (A szerző felvétele) sakor minden gyermekünk kellő szintű anyanyelvi ismeretekkel is rendelkezik.- A nemzetiségi óvodákban fontos a szlovák nyelv oktatása is. Péterfalván mennyi időt szentel­nek erre?- Délutánonként egy-egy ne- • gyedórát ír elő a tanterv, de mivel ez kevésnek bizonyult, hiszen az otthoni környezetükben csak el­vétve hallanak szlovák szót a gyermekek, minden nap rend­szeresen 2-3 ilyen „órát“ tartunk A versikék és dalocskák betanítá­sa helyett Zagyi Katalinnal, fiatal kolléganőmmel együtt sokkal in­kább a leggyakrabban használt szavak, kifejezési módok és fogal­mak elsajátítására törekedünk.- Milyen előmenetelt érnek el?- Az átvett leckék emlékezet­ben tartása többszöri rendszeres ismétléseket követel. Természete­sen erre sem sajnáljuk a fáradsá­got. Mint mindenütt, nálunk is van­nak ügyesebb és gyengébb ké­pességű gyermekek. Viszont az már jelent valamit, hogy majd az alapiskolában egyiküknek sem kell a nulláról indulnia. A mi hat­éveseink valamennyien a Geszte- tei Magyar Tanítási Nyelvű Alapis­kolába kerülnek. Eddig még nem volt panasz a felkészültségükre. Kérésemre a délutáni hazaké­szülődés ellenére készségesen rögtönöz nyelvi foglalkoztatást az igazgató. Csaknem negyedórán át peregnek előbb az egyszerű, to­va, tiszta kiejtéssel, érthetően csi­lingelik a helyes válaszokat. A for­mabontó feleltetést hallgatva alig­ha gondolhatná valaki, hogy csak egy közepes ellátottságú, szem­léltető eszközökkel gyengén fel­szerelt öreg óvodába járnak a pé- terfalai és a jesztei gyermekek LALO KÁROLY- Elöljáróban kérem, hogy vá­zolja a szlovákiai könyvkereske­delem, valamint vállalatuk hely­zetét.- A Szlovák Szocialista Köztár­saságban 256 könyvesboltunk van, amelyekben nagyrészt a ha­zánkban kiadott könyveket árusít­juk. Ezeken a boltokon kívül 44 pavilonban is kínáljuk könyvein­ket: elsősorban gyermek-, szép- és szórakoztató irodalmat, vala­mint társadalomtudományi műve­ket vásárolhatnak az olvasók.- Ilyen tekintetben milyen a dél­szlovákiai üzlethálózatuk?- Dél-Szlovákia - gondolom itt a magyar nemzetiségű állampol­gáraink olvasási igényeinek a ki­elégítésére is gondol - sem kivétel. Érdekünk, hogy a magyar nemze­tiségű vásárlóinkat jól ellássuk. Az ezeken a vidékeken működő könyvesboltjaink a Madách kiadó­nál megjelent és a Magyar Nép- köztársaság könyvkiadóival közö­sen kiadott, illetve a vállalatunkon keresztül kereskedelmi úton beho­zott könyvek bő választékát kínál­ják.- Olykor megesik, hogy az olva­sók panaszkodnak, hogy a Ma­dách kiadó könyvei késve érkez­nek a boltokba. Előfordul, hogy Bratislavában még nem kapható egy bizonyos könyv, ezzel szem­ben Komáromban már elfogyott Mi ennek az oka?- A késői szállításoknak külön­böző okai lehetnek. Ilyen például a leltározás, amiért a szállításokat el kell halasztanunk, de ugyani­lyen „ok“ lehet a gépjárművek gazdaságosabb kihasználása Szállítóink bizonyos ideig felhal­mozzák az árut, s így nem egy­szerre kerül a boltokba. Ezek min­denképpen egyedi esetek, ame­lyeket nem lehet általánosítani.- Ehhez a problémához kap­csolódik, hogy a legutóbbi idő­szakban a kereslethez képest nem emelkedett a magyar nyelvű könyvek mennyisége üzleteink­ben. Mi ennek az oka?- A behozott címszavak számá­nak, de főleg a megvásárolható példányszámok ingadozását a Magyar Népköztársaságban be­következett áremelések befolyá­solják. Ezt minden olvasó észre­veheti, esetenként össze is ha­sonlíthatja az előző évek áraival. Ennek ellenére minden vásárlón­kat megnyugtatjuk, hogy a rendel­kezésünkre álló anyagi keret nem csökken, sőt fordítva, bizonyos mértékben növekszik.- A helyzetet látszatra bonyolít­ja az is, hogy a népkönyvtárak a könyvesboltokban vásárolják meg az új kiadványokát Minden esetben megkapják az igényelt mennyiséget?- Kötelességünknek tartjuk, hogy a könyvtárakat előnyben ré­szesítsük Sajnos előfordul, hogy a külföldi partner objektív okokra hivatkozva lecsökkenti a szállítások mennyiségét, s en­nek logikus következményé, hogy esetenként sem a könyvtárakat, sem a vásárlóinkat nem tudjuk kielégíteni. Ezek természetesen csak egyedi esetek. DUSZA ISTVÁN A gazdagabb anyanyelvért MÉGIS SZÉP VOLT Hosszabb szünet után március 16-án mutatkozott be ismét szóló­esttel a bratislavai közönségnek a hazai pianisták egyik legkiválóbb egyénisége, Peter Toperczer A Prímás-Palota tükörterme hír­hedt zongorájának viharvert álla­pota sajnálatosan nyomot hagyott ezen a koncerten is. Beethoven op. 2 C-dúr szoná­tájának gyors tételeiben a köny- nyed billentéstechnika és problé­mában stílus- és formatisztelet mellett is ott volt a rossz hangszer okozta idegesség és a technikai bizonytalanság néhány szembeöt­lő jele. Az Adagio mindezek elle­nére szép líraiságával és jól meg­épített klasszicista tektonikájának könnyű folyamatosságával raga­dott meg. Bartók 1926-ban komponált Szonátájában már otthonosabban mozgott a huszadik századi zene kiváló előadójaként ismert mű­vész. A Sostenuto e pesante meg­jelölésű második tételt talán meg­győzőbbé tette volna a még őszin­tébb drámaiság, a finálét (Allegro molto) pedig hatásosabbá az eb­ből kirobbanó majdhogynem rurá- lis fellobbanások bátrabb expresz- szionista tömörítése. Az est második felében De­bussy ritkán játszott Images (Ké­pek) cimű ciklusát hallottuk. A fel­adat nagysága itt nem csak a technikai nehézségek sokasá­gában rejlik, hanem annak az alapvető előadói problémának fel­vetésében, melynek művészi megoldása a stílus törékeny, átlát­szó tisztaságát félremagyarázva finnyás és vérszegény álimpresz- szionista akademizmusba fullad­hat. Páratlan hangszeres tudásá­val és kifinomult Ízlésével Toper­czer most hallott elegáns koncep­ciója teljes mértékben méltó volt Debussy remekéhez. A Sztra­vinszkij Petruskájából autorizált zongoratranszkripció három da­rabja a koncert befejezéseként a kiegyensúlyozott ékesszólás, technikai bravúr és a rossz hang­szeren való uralkodni tudás ember feletti erőfeszítéseinek ritkán hal­lott ötvözetét képezte. A nem egészen egyértelmű be­nyomást keltő koncertről nehéz volna általános véleményt monda­ni. Mindenesetre tény, hogy To­perczer művészetével nálunk ma még nagyon kevesen vehetik fel a versenyt RÁCZ TIBOR SZARVAS GÁBOR EMLÉKEZETE A ma Jugoszláviához tartozó Adán született százötven évvel ezelőtt. Apja kovácsmester volt. Gyermekéveit szülővároskájában töltötte, majd a népes család - tizenegy gyermekük volt Szarva- séknak, mind fiú, akik közül csak hárman érték meg a felnőttkort - Bajára költözött. Szülei ott adták gimnáziumba. Hatodikba járt, mikor kitört a szabad­ságharc. Iskolatársaival együtt ő is jelentkezett katonának, de a sorozó nemzetőrkapitány a vézna fiút elutasította. Az iskolában kitűnően tanult, a ta­nárok csak dicsérőleg nyilatkoztak róla. Érettségi után az egyetemen jogra iratkozott be, öt félévet le is hallgatott, de közben megbetegedett, tanulmá­nyait kénytelen volt félbeszakítani. Hosszú bete­geskedése a szülői házhoz kötötte. Otthon, Baján, megbarátkozott a gimnázium tanáraival, s az ő rá­beszélésükre végleg abbahagyta jogi tanulmányait, és a tanári pályára szánta magát. Tanárként aztán több helyen működött. Baján, Egerben, megint Baján, Pozsonyban, majd végül Budapesten. Mint érdekességet megemlíthetjük, hogy Pozsonyban helyi lapot indított, de a lap nem volt hosszú életű, mindössze három száma jelent meg. Nem is ez az, ami városunkkal kapcsolatban kiemelésre kívánkozik, hanem az, hogy a gimnázi­um agilis igazgatójának buzdítására az iskola 1866/67. évi értesítője számára megírta a Magyar­talanságok című tanulmányát, mellyel a nyelvújítás történelmében ortológus ellenhatás néven ismert nyelvművelő mozgalom kezdődött. A mozgalom­nak, melyben aztán sok kiváló nyelvész, író, újságí­ró s ezeken kívül a művelt közönség számos más képviselője is részt vett, Szarvas nemcsak elindító­ja, hanem élete végéig elismert vezéralakja volt. Mi váltotta ki az ortológus ellenhatás mozgalmát? A felvilágosodás korában - a 18. század második felében - a haladó szellemű magyar értelmiség ráeszmélt, hogy a magyarság mind gazdaságilag és társadalmilag, mind művelődésében messze elmaradt a korabeli Európa színvonala mögött, hogy sok a pótolnivalója. Rádöbbent, hogy a latin nyelv évszázados felsőbbrendűsége a nyilvános és kulturális életben, meg a németnek a magyar rová­sára e tereken való erősödése oda vezetett, hogy a magyar nyelv kifejezőkészsége és pallérozottsá- ga nem tartott lépést a kor többi fejlett nyelvével, hogy sok mindent nehéz vagy egyáltalán lehetetlen magyar nyelven kifejezni. Világosan látta, hogy a magyar nyelv kifejezőkészségét növelni kell új kifejezőeszközök, szavak, fordulatok akár mester­séges teremtésével. A nyelv tudatos gazdagítása hatalmas mozgalommá erősödött, tudósok, írók, költők munkáikban igyekeztek kerülni a nem ma­gyar szavakat, kifejezéseket. E célból régi, elavult szavakat elevenítettek föl (például aggastyán, aján­lat, áradat, dísz, év, fegyelem, tartalom, verseny, stb ), meglevő szavakból képzők segítségével (fa­gyaszt, illeszt, mulaszt; bántalom, értelem; cipész, gépész stb.) vagy összetétellel újakat alkottak (fo­lyóirat, egykedvű, jellemrajz stb ), vagy idegen szót, kifejezést, fordulatot egyszerűen elemről elemre lefordítottak (álláspont, előítélet stb). Szócsinálási lendületükben nem mindig voltak tekintettel a ma­gyar nyelv szóalkotási módjaira, olyan eljárásokat is alkalmaztak, amelyek nem nagyon egyeztek a ma­gyar nyelv hagyományaival, sőt ellenkeztek vele. Ilyen volt az önkényes alapszóelvonás, amely so­kaknál szócsonkítássá fajult (például a dagad igé­ből dagfőnevet vontak el, amelynek azt kellett volna jelentenie, amit a később szabályosan alkotott gyul­ladás, daganat szavaknak); olykor két szót is meg­csonkítottak és összevontak, (a könnyű elméjű szer­kezetből gyártották a könnyelmű szavunkat vagy a cső és orr szavakból a csőr-t). A nyelvújítók az új szavak százait, ezreit alkották meg, egy-egy fogalomra olykor többen is többet is. A 19. században új szócsinálási hullám emelkedett, és a jól alkotott szavakkal és fordulatokkal vegye­sen ez alkalommal is hibásakat is juttatott forgalom­ba. Mint példáinkból is látható, nem egy hibás alkotású szó mély gyökeret vert, és beletartozik mai szókincsünkbe. Szarvas Gábor a nyelvújítás hibás alkotásai és a nyelvújítók által terjesztett idegenszerűségek el­len lépett fel. Értekezésére többen fölfigyeltek, akik már korábban is kifejtették aggodalmukat, hogy egy olyan mesterséges nyelv van keletkezőben, amely a nagy magyar közönség számára egyre érthetetle­nebb. 1869-ben Eötvös József kultuszminiszter, a nagy író, Pestre nevezte ki gimnáziumi tanárnak. 1871- ben a Tudományos Akadémia tagjai közé választot­ta. Mikor megért egy új nyelvtudományi s egyúttal nyelvművelő folyóirat megindításának a terve, szer­kesztésével az Akadémia Szarvas Gábort bízta meg. A folyóirat, a Magyar Nyelvőr, új, helyes utakra terelte a magyar nyelvművelést. A Nyelvőrben javító szándékkal elemezték a tu­dományos, a szépirodalmi művek és a sajtó nyel­vét, rámutattak a bennük előforduló hibás szóalko­tásokra és idegenszerű fordulatokra. Ezek számát sikerült is jelentősen csökkenteni és kifogástalanok­kal helyettesíteni. Szarvas Gábor és a Nyelvőr köré tömörülő ortológus gárda erőfeszítéseinek a gyü­mölcsét korunkban is élvezzük: ma sokkal közért­hetőbb és pallérozottabb az írott magyar nyelv, mint az akkori volt, amelynek kulturáltabbá tételéért Szarvasék nem sajnálták a szívós fáradságot. Szarvas Gábort a nyelvhelyességi kérdések a nyelvjárások és a régi nyelv tanulmányozásához is elvezették. Tanítványával, Simonyi Zsigmonddal, a nagynevű nyelvtudóssal ő hozta tető alá a ma is haszonnal forgatható Magyar Nyelvtörténeti Szó­tárt. 1895. október 12-én halt meg. A hálás utókor mellszobrot állított neki a Magyar Tudományos Akadémia székháza előtt, és ennek a másolata Adán is megtalálható. Tiszteletére minden évben nyelvművelő napokat rendeznek szülővárosában, Adán SIMA FERENC ÚJ szú 6 1982. III. 25. KÖNYVEKRŐL, KERESKEDELEMRŐL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents