Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1982-02-13 / 37. szám, szombat
KIS ______ NYELVŐR Le gfiatalabb írásjelünk Gyakran tapasztalom, hogy érettségizett fiataljaink nagy része csak öt írásjelet használ: pontot, kérdőjelet, felkiáltójelet, vesszőt és kötőjelet. Ismernek ugyan öt mást is (a kettőspontot, a pontos- vesszőt, a gondolatjelet, a zárójelet és az idézőjelet), de ezpket saját írásukban nem használják, Van végül egy olyan írásjelünk, amelyet sokan sem nem ismernek, sem nem használnak. Ez az úgynevezett nagykötőjel. A magyar helyesírásnak ez a legfiatalabb írásjele. Pontosan tudjuk az életkorát: jelenleg huszonnyolc éves. A nyomdászok gyakorlatában korábban is megvolt, de a magyar helyesírás rendszere hivatalosan csak 1954-ben vette föl írásjeleink közé. Használatának tudnivalóit A magyar helyeírás szabályai című kézikönyvnek hét (416—412.) pontjában találjuk meg. Hogy mi a különbség a kötőjel és a nagykötőjel között, megmutatja néhány példa: magyar-lengyel labdarúgó-mérkőzés, Volga-Doncsatorna, 1948—49-ben. A kötőjel funkciója inkább az egybetartozásnak, a nagykötőjelé pedig inkább a tagolásnak a kifejezése. A nagykötőjellel összekapcsolt tagoknak (magyar- -lengyel, Volga-Don, 1948^49) nem olyan szoros az összetartozásunk, mint a kötőjeles írásúaknak (labdarúgó-mérkőzés, Don-csatorna, ...49-ben). Igen hasznos ez a különbségtétel, mert általa írásunk pontosabbá és kifejezőbbé válik. Mivel nem csupán arról van szó, hogy néha - a változatosság kedvéért - a rendesnél nagyobb kötőjelet írunk, hanem a nagykötőjel egy sajátos funkciójú külön írásjel, a nevét éppúgy egybe kell írnunk, mint például a pontosvessző nevét. írógépen a nagykötőjelet a kötőjelnek egymás utáni két leütésével írjuk előtte és utána „üres betű“ nélkül, ezzel különböztetve meg a gondolatjeltől. A spanyol nyelvnek van egy igen józan és célszerű helyesírási szabálya: az, hogy a kérdő mondatnak nemcsak a végére, hanem az elejére is kérdőjelet tesz. így aztán az olvasó nyomban tudja, hogy kérdésről van szó, s ha történetesen fönnhangon olvassa a mondatot, bizonyára nem vét a hangsúly ellen. Mi magyarok csak a mondat végére csavarintunk kérdőjelet. Ám oda gyakran még akkor is, amikor annak ott semmi keresnivalója sincs, ti. amikor a mondat nem is kérdő, hanem kijelentő vagy fölszólító. Igazi kérdő mondatok, amelyeknek végére kérdőjel jár: Hogy vagy? Hova utazol a nyáron? Észrevetted, milyen zavartak voltak? Kérdezted Palit, nem megy-e Peredre? Következő példáinkban helytelen a kérdőjel, pont jár helyébe: Találgattam, miféle kapcsolat lehet köztük? Azt kérdeztem, volt-e neki is ilyen tanítómestere? Megkérdem a liftkezelőt, mióta beteg? Nem tudom, megvan-e még? És napok óta töprengek rajta, hogy ez volna-e a jó megoldás? Jól nézd meg, nincs-e benne hiba? A felsorolt alárendelő összetett mondatokban azért helytelen a kérdőjel, mert - bár mindegyiknek a mellékmondata kérdést fejez ki - főmondatuk kijelentő, ill. a legutóbbié felszólító; már pedig a mellérendelő összetett mondatoknak a jellegét mindenkor a főmondat határozza meg. Kijelentő mondat után pedig nem kérdőjelet, hanem pontot kell tenni, fölszólító mondat után felkiáltó jelet. PÁSZTOR EMIL A rövidítések írása Az óév végén, az új év elején a szokottnál is több számszerű adattal találkozunk a lapokban és egyéb, írásos jelentésekben. Sajnos gyakran az is kiderül az adatokból, hogy még ma is akadnak olyanok, akik hadilábon állnak a rövidítések Írásával. Az egyik beszámolóban például ilyesmit láttam: 2 %-al túlteljesítettük az eladási tervet, 5 q-al növeltük a hektárhozamot, 17 l-el a tejtermelést stb. A rövidítések helyes alkalmazása nagyon sok idő, munka, hely és még sok más egyéb megtakarítását jelenti, de azért nem árt okosan „gazdálkodni“ vele. Itt most csak két szempontot említek: 1. Mindenekelőtt feltétlenül be kell tartani a helyesírás követelményeit, 2. csak olyan rövidítéseket ajánlatos használni, amelyek mindenki számára világosak és érthetőek. Tehát a q helyett inkább métermázsát, a % helyett százalékot stb. írjunk. Az első szempontot magyarázandó álljon itt „A magyar helyesírás szabályai“-nak 420. pontja: ,,A valódi rövidítéshez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakban járul a rövidítéshez, amilyenben az alapalakhoz kapcsolódnék, tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit...“ Az idézettek tudatában így helyesbíthetjük a fenti példákat: 2 %-kal, 5 q-val, 17 l-rel. SZENK SÁNDOR Mi is az az „életkörnyezet“? Ez a szóösszetétel szó szerinti fordításként került a szlovákiai magyarság nyelvhasználatába. Nem ismeri az értelmező szótár, és nem használatos a magyar nyelvterület más részein, csak Szlovákiában. A szlovák nyelv a životné prostredie szókapcsolattal határozza meg együttesen mindazokat a tényezőket, melyek az embert körülveszik, ökológiai értelemben, azaz környezettani értelemben a životné prostredie, helyes magyar megfelelője biológiai környezet szókapcsolat, egyébként megfelel neki csak a környzet kifejezés is. Ne erőltessük tehát az „életkörnyezet“ összetétel használatát, meglehetünk nélküle. MAYER JUDIT A mezőgazdaság időszerű kérdései a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban Többet és olcsóbban „Egyre nehezebb, s devizaeszközökre egyre igényesebb lesz mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket importálnunk“ - hangsúlyozta a CSKP XVI. kongresz- szusán Gustáv Husák elvtárs, s intő szavai napjainkban nyertek ténylegesen igazolást. Ahhoz, hogy továbbra is fenn tudjuk tartani a magas szintű élelmiszerfogyasztást, itthon kell hát többet termelnünk. Többet és olcsóbban. Hogy mennyire érvényesek a korszerű gazdálkodás kulcsszavai a rimaszombati járásra, arra Vitá- rius Lajos mérnöktől, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatójától kértük a választ:- A Mezőgazdasági termelés az elmúlt évtized alatt járásunkban is nagyot fejlődött, 1970 és 1980 között 37,6 százalékkal növekedett, s a fejlődés üteme 1,4 százalékkal haladta meg az országos átlagét. Többek között 25,8 százalékos növekedést ért el az állattenyésztés, s csupán a legutóbbi öt éves tervidőszakban 14,2 százalékkal emelkedett a takarmánytermesztés. A szóban forgó időszakban mezőgazdasági beruházásokra több mint másfélmilliárd koronát költöttünk, s ez nemcsak az anyagi javak termelésében nyilvánul meg kedvezően, hanem a mezőgazdaságban foglalkoztatottak életszínvonalában is. A közelmúltban viszont, amikor a CSKP KB 4. ülésén hozott határozatok szellemében átértékeltük munkánkat, meg kellett állapítanunk, hogy a szép eredmények mellett sok még munkánkon a javítanivaló. Lényegesek a tartalékaink, s ezek kihasználása jelenti számunkra az előttünk álló időszak legfontosabb feladatát.- Az elmúlt esztendei kedvezőtlen tavaszi időjárás mennyiben érintette a nagyüzemek gazdálkodását, s voltak-e szubjektív okai is a növénytermesztés vártnál gyengébb eredményeinek?- A gabonatermesztés tervfeladatait - beleértve a kukoricát is - csupán 86,3 százalékra teljesítettük, s a hiány 13 481 tonna. A termelési tervet hiánytalanul csupán a drienčanyi, a Hrnčiarské Zalužany-i, a klenoveci, a krasko- vói, a tisoveci és a kálosai földmű- vesszövetkezetek teljesítették. Ezzel szemben nagy volt a lemaradás Sajógömörön, Lenártfalán, Királyiban, valamint a Tornaijai és a Bátkai Állami Gazdaságban. Az összehasonlítható feltételek között dolgozó gazdaságok eredményei között ismét nagyok voltak a különbségek, ami több helyen agrotechnikai és vezetési fogyatékosságokra vall. Az időjárási tényezőkön kívül egyéb objektív nehézségeink is voltak. Eleve nem számíthattunk jó eredményekre például a burgonyatermesztésben, hiszen a rendelkezésünkre álló ültetnivaló minősége nagyon silány volt. Ugyancsak sok gondunk volt a takarmánytermesztés gépesítése terén. A rétek és legelők járásunk összterületének 46,8 százalékát képezik, s megfelelő művelés és veszteségmentes betakarítás esetén feltétlenül el lehetne érni, hogy kielégítsük saját szükségletünket. Jelentős tartalékaink vannak a tartósítás terén, s esetenként a terményszerkezet sem a legjobb. Jelenleg járásunk nagyüzemeiben a szántóföldterületnek csupán 3 százalékán termesztenek lucernát. A múlt esztendőben a hüvelyesek termesztésében egyetlenegy gazdaságban sem érték el a tervezett hozamokat, s a járási átlagtermelés csupán 1,02 tonna volt hektáronként. Eljött az ideje, hogy e fontos takarmánynövény termesztésére kellő figyelmet fordítsunk. Azt is meg kell vallanunk, hogy a nagy szárazság ellenére nem használtuk ki meglevő öntözőkapacitásunkat sem. Járásunk területén 1653 hektárnyi öntözhető terület van, mégis csupán 549 hektáron öntöztünk intenzíven. Nem használták ki megfelelően lehetőségeiket Lenártfalán, Rimaszé- csen és Feleden sem. Elmaradt az előzetes várakozástól a cukorrépatermés is. Feladataikat nagyüzemeink csupán 73,8 százalékra teljesítették, s ezúttal a cukortartalommal sem vigasztalódhattunk. A jövőben sokkal felelősségteljesebben kell hozzáállnunk e fontos ipari növény termesztéséhez, hiszen a cukor stratégiai áru, emellett az sem közömbös, hogy nagyüzemeink téli takarmányszükségletét csak a répa melléktermékének felhasználásával tudják kielégíteni.- Mennyiben sikerült megvalósítani az elképzeléseket az állattenyésztésben?- A korábbi esztendőkben az állattenyésztés fejlődése is dinamikus volt. A szarvasmarha-tenyésztés gyors ütemű fejlesztése azonban kétségtelenül nyomokat hagyott az ágazat eredményességében, gazdaságosságában. Alapvető gondunk, hogy diszpro- porció keletkezett az állomány takarmányszükséglete és a megtermett takarmány mennyiség között. A kialakult feszültség nem csupán a hasznosság terén mutatkozott meg, hanem - főként a legutóbbi egy két évben - a reprodukciós folyamatban is jelentkezett. A kedvezőtlen fejlődési irányzatnak véget kell vetnünk, s legalább a mostani tervidőszak végére el kell érnünk, hogy 100 tehéntől száz borjút neveljünk. A múltban a szálas takarmány hiányát sokszor szemes terménynyel pótolták; nos, ez az út tovább már nem járható! Ennek az ágazatnak az eddiginél sokkal jobban ki kell használnia a természet adta forrásokat, lehetőségeket. A szemes takarmánnyal nagyon jól takarékoskodnak a Hrnčiarske Zalužany-i Efsz-ben, s felhívásuk nyomán már a többi gazdaságban is megmutatkoznak a javulás jelei. A tejtermelésben immár második éve nem sikerült járási szinten teljesíteni a feladatokat. Ugyanakkor nem általánosíthatunk, mert például Almágyon, Hrnčiarske Za- lužanyban, Gesztetén, Klnovecen, Királyiban, Tisovecen, Jánosiban és Rimaszombatban immár évek óta sikeresen teljesítik feladataikat a gazdaságok. Ugyanakkor Sajó- gömör, Drienčany, Tornaija, Ri- maszécs, Nagybalog és Lénártfa- la gazdaságai számára állandó gondot okoz a feladatok teljesítése. A hiányosságok okait mi szervezési, vezetési fogyatékosságokban látjuk. Megfigyelhető például az említett nagyüzemekben, hogy szombaton, vasárnap és hétfőn mennyire visszaesik a termelés. A rendszeres ingadozások gondozói hanyagságra utalnak. Bonyolult helyzet állt elő a sertéstenyésztésben, amelyben az állomány csökkentésére számolunk. A sertéshizlalásban azonban már találkoztunk a takarékosság jeleinek megnyilvánulásaival. Jól hasznosítják a malomipar, a pékségek és az étkezdék hulladékait a rimaszombati, a klenoveci, a tornaijai, a tisoveci és a Veľké Teria- kovce-i gazdaságban. A szarvas- marha-tartásban is felhasználják néhány gazdaságban a cukorgyári és a sörgyári melléktermékeket a tápanyagban szegényebb takarmány kiegészítésére, ízesítésére. Ezek az eljárások és lehetőségek szinte mindenütt ismeretesek, csak kevés helyen élnek alkalmazásukkal. Ezért lesz szükség nagyobb felelősségtudatra a jövőben az irányítás minden szintjén és a termelési szférában is. Az év elején életbe lépett új gazdasági szabályozókat jónak tartjuk, ösztönzőleg hatnak a termelés fokozására, ugyanakkor érdekeltté teszik a dolgozókat a termelési költségek csökkentésében is. Élni az új szabályozók adta lehetőségekkel nemcsak lehetséges, hanem szükségszerű is. HACSI ATTILA Eredményes év Eredményes munkáról adott számot a Vöröskereszt ekecsi (Okoč) szervezete, amely a Nemzeti Front legnagyobb szervezete a faluban - 465 tagja van. Az évzárón részt vettek a falu vezetői és a Vöröskereszt járási bizottságának képviselője is. A tavalyi tevékenységről Nagy A Voderadyi Efsz tagjai a trnavai járásban jó eredményeket érnek el a tejtermelésben. A múlt évben 880 tehéntől átlagosan 4500 liter tejet fejtek. Egy liter tej termeléséhez 0,25 kg abraktakarmányt használtak fel. A jó eredményeket elsősorban a kukoricaszilázs kiváló minőségének köszönhetik. A felvételen Zuzana Rusínová mérnök, szakágazati zoo- technikus Jozef Bacigál főzootechnikussal a szilázs minőségét ellenőrzi. (S. Barčák felvétele) Piroska, a szervezet elnöke számolt be. Hangsúlyozta, hogy a múlt évben sokrétű tevékenységet fejtettek ki. Legfontosabb feladatuknak a véradás szervezését tartották. A szervezet tudatában van annak, hogy a vér olyan kincs, amelyet ember csak embertől kaphat. Tavaly 65 ingyenes véradást terveztek s ezt teljesítették is. Két véradó ismét megkapta a Jánsky emlékérem bronzfokozatát - Lukovics György és Németh Gyula (mindketten a helyi efsz dolgozói). Velük együtt Ekecs községben már 11 Jánsky-emlékérmes van. Köszönetét érdemelnek az üzemek, a helyi efsz és a hnb vezetői, akik elősegítették a véradás sikerességét. A szervezet a tervezett 10 helyett 15 új taggal bővítette létszámát. Eredményesen propagálták a Népegészség című folyóirat előfizetését. Az egész év folyamán segítették a falu szépítését, rendszeresen gondozzák a temető előtt levő parkot. Állandó feladatként tartják számon a szociális otthonban élő idős polgártársak - nyugdíjasok meglátogatását. Már több éve mindig karácsony előtt látogatják meg a bősi otthonban lakó idős falubeli polgárokat. 1981 decemberében is ajándékkal keresték fel őket elbeszélgettek velük. BERÉNYI CECÍLIA ÚJ SZÚ 4 1982. II. 13
