Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1982-03-25 / 71. szám, csütörtök
ÚJ szú 3 1982. III. 25. A szovjet emberek munkasikerei a békét szolgálják Mubarak dilemmája JERUZSÁLEMBE KÉNE MENNI (Folytatás az 1 oldalról) gyeltem arra, hogy köztársaságuk pártszervezete 84 nemzetiség kommunistáit tömöríti magába. Az egyes köztársaságok lakosságának nemzetiségi összetétele megmutatkozik bizonyos mértékig a káderpolitikában is. Törekedni kell arra, hogy minden köztársaság nemzete és nemzetisége megfelelően képviseltesse magát a párt- és állami szervekben, ugyanakkor szigorúan figyelembe kell venni minden ember munka-, eszmei és erkölcsi tulajdonságait. A szovjet emberek munkagyőzelmei és a békés építésben elért sikereink a kiélezett nemzetközi helyzetben rendkívül nagy jelentőségűek. A történelem menetét fékező agresszív imperialista erők igyekeznek megakadályozni a szocializmus fejlődését, elfojtani a népek felszabadító mozgalmát és kiélezni a világban a helyzetet. Eddig nem tapasztalt mértékben fokozzák a lázas fegyverkezést, durván beavatkoznak más államok belügyeibe és igyekeznek azokra saját akaratukat rákényszeríteni. Nyíltan hirdeti az atomháború kirobbantásának tervét. Ebben a helyzetben minden nemzet a Szovjetunió gazdasági és védelmi potenciáljában, valamint a szocialista szövetségesek gazdasági és védelmi potenciáljában, fegyelmében, önuralmában és következetes békepolitikájában látják a háború szítóinak útjában álló fő akadályt, a világbéke fő támaszát. Az utóbbi időben már nemegyszer szóltam arról a harcról, amelyet országunk a világ békeszerető erőivel együtt szüntelenül folytat az atomháború veszélyének elhárításáért, a lázas fegyverkezés korlátozásáért és az európai nukleáris rakétafegyverek számának csökkentéséért. Épp ezt célozza legutóbbi döntésünk, hogy egyoldalúan leállítjuk a közepes hatótávolságú atomfegyvereknek a Szovjetunió európai részébe való telepítését, sőt bizonyos mértékig csökkentjük a már meglevő ilyen típusú rakéták számát. Hasonló a célja a Szovjetunió új javaslatainak is, amelyeket az államok katonai aktivitásának korlátozására terjesztettünk elő, amelyekről legutóbb a szovjet szakszervezetek kongresszusán beszéltem. Mi már megtettük a lépést - a józan ész és a békeszeretet lépését, amely világszerte pozitív visszhangot váltott ki. A sor most a Nyugaton van. Most pedig ázsiai politikánkról szeretnék szólni. A Mongóliával, Vietnammal, a népi Afganisztánnal és további testvéri szocialista országokkal való együttműködésünk sikeres fejlődéséről jól tájékozottak. A Vietnami Kommunista Párt épp ezekben a napokban készül V. kongresszusára. Valamennyien sok sikert kívánunk a hős vietnami kommunistáknak és a becsületes vietnami népnek a szocializmus békés építése és a forradalom vívmányainak megvédése során. Most pedig szeretnék rátérni a Szovjetunió, valamint India, Japán és Kína kapcsolataira. A Szovjetunió és India több mint negyed évszázadon keresztül aktívan és fáradhatatlanul fejleszti és mélyíti baráti együttműködését. Ezen a téren már sok sikert értünk el. A gazdaságban, a tudományban és a kultúrában népeinket mély és erős szálak fűzik össze. Mindezt - tekintet nélkül a különböző társadalmi-politikai rendszerre - a belügyekbe való kölcsönös be nem avatkozás elvének szigorú tiszteletben tartása, mindkét ország külpolitikája sajátosságainak teljes tiszteletben tartása jellemzi. Ezen az alapon szilárdul az államaink és vezetőink közti kölcsönös bizalom. Ez ma hatalmas és felbecsülhetetlen tőke, amely jelentős mértékben erősíti a két fél biztonságérzetét, tág teret nyit a béke és a stabilitás számára Ázsiában, s a Szovjetuniónak, valamint Indiának lehetővé teszi, hogy sikeresen együttműködjön nemzetközi téren a béke megőrzése és megszilárdítása, a népek békés együttműködésének fejlesztése érdekében. Japánnal is a jószomszédság, a kölcsönösen előnyös együttműködés és a kölcsönös bizalom kiépítésére törekszünk. Létezik ugyan a két ország között kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés, de távolról sem olyan széles körű, amilyen lehetne. A kölcsönös bizalom pedig, sajnos, ennél is kevesebb. Ennek megteremtését a külső erők okozta akadályok gátolják. Ezek az erők a japánok tudatából szeretnék kitörölni az elmúlt évtizedek jó tapasztalatait és a Szovjetunióval való fejlődő, gyümölcsöző együttműködése során szerzett tapasztalatokat is. Tola- kodóan rájuk kényszerítik az ún. szovjet veszéllyel kapcsolatos elcsépelt mítoszt, amelyet külföldön keltettek életre. Sajnos, úgy tűnik fel, hogy ez a nem túlságosan leleményes koholmány bizonyos japán kormánykörökben támogatókra talált. Őszintén szólva nehezen érthető, hogy Tokióban néhány politikus milyen erkölcsi jogon beszél népe és a világ előtt a „veszélyről“, amelyet állítólag a Szovjetunió ilyen vagy olyan akciói jelentenek számukra, amikor hallani sem akarnak a már egy évvel ezelőtt elhangzott javaslatunkról. Ekkor javasoltuk, hogy tárgyaljuk meg kölcsönös aggodalmainkat, és állapodjunk meg a mindkét fél számára elfogadható bizalomerősítő intézkedésekben. Felszólítjuk japán szomszédainkat, hogy még egyszer vegyék fontolóra ezt a javaslatot. Megismétlem: továbbra is a Japánnal való jószomszédi kapcsolatok, a legszélesebb kétoldalú gyümölcsöző együttműködés hívei vagyunk. A Szovjetunió kész ilyen értelemben eljárni, természetesen a kölcsönösség alapján. Most pedig a Kínához fűződő (ČSTK) - Mint már említettük, Guatemalában kedden államcsínnyel döntötték meg Romeo Lucas Garcia elnök rendszerét. Az országot katonai junta irányítja, amelynek egyes jelentések szerint három, mások szerint pedig öt tagja van. A junta élén Efrain Rios Montt nyugalmazott tábornok áll, aki már 1974-ben jelöltette magát az elnökválasztásokon, ám Gardával szemben alulmaradt. A junta feloszlatta a parlamentet, felfüggesztette az alkotmányt és érvénytelénítette a március 7- én tartott elnökválasztás eredményeit, mivel azokat Anibal Guevara tábornok javára hamisították. Rios Montt állítólag a jobboldali guatemalai tisztek között „mérsékeltnek“ számít. Most arra tett ígéretet, hogy politikai, gazdasági és szociális reformokat vezet be, valamint új választásokat ír ki. Ugyanakkor világosan értésre adta, hogy nem tűri a „felforgató mozgalmat“, ami alatt az ország valódi demokratizálásáért küzdő s egyre terebélyesedő partizánmozgalmat kell érteni. kapcsolatainkról. Ez nem egyszerű kérdés. Pártunk és a szovjet állam elvi álláspontját a szovjet-kínai kapcsolatok kérdésében világosan az SZKP XXV. és XXVI. kongresszusának határozatai rögzítették. Kiegészítésképpen a következőket szeretném hozzátenni: 1. Bár nyíltan bíráltuk és bíráljuk a kínai vezetés politikájának (elsősorban külpolitikájának) számos kitételét, amelyek nem felelnek meg a szocialista elveknek és normáknak, de sohasem akartunk beavatkozni a Kínai Népköztársaság belső életébe. Nem tagadtuk és nem is tagadjuk, hogy Kínában szocialista társadalmi rendszer van, pedig Peking paktálása az imperialisták politikájával - a külpolitikában - természetesen ellentétben áll a szocializmus érdekeivel. 2. Sohasem támogattuk és ma sem támogatjuk semmilyen formában az ún. két Kína koncepcióját, és teljes mértékben elismerjük a Kínai Népköztársaság szuverenitását Tajvan felett. 3. A Szovjetunió sohasem veszélyeztette és ma sem veszélyezteti a Kínai Népköztársaságot. Sohasem volt és nincs is semmilyen területi igényünk Kínával szemben, és bármikor készek vagyunk folytatni a tárgyalásokat a határkérdésekről a kölcsönösen elfogadható rendezés érdekében. Hajlandók vagyunk tárgyalni a kölcsönös bizalom megszilárdítását célzó esetleges intézkedésekről a szovjet-kínai határ mentén. 4. Jól emlékszem azokra az időkre, amikor a Szovjetuniót és a népi Kínát a barátság és az elvtársi együttműködés szálai fűzték össze. Sohasem tartottuk országaink között az ellenségeskedést és az elidegenedést normális jelenségnek. Készek vagyunk minden előzetes feltétel nélkül megállapodni azokban a mindkét fél számára elfogadható intézkedésekben, amelyek a szovjet-kínai kapcsolatok javítását célozzák. Ez érinti a gazdasági, a tudományos, a kulturális és a politikai kapcsolatokat is attól függően, hogy a két fél mennyire lesz hajlandó konkrét lépésekre bármelyik említett területen. A Szovjetunió és néhány ázsiai ország kapcsolatairól szóltam Politikánk ezen a kontinensen, hasonlóan, mint a világ minden részén, a béke megszilárdításának, a béke ellenségeivel szembeni határozott ellenállásnak a politikája, a békés együttműködés politikája mindenkivel, aki ez iránt érdeklődik; a szocialista országokkal való testvéri barátságnak, a társadalmi haladás erőivel való szolidaritásnak, valamint a népek szuverén jogai védelmének politikája. Külpolitikánknak e megingathatatlan lenini alapjához mindig hűek maradunk. A guatemalai fővárosban feszült nyugalom uralkodik, az utcákon katonai járőrök cirkálnak. Az állomány a jelentésék szerint nem követelt emberáldozatot. Az első visszhangok szerint a kompromittálódott Garcia-re- zsim megdöntése megfelel az Egyesült Államoknak. Haig külügyminiszter ugyan nem kommentálta az eseményeket, azonban hangsúlyozta, hogy az USA figyelemmel követi a fejleményeket. Japán A fegyverkezés ellen (ČSTK) - Japán 10 prefektúrá- jában és 99 városában a helyi önigazgatási szervek határozatot hagytak jóvá, amely követeli a nukleáris fegyverek megtiltását, és a leszerelés mellett foglal állást. Az Aszahi Simbun című ap szerint az ország további 7 prefek- túrájában és 113 városában a helyi szervek hasonló tartalmú dokumentumokat vitatnak meg. Az egyiptomi államfő kerek egy hónappal a Sínai-félszigetről való teljes izraeli kivonulás előtt nincs irigylésre méltó helyzetben. Nem tudja, hogy milyen indokkal és meddig halogathatja eredetileg még februárra tervezett izraeli utazását. Pedig Mubarak már közvetlenül Szadat meggyilkolása után közölte, hogy a Camp David-i folyamat megőrzése, az izraeliegyiptomi kapcsolatok fenntartása érdekében nem zárkózik el az izraeli utazás elől. Nyomban be is indult a diplomáciai gépezet a vizit előkészítésére. Csakhogy akkor még nem volt szó Jeruzsálemről. Most pedig éppen a jeruzsá- lemi látogatás került az útiprogram középpontjába. Kerek-perec nemet mondani a sínai kivonulás előtt - nem lehet. Követni Szadat példáját - politikai öngyilkosság. S jó, ha csak politikai. Ma már ugyanis teljesen világos, hogy az előző elnök sorsa lényegében Jeruzsálemben pecsételődött meg. Mubaraknak fontos dolgokról kellene tárgyalnia Tel Aviwal - a sínai kivonulás körül felmerült problémákról. A jövendő közös határ kijelölése során 15 ponton is nézeteltérések merültek fel. Kairó nagyon méltányos javaslatot tett ezek megoldására: tekintsék ezeket a területeket semlegeseknek, s a lakosságot telepítsék ki azokról mindaddig, míg sorsukról pártatlan döntőbíró nem rendelkezik. A javaslat visz- szautasítása meglepően durva hangnemben történt, pedig a világ már hozzászokott, hogy a Begin- kormánynak nem erőssége a bonton. Izrael tehát továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy még április 25-e előtt legfelsőbb szinten - s lehetőleg Jeruzsálemben - tárgyalják meg ezeket a vitás kérdéseket. Vagy ha nem is ott ülnek tárgyaló- asztalhoz, három vallás e szent városa, amelyet Izrael 1980-ban az egész világgal szembeni kihí(ČSTK) - Reagan amerikai elnök kedd este újabb színjátékot tartott, amelynek keretében védelmébe vette rekordmagasságú katonai programját és szokásához híven kirohanásokat intézett a Szovjetunió ellen. Ezúttal a New York-i Hilton szállóban mondott beszédet a Keresztények és Zsidók Országos Konferenciájának küldöttei előtt. Ez alkalommal nyújtották át neki a Charles Evans aranyérmet a „kormányzati, polgári és humanitárius ügyekben tanúsított bátor magatartásáért“. Reagan azt mondta, hogy „tudatában van“ a magas katonai kiadásoknak, de nem áll szándékában csökkenteni azokat. Ezt azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok veszélybe kerülne. Az el(ČSTK) - A bangladesi hadsereg szerdára virradó éjszaka átvette a hatalmat, és tegnaptól az egész országban rendkívüli állapotot rendelt el. A főváros, Dacca utcáin katonák járőröznek, a telefon- és távíró-összeköttetés megszakadt, a repülőteret azonban nem zárták le. Indiai hírügynökség szerint a katonai hatóságok több politikust letartóztattak. Abdusz Szattar eddigi elnök sorsáról, valamint kormányának tagjairól kezdetben semmi sem volt ismeretes A legutóbbi jelentések szerint azonban Szattar beszédet mondott a rádióvásként bekebelezett és oszthatatlan fővárosává nyilvánított, mindenképpen szerepeljen a látogatás állomásai között. Mubarak még nem állt kötélnek. Nagyon jól tudja, ha elmegy Jeruzsálembe, Egyiptomot végleg kizárják az arab világból, pedig a kiskapu kulcsa - az el nem kötelezettek csúcskonferenciájára szóló meghívás - már a zsebében van. Ha viszont nem megy el, Izrael minden bizonnyal elhalasztja a Sínai- félsziget kiürítését és a Camp David-i megállapodások megszegésével fogja vádolni Egyiptomot, szót sem ejtve arról, hogy Camp Davidban nem kapott felhatalmazást sem Jeruzsálem keleti része, sem a Golan-fennsík annektálá- sára, sem a többi megszállt területen a bekebelezés gyakorlati előkészítésére. Márpedig az elmúlt napok eseményeit Ciszjordániában és Gázában csakis így lehet értelmezni. A salamoni megoldás is - elmenni Izraelbe, de Jeruzsálembe nem - kizárt Mubarak számára, mivel az izraeli partner már közölte: ilyen esetben a meghívás tárgytalan. A jeruzsálemi út ügyében Szadat annak idején - ezt több ízben is hangsúlyozta - senkitől sem kért tanácsot. Az utód viszont nyilván sokat adna egy használható jó tanácsért. GÖRFÖL ZSUZSA Színjáték - tüntetéssel fűszerezve Reagan katonai és gazdasági programjáról Banglades A hadsereg átvette a hatalmat Több politikust letartóztattak nők megismételte, hogy a súlyos gondokkal küszködő gazdaság megmentésére törekszik. Miközben Reagan beszédét tartotta, a Hilton szálló előtt több mint 20 ezren gyűltek össze, tüntetve a kormány gazdasági és külpolitikája ellen. A nagyszabású akció résztvevői követelték, hogy Washington ne avatkozzon a salvadori ügyekbe, bírálták a munkanélküliek számát növelő gazdaságpolitikát. A tüntetők ugyancsak állást foglaltak az atomfegyverek számának befagyasztásáról szóló szovjet-amerikai megállapodás mellett, és figyelmeztették az elnököt egy esetleges közép-amerikai katonai kaland veszélyeire. ban és hangsúlyozta: a rendkívüli állapot kihirdetése a törvénysértésekre és a súlyosan romló rendre való tekintettel szükséges volt. A' végrehajtó és törvényhozó hatalmat az országban Husszein Mohammed Arsad altábornagy, a rendkívüli állapot főadminisztrátora gyakorolja. Már több hónapja követelte, hogy a hadsereg játsz- szon kulcsszerepet az ország irányításában. Szattar államfő ezzel nem értett egyet. Az államcsínyre azt követően került sor,hogy Szattar a nemzetbiztonsági tanácsot további polgári személyekkel akarta bővíteni. Guatemala A junta érvénytelenítette az elnökválasztás eredményeit AZ USA-NAK JÓL JÖTT A PUCCS
