Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1982-03-17 / 64. szám, szerda

Arjai, egyesüljetek; SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZERDA 1982. március 17. XXXV. évfolyam 64. szám Ára 50 fillér Becsület dolga „Nem végez hitvány munkát olyan ember, aki egy kicsit is ad magára és szereti szakmáját!“ Egy nyugdíjas, de foglalkozását ma is folytató szakmunkással a minőségről beszélgetve jegyez­tem fel ezeket a szavakat. Mélységesen igazak, amelyeknek évtizedek tapasztalata, egy hosszú munkásélet során szerzett emberismeret ad hitelt. A jó szakember, a megbízható munkás hírét mindenkor féltve őrizték a becsületes dolgozók, mindig ügyeltek arra, hogy olyan munkát adjanak ki a kezükből, amelyek miatt soha nem kell szégyenkezniük. A minőség ma gazdasági életünknek sarkalatos kérdése, stratégiai feladat, melynek teljesítését egyik fő célként tűzte ki pártunk XVI. kongresszusa. Közvetlenül és közvetve hazánk minden egyes állampolgárát érinti, összefügg mindennapjaink elégedettségével, életszínvonalunk alakulásával. Hiszen egyál­talán nem mindegy milyen minőségű árucikkeket vásárolhatunk az üzletekben, s termékeink minősége lényegesen befolyásolja országunk nemzeti jövedelmének alakulását is. Természetes tehát, hogy a munka minőségének javításával a pártalapszerve­zetek év eleji taggyűlésein is mélyenszántóan foglalkoztak, s egyik fontos témája volt Forradalmi Szakszervezeti Mozgal­munk különféle szintű tanácskozásainak is. Nagyon időszerű, igen fontos a nyilvánosság figyelmének a középpontjába állítani a minőség kérdését. Egyáltalán nem titok ugyanis, hogy ezen a téren - habár számottevő előrehala­dást is elértünk - még nagyon sok a fogyatékosság, s a minőség javításának feladatát eddig még nem sikerült minden munkahe­lyen minden egyes dolgozó szívügyévé tenni. Nemcsak statiszti­kai adatok mutatják ezt - például a gyenge minőségű gyártmá­nyok miatt keletkező veszteségek kedvezőtlen alakulásának kimutatásával (ezek például Szlovákiában 1979 harmadik negye­détől 1981 szeptember végéig 226 millió koronára rúgtak) -, hanem gyakorta saját rossz tapasztalataink is egyes árucik­kek színvonalával kapcsolatban. A további sikerek elérése a minőség javításában is attól függ, hogyan tudjuk teljesítésére összpontosítani a dolgozók alkotó kezdeményezését, a szocialista munkabrigádok igyekezetét, a kötelezettségvállalási mozgalmat és a munkaversenyt. E lét- fontosságú feladat teljesítésére országszerte számos mozgalom született, fontos intézkedéseket foganatosítottak, s számottevő eredményeket hozott a szovjet dolgozók ez irányú tapasztalatai­nak érvényesítése. A szaratovi mozgalom terjedésével üzemeink­ben egyre több dolgozó szerezte meg azt a jogot, hogy maga ellenőrzi munkája minőségét. Számukra I bizonyára nem közömbös, hogy ezt a jogot meg is őrizzék. A Dolný Kubín-i Szlovák Energetikai Művek fiatal dolgozói ezzel a módszerrel 0,23 százalékról 0,17 százalékra csökkentették a selejtet. Az Általános Gépipari Minisztérium ágazatában létrehozzák az úgy­nevezett minőségi felügyeleti rendszert azzal a céllal, hogy objektívan bírálják el a gyártmányok minőségi fogyatékosságá­nak okait és tegyenek javaslatot az észlelt hibák orvoslására. A múlt év óta ezt a rendszert bevezették a Zlaté Moravce-i Calex és a poprádi Technomat vállalatnál is. A Trineci Vasgyárban az egyes munkaszakaszokon kiváló szakemberekből álló tanácsok foglalkoznak a gyártmányok minősége kérdéseivel. Egyes üze­mekben szovjet példa alapján tapasztalt munkások patronálják a munkába lépő fiatalokat, hogy kezdettől fogva ügyeljenek munkájuk jó minőségére. A mások és a saját munkájának eredményét, sok esetben drága pénzen külföldről beszerzett anyagokat értékteleníti el, munkaidejét pocsékolja el az, aki hibás, gyenge minőségű terméket gyárt. Hanyagsága, felelőtlensége nagy kárt okoz a társadalomnak, mindannyiunknak. Az anyagi jutalmazás diffe­renciálásán kívül ezért kell olyan közhangulat kialakításán mun­kálkodni az üzemekben, a vállalatoknál, amely elítéli, megbé- lyegzi a hanyag, rossz minőségű munkát, másrészt tekintélyt, megbecsülést biztosít mindazoknak, akik példásan ügyelnek munkájuk jó minőségére, következetesen törekszenek a gyárt­mányok színvonalának emelésére. GÁL LÁSZLÓ Felvételünk a kongresszusi teremben készült (Telefoto: ČSTK) Megkezdődött a szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusa FÓ FELADAT A GAZDASÁG FEJLESZTÉSE ÉS AZ ÉLETSZÍNVONAL TOVÁBBI EMELÉSE A CSEHSZLOVÁK KÜLDÖTTSÉGET KAREL HOFFMANN VEZETI (ČSTK) - Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában tegnap délelőtt megkezdődött a szovjet szakszervezetek XVII. kongresz- szusa. A 130 millió szovjet szak- szervezeti tagot képviselő 5025 küldött öt napig tartó tanácskozá­sán megvitatja a szakszervezetek tevékenységét a legutóbbi, 1977- ben megtartott kongresszusa óta, és az SZKP XXVI. kongresszusa határozatai alapján kitűzi a szak- szervezeti munka új feladatait. A kongresszuson a világ 123 országából 131 küldöttség van jelen. A Szakszervezetek Központi Tanácsának küldöttségét annak elnöke, a CSKP KB Elnökségének tagja, Karel Hoffmann vezeti. A kongresszus elnökségében helyet foglalnak a legmagasabb szovjet párt- és állami képviselők, élükön Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnökével. A kongresszust Sztyepan Sa- lajev, a Szovjetunió Szakszerve­zetei Központi Tanácsának elnöke nyitotta meg és vezette a tanács­kozás bevezető részét, melynek során a küldöttek megválasztották a munkaelnökséget, a kongresz- szus titkárságát, a szerkesztő és a mandátumvizsgáló bizottságot A külföldi küldöttségek köszön­tése után a kongresszus kegyelet­tel adózott a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom elhunyt kép­viselői emlékének. Sztyepan Sala- jev megemlékezett Josef Hlavič- káról, az SZKT volt alelnökéről is. A tanácskozási program jóvá­hagyása és Leonyid Brezsnyev rendkívül nagy érdeklődést keltett beszéde után Sztyepan Salajev terjesztette elő a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Taná­csának tevékenységéről szóló je­lentést. Leszögezte, hogy az SZKP rendkívül nagy figyelmet A köztársasági elnök jókívánságai (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Patrick John Hil- lerynek, az ír Köztársaság elnö­kének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. szentel a szakszervezetek tevé­kenységének, az ország életében és a szovjet társadalom politikai rendszerében betöltött szerepük el­mélyítésének. A párt a szakszer­vezeteket következetesen befo­lyásos társadalmi erőnek tekinti megbízható támaszának a töme­gekben. Sztyepan Salajev a kongresz- szusi küldöttek és valamennyi szakszervezeti tag nevében arról biztosította az SZKP Központi Bi­zottságát és személyesen Leonyid Brezsnyevet, hogy a szovjet szak- szervezetek továbbra is követke­zetesen szem előtt tartják a párt (Folytatás a 2. oldalon) ÚJABB NAGY HORDEREJŰ KEZDEMÉNYEZŐ JAVASLATOK A FEGYVERKEZÉSI HAJSZA MEGFÉKEZÉSÉRE Leonyid Brezsnyev beszéde JÓL FELKÉSZÜLTEK A TAVASZRA (Tudósítónktól) - Kelet-Szlo- vákiában a tavaszvárás sokkal nyugodtabb, mint az elmúlt évben, hiszen azonkívül, hogy a szép tél után a földművesek is szép nyarat várnak, illetve remélnek, más biz­tató jelek is mutatkoznak. Ezek közé tartozik a gépek üzemké­pessége, felkészítése, továbbá a kellő mennyiségű vetőmag, s nem utolsósorban az is, hogy az őszi búzából 22 567 hektárral, az őszi árpából majd 5 ezer hektárral, a rozsból pedig 2700 hektárral többet vetettek az őszön, mint egy évvel korábban. Az pedig, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a kerület mezőgazdasági üzemei ebben az esztendőben a tavalyihoz képest 15,2 százalékkal akarják növelni növénytermesztési teljesítményü­ket, már magában is fél sikernek számít. Ha az idei év terveit és azok eddigi teljesítését nézzük, akkor nemcsak a gabonatermesztés mutatkozik Ígéretesnek, nemcsak ott vannak kilátások, hanem a ta­karmányfélék és a zöldségfélék termesztésében is. Többek között az évelő takarmányok területét az eddigi 54 ezer hektárról 60 ezer hektárra bővítik, a takarmányrépa vetésterületét pedig kétezer hek­tárról több mint háromezer hektár­ra növelik. (gazdag) Vladimír Šmeral nemzeti művész meghalt (ČSTK) - A Cseh Kulturális Mi­nisztérium, a Csehországi Szín­művészek Szövetsége és a Na Vynohradoch Színház közli, hogy Vladimír Šmeral nemzeti mű vész, állami díjas, a Munka Ér­demrend és a Győzelmes Február Érdemrend kitüntetettje március 15-én 78 éves korában meghalt. Az elhunyt személyében a csehszlovák kultúra, színházi életünk kiemelkedő személyiségét és a szocialista művészet kiváló képviselőjét veszítette el. Vladimír Šmeral 1903. október 16-án a Tišnov melletti Drásovban született. Miután elvégezte a Brnói Konzervatórium színművészeti szakát, a Brnói Területi Színház­ban dolgozott, ahonnan E. F. Buri- annal 1933-ban Prágába ment, és társalapítója volt a D-34 avant- gard színháznak. A cseh avant­(Folytatás a 2 oldalon) Leonyid Brezsnyev bevezető­ben leszögezte: a szakszerveze­teknek a szocialista társadalom politikai rendszerében fontos he­lyük van. A demokrácia fejlődésé­nek hatalmas eszközét képviselik, és mozgósítják a dolgozókat a kommunizmus építésére. Meg­elégedéssel állapíthatom meg- mondotta -, hogy a szovjet szakszervezetek nagy és szinte pótolhatatlan szerepet töltenek be napjaink sokrétű feladatainak megoldásában. A szakszervezeteknek munká­jukban gyorsabban és energiku- sabban kell alkalmazkodniuk nap­jaink követelményeihez - folytatta Brezsnyev. Bátrabban kell foglal­kozniuk az új gazdasági és társa­dalmi problémákkal, nagyobb mértékben kell támaszkodniuk a tudományos eredményekre, és szüntelenül növelniük kell aktíváik szakképzettšégét. Számtalanszor meggyőződhet­tünk róla, hogy a fejlődés minden szakasza új és új feladatokat hoz magával, új konkrét tartalommal tölti meg őket, és a megoldást illetően új hozzáállást követel. A szakszervezetek legidőszerűbb feladata a 11. ötéves tervben az- hangsúlyozta Brezsnyev -, hogy a párt gazdaságpolitikájának kö­vetelményeit eljuttassák a dolgo­zókhoz, hogy azok érthetőek le­gyenek, hogy meggyőzően bebi­zonyosodjon: épp ez a politika felel meg a dolgozók létérdekei­nek, és ezért mindenkinek köte­lessége, hogy saját kezdeménye­zéseivel és alkotó hozzáállásával hozzájáruljon e politika teljes sike­réhez. A dolgozók és a szovjet nép érdekeit érintő kérdésekkel foglal­kozva a szovjet vezető rámutatott: Az egyik ilyen kérdés az élelmi- szer-probléma. A párt és a kor­mány jól ismeri a jelenlegi nehéz­ségeket, és mindent megtesz le­küzdésükért. Az SZKP KB ülésén meg kell vitatni az élelmiszerprog­ramot, amely meghatározza a kér­dés megoldásának módjait - han­goztatta Brezsnyev, majd rámuta­tott: a mezőgazdaságban és a hozzá kapcsolódó iparágakban számos sürgető probléma merül föl, amelyeket sürgősen meg lehet és meg kell oldani, hogy javuljon az élelmiszer-ellátás. Leonyid Brezsnyev a továb­biakban a brigádmunka új formái­ról és a munkát ösztönző új ténye­zőkről szólva megállapította: Azál- ’ tál, hogy ezek a termelés haté­konyságát növelik, teljes mérték­ben megfelelnek a párt gazdasági stratégiájának a jelenlegi szakasz­ban. Mint ismeretes, a mostani ötéves tervidőszakban ezeknek az új formáknak még jobban el kell terjedniük. Felmerülhet a kérdés - folytatta a szónok nem elavult-e a szak- szervezetek azon feladata, hogy a dolgozók érdekeit és jogait véd­jék a dolgozók államában, amely az egész nép érdekeit és akaratál fejezi ki? Nem, nem múlta idejét. Szakszervezeteink, természete­sen, a dolgozót nem az állammal szemben, a munkáltatóval szem­ben védelmezik, ahogy az a tőkés országokban van, hanem a szov­jet törvényeket megsértő néhány személlyel és szervezettel szem­ben. A szakszervezeteknek azon­ban nagy gondot kell fordítaniuk arra, hogy ne alakujon ki olyan helyzet, amelyben a dolgozó em­(Folytatás a 3 oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents