Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-30 / 25. szám, szombat

ÚJ szú 5 Ä kispolgári szemlélet gyökerei és táptalaja nálunk A ČSKD prágai kompresz- szorüzeme rendkívül jelen­tős feladatokat old meg. Turbokompresszorokat gyárt a KGST-tagországok etilénüzemei számára. A körsugaras radiális átöm- lésü kompresszoraik pedig a földgázvezetékek zavar­mentes üzemelését bizto­sítják A Képen: Ján Mára egy turbókompresszor kap­csolószekrényének műsza­ki rajzát készíti. (Ján Švábfelvétele-ČSTK) GAZDASÁGPOLITIKÁNK NÉLKÜLÖZHETETLEN ELEME Gazdasági propaganda és agitáció a losonci (Lučenec) járásban A kispolgári szemlélettől szóban min­denki elhatárolja magát. Társadalmunk­ban nincs a kispolgári szokásoknak nyil­vánvaló védelmezője. Ha tehát nem név­re szólóan támadjuk a kispolgári szelle­met, akkor senkit sem sértünk meg A kispolgári szemlélet elleni fellépésnek ez a módja teljesen hatástalan, s igényte­lenséggel, valamint kockázatmentessé­gével valójában minden igazi kispolgár­nak megfelel. Nagyon naiv az az elkép­zelés, hogy a kispolgári szemlélet elleni harc lehetséges valamiféle népművelés­sel. Teljesen hatástalan valakinek azt mondani, hogy ne legyen kispolgár. A kispolgári szokásokból való „kigyó­gyítás“ csak úgy lehetséges, ha megis­merjük lényegét, kialakulásának okait, létezésének objektív feltételeit, s ha meg­találjuk a társadalmi rossz elleni harc sajátos eszközét. Az e téren folytatott küzdelem egyoldalú és felületes akciói objektív módon károsak is lehetnek épp­úgy, mint a szavak radikalizmusa és a tettek hiányossága. Épp a múltban az ilyen radikális beavatkozások következ­ményeképpen napjaink „kispolgári víru­sa“ sokkal ellenállóbb, gátlástalanabb, jobban leplezett és sokkal veszélyesebb, mint korábban. Napjaink kispolgári szem­lélete már nem viseli magán a nyilvánva­ló külső jegyeket. A kispolgár már ta­pasztalt, képes jobban leplezni magát, képes jobban elvegyülni a fiatalok között és képes közvetlenül a szocializmus tala­ján is gyökeret ereszteni. Annak ellenére, hogy a kispolgári szemlélet nagyon bo­nyolult és belső ellentmondásokkal teli társadalmi jelenség, jellemzése szem­pontjából meghatározó az emberi kap­csolatokat úgy elemezni, hogy meghatá­rozhassuk: mi a kispolgári aktivitást mint egészet motiváló döntő tényező. A KISPOLGÁRI SZEMLÉLET VESZÉLYE A kispolgár a marxizmus-leninizmus el­vein alapuló szocializmus helyett a piac- és ezzel együtt a fogyasztói szocializ­mus burzsoá modelljének érvényesítésé­re törekszik, ami átmenetet képezne a kapitalizmus visszaállításához. A kis­polgár ezért a nacionalista és a revizio­nista áramlatok támogatása felé orientá­lódik. A szocializmus kispolgári értelme­zésének nem mindig kell nyílt revizionista jellegűnek lennie. Ezt igazolja a nálunk ismert „piacszocializmus“. Az emberek a szocializmus gondolatát gyakran saját gondolkodásuk, értelmi szintjük szerint módosítják. Az effajta gondolkodásmód­ra hatnak a kispolgári nézetek maradvá­nyai és a burzsoá ideológia. A szocializ­musról alkotott ilyen elképzelés nem min­dig politikai jellegű. Az emberekhez, az élethez és a társadalomhoz való hozzá­állásban nyilvánul meg, valamint abban, hogy az egyéni érdekeket a társadalmi érdekek fölé helyezik A kispolgári szem­lélet a közvetlen személyes érdekek szemlélete. A kispolgár kis ember abban az értelemben is, hogy mindent csak kis mércével tud mérni. A kispolgár nemcsak nem képes megérteni és elismerni a tár­sadalmi érdekek elsőbbségét az egyéni érdekekkel szemben, de nem látja még saját lényeges távlati érdekeit sem. Ha megértené, akkor ez bevonná őt a társa­dalmi aktivitás további összefüggéseibe is A kispolgár azért nem látja és nem képes tudatosítani, hogy ő is végered­ményben a történelem formálója. Az, hogy nem akarja a történelmet alakítani, hogy nem vállal érte felelősséget, csupán azt jelenti, hogy nem képes céltudatosan részt venni a történelem formálásában. A kispolgári szemlélet hovatovább, an­nál veszélyesebb, mivel a szocialista tár­sadalom építésének minden további sza­kasza objektív módon nagyobb fokú ön­tudatosságot, a társadalmi haladás pedig állandóan jobban szervezett egyént igé­nyel. Elmondhatjuk, hogy a történelmi folyamat szubjektumával szemben tá­masztott igények állandóan növekednek. Az egyén épp azért tökéletesedik, mert tökéletesednie kell A társadalmi fejlődés eddig nem tapasztalt ütemben gyorsul, s ennek következtében nagyobb igénye­ket támaszt a szubjektív tényezővel szemben. A kispolgári szemlélet épp ezért jelent nagy veszélyt a fejlődő szo­cialista társadalom számára, mert annak lényege ellen irányul. A szocializmus a dolgozó néptömegek aktivitásának és öntudatosságának fokozását, az alkotó munkába és a társadalmi folyamatok irá­nyításába való bekapcsolását célozza. SEKÉLYES ESZMÉNYKÉPEK A kispolgári eszménykép egyik jellem­vonása az, hogy igyekszik kitérni azok elől az igényes követelmények elől, ame­lyeket a jelenkor minden emberrel szem­ben támaszt. Nem akarja látni ezeket a követelményeket, vitatkozik róluk, és elhatárolja magát tőlük. A kispolgári esz­ményképek veszélyessége abba rejlik, hogy az egyén igénytelenségének elvét hirdeti. A kispolgár alapvető életbölcses­sége mély ellentétben áll a szocializmus­sal (ne avatkozz abba, ami nem érint, aki nem lopja meg az államot, családját lopja meg, valahogy majd csak lesz stb ). Ismertek az olyan esetek, amikor né- hányan a közös vagyonból valamiféle magánszocializmust építenek ki, ahová senkit sem engednek be. A társadalomtól csak kapni szeretnének, adni pedig keve­set. Másképp viselkednek a munkahe­lyen, másképp a fölöttesekkel, másképp a beosztottakkal szemben. Másképp gondolkodnak és másképp cselekednek. Ezek az emberek mindig képesek a kör­nyezethez alkalmazkodni azért, hogy lé­tezhessenek, hogy megőrizzék életmód­jukat és gondolkodásmódjukat. Gyakran egyik napról a másikra képesek megvál­toztatni politikai álláspontjukat, ha ez va­lamilyen hasznot hoz számukra. Képe­sek mindenkit követni, aki kényelmes és lehetőleg igénytelen életstílust tud nekik biztosítani, s aki nem bántja úgynevezett vívmányaikat. Csak jogokat ismernek, de kötelességeket és felelősséget nem. Ha ilyen emberekből több van a mun­kahelyeken és kollektívákban, akkor ezek képesek megteremteni a kispolgári er­kölcs légkörét, ahol az elvhű, a társadalo­mért becsületesen dolgozó embereket nevetségesnek nevezik. Ilyen szellemben nevelik gyermekeiket is. Kétszínűségre szoktatják őket, és ezáltal jellemük elferdül. A kispolgárnak a világgal kapcsolatos fogyasztói hozzáállására az emberek és a társadalom iránti közömbösség, a ké­nyelmes, elvtelen liberalizmus és az önző individualizmus a jellemző. A fogyasztói erkölcs és életmód nálunk 1968-ban ter­jedt el. A kispolgárság itt nemcsak a volt kispolgári rétegekre támaszkodott, ha­nem hatalmába kerítette a fiatal generá­ció jelentős részét, amely nem ismerte a kapitalizmust. A szocializmushoz és a társadalomhoz való fogyasztói hozzá­állás ná+unk a „nyugati kispolgár“ életstí­lusának, szokásainak, ízlésének'és ideo­lógiájának dicsőítésében nyilvánul meg. Számos kulturális és más intézményünk, a hazai és a külföldi filmek, a megjelent könyvek gyakorlatilag példát állítanak kispolgárunk elé. A szocializmus nem érheti utol és nem is akarja utolérni a kapitalizmust abban az értelemben, hogy utolérje életstílusát. Ilyen elképzelé­sek csak a kispolgár fejében szület­hetnek. Az esetek többségében nem is ver­sengünk a kapitalizmussal, hiszen egé­szen más úton haladunk. Történelmi fö­lényben vagyunk vele szemben, és szo­ciális gazdasági vonalon egyszer majd a mai fejlett kapitalista országoknak kell utolérniük bennünket. Ahhoz, hogy meg­előzhessük a kapitalizmust, szükséges, hogy saját koncepciónk legyen a szocia­lista életmód fejlődéséről, a társadalmi érdekeket szolgáló kulturális értékekről. A kispolgár a szocialista kollektiviz­mussal, az individualizmust állítja szem­be az egyénnek a társadalommal szem­beni absztrakt szabadságát. Az egyéni érdekeket és érzelmeket a társadalmi érdekek fölé helyezi, a proletár internaci­onalizmussal a reakciós nacionalizmust állítja szembe. A kispolgári életstílus és gondolkodás- mód veszélyes volta főleg abban rejlik, hogy fékezi a politikai és munkakezde­ményezést, megsérti a munkafegyelmet és a szocialista együttélést, s figyelmen kívül hagyja a hasznos társadalmi mun­kát, előtérbe helyezi az anyagi és más javak megszerzésének társadalomelle­nes módját. Az ilyen kispolgári életstílus olyan visszahúzó erőt képvisel, amely gátolja a társadalom sokoldalú fejlődését és a forradalmi változásokat. Ezért joggal hangsúlyozta a CSKP XVI. kongresszu­sa: ideológiai tevékenységünk alapvető feladata marad, hogy az embereket osz­tályéber és a burzsoá ideológiával szem­beni megbékíthetetlenségre -neveljük, hogy elvi harcot vívjunk a jobboldali op­portunizmus, a revizionizmus minden változata, a kispolgári szemlélet különbö­ző megnyilvánulásai és az emberek tu­datában levő kispolgári csökevények ellen BOHUMIL NÉMEC Járási pártbizottságunk a gazdasági propagandát és agitációt a tömegpolitikai munka fontos részének tartja és tartós figyelmet fordít minőségének és haté­konyságának fokozására. Ennek tudatá­ban járási pártbizottságunk elnöksége megtárgyalta és jóváhagyta a gazdasági propaganda és agitáció 1982. évre szóló tervét. A terv azokat a politikai, ideológiai és gazdasági feladatokat tartalmazza, amelyek a CSKP XVI. kongresszusa ha­tározataiból járásunkra hárulnak 1982- ben. Az elnökség által jóváhagyott tervet megküldtük minden pártszervezetnek, hogy saját viszonyaikra alkalmazva ma­guk is kidolgozhassák a gazdasági pro­paganda és agitáció tervét 1982-re. E célból egynapos módszertani szeminá­riumon felkészítettük az üzemi és alap­szervezeti pártbizottságok alelnökeit, tagjait, továbbá az agitációs központok, művelődési otthonok és üzemi klubok vezetőit, valamint a tömegszervezetek tisztségviselőit, hangsúlyoztuk azokat a feladatokat, amelyekre összpontosított figyelmet kell fordítaniuk. A gazdasági propagandát és agitációt, azok formáit úgy irányítjuk, hogy lénye­gesen befolyásolják az emberek gondol­kodását, öntudatos magatartását, mun­kaaktivitását, mivel az eredmények, a terv sikeres teljesítése a dolgozóktól függ, akik feladataikat kezdeményezően és felelősségteljesen teljesítik. Ezt bizo­nyítják a múlt évben elért eredmények is. Járásunkban a nehézségek ellenére a központilag irányított ipari üzemek - három kivételével - tervfeladataikat teljesítették 1980-hoz viszonyítva a brut­tó ipari termelés 4,7 százalékkal, az el­adás három százalékkal, a kivitel 6,4 szá­zalékkal a teljesítmény pedig 9,8 száza­lékkal növekedett. Teljesítették feladatai­kat a mezőgazdasági üzemek is, továbbá a járási nemzeti bizottság által irányított vállalatok, kivéve a Járási Építőipari Vál­lalatot. A kitűzött tervfeladatok teljesítése, egyes mutatók túlteljesítése annak tulaj­donítható, hogy a dolgozók ismerték a feladatokat,. magukévá tették azokat, s öntudatos munkaaktivitással teljesítet­ték. Bevált járásunkban, hogy a tervfela­datokat a párt gazdasági aktívaértekezle­tein kívül a munkakollektívákban, a ter­melési értekezleteken és a nyilvános pártgyűléseken rendszeresen megtár­gyalják, teljesítésüket értékelik.-A múlt évben a termelőüzemekben és vállala­tokban közel 700 nyilvános pártgyűlést, párt- és gazdasági aktívaértekezletet, termelési értekezleteket tartottak, ame­lyeken javaslatok, észrevételek, sőt köte­lezettségvállalások is születtek, hatékony intézkedéseket tettek a tervteljesítés ér­dekében. A gazdasági propagandának és agitációnak ezeket a bevált formáit ebben az évben is alkalmazzuk mind járási, mind alapszervezeti szinten. Az új év megkezdése alkalmából az* üzemek­ben és vállalatoknál gyűléseket tartot­tunk, amelyeken értékeltük a tavalyi fela­datok teljesítését és tájékoztattuk a dol­gozókat az időszerű feladatokról. A gazdasági propaganda és agitáció eredményes formájának tartjuk az egyéni és a szemléltető agitációt. Előadássoro­zatokat, szemináriumokat, műszaki-gaz­dasági konferenciákat szervezünk, és ki­használjuk a rendelkezésünkre álló tö­megtájékoztató eszközöket, így például a járási újságot, a vezetékes rádiót, a hangosanbeszélőket, a szemléltetőtáb­lákat, valamint a legjobb dolgozók galéri­áját. A gazdasági propaganda és agitáció említett és más tormáit a párt és a dolgo­zók közötti kapcsolat, valamint az igé­nyes tervfeladatok egyenletes teljestése jelentős eszközeinek tekintjük. Ennek tu­datában irányítjuk a 85 agitációs központ, 137 agitációs kollektíva munkáját, ame­lyek agitációs napokat rendeznek, külön­böző találkozókat és értekezleteket szer­veznek, az agitátorok pedig egyéni be­szélgetéseket folytatnak a munkakollektí­vákban, munka- és lakhelyeken. Az egyéni agitációk, amelyben részt vesznek a társadalmi szervezetek tiszt­ségviselői, a nemzeti bizottságok képvi­selői, valamint a polgári bizottságok tag­jai, járásunkban eredményesnek bizo­nyultak. Például tavaly a két alkalommal megszervezett „Munka-becsület“ szom­batján járásunk dolgozói közel 31 millió korona értékű munkát végeztek, amivel elősegítették a tervfeladatok és a válasz­tási programba besorolt akciók sikeres teljesítését, öntudatos munkájukkal túl­teljesítették a szocialista kötelezettség­vállalásokat, amelynek értéke közel 112 millió korona volt. A gazdasági propaganda és agitáció keretében kellő figyelmet szentelünk a műszaki fejlesztésre, a feltaláló- és újítómozgalomra, a korszerűsített mun­kamódszerek és a legjobb dolgozók ta­pasztalatainak népszerűsítésére. Ebből aktívan kiveszik részüket a pártszerveze­tek, a szakszervezet, és az ifjúsági szer­vezet tisztségviselői, a gazdasági veze­tők, valamint a szocialista munkabrigá­dok, a rációnálizációs brigádok, az újítók és a feltalálók. A múlt évben a feltalálók és újítók által beterjesztett javaslatok megvalósítása elősegítette a tervfelada­tok teljesítését, a termelés olcsóbbá téte­lét, a termékek minőségjavítását és közel hétmillió korona megtakarítását. Ezen a területen a legjobb eredményeket az Ipojymenti Téglagyárakban, a füleki (Fi­ľakovo) Kovosmaltban, a kalinovói Mag­nezitüzemben és a losonci (Lučenec) Pol'anában érték el. Továbbra is megkü­lönböztetett figyelmet fordítunk a terv minőségi mutatóinak teljesítésére, a már bevált mozgalmak, mint például: „Hiba nélkül dolgozom“, „Kezeskedem a minő­ségért“, „Nem termelek selejtet“ stb. terjesztésére. Az élenjáró és legjobb dol­gozók munkamódszereit, eredményeit széleskörűen népszerűsítjük aktívaérte­kezleteken, termelési értekezleteken, já­rási és üzemi újságokban, szemléletető- táblákon, amelyek segítségével nyilváno­san bíráljuk a hibákat és mulasztásokat is. Járási pártbizottságunk a múlt év ta­nulságait leszűrve intézkedéseket tett, amelyek 1982-ben, elsősorban termelő­üzemeinkben, vállalatainknál biztosítják a gazdasági propaganda és agitáció ha­tékonyságának további fokozását. Ezek az intézkedések meghagyják, hogy a já­rási pártbizottság osztályai, az üzemi pártbizottságok és a pártalapszervezetek állandó figyelmet fordítsanak a gazdasá­gi propaganda és agitáció irányítására, arra, hogy azáltal is elősegítsék a kong­resszusi határozatokból eredő feladatok következetes és maradéktalan teljesítését a járásban. TANKINA ISTVÁN a losonci járási pártbizottság titkára 1982. I. 30.

Next

/
Thumbnails
Contents