Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1982-02-03 / 28. szám, szerda

A társadalmi termelés és fogyasztás fejlődése Párizsban ma kezdődik az FKP XXIV. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) (Folytatás az 1. oldalról) növekedett a progresszív és kor­szerű termelési ágak, főként az elektrotechnika, az elektronika és egyes könnyügépipari területek részaránya. Megkezdődött a ro­botgyártás fejlesztése. Az előirányzattal összhangban kissé csökkent a vegyipar terme­lése, de a petrolkémiai termelés szintje nem változott. A faipai ter­melés terjedelme 0,8 százalékkal csökkent, ezen belül a cellulóz- és a papíripar termelése 2,2 száza­lékkal nőtt, a fafeldolgozó iparé pedig 2,6 százalékkal csökkent. A könnyűipar 3,3 százalékkal nö­velte termelését. Az építőanyag-gyártás terjedel­me a szükségleteknek megfelelő­en 1,9 százalékkal növekedett. Az élelmiszeripari termelés egészé­ben véve 2,9 százalékkal, ezen belül a malom- és sütőiparé 3,7, a húsiparé pedig 2,8 százalékkal nőtt. Ugyancsak növekedett a konzerv- és a szeszipar, a cu­kor- és a sörgyártás terjedelme. A múlt évben fokozódott a válla­latok érdekeltsége, hogy csökken­jen a termelés anyagigényessége, vagyis gyorsabban növekedjenek a teljesítmények a termelés növe­kedéséhez képest. így a teljesít­mények növekedése a korábbi év­hez képest 5,7 százalékos volt. A munkatermelékenység 4,5 szá­zalékkal nőtt és négyötöd részben fedezte a teljesítmények növeke­dését. Az előzetes eredmények alap­ján a mezőgazdaság bruttó ter­melésének értéke 32,6 milliárd ko­rona volt, ami az 1980. évi szintnél 2,8 százalékkal, az előirányzatnál pedig 7 százalékkal kevesebb. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a legtöbb termék hektárho­zama kisebb volt, mint 1980-ban. A gabona, a kukorica és a hüve­lyesek állami felvásárlási tervét si­került teljesíteni, de lemaradás ke­letkezett a repce, a burgonya és a cukorrépa felvásárlásában. Az állattenyésztés terjedelme kissé nőtt, és lényegében elérte a terve­zett szintet. A második félévben a takarmánytartalékok csökkené­se következtében intézkedéseket tettek a sertés- és a baromfiállo­mány szabályozására. A vágóálla­tok és a baromfi felvásárlási tervét kissé túlteljesítették. Terven felül 8500 tonna sértést, 193 tonna ju­hot és 401 tonna baromfit vásárol­Az 1981. évi terv fő célja a mun­ka hatékonyságának növelése és minőségének javítása, gazdasági életünk intenzifikálása és külső egyensúlyának erősítése volt. A nehezebb gazdasági feltételek ellenére tovább fejlődött az ipari termelés, növekedett a munkater­melékenység és kissé csökkent a termelés fűtőanyag-, energia- és anyag igényessége. Egyes területeken az állami terv céljait nem sikerült kielégítően elérni. Az ipari termelés szerkeze­te csak lassan alkalmazkodott a kül- és a belföldi piac szükségle­teihez, elégtelen volt a termékfej­lesztés üteme és a tudományos- műszaki fejlesztés. Az ipari termelés terjedelme Csehországban 1980-hoz ké­pest két százalékkal nőtt. A hazai fűtőanyag- és energiatartalékok korlátozott volta és egyes nyers­anyagok importjának csökkentése következtében lelassult egyes ágazatok termelésének növeke­dése. A feldolgozó ipar több ágá­ban azonban a termelés gyorsab­ban nőtt. A vegyipar termelésének növe­kedése lelassult, a vegyipar és a köolaj-foldolgozás termelése 2,3 százalékkal nőtt 1980-hoz viszo­nyítva. A faipar 3,2 százalékkal, ezen belül a cellulóz- és a papír­ipar, valamint a fafeldolgozó ipar 4,1 százalékkal növelte termelé­sét. A könnyűipari termelés terje­delme 2,2 százalékkal, az épító- anyag-gyártás volumene 1,3 szá­zalékkal nőtt. Az élelmiszeripari termelés 1980-hoz képest 0,9 százalékkal növekedett. Az alapanyag-ellátás nehézségei különösen a tej-, a cu­kor- és a konzerviparban éreztet­ték hatásukat. A központilag irányított ágaza­tak fel. Bár a felvásárolt tej meny- nyisége 1980-hoz képest 34,3 mil­lió literrel, a tojásé pedig 31,7 millióval nőtt, a tervet nem sikerült teljesíteni. Az erdőgazdasági üze­mek túlteljesítették tervüket: csak­nem 5,2 millió köbméter fát ter­meltek ki, 20 000 köbméterrel töb­bet, mint 1980-ban. Az építőipari kivitelezószerve- zetek elsősorban a befeje- jezetlen beruházások átadására törekedtek, 27,9 milliárd korona értékű munkát végeztek, így ter­vüket csak 94,7 százalékra teljesí­tették. Teljesítették feladataikat a fűtőanyag- és az energiaipari beruházásokon, s gondoskodtak kapacitásaik tervszerű áthelyezé­séről Prágába és az észak-cseh­országi kerületbe. j A teherszállítás egészében megfelelt a népgazdaság szük­ségleteinek. összesen 264 millió tonna árut és nyersanyagot szállí­tottak, 3,6 százalékkal többet, mint 1980-ban. A teherszállítások 46,9 százalékát vasúton, 51,9 százalé­kát pedig a közutakon bonyolítot­ták le. Tovább nőtt a közúti szállí­tások részarányának növekedése a vasúti szállítás rovására. A vas­úti tehergforgalomban 123,9 millió tonna árut szállítottak, több mint egymillió tonnával kevesebbet, mint a korábbi évben és keveseb­bet a tervezettnél is. A közúti áru- szállítások tervét 3,8 százalékkal túlteljesítették, ez a túlteljesítés 5 millió tonnának felel meg. ösz- szesen 137 millió tonna árut szállí­tottak, 8 százalékkal többet, mint 1980-ban. A vízi áruszállítások terjedelme 3,3 millió tonna volt, ami 1980-hoz képest 10,5 száza­lékos növekedést jelent. A közutakon több mint 878 mil­lió utast szállítottak, 1,9 százalék­kal többet, mint tavalyelőtt. A foglalkoztatottság az elői­rányzatnál valamivel gyorsabban nőtt. A munkaerő-állomány a szo­cialista szektorban 24 000 fővel növekedett s megközelítette az 1 956 000 főt. A havi átlagbér a korábbi évhez képest 1,6 százalékkal emelkedett és elérte a 2655 koronát. A beru­házások terjedelme lényegében az 1980. évi szinten maradt. Érté­kük meghaladta a 46 milliárd koro­nát, de a beruházások szerkeze­tével kapcsolatos célokat nem si­került elérni, mert nem volt meg az egyensúly a beruházási kategóri­tok közül a leggyorsabban - 8,4 százalékkal - a gázipar termelése növekedett, ezt követte az elektro­technikai ipar 5,8 százalékkal. A nehézgépipari termelés növeke­dése 2,5, az általános gépipari termelésé 3,1, a hó- és az áram- termelésé 1,6, a vaskohászaté pe­dig 0,4 százalékos volt, ezzel szemben a színesfémkohászat termelésének terjedelme 1,5 szá­zalékkal, a széntermelésé és a kokszgyártásé 1,3 százalékkal visszaesett. A csehországi építőipari válla­latok munkáinak terjedelme két százalékkal csökkent, pedig a terv 3,4 százalékos növekedést irány­zott elő. A mezőgazdaság eredményei­re negatívan hatottak a kedvezőt­len időjárási feltételek. A bruttó mezőgazdasági termelés terjedel­me 67,7 milliárd korona volt, 3,6 százalékkal kevesebb az 1980. évinél és 5,1 százalékkal elmaradt a tervezettől. Tavalyelőtthöz ké­pest a növénytermelés terjedelme 6,5, az állattenyésztésé 1,7 szá­zalékkal csökkent. A gabonater­més 10,5 százalékkal volt ki­sebb, mint 1980-ban. A vágóálla­tok felvásárlási tervét egészében véve teljesítették, mivel túlszár­nyalták a sertésfelvásárlási tervet. A tejtermelés 1980-hoz képest 9 millió literrel csökkent. A fakitermelés 12 852 000 köb­méter volt, 0,4 százalékkal keve­sebb, mint 1980-ban, de 0,2 szá­zalékkal több a tervezettnél. Az ivóvíztermelés 2,7 százalékkal nö­vekedett. A vasúti áruátrakások terjedelme elérte a 175,5 millió tonnát; 1980-hoz képest két szá­zalékkal nőtt. A közutakon 219 millió tonna árut szállítottak, 4,2 százalékkal többet, mint 1980- ban, vízi úton 7,8 millió tonnát, 4,4 ák és az ágazatok között. Az álla­mi tervben kiemelt beruházásokon az építőipari munkák tervezett ter­jedelmét egészében véve teljesí­tették, de egyes beruházásokon nem teljesítették különféle beren­dezések és létesítmények szállítá­sának tervét. A beruházások meg­kezdése 1980-hoz képest egyhar- madával, a befejezetlen beruhá­zások száma 10 százalékkal csökkent. A műszaki fejlesztés állami ter­vében 118 feladat szerepel, ebből tavaly 18 feladat megoldását befe­jezték. Egy-egy feladat megoldá­sára 4,7 év jut. Továbbra is jelen­tős tartalékok vannak a termékfej­lesztésben, a termékek minőségé­nek javításában, a licencpolitika jobb érvényesítésében és az újítá­si javaslatok megvalósításában. A szlovákiai állami gazdasági szervezetek kissé túllépték önkölt­ségeiket, de kedvező eredménye­ket értek el az anyagigényesség csökkentése terén. A termelés gazdaságosabbá tételének tervfe­ladatait egészében véve azonban nem teljesítették. A lakosság pénzbevételei a ko­rábbi évhez képest 3,2 százalék­kal nőttek, ezen belül a munkabér­ből származó bevételek 3,2 a szo­ciális juttatásokból származó be­vételek pedig 1,9 százalékkal. A lakosság kiadásai 3,3 százalék­kal nőttek. A takarékbetétek növe­kedése az előző év szintjén ma­radt. A kiskereskedelmi forgalom ter­jedelme elérte az 55,8 milliárd ko­ronát, ami az előző évhez képest 3,2 százalékos növekedésnek fe­lel meg. E téren az állami tervet 100,5 százalékra teljesítették. A múlt évben 31 638 lakást ad­tak át, vagyis a lakásépítés állami tervét csak 73,9 százalékra telje­sítették. Tovább folytatódott a fejlődés a közoktatás, az egészségügy és a kultúra területén. A tavaly folyósított nyugdíjak és járadékok összege 3,3 százalék­kal volt nagyobb, mint 1980-ban, a nyugdíjak és a járadékok száma meghaladta az egymilliót. A táp­pénznek összege a korábbi évhez képest 0,9, a családi pótlékok összege szintén 0,9 százalékkal emelkedett. A múlt év végén Szlovákiának 5 032 000 lakosa volt. százalékkal többet, mint a korábbi évben. A közúti járművek 32,3 millió utassal, 2,5 százalékkal több személyt szállítottak, mint 1980- ban. A műszaki fejlesztés állami terve keretében a CSSZK-ban tavaly 257 kutatási és fejlesztési feladat megoldásán dolgoztak, ezen 97,3 százalékát a kitűzött határidőn be­lül megoldották. A beruházások terjedelme 86,9 milliárd korona volt, 0,8 százalékkal kisebb az előirányzatnál. Az előző évhez ké­pest a beruházások terjedelme 1,9 százalékkal csökkent. A csehországi gazdaságban ta­valy megközelítőleg 4 694 000 személy dolgozott, a munkaerő- állomány 1980-hoz képest 0,4 százalékkal nőtt. A szocialista szektorban dolgozók havi átlagbé­re 2700 koronára, 1980-hoz ké­pest 1,9 százalékkal emelkedett. A reálbér növekedése 0,9 száza­lék volt. A betétek összege a Cseh Állami Takarékpénztárban 7,3 mil­liárd koronával nőtt, és elérte a 116,3 milliárd koronát, a lakos­ságnak nyújtott kölcsönök össze­ge 7,8 milliárd koronát tett ki. A kiskereskedelmi forgalom elérte a 180,7 milliárd koronát, 1980-hoz képest 3,4 milliárd koro­nával növekedett, de az állami tervet nem teljesítették. Szociális ellátásra 49,1 milliárd koronát for­dítottak, ebből 31,9 milliárd korona nyugdíjat és járadékot folyósítot­tak. A táppénzek összege 0,2 mil­liárd koronával csökkent. Tavaly 59 710 lakást adtak át, 8,4 száza­lékkal kevesebbet a tervezettnél. A lakosság száma 1980-hoz képest növekedett. Élve született 144 000 gyermek, a természetes népszaporulat 15 000 fő volt. Csehországnak a múlt év végén 10 307 000 lakosa volt. menti választásokon az FKP ugyan bizonyos veszteségeket szenvedett, ám szavazataival le­hetővé tette, hogy a Szocialista Párt parlamenti többségre tegyen szert, és így biztosítsa Mitterrand elnökké választását. Harmincnégy év után Franciaországban a kom­munisták ismét helyet kaptak a kormányban. Történt ez abban az időben, amikor egyebek között a 2 milliós munkanélküliség azt mutatja, hogy Franciaország ko­moly gazdasági válsággal küzd. A jobboldali ellenzék fokozza (ČSTK) - New Yorkban folyta­tódik az ENSZ-közgyülés rendkí­vüli ülésszaka, amely a Golán- fennsík izraeli bekebelezésének ügyét vitatja meg. Oleg Trojanovszkij, a Szovjet­unió állandó ENSZ-képviselője felszólalásában Izrael szigorú és határozott megbüntetését köve­telte. Leszögezte, hogy a Közgyű­lésnek szankciók bevezetésével kell Izraelt rákényszerítenie a be­kebelezésről hozott döntés visszavonására. Rámutatott arra, hogy az izraeli agresszió egyene­sen arányos azzal a segítséggel, amelyet Tel Aviv az Egyesült Álla­moktól kap. Valójában az USA jogosította fel Izraelt a Golán- fennsík annektálására. Az izraeli akcióra röviddel azután került sor, hogy az USA növelte az izraeli rezsimnek nyújtott katonai segít­séget. Az USA vétójával megmutatta, hogy szavaival ellentétben az arab nemzetek ellen irányuló politikát folytat. Az amerikai közel-keleti politika része a katonai fölény megszerzésére, az enyhülési fo­lyamat aláásására, a nemzetkö­(ČSTK) - Hoszni Mubarak egyiptomi államfő Párizsból teg­nap Washingtonba utazott. A fran­cia fővárosban Francois Mitter­rand elnökkel a közel-keleti prob­lémákról és egyes kétoldalú kér­désekről folytatott tárgyalásokat. Az Egyesült Államok után Fran­ciaország Egyiptom legjelentő­sebb nyugati partnere. Párizs ígé­retet tett a kairói rezsimnek húsz szupermodern Mirage 2000 va­dászgép szállítására összesen 5 milliárd frankért, részt vesz továb­bá az egyiptomi nukleáris ener­getika fejlesztésében, a telekom­munikációs hálózat korszerűsíté­sében és Kairó repülőterének ki­bővítésében. A Mubarakkal folytatott megbe­szélések a francia államfő számá­ra azért is jelentősek voltak, mivel március elején izraeli látogatásra készül. Francois Mitterrand izraeli látogatása során állítólag közli a Tel Aviv-i vezetőkkel, hogy Franciaország véleménye szerint Camp David holtpontra jutott, s ezért Párizs támogatja a Fahd- tervet, vagyis a közel-keleti vál­(Folytatás az 1. oldalról) ben dolgozó kommunisták azon­nali feladata: február 10-ig ki kell dolgozniuk a növénytermesztési és állattenyésztési terv teljesítését garantáló előzetes tervezetet, és meg kell vizsgálniuk., milyen lehe­tőségek vannak az efsz-ben a szemestakarmánynak tömegta­karmánnyal való pótlására. A Tálíni Efsz (píseki járás) párt- alapszervezete januári taggyűlé­sének előterében a politikai és szervezőmunka kérdései álltak. Ebben az alapszervezetben a taggyűléseket, bizottsági ülése­ket meghatározott pártnapokon tartják. A januári taggyűlés előké­szítésében részt vettek a hnb ta­nácsában és a Nemzeti Front helyi bizottságában dolgozó kommunis­ták is. kommunistaellenes kampányát, s nyíltan követeli a kommunisták kizárását a kormányból. A francia kommunisták ötnapos tanácskozása tehát lényegesen megváltozott belpolitikai hely­zetben zajlik le. amint azt a párt- szervezetek korábbi konferenciái megmutatták, a francia kommu­nisták egységesen és a dolgo­zók jogait eltökélten védelmez­ve kezdik legfelsőbb szintű ta­nácskozásukat. A mai Franciaor­szág specifikus feltételei közepet­te az FKP mind a bel-, mind a kül­politikában forradalmi hagyomá­nyaiból indul ki. zi feszültség fokozására és a hegemónia megszerzésére tö­rekvő amerikai terveknek, mon­dotta a szovjet diplomata. Az egyik fél biztonságán alapu­ló béke a stabilitás nagyon töré­keny alapja, mondotta a vitában Egyiptom képviselője. Szavaival nyilván az izraeli politikára utalt, de ez teljes mértékben vonatkozik saját országára is, amely különbé­két kötött Izraellel. Abdar Rahman Avadi kuvaiti küldött szerint az ENSZ-közgyűlés jelenlegi tanácskozásának nem­csak a legújabb izraeli agresszió megvitatására kellene korlátozód­nia, hanem foglalkoznia kellene az izraeli akciók folytatódó amerikai támogatásával is, amely a korlát­lan katonai és gazdasági' segély- nyújtásban és a Biztonsági Ta­nács határozatainak megvétózá- sában egyaránt megnyilvánul. Izrael elleni szankciók beveze­tését követelte felszólalásában az NDK, a Jemeni NDK, India, Laosz, Marokkó és Svédország képviselője is, valamint Habib Satti, az Iszlám Konferencia főtit­kára. ság megoldásának szaúd tervét. Legalábbis ezt közölte Charles Hernu francia hadügyminiszter az AI Jaum szaúd-arábiai napilap­nak adott nyilatkozatában. A miniszter tegnap fejezte be rijadi látogatását, amelynek során megállapodást írt alá a két ország közti további katonai együttműkö­désről, konkrétan francia szakér­tők részvételéről a szaúdi haditen­gerészet tagjainak kiképzésében. A görög kormányfő Bonnban (ČSTK) - A háromnapos bonni látogatáson tartózkodó Papand­reu görög kormányfő tegnap talál­kozott Helmut Schmidt nyugat­német kancellárral. A megbeszé­lések napirendjén elsősorban Gö­rögországnak a NATO-val kap­csolatos fenntartásai szerepeltek A megbeszélésekből az derült ki, hogy Bonnban helytelenítik az új görög kormány fokozottabb önál­lóságra törekvő külpolitikai irány­vonalát. A bizottsági és tagsági gyűlése­ken rendszeresen foglalkoznak a választási program teljesítésé­vel, s ez érződik a kitűzött célok teljesítésén is. 1981-ben a nem­zeti bizottságok versenyében a Tálíni Hnb járási viszonylatban szép helyezést ért el. De nem mindennel elégedettek a tálíniak. A taggyűlésen például bírálat érte egyes kommunista képviselők passzivitását. Hangoztatták a kö­vetelményt: a CSKP-tagság a munkahelyen kívüli társadalmi aktivitásra is kötelez. Arra is rámu­tatott a beszámoló, hogy vannak még tartalékok a másutt dolgozó, de a tálíni pártszervezetnél re­gisztrált, közel hatvan párttagnak a helyi társadalmi életben való aktív részvétele terén. (sm) A CSEH STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE A CSSZK 1981. ÉVI GAZDASÁGI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÉS AZ ÁLLAMI TERV TELJESÍTÉSÉRŐL Az ENSZ-ben folytatódik a rendkívüli ülésszak Izrael szigorú szankciókat érdemel A felszólalók büntetőintézkedéseket sürgetnek az agresszor ellen Az egyiptomi elnök Párizs után Washingtonban tárgyal A tartalékok mozgósításán a sor ÚJ SZÚ 2 1982. II. 3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents