Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-14 / 11. szám, csütörtök

TÖKÉLETESÍTJÜK A PÁRTMUNKA STÍLUSÁT, MÓDSZEREIT A pártmunka tapasztalatai a losonci (Lučenec) járásban KOMMENTÁLJUK A legfontosabb feladat, melyet pártunk XVI. kongresszusa utáni időszakában igyekszünk meg­oldani, a párt vezető szerepének érvényesítése, elmélyítése, a pártmunka stílusának és módszerei­nek további tökéletesítése. Ennek érdekében ele­mezzük, értékeljük az alkalmazott munkamódsze­reket, főleg azt, hogy elég hatékonyan és követke­zetesen harcolunk-e a formalizmus ellen, mely még előfordul a pártmunkában. Az alkalmazott munka- módszerek igényes elemzése nem jelenti azt, hogy ezeket már nem tekintjük jónak, hanem az adott feltételek figyelembevételével tökéletesíteni akarjuk őket. Arra törekszünk, hogy a bevált munkamód­szerek tökéletesítésével emeljük a pártmunka szín­vonalát, hatékonyabbá, célszerűbbé tegyük a párt­szervek és -szervezetek tevékenységét. Mindenekelőtt a pártszerveze­tek elnökeinek, a járási pártbizott­ság aktivistáinak munkáját, az irá­nyításukban alkalmazott módsze­reket igyekszünk tökéletesíteni. Bennünket több éves tapasztala­tok meggyőztek arról, hogy a megkülönböztetett tartalmi és módszertani segítség, amelyet a pártszervezeteknek nyújtunk, já­rásunk feltételeire alkalmazva eredményesnek bizonyul. Ezért a járási pártbizottságunk irányító munkájában továbbra is alkalmaz­zuk a pártszervezetek elnökeinek és a járási pártbizottság aktivistái­nak havonta tartott különaktívákat azzal, hogy azokban a hónapok­ban, amikor járási pártaktívát szervezünk, már különaktívát nem fogunk tartani. Ezzel megszüntet­jük az esetleges ismétléseket, másrészt időt takarítunk meg. Azonban fokozott figyelmet fordí­tunk a különaktívák tartalmi előké­szítésére és nagyobb teret biztosí­tunk a munkában szerzett tapasz­talatok kicserélésének, a bevált munkamódszerek általánosításá­nak, valamint a feladatok teljesíté­se ellenőrzésének. Járási pártbi­zottságunk - úgy, mint eddig is -, ha lehet, még fokozottabb igé­nyességgel fogja érvényesíteni a pártszervezetek munkájával szemben irányító és ellenőrző jo­gát. Ugyanakkor az aktíván és a tájékoztató közlönyön (bulletin) keresztül a pártszervezeteket kel­lőképpen tájékoztatja. A pártszervezetek tevékenysé­gének színvonala nagymértékben függ a járási pártbizottság aktivis­táinak munkájától, attól, milyen segítséget adnak a vezetőségnek és a tisztségviselőknek. Ennek tu­datában egyre nagyobb igényeket támasztunk az aktivisták munkájá­val szemben. Megköveteljük tőlük, hogy maximális és hatékony se­gítséget nyújtsanak a pártszerve­zeteknek, rendszeresen részt ve­gyenek a taggyűléseken és a párt- bizottság ülésein, főleg azok elő­készítésében. Az aktivisták mun­káját többször értékeljük a párt- szervezet közreműködésével. Munkájukról pontos személyi lapot vezetünk, amelyen a pozitív érté­kelés mellett bírálóan rámutatunk hibáikra, esetleges mulasztásaik­ra. Az aktivisták irányításában al­kalmazott munkamódszerek be­váltak, és nagy többségüknél a pártszervezetek jó és eredmé­nyes munkájában mutatkozik meg abban, hogy az utóbbi években növekedett a taggyűlések előké­szítésének és tárgyalásainak színvonala, és ami igen fontos, a kommunisták aktivitása. Pártunk irányvonala arra köte­lezi a pártszervezeteket, hogy rendszeresen figyelemmel kísér­jék a tervteljesítést, elemezzék a munkatermelékenységet, és módot keressenek növelésére, gondot fordítsanak a műszaki fej­lesztésre, a termékek minőségére, a munkafegyelemre. Az említett és más problémákkal való mélyre­ható foglalkozás és azok teljesíté­sének biztosítása jelentős mun­kát és nagy hozzáértést igényel a pártszervezetektől. Ennek isme­retében segítünk a pártszerveze­teknek a pártmunka tartalmának meghatározásában, a helyes munkamegosztás elsajátításában. A járási pártbizottság szerveinek munkaterveivel összhangban a legfontosabb feladatok teljesíté­sére összpontosítjuk a pártszerve­zetek és a kommunisták figyelmét, tevékenységét. Továbbá arra, hogy a gazdasági vezetésben dol­gozó kommunisták helyesen érvé­nyesítsék a párt vezető szerepét és ellenőrzési jogát, ügyelve arra, hogy a pártszervezetek tisztségvi­selői segítsék a gazdasági veze­tést az igényes feladatok végre­hajtásában, de ne helyettesítsék funkcióját. A pártszervek és -szervezetek a vezető dolgozóknak önállóságot biztosítanak és bizalmat előlegez­nek, ami azonban nem jelenti az igények csökkenését. Szüntelenül növelik a vezető dolgozók felelős­ségét a rájuk bízott szakaszok munkájának eredményeiért. Tu­datosítják velük, hogy ez az idő­szak, amelyben vagyunk, egyre nagyobb igényeket támaszt a ve­zető káderekkel, azzal a képessé­gükkel szemben, hogyan tudják irányítani, vezetni, nevelni és szervezni a dolgozókat a párt gaz­dasági és szociális programja fel­adatainak teljesítésére. Ezt a nö­vekvő igényességet hangsúlyoz­tuk a járási pártbizottságon is a káderek komplex értékelésénél, amelyet ebben az évben végez­tünk. Több éves tapasztalatok bizo­nyítják, hogy a pártmunka haté­konysága nagymértékben függ a kommunisták, elsősorban a funkcionáriusok tudásának szín­vonalától. Ezért fokozott figyelmet fordítunk eszmei nevelésükre, a munkára és az életre való felké­szítésükre. Ezt a pártoktatásban, bentlakásos tanfolyamokon, sze­mináriumokon és aktívaértekezle­teken eredményesen folytatjuk. A múlt évben is a pártmunka idő­szerű feladatainak beható tanul­mányozása céljából több napos bentlakásos tanfolyamot szervez­tünk a járási pártbizottság tagjai, póttagjai, aktivistái és a járási ellenőrző bizottság tagjai számá­ra. Hasonlóképp oktatásokon vet­tek részt a pártszervezetek elnö­kei, alelnökei, a jegyzőkönyvveze­tők, a nemzeti bizottságok párt- szervezeteiben működő pártcso­portok vezetői a polgári bizottsá­gok elnökei és további funkcioná­riusok. Kihasználtunk minden le­hetőséget, és tisztségviselőinket, vezető dolgozóinkat, főleg azokat, akiknek arra a legnagyobb szük­ségük van, egy és több hetes, valamint hónapos tanfolyamokra küldjük a kerületi pártiskolába, va­lamint a CSKP KB Politikai Főis­kolájára. Ugyanakkor megkülön­böztetve besoroltuk őket a pártok­tatás megfelelő fokú csoportjaiba, és ügyelünk arra, hogy a kong­resszusi anyagokat behatóan ta­nulmányozzák, a gyakorlatban pe­dig következetesen érvényesítsék tudásukat. Tapasztalataink azt igazolják, hogy a bentlakásos ok­tatás költségesebb, mint a párt- szervezetekben folytatott pártok­tatás, de a ráfordítások sokszoro­san megtérülnek, mert hozzájárul­nak a pártmunka stílusának, mód­szereinek tökéletesítéséhez, szín­vonaluk és hatékonyságuk növe­léséhez. A pártmunka stílusának és módszereinek tökéletesítése a várható eredményeket mindig meghozza. így van ez járásunk­ban is a pártszervek és -szerveze­tek tevékenységében, a tervfela­datok sikeres teljesítésében. A pártmunka hatékonysága az utóbbi években tovább növeke­dett. Ez megmutatkozik abban, hogy a kommunisták átlagos je­lenléte a taggyűléseken elérte a 92,1 százalékot, és egyre több azon pártszervezetek száma, amelyek rendszeresen minden negyedévben nyilvános pártgyű­lést szerveznek, s amelyeken a pártonkívüliek részvételével megtárgyalja a belpolitika és nem­zetközi helyzet időszerű kérdéseit, másrészt ellenőrzi a helyi viszo­nyokra szétdolgozott kongresszu­si határozatok teljesítését. Tovább növekedett színvonala és haté­konysága a „Minden kommunistá­nak konkrét feladatot“ - munka- módszer alkalmazásának, ami lé­nyegesen hozzájárul a kommunis­ták aktivitásának fokozásához, a pártmunka feladatainak teljesí­téséhez. A pozitív eredmények mellett azonban mutatkoznak bi­zonyos fogyatékosságok is. Ép­pen ezért a kongresszusi határo­zatok és irányelvek szerint arra összpontosítjuk a pártszervek és -szervezetek figyelmét, hogy a te­vékenységükben még következe­tesebben érvényesítsék a bírálatot és önbírálatot, ami bevált módsze­re az emberek nevelésének, akti­vitásuk kibontakoztatásának és a fogyatékosságok kiküszöbölé­sének. Az év eleji pártgyűlések egyete­mesen és átfogóan értékelik a kongresszusi határozatok lebon­tása alapján készített terveket. Ennek keretében a pártmunka stí­lusát, módszereit is megítélik és további tökéletesítésükhöz konk­rét határozatokat hoznak, majd in­tézkedéseket tesznek. TANKINA ISTVÁN, a losonci járási pártbizottság titkára Menet közben Most értünk nagyjából az 1981-82. évi pártoktatás első feléhez. Ilyenkor már van mit értékelni, mind az előadók és propagandisták tevékenységének hatékonyságát, mind a résztvevők tudásgyarapodását és aktivitását illetően. Idén a szokásosnál nagyobb jelentősége van a menet közben végrehajtott ellenőrzésnek és a további feladatok felmérésének, esetleges módosításának is. De nem a köve­telmények csökkentése irányában, mint ahogy az eddigi ellenőrzések több helyen is megállapították. Nem állnak még rendelkezésünkre országos felmérések összesített adatai, de bizonyos jelzések szerint például számos alapszervezetben az előadók a központi irányelvek és utasítások ellenében el­eltértek a tantervi anyagtól, más helyeken csökkentették az óraszámot, vagy elég sok pártoktató itt-ott még mindig nem tudott szakítani a formalista módszerekkel. Nyilvánvaló, hogy nem az említett fogyatékosságok, a jel­lemzők a pártoktatásunkra. Általában ha különböző haté­konysággal is, alapvetően mégis a CSKP KB 15. ülésének szellemében s a CSKP KB Elnökségének idei pártoktatási évre szóló határozatait követve folyik a kommunisták esz­mei-politikai képzése, amelyek nagyon körülhatároltan meg­szabták a pártoktatás, de a más formájú ideológiai tevékeny­ség tartalmát és módszertani eljárásait is. Főleg az idei évtől kezdve váltak egyre időszerűbbekké, amikor törvényerőre emelték a 7. ötéves tervidőszak javaslatát, szigorúbb haté­konysági és minőségi követelményekkel új tervévet is kezd­tünk, nem utolsósorban a legtöbb munkahelyen közelebbről most ismerik meg és kezdik érvényesíteni a komplex intézke­déseket. Sok rangsorolhatatlan tényezője közül kiemelést kívánnak a legutóbbi központi bizottsági üléseken is nyomatékosan hangsúlyozott korszerűbb gazdálkodás és takarékosság követelményei. Ezekkel az utóbbi időben feltárt problémák­kal foglalkozni nemcsak a különböző szintű pártszervek vagy pártszervezetek feladata, hanem többek közt a pártoktatásé is. Tanulságos lenne egy országos felmérést végezni, hogy pártoktatóink, propagandistáink, agitátoraink, vagy éppen gazdasági vezetőink - akiknek szintén átruházhatatlan köte­lessége a gazdasági propaganda és agitáció is - milyen kiterjedtségben tájékozottak a gazdaságos termelés, az anyagokkal, a fűtőanyagokkal és az energiával való szükség- szerű takarékosság kérdéseiben, s azok vetületeiben is. Meg arról is, hogy a nyári kedvezőtlen időjárás miatt bekövetke­zett mezőgazdasági veszteségeinket megközelítő mértékben az extenzív termelési módszerek is okozták, az ipari terme­lésben pedig már korábban is gátló tényezőkként hatottak. Másik befolyásoló tényező importlehetőségeink beszűkü­lése. Ha hiányainkat behozatalból akarnánk is pótolni, drá­gán meg kellene értük fizetnünk. Csak egy-két kiragadott példával illusztrálva: az előző évekhez képest egy tonna takarmányliszt világpiaci ára 2900 koronáról 5900 koronára emelkedett. Ha például a korábban mindig kimagasló mező- gazdasági terméshozamokat elért dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás az idei takarmányhiányát behozatal­ból akarná pótolni, négy évi cukortermésüket, ha viszont gépjárművekkel, akkor 350 ezer személyautót, cipőből pedig 90 millió párt kellene exportálnia. Vagy más országos jelentő­ségű példa. Közismert, hogy tíz-negyven százalékkal anyag­igényesebbek a fémipari termékeink, mint a nyugat-német, a svéd és az amerikai gyártmányok, ugyanakkor nálunk összehasonlíthatatlanul nagyobb a fémhulladék aránya is. Egyes esetekben a felhasznált anyagok 21-26 százaléka - amikor vasércszükségletünk 93 százalékát importáljuk. Ha ebből csak egy százalékot takarítunk meg, illetve hasznosí­tunk, 7,5 milliárd korona népgazdasági hasznot eredményez. Hosszan folytathatnánk ilyen szembeállított adatokat, ame­lyek mind azt bizonyítják, hogy világszerte ugrásszerűen felszöktek a nyersanyagárak. Ezeknek az égető kérdéseknek a tanulmányozása, elemző megtárgyalása s a módosított tervekben való feldolgozása és köztudatba vitele nemcsak a pártszervezetek, hanem a párt­oktatási intézmények dolga is. Amihez jó alkalmakat nyújta­nak a szóban forgó menet közbeni ellenőrzések, de még nagyobb lehetőséget teremtenek az év eleji párttaggyülések. MIKUS SÁNDOR Szív és szaktudás HOGY MÉG ELÉGEDETTEBBEK LEGYENEK A MEGRENDELŐK Az, hogy valaki mennyire szereti és érti a szakmáját, többnyire a munkájából tűnik ki, és abból, hogyan vall mesterségéről. Ezek alapján a Galántai Ipari Vállalat diószegi (Sládkovičovo) asztalosműhelyének dolgo­zóiról nem volt nehéz megállapítanom, hogy valóban kiváló szakemberek. Nem akármi­lyen munkát végeznek. Már csak azért sem, mert többnyire (meg­rendelésre) különös bútorokat, berendezé­seket gyártanak, például házasságkötő ter­mekbe, tanácstermekbe, középületekbe. Ók készítették a Trenőianské Teplice-i Jalta- szálló felső földszintjének berendezéseit, s a trenčíni Merinában is jól ismerik bútorai­kat. Közkedveltek gyermekszoba-berende- zéseik. Nem ok nélkül, hiszen az utóbbi időben készült 250 gyermekszobabútorra csupán öt reklamáció érkezett, s az sem volt jelentős. Ezt Katona Máriától, a műhely dolgozójá­tól tudom meg. Akárcsak azt, hogy tavaly 3 millió 200 ezer korona értékben készítettek megrendelésre bútort családoknak. Ennyi volt az említett bútorok kiskereskedelmi ára.- A tipikus munkákat csak igazi szakem­berekkel lehet végezni - mondja Mészáros Imre, a műhely vezetője. - Olyanokkal, akik­nek szívük is van a munkához. Ez a véleménye Czére Józsefnek, a 30- tagú szocialista munkabrigád vezetőjének is. Egyébként a kollektíva 18 tagjának már van bronz jelvénye, s ezek rövidesen mind meg­kapják az ezüstjelvényt, további négy brigád­tag pedig a bronzot.- Úgy érzem, jó kollektíva vagyunk - je­lenti ki a brigádvezető. - Már a tagok hozzá­tartozói is megismerték egymást. A nyáron együtt voltunk például Orešanyban, a vállalat üdülőjében. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a fiataloknak sátrakban kellett aludniuk. Szeretjük a kollektív rendezvényeket. Ha valamit elhatároz a brigád, akkor az egész kollektívára lehet számítani, legyen az társa­dalmi munka, vagy mondjuk véradás. i- Úgy hallottam, az egész brigád jelentke­zett a minőség komplex irányításának válla­lati versenyébe is - jegyzem meg.- Igen - válaszoja Mészáros elvtárs. - Megbeszéltük, hogy mind aláírjuk a ver­seny feltételeit. Azt gondoltuk, ha mindany- nyian jól akarunk dolgozni, miért ne használ­juk ki azokat az előnyöket, amelyek a ver­seny résztvevőit megilletik. Miért ne kapjunk két százalékot a béralapra? A versenynek ez az új formája lényegében a szaratovi mód­szer korszerűsítése. Aki három hónapon át nem kap egyetlen rossz pontot sem, jogot szerez arra, hogy saját maga ellenőrizze a munkáját. Az említett 2 százalék az egész műhely béralapjára megy. De ezzel manipu­lálni lehet. Vagyis a rossz pontokért pénzt fogunk le. Eddig mindig a csoportvezető után mentem, ha valamilyen hibát vettem észre. Ha például egy fióknak hiányzott a feneke. Most már a csoport minden egyes tagjának érdeke, hogy ne forduljon elő semmilyen hiba. A mesternek ezután könnyebb lesz, de egyben kevesebb lesz a lehetősége az elné­zésre. És ez jó. A mester többet fog tárgyalni a brigádvezetővel. Természetesen nem mindenki lelkesedett az új versenyfeltételek hallatán. Kivált a kis­sé lazább felelősséghez szokottak sejtettek rosszat.- Először én is fontolgattam - vallja be őszintén a párton kívüli Macek István. - Arra gondoltam, hogyha egy rossz pontért 30 koronát lefognak, akkor tízért 300 megy le. De aztán mégis ráálltam. Az eddigi eredmény egyértelműen azt igazolja, hogy a verseny feltételeinek elfoga­dása helyes volt, hisz nem egész egy hónap alatt mindössze öt rossz pont gyűlt össze, s az is mind másé.- Akit egyszer figyelmeztettünk hibájára, az már vigyáz. Méghozzá nemcsak a maga munkáját figyeli, hanem másokét is, s ez a munkafegyelem és a munka minőségének javulását jelenti - összegezi a tanulságot Mészáros Imre. Azt is elmondja, hogy a mi­nőség javításával kapcsolatban állnak a mű- hQiw knmmunista dolaozóinak pártfeladatai is. Négy párttag dolgozik a műhelyben. - Álta­lában az egész kollektívának jó a munkához való hozzáállása - jelenti ki elégedetten a műhely vezetője. FÜLÖP IMRE ÚJ SZÚ 4 1982. I. 14.

Next

/
Thumbnails
Contents