Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1982-03-19 / 66. szám, péntek
Egészségügyünk ma és holnap ÚJ SZEMPONTOK A TÁVLATI FEJLESZTÉSBEN Egészségügyünk mai színvonala kétségkívül szocialista vívmányaink egyik legékesebb bizonyítéka. Hogyan mérhető ez a színvonal? A laikusok, a lakosság elsősorban annak alapján ítéli meg, milyen bánásmódban részesül egészségügyi intézményeinkben, mennyit kell vagy nem kell várakoznia a rendelőintézetek várótermében és még további, sokszor talán nagyon is szubjektív véleményeket sorolhatnánk. A beteg ember érzékenyebb, ingerlékenyebb s az egyszeri hiányosság is elegendő ahhoz, hogy megmásítsa véleményét, elfelejtse az áldozatkész segítséget, ápolást, amelyben számos más esetben részesült. A szakemberek az egészségügy színvonalbeli mércéjének a lakosság egészségi állapota alakulásának mutátóit, az egészség- ügyi hálózat, az anyagi-műszaki alap fejlettségét tekintik, s természetesen azt, milyen mértékben tudják a gyakorlati gyógyításban alkalmazni a legújabb tudományos ismereteket. Ez év elején Szlovákiában az egészségügyi dolgozók száma megközelítette a százezret, ebből 14 500 az orvos, 3000-rel több mint az előző ötéves tervidőszak kezdetén volt. Egészségügyi intézményeinkben 55 000 fekvőhely van. A számottevő eredmények közé soroljuk azt is, hogy a termelőüzemekben a dolgozók 75 százalékának egészségügyi ellátását üzemorvosok végzik. Az utóbbi időben az üzemorvosi rendelők a falvakon is szaporodnak. A komáromi (Komárno) járásban végzett kísérlet - a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi gondozását is üzemorvosok látják el - bevált, s a jó tapasztalatokat más járásokban is igyekeznek kamatoztatni. Az egészségügyi célokra szánt összeg az idén - nem számítva a beruházásokat - közel hétmilliárd korona. Az SZSZK Egészségügyi Minisztériuma mérlegelte az egészségügyi létesítmények hálózatának jelenlegi színvonalát s több, a kor követelményeinek megfelelő szempontot is figyelembe véve dolgozta ki a hálózat fejlesztésének távlati, kétezerig szóló tervét. Ennek alapján, az ezredfordulón a területi egészségügyi körzetek száma 1741 (1980-ban 1345 volt), az üzemorvosi körzeteké pedig 1044 lesz (1980-ban 729 volt). Egy-egy új egészségügyi intézmény létesítésekor nem az lesz az elsődleges szempont, hogy ilyen még nincs a városban vagy járásban, hanem az új intézmény feltehető kihasználtsága. Ha Ugyanis korszerű, tehát költséges műszerekkel, berendezésekkel, megfelelő képzettségű szakemberekkel ellátott egészségügyi intézményeket akarunk - és azt akarunk - létesíteni, akkor a körzetesítés szempontjából is, a legmegfelelőbb helyet kell e célra kiválasztani. Nem a körzeti orvoái rendelők létesítéséről, hanem a speciális rendelőintézetekről, intézményekről van elsősorban szó. Ami a kórházat illeti: a fentebb említett szempontokat figyelembe véve a jövőben már nem létesülnek ötvennél kevesebb ággyal rendelkező kórházi osztályok. Az alapvető kórházi osztályok - belgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat és gyermekosztály - egyetlen járási (I. típusú) kórházból sem hiányozhatnak. Bizonyos gyógyászati részlegek azonban két-há- rom, főleg kisebb járás igényeit is ellátják majd. Példaként említhetjük az új galántai kórház rehabilitációs osztályát, ahol a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és az érsekújvári (Nové Zámky) járásból is kezelnek betegeket, mivel az ottani kórházakban rehabilitációs osztály nem működik. Az elkövetkező években tehát elsősorban II. típusú kórházak épülnek 600-1000 fekvőhellyel, 150-200 ezer lakosú körzetek számára. S ezekben természetesen a négy említett alaposztályon kívül számos más - például szemészet, idegosztály, bőrgyógyászat stb. - szakosztály is működik majd. Kétezerig a kórházi ágyak 61 százaléka már ilyen típusú kórházakban lesz. A távlati fejlesztés tervében az egészségügyi ellátás színvonala csak közvetve szerepel. Közvetve azért, mert a korszerűbb létesítményben magától értetődően a gyógyítás színvonala is magasabb. Továbbá azért, mert a jó, a körültekintő egészségügyi ellátás nem lehet távlati feladat, s nem elsősorban és csak az anyagiműszaki feltételek függvénye. Ez minden egészségügyi dolgozónak mindennapi feladata. F. m. m. Néhány évtizeddel ezelőtt a terhes nőt teljes tétlenségre kárhoztatták. Napjainkban ez a szemlélet teljes egészében megváltozott. Mai szemmel a terhes nőnek normális életet kell élnie. Mindennapi házi munkáját elvégezheti, de közben ne emeljen nehéz terhet és ne cipeljen nehéz szatyrokat. Nehéz bútorok tologatása végzetes lehet a terhességre. Csupán a szülés előtti utolsó 1-2 hónapban kell pihennie a kismamának, hogy egészséges gyermeket hozzon a világra. Gyakran felvetődik a kérdés, hogy az állapotos kismama utaz- hat-e? A nyolcadik hónapig az utazásnak nincs semmi akadálya. De a terhesség vége felé semmiképpen sem tanácsos hosszabb útra elindulni. Ha a kismamának utaznia kell, akkor olyan szállító eszközt vegyen igénybe, amely a legkevésbé ráz. Elsősorban a repülés, másodsorban a vonat, és végezetül a gépkocsi jöhet számításba. A vonatozás méhgörcsö- ket idézhet elő, aminek kellemetlen következményei vannak. Gépkocsin való utazásnál tanácsos az ülésre még egy gumipárnát is helyezni. Legideálisabb utazás hajóval történik, de ez csak akkor jöhet számításba, ha már kiderült, hogy a kismama nem hajlamos tengeri betegségre. Motorbiciklire semmiképpen sem szabad felülni, kerékpározni csak a terhesség első két- három hónapjában szabad, később már meggondolandó. Napjainkban sok nő űz rendszeresen valami sportot. Fő elv, hogy a terhesség elején mérsékelten szabad sportolnia. De egyes sportok mindenképpen tilosak a kismamáknak, így a lovaglás, sízés, kosárlabda, kézilabda, röplabda. Ezeknél a sportoknál gyakran előfordul, hogy a sportoló elesik és ez végzetes lehet a terhességre. Úszni félidőig nyugodtan lehet, de nem szabad hosszabb időt a vízben tölteni, mert a terhes nő könnyen lehűl és megfázik. Terhesség idején legjobb sport a séta. Naponta fél órát sétáljon a kismama, de emellett ne hanyagolja el a reggeli tízperces tornát. A séta elősegíti, hogy a magzat feje a helyes irányba forduljon. A vérkeringés mellett a belek működése is javul és ezzel a székrekedést meg lehet előzni. A tornánál jól megválasztott gyakorlatokat kell végezni, s így a terhesség és a szülés normális lefolyása biztosítva lesz. A szülés is könnyebben zajlik le, könnyebben, mint azoknál, akik teljes tétlenségre kárhoztatják magukat. A torna jótékonyan befolyásolja a vérkeringést, a szervezet oxigénnel való ellátottsága is javul és ráadásul az idegrendszer is kiegyensúlyozottabbá válik. Az, aki rendszeresen tornázik, a szülés után gyorsan visszanyeri régi formáját. Dr. MARÉK ANTAL kommentáljuk ........................ A galántai kórház a legkorszerűbb, a jövő igényeit is kielégítő egészség- ügyi létesítményeink egyike (Gyökeres György felvétele) Szolgáltatások exportja A helyi gazdálkodás termelő és szolgáltatóüzemeinek, amelyeket a nemzeti bizottságok irányítanak, nálunk jelenleg szinte helyettesít- hetetlen szerepük van. Szlovákiában 52 helyi gazdálkodó, illetve 54 szolgáltató vállalat működik, eltekintve a három hulladékbegyűjtő vállalattól. Szolgáltatásaikkal és termékeikkel lépten-nyomon találkozunk. A nemzeti bizottságok vállalatainál a termelés és a szolgáltatások értéke 1981-ben mintegy 6,9 milliárd korona volt. Ebből a szolgáltatások értéke 4,2 milliárd korona, beleértve a lakossági fizetett szolgáltatások keretében inkasszált 1,8 milliárdot. Kevesen tudják azonban, hogy Szlovákiában a helyi termelés és szolgáltatás részt vesz az exportban is. Tavaly a szocialista országokba hozzávetőleg 228, a nem szocialista államokba pedig 40,8 millió korona értékben exportáltak. Külföldön értékesítettek például virágot, bútort, előrajzoló asztalokat, fémből készült keverődobokat, különféle textilgyártmányokát stb. Az ezzel kapcsolatos külkereskedelmi forgalmat a Rempo nemzeti vállalat bonyolítja le, eltekintve a virágexportról, ami a bratislavai Zares vállalat hatáskörébe tartozik. Az utóbbi különben Szlovákia legnagyobb virágtermelő vállalata. Évente több mint negyvenmillió korona értékben termel virágot, s ennek jelentős hányada külföldre kerül. Az exporttal első ízben 1968-ban próbálkoztak s már abban az évben egymillió korona értékű virágot sikerült a határon túl értékesíteniük. A Zares helyigazdálkodási vállalat volt tehát nálunk az első, amely virágot kezdett kivitelre szállítani. Először csak vágottat, később már cserepesei is. Jelenleg csak az utóbbit exportálja, tekintettel a nagyon előnyös értékesítési árakra.- Külkereskedelmi tevékenységünknek nagy jelentősége van - tájékoztat bennünket Viliam Vo- rel mérnök, a vállalat kereskedelmi igazgató-helyettese. - Tavaly például több mint tízmillió korona értékben helyeztünk el cserepes virágot külföldi piacokon. Mintegy harminc virágfajtáról van szó, elsősorban hortenziáról, azáleáról, az örökzöldek közül pedig fiku- szokról stb. Az export több mint kilencven százaléka Jugoszláviába irányul, kis része Ausztriába és a Német Szövetségi Köztársaságba, valamint Magyarországra és Bulgáriába.- Ezzel a kivitellel milyen devizahozamot érnek el?- Évente mintegy kilencszáz- ezer dollárt. Ez a kivitel ugyanis valóban nagyon előnyös. Ugyanakkor egyes növényfajtákat importálunk. Például néhány pálmafajt. A téli hónapokban vágott virágot is importálunk a hazai választék bővítésére. Meg aztán azért is, mivel mi magunk teljesen nem tudjuk kielégíteni a keresletet. Tavaly 6,5 millió korona értékben hoztunk be virágot, túlnyomórészt a KGST- országokból. A dollárövezetből pedig 140 ezer dollár értékben. Ebben az övezetben természetesen a világpiaci árakhoz kell igazodnunk, amelyeket a virágkereskedelem világközpontja, a hollandiai virágbörze határoz meg. Ezzel szemben a KGST-országokkal a hosszú távra megkötött szerződések alapján, előre megszabott árakon kereskedünk. A bratislavai Rempo szakági vállalat 1969-ben vált jogosulttá a helyigazdálkodási vállalatok gyártmányainak és szolgáltatásainak exportálására. Ezek a vállalatok korábban - tekintettel termelésük szétforgácsoltságára - gyakorlatilag egyáltalában nem érvényesülhettek a külföldi piacon. Éppen ennek a helyzetnek a megváltoztatása céljából bízták meg a Rempot, amely tulajdonképpen ipari gyártmányokkal bonyolít le nagykereskedelmi tevékenységet, hogy gondoskodjon a helyigazdálkodás exportlehetőségeiről is.- Hány helyigazdálkodási vállalat exportálja jelenleg termékeit, illetve szolgáltatásait? - tesszük fel a kérdést Jozef Mlynek mérnöknek, a Rempo külkereskedelmi igazgatójának.- A szocialista exportban 16 vállalat vesz részt, a nem szocialista országokba irányulóban pedig nyolc. Tavaly a szocialista országokba 117,7 millió koronát tett ki kivitelük értéke. Hogy mi mindent gyártanak és exportálnak? Nos, a Galántai Járási Iparvállalat fémbútort. Az elmúlt esztendőben ebből 6,7 millió korona értékben exportált a Magyar Népköztársaságba. Az Érsekújvári Járási Helyiipari Vállalat az NDK-ba szállított 17,7 millió korona értékben női nadrágot, háromszázezer korona értékben pedig virágcserepet Jugoszláviába. A Rozsnyói Járási Iparvállalat szintén az NDK-ba szállított 15,1 millió koronáért munkaöltönyöket, míg a Komáromi Priemko az MNK-ba 7,6 millió korona értékben fából készült bútort stb. A nem szocialista országokba gyakorlatilag csak munkát exportálnak. Egyes vállalatok a leszállított alapanyagból megrendelésre készruhát varrnak főleg NSZK-beli üzletfeleknek. Tavaly ennek összértéke megközelítette a tízmillió koronát. Ez gazdaságuk számára nagyon előnyös üzlet. Ezért ebben az évben az ilyen szolgáltatási export mintegy tíz százalékos növekedésével számolnak. Természetesen a szocialista országokba irányuló kivitel is sok vonatkozásban előnyös. Ezért tervbe vették ennek az exportnak csaknem tízmillió korona értékű növelését JOZEF SLUKA Az egész társadalom ügye A honvédelmi nevelés jelentőségével, fontosságával több pártkongresszus is foglalkozott. A legutóbbin Husák elvtárs előadói beszédében leszögezte: „A belső és a nemzetközi feltételek megkívánják a hazafias és internacionalista öntudat s elszántságunk szüntelen erősítését, hogy készek legyünk nemcsak hazánk, hanem a szocializmus és a világhaladás fejlesztésére és védelmére“. A honvédelmi nevelés - amely az egész társadalom ügye -, egyik fontos láncszeme a sorkötelesek tényleges katonai szolgálatra való felkészítése. E feladat teljesítése elsősorban a Honvédelmi Szövetségre hárul. Az utóbbi években javult a kiképzőközpontok hálózata, bár még nem mindenütt van elegendő segédeszköz a kiképzéshez. Helyenként kifogásolható a foglalkozásokon való részvétel is, amely a múlt kiképzési évben átlag nyolcvan százalék körül mozgott, örvendetes tény, hogy a sorkötelesek több mint harminc százaléka a példás felkészülésért, ötven százaléka pedig a lövész jelvényt szerezte meg. A jó politikai nevelő munkáról tanúskodik az a tény, hogy a sorkötelesek mintegy öt százalékát párttagjelölti felvételre javasolták, s mintegy hatszáz fiatalt nyertek meg a katonai iskolákba. Kétségtelen, hogy a jelentős eredmények mellett fogyatékosságok is előfordulnak. Bár a tisztek és a tiszthelyettesek klubjainak tagjai kiveszik részüket a sorkötelesek felkészítéséből - több helyen, például a Kelet-szlovákiai Vasműben védnökséget vállalnak a kiképzőközpontok fölött még mindig kevés a szakképzett oktató. Pedig szükség van rájuk, annál is inkább, mert a sorkötelesek egy része gyenge fizikumú és többségük úszni sem tud. Éppen ezért felkészítésükben az eddiginél többet segíthetnének a testnevelési egyesületek és nem utolsósorban az iskolák. A fiatalok honvédelmi felkészítését ugyanis nem lehet és nem szabad a bevonulás előtti egy évre leszűkíteni. Számos településen nemcsak a szakoktatók, hanem a tornaterem és az úszómedence hiányára is hivatkoznak. A szövetség saját erejéből, valamint a nemzeti bizottságokkal karöltve Z-akció keretében igyekszik segíteni, javítani a helyzeten. Az összefogás, az igyekezet meghozza a várt eredményt. Nem ártana azonban azt is fölmérni, hogy miként vannak kihasználva a meglevő létesítmények. Például mérlegelni kellene, hogy a sokszor kihasználatlan művelődési otthonokat hogyan lehetne testnevelési és honvédelmi célokra hasznosítani. Mindenütt fedett, vagy szabadtéri úszómedencét nem lehet építeni, de legalább a központi településeken jó lenne kisebb víztárolókat létesíteni, amelyek egyben tűzvédelmi célokat is szolgálnának. Mindent meg kell tenni annak érdekében - ebben a szülők is sokat segíthetnek -, hogy a fiatalok fizikai erőnléte növekedjen, hogy az úszni nem tudók száma a minimálisra csökkenjen. A sorkötelesek felkészítése mellett nagy jelentősége van a lakosság polgárvédelmi felkészítésének is. E téren az utóbbi évtizedben jelentős eredményt értünk el. Nem lehetünk azonban elégedettek az előadások, a foglalkozások jelenlegi színvonalával és a részvétellel sem. A tűzoltórajok, az egészségügyi csapatok még békeidőben is a társadalom javát szolgálják. A jelenlegi nemzetközi helyzetben jobban kell tudatosítani a felkészítés szükségességét. A minisztériumoknak, a vállalatoknak és az üzemeknek, a tömegszervezeteknek, nem utolsósorban a nemzeti bizottságoknak a honvédelem és a polgárvédelem terén törvényszabta kötelességeik vannak. A pártszervek és szervezetek, a párttagok feladata, hogy a kongresszuson elhangzottaknak a mindennapi életben, a gyakorlatban szerezzenek érvényt. A CSKP Központi Bizottsága többször is hangsúlyozta, hogy a honvédelmi nevelés a kommunista nevelés szerves része, éppen ezért az egész társadalom ügye. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ Utazhat-e, sportolhat-e a kismama? ÚJ SZÚ 4 1982. III. 19.
