Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-26 / 21. szám, kedd
ÚJ szó 5 1982. I. 26. Tervezés - sok szempont egyeztetésével Ahogy a Mezőgazdasági Tervezőintézet nyitrai (Nitra) kirendeltségének munkatársai látják A tejellátás közügy. Az elfogyasztott tej mennyisége az életszínvonal mércéje is. Az egy főre eső évi 215 liter tej fogyasztásával az e tekintetben élenjáró országok közé tartozunk és ezt a mennyiséget növelni kívánjuk. Ennek érdekében van folyamatban már évek óta tehénállományunk keresztezése fekete-tarka tejelő fajtával. Ezzel egy- időben erőfeszítések történnek a tejtermeléshez szükséges termelőeszközök korszerűsítésére, mégpedig a tudományos-műszaki ismeretek alkalmazása alapján. Napirenden az állattenyésztés Eredmények és gondok A termelőeszközök korszerűsítésére tett lépések vajon milyen tapasztalatokkal szolgálnak? Országszerte számos, egyenként több száz tehén befogadására alkalmas farm épült már fel. Mi is meglátogattunk néhányat Többek között a Hodosi (Vydrany), az Ipolyszakállasi (Ipeľský Sokolec) Egységes Földmű vesszövetke- zetben és az Ipolysági (Šahy) Állami Gazdaság malinovcei részlegén levő új létesítményeket. A tetszetős kivitelezésű farmok kilégítik az esztétikai igényeket, üzemeltetésük azonban nem probléma- mentes, és emiatt a vártnál alacsonyabb bennük a tejhozam. Mint a lévai (levice) Járási Mező- gazdasági Igazgatóságon elmondották, a járásnak például mind az öt farmján hasonló a helyzet. A látottakat, hallottakat megkonzultáltuk a Mezőgazdasági Tervezőintézet nyitrai kirendeltségének néhány munkatársával, akik aktívan részt vesznek az új tartástechnológiák kialakításában. Beszélgetésünk során kiderült, noha az ipolyszakállasi szövetkezet tehénfarmját nern ők tervezték, ismerik számos más mezőgazda- sági üzemnek - az ő terveik alapján készült - új tehénfarmján kialakult helyzetet. így Plavecké Podhradie, Topoľčany, Udvard (Dvory nad Žitavou), Stará Ľubovňa, Ekecs (Okoč) került szóba a beszélgetés során.- Vannak olyan mezőgazdasági üzemek, amelyekben a tartás- technológia teljesen azonos, az eredmények mégis különbözőek - jegyezte meg Štefan Bóka tervezőmérnök. - Vegyük például Stará Ľubovňa és Ekecs összehasonlítását. Az utóbbi helyen azért fejnek többet, mert a Nyitrai Mező- gazdasági Főiskolán összeállított recept alapján takarmányoznak. Ebből is ^tszik, hogy noha maga az épület 10-15 százalékban befolyásolja a termelési eredményeket, döntő mértékben azokra más tényezők hatnak. Az viszont tény, hogy az új farmok teljesen más épületek mint a régi istállók. Azért, mert a tervezők, kivitelezők a mező- gazdasági beruházások fejlesztésében merőben más irányelvekhez igazodnak. A 217-es számú kormányhatározat értelmében az új farmokon a kötetlen, boxokban való csoportos tartás alkalmazása, új takarmányozási eljárás, fejőházi fejés és más a hagyományokhoz elért módszer szükséges. A kormányhatározat még azt is megszabja, hogy mennyibe kerülhet egy új férőhely létesítése- A kormányhatározatban rögzítettek és számos más rangos fórumon elfogadott határozatok minket arra köteleztek - magyarázta Ľubomír Vnuk mérnök, a tervezőintézet nyitrai kirendeltségének igazgatóhelyettese, - hogy magas fokon gépesített farmokat tervezzünk. A gépesítés fokának növelését az teszi szükségessé, hogy ezáltal egyre kevesebb élőmunkára legyen szükség az állatok gondozásához. Közismert, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak létszáma évről évre csökken, és legtöbben épp az állattenyésztés szakaszáról mennek el.- Sok eddig felépült és épülőfélben levő farm noha a mi terveink alapján készült, illetve készül el - vette vissza a szót Bóka mérnök. - Persze, azért nem minden tőlünk függ. Vegyük csak a gépi berendezéseket. Nekünk azokhoz csak annyi a közünk, hogy a tervrajzon feltüntetjük, hol legyen a kazánház, a fejőház, a hűtőberendezés, ügyelünk arra, hogy akkora hely legyen a jászlak között, hogy traktorral be tudják vontatni közéjük a takarmányozó kocsit, megtervezzük a trágyalehúzó mechanikus lapát helyét stb. A gépeket, berendezéseket azonban zömmel az Ágra Pŕelouč gyártja, szállítja és a kivitelező szereli be. Ugyanakkor a gépek, berendezések működése, illetve meghibásodása hatással van a termelési eredményekre. A tervezők addig nem is kezdhetik el a munkát, amíg nem áll a rendelkezésükre a beruházók által készített előzetes terv, amiben nagy vonalakban feltüntetik, tulajdonképpen milyen farmot is szeretnének felépíteni a gazdaságban. Nekik ezt a tervet, amelyet egyébként az illetékes járási mezőgazdasági igazgatóság is jóváhagyott, a részletes terv kidolgozásakor figyelembe kell venni. Ugyanakkor más szempontokat is. Munkájukban alkalmazzák az állattenyésztési kutatóintézetek ismereteit. Ez segíti őket olyan farm megtervezésében, amelynek megfelelő lesz a mikroklímája, a relatív páratartalma és amelyek az egészségügyi, munkabiztonsági előírásoknak is megfelelnek.- A sikerben, a sikertelenségben tehát kutatóknak, gép- és berendezésgyártóknak, tervezőknek egyformán kell osztozniuk. Persze, a tervezők sem tévedhetetlenek. Az új tartástechnológiák kialakítása terén mindössze néhány éves tapasztalattal rendelkeznek. Tapasztalatszerzés céljából azonban külföldre is járnak, azonfelül pedig a terveik alapján kivitelezett farm mellett úgynevezett szerzői felügyeletet tartanak. Ez azt jelenti, hogy az üzemelés során felmerülő problémák megoldásában segítenek a gazdaságoknak.- Ez történik most Hodosban is - szól közbe Koloman Štefkovič mérnök. - Ott olyan helyzet adódott elő, hogy a hígtrágyát a farmtól egy bizonyos távolságban felállított tartályokba az erre szolgáló szivattyú nem tudja eljuttatni. Mielőtt visszaadnám a szót Štefkovič mérnöknek, hadd jegyezzem meg; láttuk, milyen fennakadást jelent ez a szóban forgó gazdaságban. A tartályok üresen állnak, az állandóan termelődő szerves anyagot pedig nem tudják hova tenni. A hígtrágyát - érthetően - nem lehet szarvasokba rakni, mint az almozás során keletkezett szerves trágyát, az utat keres magának, mint a víz...- Mi eredetileg nem számoltunk azzal - folytatta Kolomon Štefkovič hogy az állatok alá takarmány is szóródik, s ezáltal sűrűbbé válik az elszívatásra való anyag. Arra pedig egy szivattyú nem képes. Ezért most a farmtól a tartályokig húzódó vezetékre újabb szivattyúkat szerelünk fel. Oskar Kittler tervező megmutatja néhány új típusú Sigma-gyárt- mányú szivattyúról készült fényképet.- Ezek már nagyobb teljesítményűek - mondotta, valószínűleg megoldható lesz velük a még fennálló kényes kérdés. Látjuk hát, hogy országos és helyi viszonyokat figyelembe véve, gazdaságossági, biológiai szempontokat összehangolva készítik a terveket. Mégpedig a legjobb képességek szerint, sokszor mégis sikerélmény nélkül. Mezőgazdasági kutató szakemberek szerint a vártnál szerényebb eredmények oka először is az, hogy ezeken az új farmokon az állatok környezetének több tényezője megváltozik. A tehenek pedig nehezen alkalmazkodnak az új környezetükhöz. Az alkalmazkodási folyamat energiafelhaszná- lássa jár, ami kedvezőtlenül befolyásolja a termelést. Az átmeneti tejhozam-csökkenés tehát törvényszerű. Ha viszont az állatok már megszokták új környezetüket, s az elvárások nem következnek be, akkor az is ok lehet, hogy az új feltételek közepette régi stílusban dolgozik vezető és dolgozó. Az itteni munka más hozzáállást kíván.- A mezőgazdasági üzemeknek jóval az építkezés megkezdése előtt készülniök kell az új farmbeli munkára - mondotta Štefan Bóka. - Ezek közé tartozik az új tartási viszonyokat tűrő fajta biztosítása, a takarmánybázis megteremtése, a trágyázási terv kidolgozása, a dolgozók kiképzése, a szervizszolgálat biztosítása.- Mi is jártunk olyan mezőgazdasági üzemben, ahol már felépült a 780 tehén befogadására alkalmas farm, de még csak fele annyi fekete-tarka tehenük volt. S még sok idő kell ahhoz, mire tehenek lesznek a ma még növendékállatok, a borjak, a majdan megszületendő borjak. Másutt nincs kidolgozva a trágyázási terv. Bóka mérnök mondotta, hogy az egyik farmon a szemtanúja volt, hogyan terhelték túl a trágyakihordó szalagot. Logikus, hogy amint megnyomták a gombot, hogy működésbe hozzák, azonnal kiégett a motor.- A költségvetési tervben egyébként szerepel az az összeg, amit a dolgozók oktatására kellene költeni. A fejők, etetők a magas fokú gépesítésnek köszönhetően mentesülnek a nehéz fizikai munka alól, viszont a gépek kezelése szakmai ismereteket kíván tőlük. Télen pedig gyakrabban meghibásodnak a gépek, mint az év más időszakában. Ilyenkor különösen készenlétben kellene állnia a szervizszolgálatnak, azonban nem mindenütt van így. A gyakori téli meghibásodás viszont figyelmeztető momentum a gépeket és berendezéseket gyártó vállalat számára is, hogy keresse ennek okát és küszöbölje ki a hibát. A hideg maguknak az állatoknak nem árt. Štefan Bóka mesélte, hogy amikor tanulmányúton a magyarországi Agárdon járt, ott az istálló negyedik oldalát nem építették meg. Azt mondták neki, csak huzat ne legyen az istállóban, a száraz hideget az állatok jól bírják - feltéve, ha jól vannak takarmányozva.- S ahhoz mit szólnak a szakemberek, hogy az almozatlan istállókban piszkosak a tehenek"7 Erre a kérdésünkre Ivan Oravec mérnök válaszolt.- Ez a legkisebb baj Ilyen nagy tömegű tartás esetén lehetetlen az állatokat megvakarni. Az a lényeg, hogy a fejőházba hajtás után, mielőtt ráteszik a csészéket az állatra, a tőgyét meleg vízzel jól mossák meg. A csöveken a szomszéd helyiségben levő tartályokba így csíramentes I osztályú tej kerül. A tervezők sokat beszéltek azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a munkatermelékenység, a magasabb tejhozam növelése érdekében tesznek, rámutatva közben az általuk észlelt üzemelési hibákra is. Ha ezeket kiküszöbölik, akkor a várt eredmény is megszületik. A várgedei (Hodejov) Efsz párt- alapszervezete mellett működő gortvai részlegszervezet kommunistáinak januári taggyűlése többek között az állattenyésztés helyzetét vizsgálta, vitatta meg. Nem minden ok nélkül, hľszen tavaly éppen a keregedei és a gortvai részlegen ütköztek ki leginkább az állattartás fogyatékosságai. Különösen elgondolkodtató helyzet alakult ki a keregedei szakosított juhtenyésztésben, ahol a tervezett súlygyarapodásokat csupán 60 százalékra sikerült teljesíteni. Hogy mi okból csupán ennyire? A beszámoló szerint nem jutottak elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű takarmánykeverékhez és jó minőségű szénából is kevés van, csupán a növendékállatok számára jut belőle. Ezek a téli állattartásnak mondhatni immár visszatérő gondjai. Vannak, persze, szubjektív nehézségek, ha úgy tetszik fogyatékosságok is. Mindmáig nem sikerült megnyugtató módon működtetni az etetési technológiát; sok még a nehéz fizikai munka, nagyok a veszteségek is. Bonyolítja a helyzetet a takarmánykeverő üzem gyakori termeléskiesése is. S nem is az alacsony súlygyarapodás az egyetlen gond; sokkal kedvezőbb lehetne a száz anyajuhra eső ellések, elválasztott kis- bárányok arányszáma. Lényegesen kedvezőbb eredményeket értek el a szarvasmarha-tenyésztésben, mindenekelőtt a tejtermelésben. A múlt esztendőben a járási viszonylatban is jónak mondható 3685 liter tejet fejtek egy tehéntől, s több mint 3300 litert értékesítettek. Külön öröm, hogy az eladott tejmennyiség 78 százalékát I. osztályúnak minősítették a felvásárlók, ami lényegesen eredményesebbé, gazdaságosabbá tette a termelést. Mindez nem jelenti az ágazat dolgozóinak teljes elégedettségét, hi- s7P>n r? ^"«-»-nAnvnak felét teszi ki a szlovák-tarka fajta. Tovább lehet, sőt tovább kell javítani az állomány összetételét. A sertéshizlalás általános eredményei kielégítőek, hiszen tavaly 9 tonnával értek el nagyobb súly- gyarapodást a tervezettnél. Ennek ellenére a jövőben számítani kell az állomány jelentős csökkentésével. Ésszerűnek látszik a gazdaság vezetőinek elhatározása, miszerint először azokat az istállókat ürítik ki, melyekben tavaly a legkisebbek voltak a napi súlygyarapodások; így a balogfalvait (Blhov- ce), ahol mindössze 0,326 és a gortvait, ahol 0,429 kilogrammot értek el. Szó esett a baromfitenyésztés gondajiról is. Az elmúlt esztendőben 10 tonna húskiesés keletkezett azáltal, hogy 20 ezer naposcsibét a tervezettnél jóval később szállítottak a kooperációs partnerek A jövőben a szállítási határidők megtartására éppoly figyelmet kell fordítani, mint a baromfitartás arányaira. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a zsúfolt nevelőcsarnokokban jelentősek a takarmányozási veszteségek, következésképp kedvezőtlenebbek az eredmények is. A részleg kommunistáinak januári tanácskozásán elhangzott az a kritikus megállapítás is, hogy a szemestakarmány-hiány ellenére néhány rosszul hőszigetelt istállóban az állatok kondíciójának szinten tartása érdekében az adagok megemelésére kényszerülnek a dolgozók. Az elhangzottak kapcsán nyilván sokakban felmerült a kérdés, hogy vajon csak ily módon lehetne szinten tartani hasznosságukat, megvédeni egészségüket? Aligha. Inkább arról van szó, hogy a kemény tél egy kissé meglepte az illetékeseket. És az idei tapasztalatok alapján, sajnos, nem is csupán a várgedei szövetkezetben. HACSI ATTILA A Popudinské Mo- čidlany-i Virágzás Efsz-ben tavaly több mint 550 tonna szemes takarmányt takarítottak meg, miközben az állattenyésztésben jó eredményeket értek el. A senícai járásban gazdálkodó földművesszövetkezet mezőgazdasági földterülete alig haladja meg a 200 hektárt, és e területre 900 szarvasmarha tartása jut. Jó eredményeket érnek el a súlygyarapodásban is, és a tehenenként/ és évenkénti tejhozam 3688 liter. Ez a kiváló eredmény nem utolsósorban a növénytermesztőknek köszönhető, akik elegendő tömegtakarmányról gondoskodtak. A hiányzó szemes takarmány pótlásának egyik módja szövetkezetükben az, hogy az állatokat a termelőképességüknek megfelelő adagokkal takarmányozzák. A felső képen Emíiia Kubaníková tehéngondozó, az alsón pedig Alojz Lalák (balról) és Jozef Kutál a takarmányozórészlegről. Azt az utasítást tanulmányozzák, amelyben megszabták, hogy melyik részlegre mennyi silótakarmányt szállítsanak (Felvétel: Drahotín Šulla - ČSTK) KOVÁCS ELVIRA
