Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1982-03-02 / 51. szám, kedd

Levelezőink írják A járásban elsőként A nyiírai járásban elsőként tar­totta évzáró közgyűlését a beren- csi (Branč) művelődési házban a Nyitraivánkai (Ivánka pri Nitre) Efsz. Tavaly nagyon szép ered­ményeket értek el szarvasmarha­tenyésztés terén. A járás szövet­kezetei közül a legnagyobb tejho­zamot is ők érték el. A gyűlésen megköszönték azoknak a tagok­nak a munkáját, akik elérték a nyugdíjkorhatárt, de továbbra is aktívan dolgoznak. Áldozatkész­ségükért dr. Štefan Kochanský a Nyitrai Vnb-elnöke és Jozef Ko- lenčík efsz-elnök mondott köszö­netét. X Mikuláš Gál Egy város - három hír Nyitrán értekezletet tartottak a csillagvizsgáló intézetek vezető dolgozói, előadói, és a csillagá­szati szakkörök irányítói. Több szakmai előadás hangzott el. A hlohoveci intézet vezetője be­számolt a naprendszer újabb vizs­gálatainak eredményeiről, P. Ha- zucha tanár értékelte a nyugat­szlovákiai amatőr csillagászok te­vékenységét. A nőszövetség palíni (michalov- cei járás) szervezete felhívására, hogy Szlovákia asszonyai segít­senek a vietnami gyermekeknek, a nőszövetség nyitrai szervezeté­nek tagjai lelkesen láttak munká­hoz. Takarókat, vánkosokat, lepe­dőket készítenek s játékokat gyűj­tenek a vietnami óvodáknak. A városi nemzeti bizottság érté­kelte a polgári ügyek testületének munkáját. A múlt esztendőben 644 polgári esküvőt, 1397 névadót és kilenc aranylakodalmat tettek ünnepélyessé. A nyugdíjasokkal 329 alkalommal szerveztek be­szélgetést, 5450 idős embert kö­szöntöttek jubileuma alkalmából a lakásán. A testület tagjai részt vettek a személyazonossági iga­zolványok átadásakor az ünnep­ségen és búcsúztatták a bevonuló sorköteleseket is. Mártonvölgyi László Hagyománya van Szép hagyomány van kialaku­lóban a Nyugat-szlovákiai Péksé­gek dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemében. A kenyérgyár vezetősége már néhány éve rend­szeresen megrendezi a nyugdí­jasnapot, melyre meghívja a járás nyugdíjas pékjeit. Az idén is talál­koztak. Beszámoló hangzott el a múlt év eredményeiről, majd beszélgettek egykori nehéz fizikai munkájukról. Az üzemlátogatás során módjuk nyílt összehasonlí­tani azt a gépesített munkával és a szakember szemével meggyő­ződni a friss péksütemények mi­nőségéről. Csizmánk Balázs Nem mindennapi, tartalmát és célját tekintve pedig egye­dülálló kiállítást ren­dezett a piešťanyi művelődési központ a műépítészek szö­vetségével az Ivan Krasko Kisszínpad kiállítótermében. Koloman Leššo, Bo- do Pernecký, Ľudo Radena, Gabriel Strážovec, Aleš Vyjídák és Viktor Malinovský építé­szek karikatúráit mutatták be a láto­gatóknak. Az alko­tók humorral mutat­nak rá korunk prob­lémáira, görbe tükröt állítanak az emberi hibák és fogyatékosságok elé. Szatirikus képet festenek önmagukról is és kritikusan leleplezik a saját munkájukban fellelhető elégtelenségeket. Zora Petrášová Bátor elhatározások A lévai (Levice) járás lakossága idén jelentős értékek létrehozásá­val köszönti a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 65. évforduló­ját. Szocialista kötelezettségválla­lásukban a politikai-nevelő és kul­turális munka területén 4267 elő­adás és beszélgetés megszerve­zése, az amatőr csoportok 1120 fellépése és további 1107 rendez­vény megtartása szerepel. A járás lakossága 1421 tonna vas-, 1100 tonna papír- és 141 tonna textil­hulladék összegyűjtésére tett ígé­retet. A beruházást nem igénylő Z-akciókon a lakosság és a tö­megszervezetek tagjai 2 376 198 órát dolgoznak társadalmi munká­ban, s 86 millió 812 ezer korona értéket hoznak létre. Az eredmé­nyek főleg a környezet javításá­ban, a közterek rendben tartásá­ban és a lakások karbantartásá­ban mutatkozik meg. A Z-akció beruházásos részében 50 létesít­mény építésén dolgozhatja le a la­Megélénkült az élet a komáromi (Komárno) járás gyümölcsö­seiben is. A földművesszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói a hónap közepéig közel 30 ezer gyümölcsfa ápolását végezték el, s több mint 60 ezer gyümölcsfát permeteztek meg. A járás mezőgazdasági üzemeiben a terv szerint az idén további 64 hektáron telepítenek gyümölcsfákat. Serény munkát végeztek a gútai (Kolárovo) Szocialista Ifjúsági Szövetség Efsz dolgozói. E mezőgazdasági nagyüzemnek 150 hektárnyi gyümölcsöse és szőlészete van. Különösen az alma és az őszibarack termesztésére jók itt a természeti adottságok. Szokol Dezső elmondta, hogy tavaly almából 158 vagon termett, s ez rekordtermésnek számít. Az alma zömét az első minőségi osztályban értékesítették. Megfelelő talajelókészítéssel, növény- védelemmel és metszéssel az idén is hasonló termést akarnak elérni. Ennek érdekében az almafák termözónáját alacsonyabbra hozták le. Ez a termés szedését is nagyban megkönnyíti. A felvételen (balról) Szokol Dezső mérnök és Zuber József az almafák ápolását ellenőrzi. K. Németh István kosság a vállalt 243 466 társa­dalmi munkaórát. Ha vállalásukat teljesítik, akkor 22 millió 500 ezer koronával gazdagítják a járást. A nemzeti bizottságok nem a vál­lalásokat tekintik fontosnak, ha­nem azok teljesítését. Ezért szor­galmazzák, hogy a 926 kollektív és a 32 746 egyéni felajánlás mi­nél előbb megvalósuljon. Benyák József EGÉSZSÉGÜGYI ELŐADÁS Érdekes és értékes orvosi elő­adást szervezett a nőszövetség Gelle (Holice), Cséfalva (Cecho­vá) és Budafa lányainak, asszo­nyainak. Dr. Feldmár Tibor körzeti nőgyógyász beszélt a szűrővizs­gálat fontosságáról. A filmvetítés­sel egybekötött előadáson 87-en vettek részt. Szabó Jánosné ELÉGEDETTEK Nem nagy létszámú, de szor­galmas a tagsága a Vöröskereszt runyai (Rumince) szervezetének. Értékelték múlt évi tevékenységü­ket. Az elvégzett munkával elége­dettek. A vöröskeresztesek 142 esetben nyújtottak elsősegélyt és tizenhat önkéntes véradójuk van. A tagság bekapcsolódott a társa­dalmi munkába is. Két tonna szé­nát adtak el az efsz-nek és 600 órát dolgoztak a falu szépítésén. Négyszer egészségügyi ellenőr­zést végeztek. Értékelő gyűlésükön megemlé­keztek arról is, hogy húsz évvel ezelőtt alakult szervezetük és az alapító tagokat virággal köszöntöt­ték. Pupák János Tevékeny asszonyok Eredményes munkát végez a nöszövetség diószegi (Sládkovi­čovo) 175 tagú szervezete. Dömö­tör Alica, a szervezet elnöke el­mondta, hogy a község valameny- nyi politikai és kulturális rendezvé­nyén részt vettek. Együttműködtek a Vöröskereszt és a Honvédelmi Szövetség helyi szervezeteivel, valamint a polgári ügyek testületé­vel. Különböző olvasóköröket, tanfolyamokat szerveztek. Kivet­ték részüket a társadalmi munká­ból is. Az idei munkatervük is gaz­dag. Vállalták, hogy Z-akcióban 800 órát dolgoznak. Befejezik a tavaly elkezdett park építését, bővítik a taglétszámot, betanulnak egy színdarabot. Előadásokat, ki­állításokat rendeznek, és még na­gyobb figyelmet szentelnek az időseknek. Nagy István Szövetkezeti lakás és válás Cz. A. Már hosszabb ideje, fér­jemtől különválva a szüleimnél élek gyermekeimmel. A férjem kü­lönböző okok miatt nem akar hiva­talosan is elválni. Idős szüleimmel egy kis házban szorongunk. Most, miután örökséghez jutottak, szö­vetkezeti lakást szeretnének vá­sárolni nekem, csak az a kérdés, kinek lesz a tulajdona, ha elválva nem vagyok. A másik kérdésem az, hogy a férjem jogosan tartja-e vissza a közösen szerzett tulajdo­nunkat (beleértve még a gyerme­kek ruháit is). Velem nem hajlandó tárgyalni és azt állítja, hogy min­den az övé, mivel elhagytam. Mivel már hosszabb ideje él külön a férjétől, s nincs remény arra, hogy házastársi kapcsolatu­kat felújítsák, ajánljuk indítványoz­za a válás kimondását az illetékes járásbíróságon. Ezzel lényegében megoldódnának a problémái is. A lakásszövetkezetek Minta­alapszabályzatának 29. cikkelye szerint, ha a szülei önnek szövet­kezeti lakást vásárolnának, a férje nem rendelkezhetne ezzel a la­kással, mivel szövetkezeti tagsá­ga nem keletkezhetne a tartós különélés miatt. Véleményünk szerint viszont ez egy későbbi időpontban történő válás eseten, csak fölöslegesen bonyolíthatná az esetet. Ami pedig a házasság ideje alatt közösen szerzett vagyonuk tulajdonjogának férje általi megíté­lését illeti, súlyos tévedésben van, ha valóban úgy gondolja, hogy minden az övé, mivel ön elhagyta. A közösen szerzett vagyon meg­osztásáról is a bíróság dönt majd az ön indítványára. Ezt az indít­ványt ön csak a válást kimondó bírósági ítélet jogerőre emelkedé­se után adhatja be. Nem tartoznak a házastársak közös tulajdonába az ajándékba kapott dolgok (még akkor sem, ha ezeket házastársá­tól kapta) és azok a dolgok sem, amelyek a személyi fogyasztás céljait, illetve a házastársak egyi­kének hivatását szolgálják. A közös vagyon megosztása során igényelni lehet a közös va­gyonból a külön vagyonba (és for­dítva) történt beruházások, keze­lési és fenntartási költségek meg­térítését. A bíróság figyelembe ve­szi a kiskorú gyermekek szükség­leteit, valamint azt is, ki hogyan gondoskodott a családról és ho­gyan járult hozzá a közös vagyon gyarapításához és megőrzésé­hez. A közös vagyon megszerzé­sében való közreműködés ará­nyának meghatározásakor a bíró­ság figyelembe veszi a háztartás­ban és a gyermekek gondozása során végzett munkát is. Üzemi baleset kártalanítása H. F. Férjem üzemi baleset kö­vetkeztében hunyt el. Kiskorú gyermekemmel egyedül marad­tam. Mit igényelhetek férjem volt munkáltatójától? A Munka Törvénykönyve 197. §-a szerint az üzemi baleset következtében elhunyt dolgozó munkáltatója felelőssége arányá­ban köteles megtéríteni a gyógyít­tatásra fordított költségeket és a temetéssel kapcsolatos költsé­geket azoknak, akik ezeket fedez­ték, továbbá egyszeri kártérítést a dolgozó házastársának és a gyermekének (ha a gyermeknek igénye van árvasági segélyre), esetleg különlegesen indokolt esetekben az elhunyt dolgozó szüleinek is. A munkáltató köteles megtéríteni az elhunyt dolgozó örököseinek a dolgozó tulajdoná­ban esett kárt is. A vállalat továb­bá köteles a tartásdíj pótlását folyósítani azoknak, akiknek a dol­gozó köteles volt tartásdíjat fizetni (függetlenül attól, hogy valóban fizette-e vagy sem), vagy akiket eltartott. Ennek a pótlásnak kiszá­mításakor a dolgozó átlagkerese­téből kell kiindulni. A pótlás össze­gét csökkentik a társadalombizto­sítási ellátás összegével (özvegyi nyugdíj, illetve árvajáradék). Az eltartás pótlását az esedékesség­től számított egy éven belül kell érvényesítenie, különben elévül. Mikor változtathatja meg a nevét? CS. GY. A vezetéknevemet szeretném megváltoztatni, ezért fordulok önökhöz felvilágosításért. A vezetéknév használatát, illet­ve változtatását az 1950. évi 55. számú törvény s a végrehajtására kiadott 1950/479 számú rendelet szabályozza. A vezetéknév, illetve az utónév megváltoztatását a járási nemzeti bizottság engedélyezheti, ha ez nem áll ellentétben a társadalom érdekeivel, s ha erre önnek külö­nösen méltányolható okai vannak. A névváltoztatási kérvényben meg kell nevezni a választott ve­zeték- vagy utónevet, s a vezeték - név-változtatással érintett család­tagokat (házastárs, gyermek) és kérvényét köteles megindokolni is. A kérvényhez csatolni kell a szüle­tési bizonyítványt, a házassági bi­zonyítványt és az állampolgársá­got bizonyító oklevelet is. A kér­vényt a CSSZSZK Pénzügymi­nisztériumának határozata alapján 200 koronás okmánybélyeggel kell ellátnia, de megengedett az illeték készpénzben való befizeté­se is. Ha ezt az illetéket nem fizetné meg a kérvény beadásakor az 1951. évi 105. számú törvény 7. §-a alapján a nemzeti bizottság felszólítja önt, hogy 15 napon be­lül tegyen eleget a kötelezettségé­nek. Ha az említett határidőn belül a felhívásnak nem tesz eleget, nem kötelesek foglalkozni kérvé­nyével. Ajándékozás és viszálykodás CS. J. Egyik ismerősünktől 12 évvel ezelőtt egy villanytúrészt kaptunk ajándékba, majd meg­romlott köztünk a kapcsolat. Most visszaköveteli az ajándékot. Köte­lesek vagyunk-e ennyi idő után azt visszaadni? Az ajándékozási szerződés alapján a megajándékozott ellen­szolgáltatás nélküli juttatásban ré­szesül. A megajándékozottnak az ajándék elfogadásával nem kelet­keznek új kötelezettségei. Általá­nos követelmény viszont minden emberi kapcsolatban a szocialista együttélés szabályainak betartá­sa. Ha ezeknek a szabályoknak a betartása megkövetelhető min­den embertől, még inkább elvár­ható az, hogy a megajándékozott is betartsa az ajándékozó iránt tanúsított magatartásában. Ezért a Polgári Törvénykönyv 409. §- ának rendelkezése szerint az ajándékozónak jogában áll vissza­követelni az ajándékot a megaján­dékozottól, ha az a viselkedésével durván megsértette a szocialista együttélés szabályait. Az ajándékozó érvényesítheti ezt a jogát a bíróságon is, de - mivel nézetünk szerint ez vagyoni jog, érvényesülnek itt az elévülés sza­bályai is, amelyek szerint a köve­telés három év alatt évül el, ha a jogosult nem érvényesítette. A bíróság csak akkor veszi figye­lembe, hogy a követelés elévült, ha ezt az adós kéri. Ilyen esetben aztán az elévült követelést a bíró­ság nem ítélheti meg. Emelhetik-e nyugdíját? Ó. B. Mivel önnek az 1975. évi 121. számú társadalombiztosítási törvény 42. §-a értelmében az öz­vegyi nyugdíját - amely megélhe­tésének egyetlen forrása 780 korona összegben folyósítják, nincs jogigénye arra, hogy nyugdí­ját felemeljék. A nemzeti bizottság a társada­lombiztosítási törvény végrehajtá­sára kiadott 1975. évi 128. számú kormányrendelet 28. §-a második bekezdésének a) pontja értelmé­ben nem ítélheti meg önnek a szo­ciális nyugdíjat sem, mert bár elér­te a 65. életévét, a jövedelme (ebben az esetben özvegyi nyug­díja) magasabb annál, hogysem ön a jogszabályok értelmében rá lenne utalva a társadalombiztosí­tásnak erre a juttatására. (m - n.) ÚJ SZÚ 6 1982. III. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents