Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1982-02-25 / 47. szám, csütörtök
Mikor, hogyan? A tanulás és a gyermek K Manapság egyre több szó IVI esik - és nem ok nélkül - a tanulók fáradásáról, túlterheléséről. Életkörülményeink megváltozásának és a tudományok rohamos fejlődésének következménye ez, de vannak más okai is. A fáradtság a gyermekeknél, de a felnőtteknél is, elsősorban a figyelem csökkenésében mutatkozik meg. Tudjuk, hogy a figyelmet nemcsak a fáradtság, hanem bizonyos külső vagy belső körülmények is gyengíthetik. A fáradt vagy figyelmetlen felnőtt például nem regisztrálja a forgalomjelző táblákat, munka közben baleset éri. A fáradt gyermek kedvetlenül fog hozzá a tanuláshoz és nehezen tanul, pedig az eredményes tanulás alapfeltétele a figyelem, az aktivitás. Ha a gyermeket tanulás közben bármilyen külső vagy belső körülmény zavarja, akkor figyelme megoszlik, ez pedig gyors fáradtsághoz vezet. A megértésnek, a bevésésnek, a logikus gondolkodásnak a zavartalan figyelem a feltétele. A fáradt gyermek felfogóképessége lassúbb és a megértés fokozott erőfeszítést követel tőle, ez viszont a fáradás további fokozódását idézi elő. Ennek következménye, hogy a tanuló emlékezete is lassúbb, de főleg nem megbízható. Gondolkodása kapkodó, nem logikus, a hallottakat nem vagy csak nehezen tudja kapcsolni az eddig tanultakhoz. A fáradt gyermek tanulásra fordított munkáját tehát nem tükrözi a tudása. A tanulásban kudarcot vallott gyerek rendszerint elkeseredik, kiábrándul vagy közömbössé válik. Vannak viszont olyan szorgalmas tanulók, akik további megfeszített munkával igyekeznek javítani a gyenge eredményeken, ez fokozza fáradtságukat, és rendszerint újabb kudarcot idéz elő. A sorozatos kudarcok nemcsak a tanulásban, hanem a nevelésben, sőt a testi fejlődésben is megmutatkozhatnak. A fáradt gyermek rendszerint étvágytalan, kedvetlen, visszahúzódó. Személyisége könnyen negatív irányba fejlődik. Ha a fáradtság ilyen káros hatással van a gyermek szellemi és testi fejlődésére, szükséges, hogy megismerjük tüneteit, melyek többfélék lehetnek: A gyermek ásítozik, bágyadt, álmos lesz. Érdektelenné válik, nem izgatják azok a dolgok sem, melyekkel addig szívesen foglalkozott. Gyengülnek kapcsolatai, nem keresi a baráti kört. Nem közlékeny, de nem érdekli mások véleménye sem. Alvászavarai vannak, nyugtalan, hánykolódik, minden zörejre felébred. A fáradt gyermek ingerküszöbe alacsonyabb és ezért hamarább ingerlődik, gyakran szinte indokolatlan érzelmi kitörései vannak. Az ingerlékenység és hisztériás szorongás megnyilvánulása például, hogy a gyermek idősebb korban is bizalmatlan az idegennel szemben. Nem köszön, még ha arra kérik vagy figyelmeztetik is. Az idegennel szembeni magatartása negativista, nem beszél hozzá, bujkál előle. Van olyan gyermek is, akinek beszédtechnikája kifogástalan ugyan, de ha hisztériás állapotba kerül, dadogni kezd vagy nehezen, szaggatottan beszél, esetleg képtelen megszólalni. Mivel a fáradt gyermek ingerlékeny, ennek gyakori élettani következménye a különben indokolatlan hányás. Az ágybavizelés a gyermek fáradtságának is egyik jele lehet. Mik lehetnek a gyermek fáradtságának és túlterhelésének okai? E lsősorban a testi fejletlenség. A testileg gyengén fejlett, a fejlődésben hátramaradt, a beteges, a vérszegény gyermek idegrendszere is gyengébb, mint az erős testalkatú vagy normálisan fejlett gyermeké. A másik ok az otthoni elvárás lehet. Vannak olyan szülők, akik akkor is ösztökélik gyermeküket a tanulásra, mikor a leckéjét már megtanulta. Gondolják, hogy ,,túl- tanulással“ a gyermek még tökéletesebben és maradandóbban sajátítja el a tananyagot. Pedig a kényszertanulás a gyermek idegrendszerét őrli, agresszivitását növeli és fáradtságot idéz elő. A tananyag otthoni begyakorlására a 1-4. osztályokban 1-2 óra, a felső tagozatban 2-3 óra elegendő. A gyermek gyors fáradását idézi elő a helytelen életritmus is. Helytelen, ha a gyermektől azt követelik, hogy az iskolából hazatérve azonnal fogjon a tanuláshoz. Ez a megnyújtott és kényszerű foglalkozás a tanulótól további szellemi megterhelést követel. A gyermek figyelme lazul, a bevésés késik, a túlterhelés pedig fáradtsághoz vezet. Helytelen az is, ha a tanulást az esti órákra hagyják, mikor a gyermek a játszásban már elfáradt. Téves az a felfogás, hogy a testi fáradtság szellemi felüdülést jelent. Találjuk meg a kettő harmóniáját. Az iskolai munkát ne kimerítő játék vagy a gyermeket fizikailag erősen megterhelő munka kövesse. Foglalkozzon a gyermek olyan dolgokkal, melyek őt érdeklik (hobbija), vagy játsszon kevésbé megterhelő játékot, de ne versenyszerűen. Fárasztjuk a tanulót azzal is, ha azt kívánjuk tőle, hogy a meg nem értett tananyagot szóról szóra tanulja meg, magolja be. A memorizálás nagyon igénybe veszi a gyermek idegrendszerét, fokozza türelmetlenségét. V annak szülők, akik gyermekükkel szemben nagy igényeket támasztanak. Nyelvórára, zenére, balettre stb. járatják, bár a tanuló tehetségénél fogva a kötelező iskolai tananyagot is csak fokozott munkával nehezen sajátítja el. A tanuló ezeket a különórákat csak kényszerből látogatja. Nem tanulja kedvvel a rákénysze- rített tananyagot. Eredménytelensége elkedvetleníti, élete örömte- len lesz, ez pedig zárkózottságához, esetleg agresszivitásához vezethet. Fáradtságot okoz a gyermeknél az is, ha nincs kellőképpen kialua- va. Vannak olyan szülők, akik megengedik gyermeküknek a televízió esti programjának megtekintését. Az esti program nem gyermekeknek való. A műsor a gyermek idegállapotát felkorbácsolja, nehezen alszik el, és fáradtan ébred. A következő napi megterhelés ismét fárasztja ót és ez elóbb-utóbb szellemi és testi kimerültséget okoz. Követeljük meg gyermekeinktől a-becsületes munkát, de ne terheljük őket túl, mert a fokozott iskolai követelményeknek csak a testileg és szellemileg kiegyensúlyozott gyermek tud sikeresen megfelelni. KÖTELES JÁNOS Az ember felé Gály Kati tárlata a Csallóközi Múzeumban A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Csallóközi Múzeumban nyílt meg Gály Kati fiatal képzőművész tárlata. Gály Kati először 1978-ban a Dunamenti Múzeumban mutatkozott be a közönségnek. Az azóta született alkotásai jelentős fejlődésről tanúskodnak. A most bemutatott anyag java részét 1981- ben készült kombinált technikájú festmények, rajzok, kolorált-tus- rajzok és dekoratív fali kárpitok alkotják. Közös jellemzőjük, hogy alkotójuk a mindennapi életből, a társadalmi-emberi lét eseményeiből meríti témájukat. A figurális alkotások emberközpontúságukkal és gyakrabban szimbolikus jelentésű motívumaikkal keltik fel figyelmünket. Az expresszív hatású, leegyszerűsített vagy stilizált formák érvényesülni engedik a figura és az egész kompozíció mozgalmasságát. Gály Kati elsősorban arra törekszik, hogy életünk dinamikus változásait, az emberi lélek belső rezdüléseit rögzítse, tudati-érzel- mi mozzanatokat fogalmazzon meg. Rajzait, festményeit és textilképeit egyaránt jellemzi az adek- vát forma keresése, az expreszszív, hangsúlyos stilizálás, az erőteljes kontúrokkal határolt színfelületekre vagy a leheletfinom vonalra, fekete-fehér kontrasztokra épülő kompozíciós megoldás. Munkáinak meghatározó eleme a szín, a tört színeket előtérbe helyező és egyben hangulati elemeket is hordozó színskála. Motívumait egyéni képzőművészeti eszközökkel próbálja megjeleníteni; saját szépségideálját, a harmóniáról alkotott elképzeléseit igyekszik kifejezni. S bár képei ma még magukon viselik mások Könözsi István felvétele Kimondani korunk igazságát BOHUMIL ŔÍHA HETVENÖT ÉVES „Szeretem hazámat, csakis itt élhetek és alkothatok. Évtizedekig azon fáradoztam, hogy méltó legyek elődeimhez, akik verejtékes munkával gyarapították országunkat; arra törekedtem, hogy bányászaink, a munkások és a földművelő vidéki nép hú társa legyek, hogy mint író a legegyszerűbbet, a legemberibbet és a legköltőibbet hozzam felszínre a szocialista jövő számára.“ (gy fogalmazta meg írói hitvallását Bohumil Ŕíha nemzeti művész. Ha végigtekintünk életművén, meggyőződhetünk arról, hogy alapállásán semmit sem változtatott. hatását, kötődését mestereihez, elsősorban Lőrincz Gyulához és az expresszionizmus képviselőihez, de ez véleményem szerint törvényszerű velejárója a művész- szé érés gyakran buktatókkal teli, korántsem könnyű útjának. Gály Kati eddigi képzőművészeti tevékenysége, a most kiállított képei szerint is, a kifejezés és a tartalom egységének kialakítása jegyében folyt, de alkotásai már magukon viselik a sajátos stílus határozott jegyeit. NAGY KORNÉLIA Lőrincz Gyula: Február arcai (ČSTK-felvétel) Hetvenöt évvel ezelőtt, a Tábor melletti Vyšeticében, uradalmi kovács családjában született. 1925- tól, miután Čáslavban elvégezte a tanítóképzőt, egészen a felszabadulásig tanítóskodott az ország különböző helységeiben. A felszabadulás után járási tanfelügyelő, majd később az írószövetségben az ifjúsági irodalomért felelős titkár teendőit látja el. 1956-ban elvállalja az akkori Állami Ifjúsági Kiadó vezetését. Az 1968-1969-es társadalmi válság után tevékeny szerepet vállal az irodalmi élet konszolidálásában. A Cseh írók Szövetségének alakuló ülésén beválasztják a központi vezetésbe. Jelenleg is tagja a Cseh és a Csehszlovákiai írószövetség választmányának. Elnöke az Ifjúsági Irodalom Barátai elnevezésű szövetségnek. Személye elválaszthatatlan a hazai és a nemzetközi ifjúsági és gyermekirodalmi rendezvényektől. Ifjúsági író, aki szinte az egész életét a gyermekek szellemi és érzelmi fejlődésének szolgálatába állította. Szocialista államunk több magas kitüntetéssel jutalmazta. 1975-ben megkapta a nemzeti művész címet, 1980- ban a Klement Gottwald állami díjjal tüntették ki, s ugyanabban az évben az ifjúsági és gyermekirodalom terén kifejtett alkotó munkásságáért nagy nemzetközi elismerésben részesült, az Andersen emlékéremmel jutalmazták. Bohumil ňíha a cseh irodalmat több mint húsz ifjúsági művel gyarapította, s a felnőttek szaunára is több mint tíz könyvet írt. Neve azonban irodalmi riportkönyveket, irodalompolitikai cikkeket, esszéket is fémjelez. Alkotásai elválaszthatatlanok a háború utáni cseh szocialista irodalomtól. Művei a vidéki proletariátus, a falusi szegénység életének és gondolkozásának mély, bensőséges ismeretét tükrözik. Sajátos művészi eszközökkel tárja fel a kizsákmányolás alól felszabadult, s az új szocialista társadalom építésének útjára lépő ember belső átalakulását. Regényíróként 1945, illetve 1948 februárja után lép a cseh irodalomba. 1950-ben jelenik meg A sarkig kitárt ország (Zemé dokorán) című regénye, amelyben a nyugati határvidék környezetében érzékelteti a fel- szabadulás utáni lelkes, tettekre ösztönző légkört. A két tavasz (Dvé jara, 1950) című, magyarul is megjelent müvében a kollektivizálás történelemformáló korszakáról ír. A vidéki ember (Venkovan) című kétrészes regénye pedig arról tanúskodik, hogy mélyen együtt érez a falusi kisember, az agrárproletariátus sorsával. Ez aregény az ember magatartásának és belső világának változásait mesterien ábrázoló alkotás. A hetvenes években témát változtat: a Po- gyebrád György korában játszódó történelmi trilógiával járul hozzá a modern cseh történelmi epika továbbfejlesztéséhez. Doktor Meluzín című regénye (1973) már a jelenkorba vezeti az olvasót. A hatvanas évek fordulóját öleli fel, ugyancsak vidéki környezetben, s a regény finom tollal megrajzolt alakjai a mai szocialista falusi élet megtestesítői. Ifjúsági íróként is maradandó alkotásokkal gazdagította a cseh irodalmat. Legismertebb, s a modern cseh szocialista ifjúsági irodalom klasszikus műveként is emlegetett alkotása, a magyar olvasók előtt is ismert Honzík utazása (Honzíkova cesta), amelyet eddig tizenegy nyelvre fordítottak le, s Prágában már tizenhat kiadást ért meg. De alig akad cseh gyermek, aki ne forgatta volna Gyer- meklexikonát (Détská encyklope- die) is. A gyermeklélek kiváló ismerője, a gyermekeket nem tekinti ,,kis felnőtteknek“, hanem csodálatos lelki világú egyéniségeknek. Műveiben a gyermek erkölcsi érzékét, a természethez való vonzódását erősíti nagy hozzáértéssel. Bohumil ňíha, akit Vilém Záva- da, a neves kortárs költő ,,a leg- csehebb írók egyikének“ tart, példamutató hűséggel ragaszkodik szülőföldjéhez és hazájához. De ugyanakkor más nemzetek, más kultúrák iránt is őszinte érdeklődést tanúsít. Életművének tanulmányozása során, a Magyarországi út (Cesta do Maďarska, 1953) című riportkönyvében figyeltem fel arra, hogy szeretettel emlékezik meg egy Horváth János nevű szlovákiai magyarról, akivel a harmincas évek végén együtt katonáskodott, aki mindig testvériesen megosztotta vele a hazait, s önzetlenül segített neki. A riportkönyvből az is kitűnik, hogy Bohumil Ríha sokat tud a magyar irodalomról és történelemről. Veres Péterhez és Szabó Pálhoz személyes barátság is fűzte. Az egyik riportban megörökíti a velük való találkozást, amely tulajdonképpen a cseh és a magyar agrárproletari á- tus legjobb ismerőinek találkozója, tartalmas eszmecseréje volt. Egész élete, életműve arról tanúskodik, hogy mint szocialista író felelősséget érez népe felemelkedéséért, a társadalmi haladásért és a népek barátságáért. De hadd idézzük őt saját magát: ,, Munkámat illetően az a becsvágy fűt, hogy kimondhassak valamit korunk igazságából, s közben, legalább egy parányi részét megalkothassam annak, ami széppé teszi életünket.“ SOMOGYI MÁTYÁS ÚJ SZÚ * 6 1982. II. 25.
