Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-12 / 9. szám, kedd

Levelezőink írják Szép hagyomány Szép szokást honosított meg Légen (Lehnice) az efsz vezetősé­ge. Az év utolsó napjaiban meg­rendezik a nyugdíjas tagok kö­szöntését. Legutoljára a meghí­vottakat Andrássy Sándor mér­nök, a szövetkezet elnöke és Mol­nár Mihály, a pártbizottság elnöke köszöntötte, majd a több mint 150 nyugdíjast tájékoztatták a felada­tokról, a gondokról és az eredmé­nyekről. Ezután az óvodások, a ta­nulók, az ifjúsági szervezet és a CSEMADOK helyi szervezeté­nek a tagjai pergő műsorukkal kö­szöntötték az idős embereket. Kertész Lídia Tervek, feladatok Kétyi István, a Búcsi (Búé) Helyi Nemzeti Bizottság elnöke elmond­ta, hogy a tanács három fő fela­datra összpontosítja figyelmét: az új iskola befejezésére és 1982- ben történő átadására, a hnb épü­letének építésére és további par­kok, zöldövezetek létesítésére. Fontos feladatnak tartják a szép, kellemes és egészséges környe­zet kialakítását. Ezen a téren a la­kosság segítségével már a múlt­ban is szép eredményeket értek el. Ezt bizonyítja a község mostani arculata. További céljuk az egészségügyi ellátás javítása és a szolgáltatá­sok hálózatának bővítése. Fontos feladatnak tartják a propaganda és a politikai nevelés hatékonyab­bá tételét. A lakosság körében szélesebb körű felvilágosító mun­kát fognak kifejteni, s ezzel mege­lőzik a társadalomellenes bűncse­lekmények és szabálysértések számának növekedését. Markó Emil SZÁMVETÉS Jól végzett munkával dicseked­het a CSEMADOK királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) helyi szerve­zete. A múlt évben gazdag prog­ram megvalósításához fogtak hozzá és sikerült mindazt megva­lósítaniuk, amit tervbe vettek. Színjátszó csoportjuk részt vettek Komáromban (Komárno) a Jókai napokon és A kisasszonyok a ma­gasban című vígjáték színrevitelé- vel a harmadik helyen végzett. Ezt a sikert Kassai Béla rendező szaktudásának és odaadó munká­jának köszönhetik. író-olvasó ta­lálkozókat rendeztek, melyeken a középiskolások magyar szakos pedagógusaikkal együtt mindig megjelentek. A nyugdíjasok szá­mára Nádasdy János és Hajdók Géza szervezett néhány érdekes akciót. Emlékezetes esemény volt a honismereti kerékpár-túra. A kö­zel száz fiatal bejárta Dél-Szlová- kiát. Megtekintették az egyes vá­rosok és falvak nevezetes épüle­teit. Különböző témájú előadáso­kat hallgattak meg: Péter Imre Ki- rályhelmec történetéről, Bogoly János Bodrogköz növényvilágáról, Palágyi János és Péter Imre Bod­rogköz munkásmozgalmáról, Gyi- mesi György az irodalomról, Haj­dók Géza pedig II. Rákóczy Fe­rencről tartott előadást. Két régebbi tervük a múlt évben közelebb került a megvalósítás­hoz. A szervezet szorgalmazza a Csonkavár megmentését a tel­jes pusztulástól. A Tőketerebesi (Trebišov) Járási Nemzeti Bizott­ság és a Vnb tervbe vette a mun­kálatok megkezdését. A Műem­lékvédő Hivatal ásatásokat fog vé­geztetni a várban és közvetlen környékén. Anyagi fedezetet és szakembereket a jnb ad. A CSE­MADOK királyhelmeci szervezeté­nek vezetősége vállalta, hogy a fi­zikai munka egy részét társadalmi munkában a tagság elvégzi. Vajúdik a honismereti szoba létrehozása is, s most megvalósul ez a terv is, mert a vezetőség az illetékesektől ígéretet kapott, hogy Lórántffi Zsuzsanna egykori kas­télyában kapnak helyiséget. Eb­ben elhelyezik az összegyűjtött anyagot: Bodrogköz lakosságá­nak régi használati tárgyait, mun­kaeszközeit, néprajzi értékeit. A gyűjtemény később egy múze­um anyagául is szolgálhat. A napokban Kazincy Ferenc halálának 150. évfordulója alkal­mából emlékestet rendeztek. A költő munkásságát méltató elő­adás után a szervezet tagjai rész­leteket olvastak fel leveleiből, nap­lójából és olyan verseket szaval­tak, melyekben kortársai ünnepel­ték a költő-nyelvújítót. Demjén Ferenc Sikeresen szerepelt Veteránok találkozója Losoncon (Lučenec) már ha­gyomány, hogy a járási pártbizott­ság megszervezi a párt alapító tagjainak találkozóját. Az össze­gyűlt veteránok meghallgatták Mi­lan Grnáč vezető titkár beszámo­lóját arról, hogy a járásban milyen eredményeket értek el a párt XVI. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítése során, majd kellemes meglepetés várt az alapító tagok­ra. A járási pártbizottság kirándu­lást szervezett számukra. Megte­kintették a kerület történelmi neve­zetességű helyeit. Zvolenban fel­keresték a szovjet katonák köz­KÖSZÖNTÉS Tizenhat véradója van Hódos­nak (Vydrany). A Vöröskereszt fa­lusi szervezetének vezetősége megrendezte köszöntésüket. Az iskola pionírjai is megjelentek az ünnepélyen, s egy-egy verssel fe­jezték ki tiszteletüket az önkéntes véradók iránt. A szervezet vezetősége tervbe vette, hogy a közeljövőben újabb tagokat toboroz. Ráczné Széllé Beáta Szorgalmas lakosság A lakosság 1981-ben Nagyidán (Veľká Ida) 49 719 órát dolgozott társadaimi munkában, 59 tonna ócskavasat, 1200 kilogramm pa­pír- és 260 kilogramm textilhulla­dékot gyűjtött össze. Nem mező- gazdasági területről 8,16 tonna szénát takarított be, s ezt a szö­vetkezetnek adták. Soltész Bertalan ÚJÍTANAK A füleki (Fiľakovo) Kovosmalt vállalatnál nagy gondot fordítanak az újítómozgalom fejlesztésére. Ennek eredménye, hogy az eltelt hónapokban a dolgozók több mint 100 újítási javaslatot nyújtottak be - közülük 33-at elfogadtak, 24-et pedig már bevezettek a termelés­be -, melyek közül néhány jelen­tős devizamegtakarítást jelent az üzemnek. Kanizsa István ponti temetőjét, ahol elhelyezték a kegyelet virágait. Banská Bystri- cán megnézték a Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeumát. Ellátogattak Nemecká községbe is, ahol meg­tekintették azt az emlékszobát, amelyet az 1945 januárjában a német fasiszták által kivégzett hős partizánok és hozzátartozóik emlékére létesítettek. Csák István Az érsekújvári (Nové Zámky) ifjúsági klubban bemutatta műso­rát Mi lka Zimková. Az estet a mű­velődési központ dolgozói szer­vezték. A hallgatók az előadott monodrámákból ízelítőt kaptak a kelet-szlovákiai nyelvjárásokból. A művésznő nagy sikert aratott. Szereplését a közönség nagy tapssal jutalmazta. Kobolka György MUNKÁJUK SOKRÉTŰ Sokrétű tevékenységet folyta­tott a CSEMADOK 112 tagú andó- di (Andovce) szervezete az elmúlt évben a tizennégy tagú nagyon aktív vezetősége irányításával. Si- dó Mária tanítónő érdeme, hogy az egyes rendezvények sikert arattak. A vezetőség tagjai az ak­ciók megszervezése előtt rend­szeresen felkeresték a pedagó­gust, tanácsot, ötleteket kértek tő­le s kaptak is. Sidó Mária szabadi­dejének minden percét szívesen feláldozza, hogy a kulturális élet fejlődését községünkben előmoz­dítsa. A színjátszók csoportja bemu­tatta Lovicsek Béla Húsz év után című háromfelvonásos színművét. Az egész község lakosságát meg­mozgató esemény volt, amikor fa­lunk szülötte, Czuczor Gergely költő halálának 115. évfordulója MEGOLDOTTÁK A PROBLÉMÁT Szímű (Zemné) felső részét gyakran veszélyeztette a Vág ára- dasa. Nemegyszer tetemes káro­kat okozott a kertekben, sőt a csa­ládi házakban is. A lakosság ké­réssel fordult a helyi nemzeti bi­zottsághoz, hogy közös erővel lé­tesítsenek vízlevezető csatornát. Megértésre találtak. Viszonylag rövid idő alatt elkészült a terv s a múlt év utolsó napjaiban már tehergépkocsik hordták a kocka­köveket, melyekkel az árkot kirak­ják. Mihelyt az időjárás engedi, a lakosság társadalmi munkában hozzáfog a levezető létesíté­séhez. Búkor József alkalmából megkoszorúzták em­léktábláját, majd színvonalas ün­nepségre került sor a művelődési házban. A tanulók és a szervezet tagjai felváltva szavalták a költö verseit./ Megalakították a népi tánccso­portot. Kezdetben csak öt pár: Éli­ás Ildikó, Borka Nándor, Czuczor Beáta, Kiss István, Madarász Lí­via, Kocsis László, Kiss Henrietta, Szőke Károly, Czuczor Irén és Nagy István táncoltak. Az első bemutatkozás azonban felkeltette mások érdeklődését is. A szervezet tagjai szereplésük­kel mindig emelik más tömegszer­vezetek rendezvényeinek a szín­vonalát is. Bemutatták műsorukat a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség szervezetének ünnepi gyűlésén, szerepeltek a polgári ügyek testületének rendezvénye­in. A nyugdíjasok találkozóján mű­sorukat az 54 idős ember tapssal jutalmazta. Czuczor Jánosné HATVANÉVESEK ÜDVÖZLÉSE Bensőséges ünnepséget ren­dezett a Nagymagyari (Zlaté Klasy) Helyi Nemzeti Bizottság polgári ügyek testülete azoknak, akik 1981-ben ünnepelték 60. születésnapjukat. A hnb és a falusi pártszervezet elnökének üdvözlő szavai után az alapiskola tanulói, valamint a CSEMADOK helyi szervezetének és a polgári ügyek testületének tagjai köszöntötték a nyugdíjasokat. Műsoruk nagyon tetszett a meghívottaknak. Horváth Emília A központi fűtés és melegvíz-szolgáltatás kiadásainak elszámolása a lakásépítő szövetkezetben Sz. A.: Lakásépítő szövetkeze­tük gazdasági osztályának eljárá­sa helyes és összhangban van a Szövetkezetek Központi Taná­csa 1/1966 és részben 16/1976 számú irányelveivel, tehát a köz­ponti fűtés és a melegvíz-szolgál­tatás költségeit jogosan számítják ki az egyes lakások térmértékének a házban levő lakások térmértéké­hez való összehasonlítása, illetve aránya szerint, kivéve azokat a rit­ka eseteket, amikor a meleg, illet­ve melegvíz-szolgáltatást az egyes lakásokban felszerelt mű­szerek alapján ellenőrizni tudják. Ezekben az esetekben ugyanis a tényleges fogyasztás alapján kell a költséghozzájárulást megál­lapítani. Az említett rendelkezések sze­rint csak a vízfogyasztást és a szennyvíz elvezetését kell a személyek száma szerint elosz­tani és a költségeket kiszámítani. A központi fűtés és a melegvíz­szolgáltatás kiadásait a fűtési idény befejezése után 3 hónapon belül köteles a szövetkezet az em­lített előírások értelmében az egyes lakást, esetleg nem lakóhe­lyiséget használó tagjai között szétosztani. A szövetkezeti tagok­nak módjuk van a megadott határ­időben a szövetkezet irodájában meggyőződni az elszámolás he­lyességéről. A kiszámítás lénye­gében a tényleges kiadásokból in­dul ki, bizonyos eltéréssel a távfü- tésü, illetve a saját kazánú házak esetében. A legfontosabb tétel az energia ára (szén, koksz, gáz, vil­lany stb.), a fűtő fizetése stb. A központi fűtés, illetve melegvíz­szolgáltatás minden költségét a szolgáltatásokban részesülők kötelesek téríteni. A lakásépítő szövetkezetekben a lakáshasználati díjnak tényle­gesen fedeznie kell a karbantartá­si és beruházási alapba való befi­zetést. Ebből kell fedezni a kar­bantartásokat a kazánháztól a te­tőszerkezetig. Fedeznie kell a szolgáltatásokért járó költsége­ket, az esetleges beruházási hitel kamatait, a ház közös területeinek megvilágítását, takarítását, a ké­mények, emésztőgödrök tisztítá­sát, az alkalmazottak fizetését stb. Garázsépítéshez is kell építkezési engedély I. Gy.: Szomszédja építkezési engedély nélkül az ön családi há­za mögött udvarának határán épí­tett magának garázst. Mivel a ga­rázs és a háza hátsó fala közti távolság kicsi, házának hátsó fala átnedvesedett. A garázsépítéshez építkezési engedély szükséges és a garázs elhelyezéséhez az ön hozzájáru­lását is kellett volna kérnie a szom­szédjának. A hnb építkezési osz­tályán kérheti, rendeljék el, hogy a szomszéd szedje széjjel gará­zsát és ott építse fel hivatalos engedély alapján, ahol az elég széles telkén szomszédjának nem okoz kárt. Szakértői kivizsgálás megálla­píthatná, hogy a fal nedvességét nem lehetne-e megszüntet™ viz- levezetéssel és szigeteléssel. Egy éven belül attól az időpont­tól számítva, hogy tudomást szer­zett az ön házában keletkezett kárról és arról, hogy azt a szom­széd garázsa okozta, a járásbíró­ságon beadott keresetben kérheti keletkezett kárának megtérítését. Sírhely illeték és földek megművelése P. K.: A temetőket a helyi nem­zeti bizottságok, vagy az általuk megbízott községi vállalatok keze­lik. A sírhelyek - a kripták is - nem képezik a csaiádok tulajdonát, ezek után a bérletet meg kell újíta­ni. A bérlet idejét és az illetéket a temetőt kezelő hnb-n tudja meg­állapítani. A Szabad Földműves cikke arra utal, hogy a nem mezőgazdasági üzemek az általuk kezelt, de meg nem művelt földeket ideiglenesen vagy tartósan kötelesek átadni vagy az állami gazdaságnak, vagy az efsz-nek. Ha ezek nem tartanának a földekre igényt, akkor a kiskerté- szeknek vagy kisállat-tenyésztők- nek, esetleg a vadászszervezet­nek engedik át. Igény magasabb nyugdíjra B. A.: Édesapja mint öregségi nyugdíjas 1972-től 1981-ig tartós munkaviszonyban dolgozott. A munkát betegsége miatt kellett abbahagynia. Az említett időszak­ban havi 1100 koronára csökken­tett nyugdíj mellett dolgozott, mivel munkaköre kiemelt munkakörnek számított. Már munkájának abba­hagyása után szerzett tudomást arról, hogy a szövetkezetben fizi­kai munkát végző dolgozók szin­tén részesültek a 135/1975 számú rendelet 78/1978 számú módosí­tása szerinti kedvezményben, azaz, hogy teljes nyugdíjukat fo­lyósították a tartós munkaviszony­ban elért keresetük összegére va­ló tekintet nélkül. Kérdi, hogy édes­apja a nyugdíjkülönbözetre való igényét utólag tudja-e eredménye­sen érvényesíteni? Amikor az említett rendelet mó­dosítása érvénybe lépett 1978. augusztus 1-vel, az eddig tartós munkaviszonyban havi 1100 koro­na összegre csökkentett öregségi nyugdíjuk mellett dolgozók az új rendelkezés értelmében igényel­hették már a teljes összegű nyug­díjuk folyósítását a Társadalom- biztosítási Hivatalhoz beadott kér­vényben. A nyugdíjkülönbözet kifizetésére szóló igény az egyes havi össze­gek esedékességétől számított egy éven belül elévül és mivel ebben az esetben az utolsó összeg 1980 augusztusában volt esedékes, az egyéves elévülési határidő miatt ezt utólag eredmé­nyesen már igényelni nem lehet. Ha annak idején még 1978. augusztus 1. után igényelte édes­apja az emelést a Társadalom- biztosítási Hivatalnál, akkor a ké­relem elintézését kellene sür­getnie. Igény térítésre F. L.: A telkükön mintegy 2x2, bantartással is. Nézetünk szerint azaz 4 m2 terület válik tartósan a kártérítés és a tartós használat hasznavehetetlenné. önöknek fejében mintegy 500-1000 korona számolniuk kell az időnkénti kar- jöhetne számításba. Dr. F. J. ÚJ SZÚ 6 1982.1.12. Közös tulajdon megosztása H. L.: Felesége és testvérei még 1951. január 1 -e előtt, amikor érvénybe lépett a Polgári Törvény- könyv, a régebbi szokásjog szerint egymás között megosztották a társtulajdonukat képező ingatla­nokat s ezeket hosszabb ideig használták. Ezzel jogilag is kötele­ző módon felosztották a közös tulajdont és mindegyikük az általa használt terület kizárólagos tulaj­donosa lett. (1. a Dt. 911. számú törvényét, valamint az SZSZK Legfelsőbb Bíróságának váloga­tott törvényeit a 6/1972 szám alatt és további döntvényeket.) A volt társtulajdonosok a leg­több esetben nem gondoskodtak arról, hogy a megosztás a telek­könyvben, vagy a telkek nyilván­tartásában is fel legyen tüntetve. Ezt később vagy minden érdekelt fél közös írásbeli elismerő nyilat­kozata, valamint geometriai váz­rajz alapján lehet szerződéssel rendezni, vagy a járásbíróságon az összes eraekeit volt tarstulaj- donos részvételével keresetet kell beadni, hogy a bíróság megállapí­tó Ítéletében mondja ki, hogy a társtulajdonosok kizárólagos tu­lajdonába mely parcellák kerültek.

Next

/
Thumbnails
Contents