Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1982-02-16 / 39. szám, kedd
ÚJ szú 5 1982. II. 16. Milliókat érő ötletek KÖVETKEZETES TAKARÉKOSSÁG A Hradec Králové-i Tejipari Vállalat jiöíni üzeme hazánkban a klasszikus ementáli sajt egyedüli gyártója. Évente 2500 tonnát állít elő, s az üzemben naponta sajtkészítés céljából 60 000 liter tejet dolgoznak fel. A képen: Anna Sedláčková (baloldalt) és Ivana Macáková az üzem laboratóriumában a füstölt sajt minőségét értékeli. (Jiri Šourek felvétele - ČTK) SZÁMÍTÓKÖZPONT 0L0M0UCBAN Az újítómozgalom Kelet-Szlo- vákiában is eredményesen fejlődik az utóbbi években, örvendetes változást jelent ez az emberek gondolkodásmódjában, és népgazdaságunkat gyarapító alkotó tevékenységében. Lelkes egyének, példás szocialista munkabrigádok, egész üzemek, vállalatok kollektívái iparkodnak azon, hogy társadalmunk a kívánt ütemben érhesse el céljait. Sok-sok példát sorolhatnánk fel mindezek igazolására, de csupán két jelentős üzem - a Strážkei Chemko és a Rozsnyói (Rožňava) Vasércbánya - kollektívájának a takarékosságáról, az energiával, nyersanyagokkal és egyéb fontos eszközökkel való helyes gazdálkodásról, dolgozóik ötletességéről szeretnék szólni. Az idén létezésének immár 30. évfordulója megünneplésére készülő Strážskei Chemkoban, amely műtrágyát, a gumiiparnak ragasztót és egyéb termékeket gyárt a hazai és külföldi piac számára - a sikeres tervteljesítésben A nagybalogi (Veľký Blh) Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója Efsz-ben már elkészültek azoknak a mezőgazdasági gépeknek a javításával, melyek a tavaszi munkák első szakaszában kerülnek bevetésre. Az efsz anyagbeszerzője éppen a látogatásom előtt érkezett meg a még üzem- képtelen vetőgéphez szükséges pótalkatrészekkel, melynek híján a talajelőkészítő és a tavaszi árpa vetéséhez szükséges gépek már csaknem teljesen megjavítva várják a munka kezdetét. Persze, nem ritkaság, hogy az anyagbeszerző körútja eredménytelen. Hányfajta pótalkatrészre lenne szükségük a balogiaknak a gépek jó műszaki előkészítéséhez? A gyorsan összeállított hiánycikklista egyetlen géptípusnál harminc fölé emelkedik...- Tizennégy állandó szerelőnk van - mondja Ibos Attila, a szövetkezet fiatal főgépesítője. - Télen, a növénytermesztési ágazat holtszezonéban a traktorosok nagy hányada is besegít a szerelők munkájába, kivéve azokat, akik az állattenyésztésben segítenek. Az elhasznált alkatrészeket, ameny- nyiben módunkban áll, felújítjuk, enyhítve ezzel is a pótalkatrészhiányt. Ebben viszont a műhely korszerűtlensége is fékezi a javítókat. Az idén tervezik a műhely alapterületének kibővítését, új felszereléssel való ellátását.- Tehát a jövő télen már köny- nyebb lesz a szerelők munkája?- Remélem, hogy részben igen, ugyanis amíg az általunk óhajtott felszerelést megkapjuk, négy-öt év is eltelhet. így a saját erőnkre, ügyességünkre vagyunk utalva. A szövetkezet gépparkjában összesen 65 százalék a kijavított gépek aránya február elején. Jelenleg már a tavaszi munkák második szakaszában bevetésre kerülő gépek javítására, azok befejezésére összpontosítanak. A műszaki felszerelés háromötöde hazai gyártmányú, ezek pótalkatrészellátása aránylag jó. Nálunk is a hiánycikkek listáján van az egyébként NDK-gyártmányú henigen fontos szerepet játszik az újító- és feltalálómozgalom. A vállalatnál megvalósított újítások tavaly több mint 28 millió korona társadalmi hasznot eredményeztek. A vállalat dolgozói közül a múlt évben kétszáznegyvenöten kapcsolódtak be az újítómozgalomba. Benyújtott javaslataik közül 408-at fogadtak el, ezek közül pedig 123- at valósítottak meg a gyakorlatban. Segítségükkel megoldották a szennyvíztisztítás, az anyag- mozgatás, a karbantartás költségeinek csökkentésével kapcsolatos problémákat. Külön figyelmet érdemel a nitro- génsavgyártás kapacitásának fokozása, ami közel kétmillió korona gazdasági haszonnal járt, a formaldehid üzemben bevezetett új műszaki változtatások pedig 3,8 millió korona értékű metanol megtakarításhoz vezettek. Csupán néhány konkrét példa a sok közül. A többi felsorolása helyett inkább arról szeretnénk beszámolni, milyen szervek támogatják ezt gerfejpakolás a Crystal traktorhoz. A K-700 A típusú traktorhoz és a kukoricaültető géphez semmi, az SPS-420-as szecskázógépkez csak nagyon kevés alkatrészük van. Az efsz növénytermesztési ágazata idén előreláthatólag három gépet - BDT-7-es tárcsát, ŽTR-165-ös kaszálógépet és egy kukoricaszár-tépő gépet fog nélkülözni éppen a fent említett okok miatt. Ezeknek a gépeknek a kijavításában (legalábbis jelenleg) nem reménykednek. A Gép- és Traktorállomások rimaszombati üzeme számukra egy Škoda 180-as típusú traktor szezonvégi javítását végezte el, az E-512-es kombájn pedig a tavasz folyamán hagyja el a gép- és traktorállomás szerelőcsarnokát. Még pár hét, s a tavaszi munkák megkezdésével gépek zajától lesz hangos a nagybalogi határ is. Azt, hogyan dolgoztak gépjavítóik télen, majd tavasszal, nyáron a csúcsmunkák idején mutatkozik meg. a kezdeményező mozgalmat a Strážskei Chemkoban. A vállalat vezetősége, a szakszervezeti üzemi bizottság és a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság üzemi szervezete összehangolt közös gondolkodása nemcsak hogy felkeltette az újító- és feltaláló mozgalom iránti érdeklődést, de megteremtette a jó eredmények elérésének a feltételeit is. Ebben nagy érdeme van a vállalat újítói és feltalálói munkarészlege dolgozóinak is, akik értékes tanácsokat, útbaigazítást nyújtanak az érdeklődőknek. Rendszeresen értékelik az újító- és feltalálómozgalom eredményeit. Annak a lehetőségét is megteremtették, hogy az újítók javaslataik kidolgozásánál együttműködhessenek a tudományos- és kutatóintézetek, a főiskolák vegyipari szakembereivel és érvényesíthessék ezek eddigi tapasztalatait is. A Strážskei Chemko újítói a 7. ötéves tervidőszak fejlesztési programja alapján az idén 322 újítási javaslat benyújtását tervezik. A vállalat 15 tematikus feladatot hirdetett meg, ezek főleg a nyersanyag, az energia és a fűtőanyag megtakarítását célozzák. Az újítások bevezetésével az idén legalább 12 millió korona társadalmi haszon elérésével számolnak. Hasonló igyekezet nyilvánul meg a Rozsnyói Vasércbányában is. Eddigi eredményeik azt bizonyítják, hogy az üzem dolgozóinak a takarékosságra irányuló törekvéseit sikerek koronázzák. Figyelemre méltó a saját kezdeményezésük alapján született újítással elért megtakarításuk. A bányafolyosók boltozatának aládúcolását korábban aránylag vastag, K-21- es és 24-es acélpántokkal végezték. Alapos mérésekkel jutottak arra a következtetésre, hogy a bányaboltozat dúcolásához a köny- nyebb és a vékonyabb 17-es acélpántok is megfelelnek. Ezek alkalmazásával évente 15-20 tonna fémet takarítanak meg. A szóban forgó acélpánt gyártását az ostravai Klement Gottwald Új Kohó vállalat leállította, így kiutat kell találni a megnehezült helyzetből. Kezdeményezéssel más lehetőségeket keresnek a kérdés megoldására. A rozsnyói bányaüzemben kedvező a helyzet a villamos energiával való gazdálkodásban is. Teljes mértékben megtartják az erre vonatkozó párthatározatokat, amelyeket lebontottak saját üzemük feltételeire. Intézkedéseket foganatosítottak a tüzelőanyag és az energia évenkénti 3,5 százalékos megtakarítására. Tavaly több mint 600 ezer korona értékű megtakarítást értek el. A nagyobb fokú takarékosság és gazdaságosság érdekében kifejtett igyekezet bizonyítéka a rozsnyóiak példája. Ez bizonyára annak is köszönhető, hogy a bányaüzem dolgozói tudatosították az energia- és anyagtakarékosság stratégiai szükségességét, amit a 10. országos szakszervezeti kongresszus tiszteletére vállalt felajánlásokban is kifejezésre juttattak. Napjainkban, amikor egyre több szó esik az automatizált irányítási rendszerről, nem is nagyon lepődünk már meg, ha itt vagy ott, ebben vagy abban a gyárban jól felszerelt, korszerűen berendezett számítóközpontot ^dnak át. Ami tizenöt-húsz évvel ezelőtt még minden nagyüzem életében jelentős eseménynek számított, az ma már szinte természetesnek tűnik, hiszen bebizonyosodott, hogy a tudományos-műszaki forradalom legnagyobb vívmánya, a számítógép, nélkülözhetetlenné vált életünkben. Azzal azonban még sokáig nem dicsekedhetünk el, hogy ahány vállalat, annyi számítóközpont, hiszen sok esetben ez felesleges is volna. Mégsincs okunk panaszra, hiszen az 1954- ben Prágában megalapított Számítástechnikai Vállalat, amely a Cseh Statisztikai Hivatal gazdasági szervezeteként működik, olyan állami szervek és vállalatok tevékenységét segíti elő, amelyeknek nincs saját számítóközpontjuk. Csaknem huszonöt csehországi nagyvárosban, többek között Prágában, Kutná Horán, České Budéjovicén, Plzeňben, Karlovy Varyban, Liberecben, Ná- chodban, Brnóban működik ki- sebb-nagyobb központja a Számítástechnikai Vállalatnak, amelynek elsődleges célja a komplex szocialista racionalizációs folyamat gyorsabb megvalósítása. A vállalat 180 statisztikai feladat kidolgozását vállalta fel, amelyek alapján pontos képet tud adni a cseh országrész életszínvonaláról, beruházásairól, kül- és belkereskedelméről, iparáról, mezőgazdaságáról, erdő- és vízgazdálkodásáról, továbbá a kultúrájáról, iskola- és egészségügyéről, de még a szociális gondoskodásáról és a népesedéséről is. A Számítástechnikai Vállalat Észak-Morvaországban három számítóközpontot rendezett be (Ostraván, Olomoucban és Šum- perkben), amelyek közül most az olomoucit látogattuk meg.- önök, milyen célfeladatokkal dolgoznak? - kérdeztem Petr Kris- tektől, a számítóközpont műszaki vezetőjétől.- Helyi s egyben állami jellegű adatokat dolgozunk fel - mondta-, amelyeket négy csoportra oszthatunk. Az elsőbe - járások szerint - az iskolák programjai tartoznak. Az alap-, a közép- és a felsőfokú intézmények valamint a bölcsődék és az óvodák dolgozóinak bérét mutatjuk ki, sőt ide tartoznak a nemzeti bizottságok iskolaügyi osztályának dolgozói is. Bonyolultabb munkával bízott meg bennünket az észak-csehországi húsipari vezérigazgatóság: kerek két évig tartott, amíg sikerült összeállítanunk azt a programot, amefy későbbi tevékenységünk alapjává vált. Azért mondom így, mert még most is bele-bele javítunk, hiszen az automatizált irányítási rendszer egyik legfontosabb jellemzője az, hogy élő. Mivel minden mozzanatot tükröznie kell, nem lehet végérvényesen lezárni, hiszen napról napra találkozunk a megrendelők igényeinek változásával. A program alapján ugyanis minden nap pontos kimutatást végzünk arról, hogy miből, mennyit és hova szállított a kerületi húskombinát. Tevékenységünk harmadik részét az autójavító vállalatok programja köti le, hiszen nálunk születnek meg a javítások árjegyzékei. Ezeket aztán minden szervizben egyszerre vezetik be, így még csak véletlenül se fordulhat elő, hogy ugyanazért a javításért az ország egyik végén többet vagy kevesebbet fizessenek, mint a másikon. A negyedik feladatkörünk az éttermekkel kapcsolatos, de ez sem egyszerű, mivel nemcsak az ételek és az élelmiszerek jegyzékeivel foglalkozunk, hanem például az alapeszközök és az áruellátás kimutatásával is.- Ha ilyen széles körű tevékenységet végeznek, akkor a géppark sem lehet akármilyen.- Most már valóban nem kell elégedetlenkednünk, hiszen EC 1021 jelzésű számítógéprendszerünk van évekkel ezelőtt viszont Minszk 22-vel dolgoztunk, amely már akkor sem nagyon felelt meg az igényeinknek.- Ezek szerint nem is kell megkérdeznem, hogy racionálisan használják-e ki a gépeket.- Nálunk bizony sosem volt téma ez a kérdés. Tavaly például 126 százalékra teljesítettük a tervet, ami annyit jelent, hogy 6095 órát dolgoztak a gépek.- Vagyis három műszakban...- Igen. És ezenkívül havonta 9-10 rendkívüli műszakban. Tehát nálunk nem sokat számít a szombat és a vasárnap, egy kis túlzással azt is mondhatnám, hogy itt sosincs megállás. Hatvankilenc dolgozónk közül egyet sem találna, aki rendszeresen otthon tölti a hétvégét.- És ez már mindig így marad?- Ez az, amit mi sem tudunk. Jövő év novemberében talán új falak közé költözünk, hiszen ez az épület már a műemlékvédelmi hivatal ingatlana. A felújítás egyébként is költséges volna, így jobban megéri, ha új központban folytathatjuk a munkánkat. És ha minden igaz, EC 1025-ös gépünk lesz, ami további előrelépést jelent. De egy biztos: ott sem ötnapos munkahetünk lesz majd. SZABÓ G. LÁSZLÓ A tavaszi munkák első szakaszához szükséges gépek közül az utolsót javítja a nagybalogi efsz szerelőgárdája szerző felvétele) BORZI LÁSZLÓ KULIK GELLÉRT Új rendelőintézetet avattak február elején Čadcában. A hatemeletes épületet 36 millió korona ráfordításával építették. Alkalmazottainak száma több mint 130, ebből csaknem 40 orvos. A képen: Margita Mole- šovičová laboráns az új kórházi gyógyszer- tárban. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) Gépjavítók - gondokkal
