Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-27 / 22. szám, szerda
.TlfcWtVShV* (Folytatás az 1. oldalról) junk, és hogy a tudás segítségével magasabb külkereskedelmi árakat érjünk el. Egyúttal megszigorítjuk a behozatali feltételeket is, mert abból a tényből indulunk ki, hogy néhány behozatali tételt - főleg a kapitalista országokból - vagy a hazai termelés vagy a szocialista országokból való import útján helyettesíthetünk. A pozitív eredmények mellett azonban látni kell, hogy az irányítás, a tervezés, a pénzügyi gazdálkodás, a jutalmazás, az önálló elszámolás bevezetése terén nem sikerült minden szakaszon megvalósítani az elképzeléseket. Ennek két oka van: az első az alapelvek elsajátításának kifogásolható színvonala és az, hogy ezeket az alapelveket nem bontották le komplex módon a különböző irányítási szinteken, így azok hatékonysága is kisebb. Az irányító munkában az idén döntő lépést kell megtennünk, elsősorban az önálló elszámolás érvényesítésében. Az irányítási alapelvek is lehetővé teszik, hogy azt a kollektívát, amely új, az igényelt, alacsonyabb költséggel előállított termékkel jelentkezik a piacon, lényegesen több anyagi elismerésben részesüljön. A gazdasági folyamatok irányításában nagyobb figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a termelés szerkezete rugalmasabban és gyorsabban igazodjon a szükségletek szerkezetéhez. Hangsúlyozni szeretném, hogy az idei terv fő jellemzője a lehető legnagyobb gazdaságosságra való törekvés minden szakaszon. Ezt bizonyítják tüzelőanyag- és energiatakarékossági intézkedéseink és szándékaink, amelyek a fém-, az anyag- és a nyersanyaggazdálkodásra is vonatkoznak. A gazdaságosság növelésével kapcsolatos intézkedések nem egyszeri alkalomra szólnak. Nyitott programról van szó, amelyet tovább kell érvényesítenünk és fejlesztenünk, összhangban a hatékony népgazdaság-fejlesztés szükségleteivel. A múlt évet értékelve el kell mondani - folytatta a továbbiakban hogy annak nem csupán a termelés szempontjából voltak negatívumai, hanem az életszínvonallal kapcsolatban is bizonyos stagnálás jellemezte. Hiszen a lakosság nominálbére 1980-hoz viszonyítva 2,8 százalékkal növekedett, reálbére pedig 2 százalékkal. A kiskerekedelmi forgalom 2 százalékkal, a lakosság takarékbetétállománya viszont csaknem 11 milliárd koronával növekedett. A tavaly felépült 94 000 lakás ugyan nagy eredmény, de ez még nem jelenti azt, hogy az életszínvonal alakulásában minden az elvárásunk szerint valósult meg. Ez különösen a belkereskedelmi ellátási zavarokban és a lakossági szolgáltatásban, illetve a lakásépítés minőségében nyilvánult meg. Számos dolgon kell javítanunk. A kiegyensúlyozott belkereskedelem, amelyben az árukínálat megfelel a fogyasztói keresletnek - kulcsfontosságú politikai kérdés. Hatása megnyilvánul az emberek magatartásában, teljesítőképességében és a munkakezdeményezésben. Ezért ennek a területnek mindig figyelmünk középpontjában kell állnia. Érthető, hogy a probléma magoldásának alapja a termelésben rejlik, abban, hogy az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatás elegendő, megfelelő minőségű és választékú árut termeljen. Ez annak a fő útja, hogy miként elégítsük ki az emberek szükségleteit. És e tekintetben valamennyi termelőnél - mind a földművesnél és az élelmiszeripari dolgozónál, mind a gépipari dolgozónál vagy a könnyűiparban dolgozó munkásnál - nagyon sok tartalék és kihasználatlan lehetőség van. Mindennek ellenére néhány területen - tekintettel az össznép- gazdasági összefüggésekre - reálisan kell értékelnünk, hogy saját erőnkből mit bírunk és mit nem. És e tekintetben dönteni kell arról, hogy milyen módon hassunk az életszínvonal alakulására, a társadalmi szükségletek kielégítésére. Ezzel összefüggésben szeretnék szólni arról, ami most általában a viták tárgyát képezi, mégpedig a belkereskedelmi zavarokról Ľubomír Štrougal elvtárs beszéde és az előkészületben levő árintézkedésekről. Január 30-án akarjuk érvénybe léptetni néhány húsfajta és hústermék, beleértve a baromfit, a hal- és a vadhús és a belőlük készült terméket árának emelését, valamint a rizs, a cigaretta és egyéb dohánytermékek, a bor, a rum és a hazai gyártmányú vodka árát. Nyíltan mondom, hogy a kiskereskedelmi árak emelése csak azokat a termékeket érinti, amelyeket felsoroltam. Éppen ezért teljesen indokolatlanok voltak a további élelmiszerfélék, mint például a cukor, a liszt, a só és további élelmiszerek iránt megnyilvánuló fokozott kereslet, aminek az utóbbi időben lehettünk tanúi. Úgy vélem, ami a cigaretta, a dohányáru, a bor és az említett szeszes italok árának emelését illeti, nem kell különösebben indokolnom, hogy miért kerítettünk erre sort. Egyrészt a gyártásukhoz szükséges hazai nyersanyagok korlátozott volta indokolja ezt és a devizát mindenképpen fontosabb cikkek vásárlására költhet- jük. További fontos indok ebben a vonatkozásban az egészségügyi szempont. Tájékoztatásként mondanám, hogy az áremelés a cigaretta esetében 30 százalékot, a többi dohányárú esetében 39 százalékot tesz ki, a bor ára átlagban 18 százalékkal, a rumé 19 százalékkal és a hazai gyártmányú vodkáé 25 százalékkal emelkedik. Számos fontos körülmény tette indokolttá, hogy a hús és a hústermékek árát átlagosan 27 százalékkal emeljük, ebből a tőkehúsét átlagosan 41 százalékkal, a füstölt árut pedig 17 százalékkal. Higgyék el, elvtársak, hogy ezt a bizonyára népszerűtlen lépést nem tettük meg könnyű szívvel és megfontolás nélkül. Ez a tény végül is nagyon sokszor képezte vitáink tárgyát a pártvezetés, a szakszervezet és a kormány szintjén is. Számos összefüggést vettünk fontolóra, természetesen más megoldási módokat is kerestünk, valamennyi gazdasági és politikai indokot mérlegeltünk. Végül is gondos mérlegelés után a hús és hústermékek árának emelése mellett döntöttünk. Tudatában vagyunk annak, hogy ez a döntés csaknem valamennyi családot érint, és nem mindenütt talál megértésre. Ezzel számolnunk kell. Tény, hogy bármilyen politikai és gazdasági döntés során nem indulhatunk ki abból, hogy az népszerű lesz-e vagy sem. Vagy szükség van rá és az egyetlen lehetséges megoldás, vagy nem. A politika és a gazdaság nem irányítható óhajokkal. Az irányítás során a reális tényekből kell kiindulni. És ez a döntés számtalanszor fontolóra vett határozathozatal végeredménye, amely az említett alapelveken nyugszik. Melyek tehát azok a fő okok, amelyek indokolttá tették döntésünket? Közismert, hogy az egy főre eső évenkénti 85 kg-os húsfogyasztással Európában az élenjáró országok közé tartozunk. A CSKP gazdaságpolitikájával összhangban hosszú távon sikerült megtartanunk az alapvető élelmiszerek kiskereskedelmi árának stabilitását. E politika megvalósítása nem volt könnyű, hiszen számos külső és belső gazdasági tényező hatása közben kellett rá sort kerítenünk. Ahhoz, hogy az alapvető élelmiszerek kiskereskedelmi ára hosszú ideig változatlan maradhasson, egyre nagyobb állami támogatásra volt szükség. Durva átszámítások alapján 100 korona értékű élelmiszerkosárra megközelítőleg 40 korona állami támogatás jut. A húsfogyasztás magas színvonala mellett már néhány éve nem elégítjük ki teljesen a keresletet, főleg a választék vonatkozásában. Az egyes helységek és területek ellátása is nagyon különböző színvonalú. Hatással van erre a turistaforgalom, és persze az elosztásban megnyilvánuló fogyatékosság is. Noha már néhány éve szabályozzuk az egyes kerületek húselosztását, még mindig nem tudjuk kielégíteni az egyre növekvő keresletet. Az elosztás szabályozása a járásokra és az elárusítóhelyekre is vonatkozik. A csekély árkülönbözet és a húsnak viszonylag alacsony ára állandó nyomást gyakorolt fogyasztásának növelésére. Az igényeket azonban - amint már említettem - mennyiségben és választékban egyaránt nagyon nehezen tudjuk kielégíteni. Az is tény, hogy a háztartásokban és a közétkeztetésben a húsétel a leggyorsabban elkészíthető. Az egyes húsáruk ára közti kis eltérés az oka annak, hogy a kereslet a legjobb minőségű hústermékek iránt a legnagyobb. A világban ez másként van Míg azokban az országokban, ahol a kereslet ún. kielégített, a vese- pecsenye ára csaknem 4,5-szer magasabb, mint a marhaszegy ára, nálunk ez a különbözet alig kétszeres. Ugyanakkor nagyon kevesen tudatosítják, hogy például egy darab vágómarhából csupán 15-16 kg rostélyos és 5 kg vesepecsenye nyerhető. Az alacsony árkülönbözet és a viszonylag alacsony árak végső soron pazarláshoz vezetnek. E tények ellenére a jelenlegi árak - néhány részleges ármódosítás kivételével - már 1953 óta vannak érvényben. Ebben az időszakban viszont nálunk is és a világban is sok változásnak lehettünk tanúi. Csupán néhány alapvető tényt sorolok fel. 1965-től 1981 -ig az átlagos havi bérek 1493 koronáról 2690 koronára növekedtek. Még kifejezőbb mértékű az egy lakosra jutó évenkénti bevétel alakulása, ami 1965-ben 10 800 korona volt és 1981 -re már 23 960 koronát ért el.« A szóban forgó időszakban a lét- fenntartási költségek 23 százalékkal növekedtek. Ami pedig különösen fontos: az utóbbi tíz esztendőben a világpiacon lényegesen növekedtek a mezőgazdasági termékek és más nyersanyagok árai. Az állattenyésztés magas színvonalának megtartása érdekében a 6. ötéves tervidőszakban 7,8 millió tonna gabonát és több mint 3,6 millió tonna koncentrált fehérjetartalmú takarmányt kellett importálnunk. Az utóbbi években tehát az elfogyasztott húsnak és hústermékeknek megközelítőleg az egynegyedét importált takarmányból állítottuk elő. És mivel senki sem vitathatja, hogy a világpiacon továbbra is emelkedik az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek ára, nem engedhetjük meg magunknak, hogy a jövőben is az eddigi terjedelemben importáljunk takarmányokat. Éppen ezért a CSKP XVI. kongresszusa ismételten hangsúlyozta, hogy fokozatosan el kell érni a szemesek termesztésében az önellátást és tovább kell fokoznunk ezt az élelmiszertermelésben is. Ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy az áremelésekkel kapcsolatos kérdések megvitatása során nem csupán e probléma gazdasági és pénzügyi szempontjait vettük figyelembe. Állandóan szem előtt tartottuk a kongresszusi határozatot, amely hangsúlyozta, hogy az ár nem tölthet be csupán gazdasági funkciót, hanem szociális szerepe is van. Éppen ezért a hús és a hústermékek árának emelése ellenére továbbra is ártámogatásban részesítjük ezeket az árukat, noha kisebb mértékben. Az áremelést nagyon differenciáltan végezzük, mégpedig az egyes árufajták minősége és az irántuk megnyilvánuló kereslet alapján. A kiskereskedelmi árak emelése lecsapódik a közétkeztetési árakban is. Döntésünk szerves részét képezik azok az intézkedések, amelyeket a kormány a Szakszervezetek Központi Tanácsával való megegyezés alapján hozott, azok az intézkedések, amelyek a családi költségvetéseket érintik, mégpedig főleg ajgyermekes családok és a nyugdíjasok költségvetését. A hús és a hústermékek árának emelése az egy lakosra jutó havi kiadásokat átlagosan 40 koronával növeli. Éppen ezért szociálpolitikánk alapelveivel összhangban minden gyermek után 40 koronával növeljük a családi pótlékot. Évente 15 milliárd koronát juttatunk családi pótlékokra, s ehhez most 2 milliárd 200 millió koronát adunk. Módosítjuk a nyugdíjakat is, a legalacsonyabb összegnél - 780 koronánál ez 100 koronát tesz ki. Természetesen az áremelést és a differenciált ármódosítást nem csupán az egyetlen módnak tartjuk a gazdaságosabb húsfelhasználás elérésére. A párt központi bizottságának 4. ülésén részletesen foglalkoztunk a mezőgazdasági termelés kérdéseivel. Egyebek között határozatot hoztunk arról, hogy szilárdítjuk a mezőgazdasági termelés kívánt ütemű növekedése érdekében az anyagi ösztönzést. Szükség van arra - hangsúlyozta Štrougal elvtárs hogy az ülés határozatait minden döntő fontosságú szakaszon következetesen megvalósítsák, mind a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelésben, mind a kereskedelemben és a fogyasztásban. Kétségtelen - folytatta a továbbiakban -, hogy az elegendő tüzelőanyagról és energiáról való gondoskodás évről évre a legfontosabb és egyúttal a legnehezebb feladataink közé tartozik, amelyeket közösen kell megoldanunk. Ez abból ered, hogy egyre növekednek az egyes tüzelőanyagok és energiafélék termelése iránti igények. A hazánkhoz hasonló fejlett ipari országokhoz viszonyítva még mindig nagyon magas az egységnyi termelésre eső energiaszükségletünk. Ez végső soron gazdaságunk szerkezetének, néhány ágazatban az elavult technológiának, néhány termékünk alacsony műszaki színvonalának a következménye. A továbbiakban Őtrougal elvtárs részletezte az energiagazdálkodás legfontosabb kérdéseit. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta az ésszerűsítés fontosságát gazdaságunk valamennyi szakaszán. A bányászok munkájának javításáról szólva a következőket hangsúlyozta: Minden bányászkollektívával tudatosíttatni kell, hogy a rábízott technikát, gépi berendezéseket a maximális mértékben használja ki. Az ország különböző szénkitermelő körzeteiben szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy valóban szocialista módon gazdálkodnak a drága állóeszközökkel. Az élenjáró kollektívák tapasztalatai(Folytatás az 1. oldalról) zett katonák és parancsnokaik, akik hasonló akciók során gazdag tapasztalatokra tettek szert, kiválóan megbirkóztak a feladattal. így a hídépítés parancsnokai jelenthették feletteseiknek, hogy az igényes feladatot hiánytalanul végrehajtották. A szövetséges hadseregek katonái kiválóan együttműködtek az olyan igényes harcászati tevékenységben, mint a pontonhíd építése. Bizonyították kiváló politikai, erkölcsi és lélektani tulajdonságaikat. Meggyőzően alátámasztották, hogy egymással vállvetve képesek teljesíteni a Varsói Szerződés tagországainak védelméből eredő minden feladatot. A Barátság ’82 fedőnevű hadgyakorlat tegnap folytatódott. Az (ČSTK) - Elutazott tegnap hazánkból a Magyar Szocialista Munkáspárt KB propaganda és agitációs osztályának tanulmányi küldöttsége, amelyet Győri Imre, az MSZMP KB tagja, az osztály vezetője vezetett. Látogatásának során megbeszéléseket folytattak a CSKP KB propaganda és agitációs osztályának képviselőivel, köztük Vasil Bejda osztályvezetővel, a két testvérpárt ideológiai együttműködésének időszerű kérdéseiről. nak általánosításával kellene elérnünk, hogy egyeletesebb legyen az egyes műszakokban a tervteljesítés, hogy megszilárduljon a technológiai fegyelem. A XVI. pártkongresszus határozata alapján és lehetőségeink alapos mérlegelése után az elmúlt napokban pártunk központi bizottságának elnöksége, a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa intézkedéseket fogadott el a bányászatban dolgozók lét- és munKSfeltételeinek javítására. Ezek értelmében javítják a bányászok kereseti lehetőségeit és nagyobb anyagi támogatásban részesítik azokat a dolgozókat, akik egészségük miatt más munkakörbe kényszerülnek. A szóban forgó intézkedések szerves részét képezi a nyugdíjrendszer tökéletesítése, amely jelentős mértékben szilárdítja a bányászok szociális biztonságát. Pártunk központi bizottsága, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a szövetségi kormány egyaránt meg van győződve arról, hogy a bányászok a szükséges intézkedéseket megértik és munkájukkal támogatják kommunista pártunk politikáját, kezdeményezéssel járulnak hozzá az idei és a 7. ötéves tervidőszak további esztendeire előirányzott feladatok teljesítéséhez A társadalmunk sokoldalú fejlesztésével kapcsolatos nehéz feladatokkal együtt azokat a nehézségeket is látjuk, amelyek a nemzetközi életben játszódnak. Válságok, megoldatlan politikai és szociális ellentétek, amelyeket lázas fegyverkezés és katonai fenyegetés kísér, ez a jelenlegi amerikai vezetés mindennapi gyakorlatára vonatkozik. Éppen ezért állandóan szem előtt tartjuk az egész szocialista közösség sorsát, a béke ügyét, amely számunkra létfontosságú. Ugyanakkor teljes egészében támogatjuk a Lengyel Nép- köztársaság hű hazafiait, egyúttal elítéljük a Nyugat beavatkozását északi szomszédaink belügyeilbe. Lengyelországban alkotmányos úton és a nemzetközi joggal összhangban újították fel a törvényességet és teremtették meg a rendet. A mi feladatunk az, hogy határozott tettekkel támogassuk a megújulás folyamatát, amely Lengyelországban elkezdődött. Végül pedig el kell mondanom, hogy csakúgy, mint az elmúlt években, most is számítunk mindenki becsületes és alkotó munkájára. Mindazokra, akiknek fontos a béke ügye, népünk boldogsága, mindazokra, akik kezében van szocialista hazánk jelene és jövője. És ebben az értelemben számítunk önökre is, megértésükre és áldozatkészségükre. egységek már a kora reggeli órákban elfoglalták állásaikat, és megkezdték feladataik teljesítését. Az „ellenfél“ délelőtt támadásba lendítette fő erejét. A szövetséges erők első vonalban küzdő zászlóaljai kemény csatát vívtak, de az „ellenség“ nyomására egy mögöttük levő védelmi vonalra hátráltak. Egységeink felkészültségét ezután az „ellenség“ vegyi támadása tette próbára. Csehszlovák és magyar parancsnokok szervezték meg a tüzérségi védőrendszert A szovjet hadsereg egységei is védelmi helyzetbe álltak és felkészültek a támadásra. Végül is az „ellenséget“ kitartó ellenállása ellenére sikerült megsemmisíteni. A hadgyakorlat második napja újra bebizonyította a részt vevő egységek kiváló harci és erkölcsi tulajdonságait A vendégek ellátogattak a nyugat-szlovákiai kerületbe, ahol Ignác Janák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a kerületi pártbizottság vezető titkára tájékoztatta őket a kerület eszmei-politikai helyzetéről és gazdasági eredményeiről. Ugyancsak jártak a duna- szerdahelyi (Dunajská Streda) járásban, A megbeszéléseken részt vett Kovács Béla, a Magyar Népköz- társaság csehszlovákiai nagykövete. Teljesítették az igényes feladatokat Elutazott hazánkból az MSZMP KB tanulmányi küldöttsége ÚJ SZÚ 2 1982. I. 27.
