Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1982-03-19 / 66. szám, péntek
ÚJ szú 5 1982. III. 19. A szovjet filozófia a fejlett szocializmusban Borisz Ukrajincev professzor, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Filozófiai Intézetének igazgatója, a Szovjetunió Filozófiai Társaságának alelnöke a társadalomtudományi dolgozók jelenlegi feladatairól beszélgetett Alekszandr Szap- szajjal, az APN hírügynökség tudósítójával.^ Nemrég adták át a kladnói Poldi Művek 43 milliós befektetéssel épült új üzemi étkezdéjét. A három műszakban dolgozó kohászok számára naponta 3500 főételt szolgálnak fel A képen az új ebédlő látható. (ČSTK) Jó talajba kerüli a mag A húszas évek elején Pjotr Kropotkin, az orosz anarchizmus teoretikusa megkérdezte Lenintől, hogy az új társadalom építői számára. melyik a legnehezebb és legkomolyabb feladat. Lenin azt válaszolta, hogy az új ember nevelése. Az ember hosszú társadalmi fejlődés csodálatra méltó teremtménye. A fizikusok az atom kutatása során egy egész világot fedeztek fel törvényeivel együtt. Az ember és az emberi értelem világa azonban sokkal bonyolultabb. A létező szocializmus kétségkívül nagy győzelme, hogy a Szovjetunióban történelmileg nagyon rövid idő alatt kialakult a személyiség alapvetően új típusa. A szovjet ember jellemének elválaszthatatlan része a kollektivizmus, a humanizmus és az internacionalizmus. Sokat kell még tennünk a múlt csökevényeitől felszabadult, sokoldalúan fejlett ember megformálásáért. Itt nagyon fontos szerep hárul a szovjet filozófusokra. A tudósoknak például meg kell magyarázniuk az ember helyét és szerepét korunkban, életmódja fejlődésének távlatait és törvény- szerűségeit, értékorientációit és számos más társadalmi problémát. A filozófusok figyelmének középpontjában a személyiség erkölcsi tisztaságának, eszmei-politikai, munkára való és erkölcsi nevelésének kérdései állnak, tehát azok a problémák, amelyekre az SZKP állandó figyelmet fordít. Korunk a filozófusokat olyan globális kérdések elé állította, mint a háború és a béke kérdése, a szociális és a tudományos-műszaki haladás és annak következményei a különböző társadalmi rendszerekben. Ezek tudományos, nagy mértékben világnézeti kérdések, amelyekre a választ a marxista filozófiának más tudományágakkal közösen kell megadnia. Továbbra is alkotóan fejleszteni kell tehát a dialektikus materialista világnézetet. Az Nevének hallatára középtermetű fiatalember egyenesedett fel az egyik gép mellől, amelynek javítása kollégáihoz hasonlóan annyira lekötötte figyelmét, hogy észre sem vette a látogatót.- Valiér István - nyújtotta kezét. A kölcsönös bemutatkozás után munkájukról faggattam.- A gépműhely, e kisebb szárnyában dolgozunk. A vontatott talajmegmunkálók és a szántóföldi növénytermesztésben használatos egyéb gépek tartoznak hozzánk. Az egyes gépek javításával mindig idejében elkészülünk. így van ez most is. Indulhatnak a gépek a tavaszi munkára. De hol van a mester? - néz körül, majd csodálkozó tekintettel kérdezi: - gépjavítás ügyben miért éppen az én véleményemre kíváncsi? A magyarázaton is elcsodálkozott, miszerint ezúttal csakis vele akartam elbeszélgetni, és nemcsak a gépek javításáról. Amint már korábban a pártalapszervezet elnöke elmondta, lassan két éve lesz, hogy kollégái és vezetői javaslatára a pártcsoport a pártbizottság figyelmébe ajánlotta, mivel munkájával, magánéletével valóban rászolgált a párttagjelöltségre. A pártbizottság a vele folytatott beszélgetés után javasolta párttagjelöltnek, a pártgyűlés pedig egyhangúlag jóváhagyta a javaslatot. Most, hogy letelt a jelöltségi idő, s bizonyította a választás helyességét, közvetlenül tőle akartuk megtudni, hogy mit jelentett számára párttagjelöltnek lenni, menynyivel és mivel érzi majd magát gazdagabbnak, amikor átveszi a tag könyvet. SZKP XXVI. kongresszusa feladatul adta a szovjet filozófusoknak, hogy dolgozzák ki a legidőszerűbb alapvető és általános kérdéseket, amelyek az emberiséget aggasztják. Ezt a célt követi most a Szovjetunió valamennyi filozófiai intézménye, beleértve a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Filozófiai Intézetét, valamint a szövetségi köztársaságok tudományos akadémiái intézeteit is. Intézetünk kutatókollektívája például számos monográfiát adott ki az alapvető filozófiai kérdésekről. Tudományos körökben nagy érdeklődést váltott ki A társadalomtudományok módszertani problémái című, a közelmúltban kiadott könyv. Ez a kiadvány szűk szakmai beállítottsága ellenére nemcsak a tudósok között, hanem a pártmunkások és a tanácsi dolgozók között is népszerű. A közelmúltban fejezték be A materialista dialektika, mint a fejlődés általános elmélete című négykötetes monográfiát. Az első két kötet a közeljövőben jelenik meg. Ez a munka filozófiailag magyarázza a fejlődés elméletét és elmélyülten elemzi a dialektika egyes törvényszerűségeit és kategóriáit. Az intézet tudományos munkatársai a közeljövőben a következő kiadványokkal gazdagítják a szovjet filozófiai tanulmányokat. A marxista dialektika az általános összefüggések tudománya, A dialektikai logika, A megismerés marxista-leninista elmélete stb. Módszertani támpontokra van szükségünk ahhoz, hogy irányíthassuk a természet és a társadalom folyamatait. Példaként említhetem az ökológiai egyensúly problémáját, amelynek megbontása a társadalom szempontjából mindig súlyos következményekkel jár. Pedig meg lehetne előzni, ha figyelembe vennénk az általános összefüggéseket. Ez a probléma olyan régi, mint maga a dialektika, de minden korszakban új formában jelentkezik. A szovjet filozófu— Nagyon sokat jelentett - kezdte, majd rövid gondolkodás után folytatta: - Itt, a földművesszövetkezet gépműhelyében negyedik éve dolgozom.v Érdekes a munka, s lépten-nyomon arra kényszerül az ember, hogy újszerű megoldásokon törje a fejét. Az alkatrészgondok ismertek, felesleges részletezni a helyzetet. Azt viszont nem mondhatjuk, ha nincs alkatrész, akkor nem lesz gép. Meg kell találni az áthidaló megoldást. Felújítjuk, kipofozzuk a régit, megkeressük azt az alkatrészt, amit némi átalakítással a hiányzó helyébe szerelhetünk, hogy a gépet használhassák.- Ha nem lehetnék ott a pártgyűléseken, akkor a probléma sokoldalúságát és összefüggéseit sem látnám olyan részletesen. Ugyanezt mondhatom például a műhely fűtésével és a szociális lehetőségekkel kapcsolatosan. A téli hidegben bizony itt benn is* fázunk, és a tisztálkodásra, mosdásra sem a legideálisabbak a feltételek. Mivel a probléma közvetlenül érint, természetesen a helyzet javítását szorgalmazom, de ugyanakkor a mi kérésünket összevetem az egész közösség lehetőségeivel és más munkahelyek ugyancsak jogos igényeivel, s munkatársaimmal is ilyen szempontból beszélgetek a helyzetről. További dolgokat is említ, látja a dolgok összefüggését. Látóköre sokat bővült, a munkahelyi feladatok, lehetőségek és a szélesebb értelemben vett események alapos ismerője. Tanult, sok ismeretet szerzett a pártoktatás keretében megtartott előadásokon, és sok kötelessége, hogy feltárják e probléma megoldásának sajátosságait és módjait. Az intézet kollektívája nagy figyelmet fordít a társadalmi fejlődés dialektikája tanulmányozásának. A történelmi folyamat marxista elmélete című háromkötetes kiadvány jelentős mértékben hozzájárul a történelmi materializmus kérdéseinek elemzéséhez. Ami a természettudományokat illeti, filozófusaink egyre többet foglalkoznak az általános témák feldolgozásával, az egyes részlet- kérdések vizsgálatával. A filozófusok és a természettudosok közös munkái hozzásegítenek az egyes tudományágak határán felmerülő problémák komplex kutatásához. Nagyon érdekesek a történelmi-filozófiai kiadványok is. A közeljövőben jelenik meg kollektív munka eredményeként egy gyűjtemény, amely felöleli a XIX. század marxizmusának történetét, valamint egy könyv, amely Lenin szerepével foglalkozik a filozófiai gondolkodás fejlődésében. A tudományos kommunizmus témakörével foglalkozik A tudományos kommunizmus története és elmélete című új általánosító munka. A szovjet tudósok bővítik együttműködésüket külföldi tudóskollektívákkal is. Intézetünk munkatársai szoros tudományos kapcsolatokat tartanak fenn Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Magyarország, Mongólia és az NDK filozófusaival. A szocialista országok többségének filozófusai monográfiát adnak ki A marxista-leninista filozófiai örökség és az ideológiai harc címmel. Gyümölcsöző kapcsolatokat teremtettünk a vietnami tudósokkal is. Együttműködésünk eredményeként öt kollektív monográfiát adunk ki. Az együttműködés hatékony formái közé sorolhatjuk, hogy a szovjet tudósok részt vesznek a Filozófiai Társaságok Nemzetközi Szövetségének és a Nemzetközi Hegel társaságnak a munkájában. A szovjet filozófusok számos nemzetközi találkozó ösztönzői és szervező is. azokon a szemináriumokon is, amelyeket a járási pártbizottság szervezett a tagjelöltek számára. Ezek elsősorban ahhoz járultak hozzá, hogy eligazodjon a nemzetközi helyzetben.- És természetesen a munkámat sem szabad figyelmen kívül hagyni. Régi helyemen, volt szakmámban dolgozom, ilyen szempontból tehát nem változott semmi. Ugyanakkor tudatosítom, hogy a korábbiaknál is jobb munkával kell bizonyítanom azt a bizalmat, amit a kommunisták két évvel ezelőtt nekem előlegeztek. Nagyon kellemetlen érzés lenne, ha a műhelyből kivitt gépet idő előtt visz- szahoznák azzal, hogy a felületes javítás miatt romlott el - magyarázta. Egyben elmondta: úgy érzi, hogy a közért is tennie kell. Harmincegy éves, a helyi futballcsapat kapitánya, s tagja a sportegyesület vezetőségének. Szeretné elvégezni az edzői tanfolyamot, hogy a jövőben foglalkozhasson a fiatalokkal. Ahogy folyt tovább a beszélgetés, a kollektíváról, amelyben jól érzi magát, az ajánlóiról, akik sokat segítenek neki, és a műhelyben dolgozók szocialista munkabrigádjáról, amelynek bronzjelvényes tagja, s ebből adódóan is vannak kötelességei, mindinkább nyilvánvaló lett, hogy a felsőszeli (Horné Saliby) Csehszlovák- -Szovjet Barátság Efsz 164 tagot számláló pártalapszervezete rövidesen egy továbbival bővül. Egy olyan kommunistával, aki majd méltó lesz a tagkönyvre is. EGRI FERENC A 3128 hektáros pelsőci (Pleši- vec) Vörös Csillag Efsz hatvanöt kommunistájának februári tanácskozása - a beszámolóból és a vitából megítélve - alighanem sokkal tárgyilagosabb volt, mint az utóbbi időszak pártgyűlései. Ezt azért is állíthatjuk, mert törvény- szerű, hogy ahol egész évben, illetve évek során mindig következetesen, nyíltan és kellő igényességgel foglalkoznak a közös dolgokkal, többek között a tervezés, az irányítás s a termelés időszerű kérdéseivel, valamint a kommunistáknak a munkahelyükön, a magán- és társadalmi életben való magatartásával, ott a közös munka értéke kedvezően alakulhat. A gazdasági mérleg 3 millió 800 ezer korona hiányt mutatott. Ez mintha „felbátorította“ volna a kommunistákat az alapos elemzésre. Igaz, a tanácskozáson felsorolt hiányosságok, hibák elkövetőit nem nevezték meg minden esetben, s ez kifogásolható, ám az is igaz, hogy a bíráltak „ingét“ véletlenül sem lehetett felcserélni, mert annyira testre szabottak voltak, no meg kibújni sem lehetett az „ingosztás“ alól, mert szinte mindenkinek járt egy-kettő a bő készletből. Az elemzés így a kátyúból kivezető utat is jól, láthatóan körvonalazta. Aligha hihető, hogy a gyűlés csupán megszokásból foglalkozott annyit a munkaerkölccsel, a dolgozók rendszeres munkaértekezletének szükségességével, vagy csak véletlenül hangsúlyozta úgy, hogy „a pártcsoportokban nagyobb fegyelemnek kell lennie az eddiginél, a szocialista munkaverseny pedig csak akkor hasznos, ha valóban szocialista és valóban verseny“. Hogy búzából 3,12 tonna, árpából 2,61 tonna és szemes kukoricából 2,77 tonna volt a tavalyi átlagos hektárhozam, s hogy az 1,5 millió veszteséggel záró növénytermesztésen még a zöldségkertészet is „taszított egyet“, annak nemcsak az az oka, hogy az 1510 hektár szántóterület 54 százalékán gabonát, 13 százalékán ipari növényeket és 33 százalékán takarmányféléket kellett termesztenie a szövetkezetnek, hanem más is. Például senki sem fűzött megjegyzést a beszámolóban elhangzott kijelentéshez, miszerint „a növényfajták szakszerűbb, jobb megválasztása és a vetésforgó megtartása igen időszerű“, majd ahhoz sem, hogy „helytelen a vegyszerek és műtrágyák alkalmazása“. Pedig az utóbbihoz a vitában még egy rövid kiegészítést is fűzött a főagronómus: - „Gazdaságunk szép összegekért vásárol, kap műtrágyát, de... nem találunk néhány ezer koronát a raktár felépítésére, így a műtrágya a szabad ég alatt megy tönkre, s mire a földbe kerül, már nincs tápértéke, vagy csak nagyon kevés.“ A gyűlés arra is választ adott, hogy miért kevés a takarmány. Míg a beszámoló elsősorban abban látta az okot, hogy az egységes földművesszövetkezet a legelőnek csupán a felén tud intenzív gazdálkodást folytatni, a másik felén, azaz a kopár Pelsőci-fennsí- kon viszont nem, a vita tetemes „tartalékot“ tárt fel - terület formájában. Kiderítette ugyanis, hogy a Szalóc (Slavec) közelében épült országút, valamint a pulykanevel- de területe hivatalosan még mindig „termőföld“, s mivel a gabona fontosabb, így a takarmányfélék húzzák a rövidebbet, mégpedig úgy, hogy közel száz hektárnyi csak papíron szerepel a vetésterületből. Hogy az állattenyésztésben sem sikerült elérni a tervezett eredményt, azaz hogy a szövetkezet egyebek között a húseladási tervét csak 93,6 százalékra teljesítette, tejeladásban pedig 220 ezer literrel maradt adósa az államnak mivel az egy tehénre eső évi fejési átlag 2157 liter volt-, ez sok mindennek a következménye. Természetesen, elsősorban a takarmányhiánynak, de a tanácskozás szerint - „ésszerűbben kell gazdálkodni az abraktakarmánnyal, az állattenyésztésben levő gépek karbantartása sem kielégítő..., az efsz objektumai sem eszményiek..., s abban sem csupán a karbantartók, vagy a növénytermesztők a ludasak, hogy az eladott tejnek alig 46 százaléka volt első osztályú..., az állattenyésztésben nagyon hiányos a dolgozókról való szociális és egészségügyi gondoskodás...“,- másutt is többet kell tenni a sikerért. A gépesítésben is. Az említett karbantartási hiányosságokon kívül például az efsz gépei a múlt évben üzemanyag-fogyasztásban túllépték a tervet, sőt a járási átlagot is, ugyanakkor volt olyan gép- s nemis egy -, amelyik a rosszul összehangolt munkaszervezés és az ismert alkatrészhiány következtében egész évben csak 15 napot dolgozott! A februári gyűlésen úgy tűnt, hogy a szövetkezet kommunistái eléggé reálisan értékelték saját munkájukat és üzemük jelenlegi helyzetét, s hogy megvalósítható munkatervet készítettek az elkövetkező időszakra. Persze, annak megvalósítása nemcsak a szövetkezet kommunistáin múlik, nemcsak az efsz új elnökétől, Zajícsek Ferenctől függ, hanem a felettes párt- és állami szervektől is, hiszen vannak olyan feladatok- mint például a Sajó menti szántóterület talajjavítása, a Pelsőci- fennsík rendezése, vagy a kitermelt korai burgonyának idejében való értékesítése és még néhány- amelyeket a pelsőciek önerőből aligha tudnak tökéletesen megoldani, s nem utolsósorban függ a társult földművesszövetkezet minden egyes dolgozójától - elvégre a közös siker sem csak a kommunisták javát szolgálja, hanem mindenkiét, aki becsületesen megdolgozott érte. Az eredményesebb gazdálkodás előfeltételeinek nagy része- amint arról a tanácskozás is meggyőzött - adott ebben a szövetkezetben. Ha az is igaz, hogy „...a legutóbbi vetéskor jobb, szakszerűbben elkészített talajba került a mag...“, akkor a mezőgazdasági termelésben már az annyi szép és társadalmi szempontból is hasznos eredményt elért pelsőci, szalóci, gömörhorkai (Gemerská Horka), mellétei (Me- liata), vígtelki (Vidová) és páska- házi (Pašková) földművesek újabb közös sikerére talán nem kell sokat várni GAZDAG JÓZSEF Lelkiismeretes munkát a bizalomért Gépjavító párttagjelöltek
