Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-27 / 22. szám, szerda
■‘ikviizmmr* Az érdekazonosság szellemében KOMMENTÁLJUK A munkásságnak, valamint más dolgozóknak, haladó, baloldali, nemzetközi szervezete a Szakszervezeti Világszövetség, (Féderation Syndicate Mondiale), melynek tagja hazánk Forradalmi Szakszervezeti Mozgalma. Nem vitás hát, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom - osztályszervezet. A iparági szervezkedés elve alapján működő tömeg - szervezet mindenekelőtt a munkások, de az alkalmazottak, tehát a dolgozók minden rétegét országos szinten átfogó érdekvédelmi szervezete, hazánk legtöbb tagot számláló tömegszervezete. Pártunk, a CSKP, a dolgozó nép akaratából a társadalom s az állam vezető és irányító ereje, a munkásosztály politikai szervezete, élcsapata. Nagyon természetes tehát, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási konferenciáján elfogadott határozat második mondata így hangzik: „Teljes mértékben elfogadjuk, magunkénak tekintjük a CSKP XVI. kongreszszusán hozott határozatokat, mindent megteszünk a kitűzött feladatok teljesítéséért.“ Természetes, mert ez a mondat az érdekazonu- lás kifejezése. Persze, a szakszervezet nem csupán végrehajtó, megvalósító szerepre ‘ rendelt szervezete a munkásosztálynak. Ma már történelmi példák tanúsítják: súlyos torzulásokhoz vezetett minden esetben, ha a szakszervezet szerepe csupán erre korlátozódott. CÉLTUDATOSAN ÉS EREDMÉNYESEN Élenjáró munkás után érdeklődtem a Nyitrai (Nitra) Szövőgépgyárban. Sok nevet említettek, közülük Matuška Pavel géplakatost ajánlották.- Hol keressem? Az előkészítő üzemcsarnok gépsorai között, a szakmunkástanulók népes csoportjának éppen a szerelés és a fémdarabok megmunkálásának fortélyait magyarázta:- A kifogástalan minőségű, korszerű gépek gyártása az emberektől függ. De takarékosan kell bánni a nyersanyaggal és az energiával is. Nehéz, de érdekes munka ez. A lakatosszakmán kívül azonban a hegesztést, a lemezhajlító mesterséget is el kell sajátítanotok, mert a mi részlegünkön csak több szakma birtokában lehet boldogulni eredményesen. A tanulók ezután a kijelölt munkadarabokon kezdték próbálgatni az elméletben vázolt gyakorlati mesterfogásokat. Először óvatosan, de aztán mind hozzáértőbbén forgatták kezükben a szerszámokat.- Elsőévesek! - adta tudtomra. - Ha nem csökken az érdeklődésük, jó szakemberré válhatnak. Tíz órakor pontosan megszólalt a gyár szirénája. A gépek elhallgattak, s a munkások az üzem étkezdéjébe siettek, hogy elfogyasszák elemózsiájukat. Mi azonban a géplakatossal a csarnokban maradtunk. A szünetben arról beszélt, hogy nem szolgált rá az élenjáró jelzőre, noha hibátlanul ellátja munkaköri kötelességét, elvszerűen igyekszik teljesíteni pártmozgalmi feladatát.- Hetenként egy napon pártmegbízatásként foglalkozom a gyár jövendő szakmunkásaival, s ha a vállalat érdeke úgy kívánja a társadalmi munkából is kiveszem a részem. De sem az egyik, sem a másik elfoglaltság nem mehet egyéni teljesítményem rovására, mert elvégre a fizetést a napi feladatok teljesítésének arányában kapjuk.- Mindenkinek ez a véleménye a gyárban? \- Szaktársaim jelentős része nagy lelkesedéssel, céltudatosan és eredményesen dolgozik, de akadnak olyanok is, akik csak a kényszert érzik a munkában, nem hajlandók többet tenni a közösségért. Ezek az emberek rendszerint a boríték vastagságához idomítják igyekezetüket. Elfelejtik azonban, hogy a vállalat anyagi támogatásával felépített 321 üzemi- és 340 szövetkezeti lakás, a befejezés előtt álló 120 férőhelyes óvoda közvetve szintén gyarapítja jövedelmüket. Közben lejárt a félórás szünet ideje, de megfigyeltük - a szakmunkástanulókat kivéve - nem mindenki kezdett dolgozni a munkapadoknál.- Na látja - szólott ismét a géplakatos - a szervezésen is akad bőven javítani aló. Szerintem a meleg ételek előnyösebb kiosztásával naponta legalább 100 munkaóra kiesését lehetne megakadályozni. Matuška Pavel a műszak leteltével a pártalapszervezet taggyűlésén is nyíltan beszélt a vállalat problémáiról.- Bár jók az eredményeink - sorolta érveit az idén okosabban kell megszervezni a munkát. Részlegünkön is fegyelmezettebben, pontosabban kell dolgozni, s főleg nekünk, kommunistáknak. Ha pedig a termelés irányítói folyamatosan gondoskodnak arról, hogy a munkapadok mellett dolgozókat ellássák mindennel, ami a munkájukhoz szükséges, akkor az igényesebb gazdálkodási viszonyok közepette is javítja gyártmányaink minőségét.- Ki ez az ember? - kérdeztem végezetül a kijárat felé ballagva Krho Jaroslavtól, a pártalapszervezet elnökétől.- A szüntelen jobbat, tökéletesebbet akaró géplakatos a vállalat egyik legjobb dolgozója, rá mindig biztosan számíthatunk. SZOMBATH AMBRUS A hagyományos érdekvédelmi feladatok és a jó termelőmunkára ösztönzés mellett jelentős mértékben kiszélesedett a szakszervezetek hatásköre a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő törvények, jogszabályok megalkotásában, azok végrehajtásának ellenőrzésében. A szakszervezet támogatja, védi a munkáshatalmat, segíti a dolgozók szocialista nevelését, a fejlett szocialista társadalom építését. A dunaszerdahelyi konferencián a munkásosztály élcsapata a párt valamint a munkások s más dolgozók tömegszervezete - a szakszervezet érdekazonu- lásának jegyében vitatták meg a teendőket. Amikor Gedo Ferenc elvtárs, a Dunatókési (Dunajský Klatov) Állami Gazdaság dolgozóinak küldötteként a komplex intézkedések érvényesítéséről. Patócs Károly elvtárs, a járási szolgáltató vállalat küldötte, a fiatalok bizalmi tevékenységéről, Vass Teréz elvtársnő, a Tesla nemzeti vállalat üzemének küldötte a nők túlóráztatásának megszüntetéséről beszélt, meg sorra a többiek, nem véletlenül hangsúlyozták: „A kommunistákra, kezdeményezésükre, példájukra számítva Nagyon természetes ez A konferencia határozatában pedig így nyert megfogalmazást az érdekazonosulást kifejező gondolat: „Kialakult az egységes nézet, hogy a folyamatos fejlődés érdekében fokoznunk kell a politikai és szervező munka, a tömegpolitikai munka hatékonyságát.“ Nem vitás, hogy a kommunista szakszervezeti tisztségviselőkre vár ez a feladat. A CSKP Alapszabályzatának XI. fejezete a 78. pontban a társadalmi szervezetek pártcsoportjainak tevékenységét vázolja, a kommunistákra vonatkoztatva egyébként is előírja: „Rendeltetésük védelmezni és megvalósítani a párt politikáját, sokoldalúan elmélyíteni befolyását a pártonkívüliek körében. Megtisztelő feladat ez minden kommunista számára. HAJDÚ ANDRÁS Gazdasági követelmény Mindnyájan utazunk, ki naponta munkába, ki pedig időnként látogatóba, üdülni, kirándulni. Legtöbben az autóbuszt részesítjük előnyben. Gyorsabb és kellemesebb a vonatnál, könnyebben célba lehet vele érni. Néhány évvel ezelőtt a járások versenyeztek egymással, hogy kinek van több távolsági járata a fővárosba, a külföldi és belföldi üdülőhelyekre. Mit sem törődtek azzal, hogy oda is autóbusz jár már, ahová vonattal is el lehet jutni. Az autóbuszjáratok bővítése rohamosan növelte az üzemanyag-fogyasztást. Az utóbbi időben az illetékes szervek többször hangsúlyozták a túlzott üzemanyag-fogyasztás tarthatatlanságát. Az energiaforrások csökkenése arra késztette a nemzeti bizottságokat, hogy 1980-ban 40 nemzetközi és közel 1300 város- közi járatot szüntessenek meg, ami évi 1055 tonna nafta megtakarítását tette lehetővé. A múlt évben további takarékossági intézkedéseket tettek, ami 1164 tonna üzemanyag megtakarítását jelentette. Ehhez még hozzá kell számítani azt a több tízezer liter üzemanyagot, amelyet a gépjárművezetők a szocialista munkaverseny keretében takarítottak meg. Mindez azonban kevésnek bizonyult. Az üzemanyaggal való takarékosság létszükséglet a népgazdaság minden ágazatában, így a közúti szállításban is. Az a tény, hogy 1980-hoz viszonyítva az idén 11,8 százalékkal kell csökkenteni az üzemanyag fogyasztását - a közúti szállítás terén ez 194 000 tonnát jelent - arra készteti az autófuvarozási vállalatokat, hogy újabb takarékossági intézkedéseket léptessenek életbe. Ezt elsősorban a gépkocsik jobb karbantartásával, a szállítás tökéletesebb megszervezésével akarják elérni. Sajnos, az autóbuszjáratok újabb csökkentésével is számolni kell, ami újabb 1500 tonna nafta megtakarítását teszi majd lehetővé. Az intézkedések egybehangolása érdekében a kerületi nemzeti bizottságok koordináló bizottságokat hoztak létre, ami elősegíti a hatékonyabb döntések meghozatalát. * Kétségtelen, hogy a népgazdasági szempontból fontos korlátozó intézkedések nem egy panaszra adnak majd okot, főleg az autóbuszok túlzsúfoltsága miatt. Éppen ezért, a nemzeti bizottságokra hárul az a feladat, hogy minden panaszt felülvizsgáljanak, megválaszoljanak. A lakosoknak nyilvános gyűléseken meg kell magyarázni, hogy átmenetileg az utazási szolgáltatások színvonala némileg csökken. Mindent meg kell tenni azért, hogy mindenki elérje úticélját, noha nehezebb körülmények között is, mint azelőtt. Az üzemanyag gazdaságos felhasználása teszi lehetővé, hogy meleg legyen lakásainkban, hogy legyen elég villanyáram a háztartásokban, az üzemekben. A nemzeti bizottságok, főleg járási és kerületi szinten sokat tehetnek és kell is tenniük azért, hogy az általuk irányított üzemekben, vállalatoknál, így a Csehszlovák Autófuvarozási Vállalat üzemeiben is az üzemanyag-takarékosság az összes tevékenységre kiterjedjen, s ne csupán a személyszállítást érintse. A nagyvárosokban, ahol szintén korlátozó intézkedéseket hoztak, minél előbb tovább kell bővíteni a trolibusz és villamos hálózatot, mert csakis ez segíthet az autóbuszok túlzsúfoltságának csökkentésében, a nagyobb üzemanyag-megtakarítás elérésében. NÉMETH JÁNOS A PÁRTALAPSZERVEZET ELNÖKE ÉS AZ IGAZGATÓ A PÁRTALAPSZERVEZET ELNÖKE egy ember közülünk és sokszor mégis szó szerint hegyezzük a fülünket, mit szól, hogyan foglal állást egy felvetett kérdéssel kapcsolatban, s kinek ad igazat. Személyéhez nemcsak a saját, hanem a pártszervezet tekintélye is kapcsolódik. Ezért gyakran összehasonlítjuk a képzeletünkben élő pártelnökkel, milyennek kellene lennie az ideális pártelnöknek és milyen a valóságban. Ez az összehasonlítás nem mindig kedvező. Ebben az esetben is figyelembe kell venni azt az élet által alátámasztott igazságot, hogy nincs tökéletes ember, mindenkinek vannak hibái és gyönge pontjai. Ez azt jelenti, hogy nincs tökéletes pártelnök sem. Becsületesség, munkaszeretet, önfeláldozás, az igazság és a haladás iránti érzék, hazafiasság és internacionalizmus nem velünk született tulajdonságok. Ezeket a jó példa, a nevelés alakítja ki bennünk. „Ami elérhetetlen - mondotta a szocialista ember nevelésével kapcsolatban Vasil Bil’ak elvtárs a CSKP KB 15. ülésén -, nem lehet példakép. Nem az a célunk, hogy aszkétákat és szenteket neveljünk, mi sokoldalúan fejlett, dolgozni tudó embereket akarunk nevelni, akik teli vannak életörömmel. Nem a természetfölötti erővel rendelkező hős a példakép, hanem a dolgos, a szocializmus ügye iránt elkötelezett, meggyőzödéses hazafi és internacionalista. Ezek az emberek a szocializmus úttörői, a forradalmi eszmék mai fáklyavivői.“ A kritériumok szempontjából a vállalatoknál, az építkezéseken, a mezőgazdasági üzemekben, a kutatóintézetekben, az iskolákban és más intézményekben a pártszervezetek sok olyan tisztségviselőjével találkozunk, aki megfelel annak az elképzelésnek, amelyet a pártalapszervezet tekintélyes vezetőjéről kialakítottunk magunknak. Ezek nagyrészt olyan emberek, akik tagjai voltak az üzemi pártbizottságnak, hosszú évekig dolgoztak pártcsoportvezetó- ként, mielőtt pártelnökké választották őket. A pártszervezetek - bár közvetett módon - e felelősségteljes tisztség betöltésére is előkészítette őket. A pártalapszervezet őket megelőző elnökeinek erényeiből és hibáiból megtanulták, hogyan előzzék meg a hasonló hibák elkövetését. Ilyen fejlődésen ment keresztül például Tibor Šverg, a Kassai (Košice) Nehézgépgyár pártalapszervezetének elnöke. Ma ót hozzák fel példaként arra, hogyan kell helyesen értelmezni egy üzemben a párt vezető szerepét. Egyáltalán nem titkolja, hogy a pártelnöki tisztségbe való beiktatás után legjobban Teodor Ko- čiktól, a gyár igazgatójától félt. Elképzelni sem tudta, hogy az ő véleménye - aki munkás és autófényező - befolyásolhatná az üzem igazgatójának véleményét. Ebben az esetben az első, félénkséget leküzdő, közeledő lépést, az üzem igazgatója tette meg. Nem volt olyan nap, hogy fel ne kereste volna Šverg elvtársat. Bizalmasan megismertette az üzem problémáival és kikérte a véleményét. Most nemcsak a pártalapszervezet elnöke, hanem a pártbizottság minden tagja részt vesz a gazdasági vezetők munkájának elemzésében, intézkedéseket foganatosítanak, hatékonyan befolyásolják az üzem életét és a termelést. Erre az igazgató tanította meg őket, aki állítja, hogy ha a pártalapszervezet nem nyújtott volna segítséget, nem támasztott volna igényes követelményeket, sok problémát még a mai napig sem oldottak volna meg. A pártalapszervezet, az elemzéseket elvégezve, gyakran tett eredeti javaslatokat. Figyelmeztetett azokra az anyagi jellegű és szervezési hibákra, amelyeket az üzem saját hatáskörén belül is ki tudott küszöbölni. SZÁNDÉKOSAN EMELTÜK KI ezt a példát, mert jellemző, hogy a pártelnököknek legnagyobb nehézséget az üzem vezető gazdasági dolgozójával való helyes kapcsolatok kiépítése okoz. Léteznek ugyanis különböző fogások, amelyekkel semmivé lehet tenni a párt vezető szerepének helyes gyakorlását az üzemben, miközben kifelé azt a látszatot keltjük, hogy a pártelnök mindenről tud, mindenről kifejti véleményét és mindennel egyetért. Egyes igazgatók az üzem vezetőinek minden termelési értekezletére meghívják a pártelnököt is. Bizonyos idő elteltével a pártelnök any- nyira azonosul az üzem vezető gazdasági dolgozóinak nézeteivel, hogy nem képes másként gondolkodni, más megoldást találni, mint ők. A pártelnök közreműködésével ez a nemkívánatos alkalmazkodás kiterjed a pártbizottság, sőt az egész pártszervezet munkájára. Ezzel gyengül a pártszervezet vezető pozíciója, elsősorban a gazdasági vezetőket ellenőrző jog következetes érvényre juttatása. Erre rendszerint ott kerül sor, ahol gyengék a gazdasági eredmények, s rengeteg „érv“ van kéznél a sikertelenségek kimagyarázására; továbbá ott, ahol az üzemek és vállalatok igazgatói nem fordítanak kellő figyelmet apártalapszervezet munkájára, lebecsülik azt, s nem biztosítanak kellő teret a pártmunka számára. Ezt nagyon jól érzékeltette az SZLKP KB ülésén a Podolíneci Efsz elnöke, Michal Dziak: - A pártalapszervezetnek, mint az irányítás egyik meghatározó láncszemének munkája olyan, amilyen a szövetkezet elnöke, illetve ahogyan ő törődik a párt- munkával. Viszont a szövetkezet eredményei is olyanok, amilyen a pártelnök és a pártalapszervezet munkája. Ezt már nagyon sok üzemben és vállalatnál tudják. A pártalapszervezet élére tapasztalt szervezőket állítottak, olyan párttagokat, akik tökéletesen tisztában vannak munkahelyük minden problémájával és van tekintélyük az emberek előtt. így van ez például a humen- néi Chemlon III. pártalapszerveze- tében, ahol a kommunisták a gépi termelésben keresztül vitték a fokozott igényesség elvét. A sninai Vihorlat Vállalat I. pártalapszerve- zete a múlt év első napjaitól, következetesen kitartott amellett, hogy a Szovjetunióba irányuló exportfeladatokat egyenletesen kell teljesíteni. Példásan érvényesül a párt ellenőrzési joga és vezető szerepe a Vajáni (Vojany) Hőerőműben, a bardejovi JAS vállalatnál, a Prešovi Gördülócsapágy Gyárban és még sok más üzemben, vállalatban. A vállalatvezetők által benyújtott jelentésekkel kapcsolatban a pártalapszervezetek mindenütt kidolgozzák saját álláspontjukat, a fennálló állapotokat nemcsak konstatálják, hanem rámutatnak a tartalékokra és a hibákra, megfogalmazzák a hibák elhárításának módozatait is. A pártalapszervezet elnöke volt és maradt a pártbizottság, de gyakran az egész pártszervezet munkájának kulcsembere. Az ó munkájában kifejezőbben kell megnyilvánulnia a lenini munkastílusnak, ÚJ SZÚ 4 1982. -I. 27.
