Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-25 / 20. szám, hétfő

IJ szú 3 182. I. 25. Megoldhatók a komplex lakásépítési nehézségek A holnap energiaforrása Konkrét tervek és nagy távlatok az atomenergetikai fejlesztési programban Nagy szerencse, ha egy súlyos gond, ha egy aggasztó probléma megoldásához idejében megtalál­juk a kulcsot. Ilyen kulcsnak tekint­hetjük az atomenergia békés célú felhasználását is, amely főleg az emberiség egyik legnagyobb je­lenlegi gondja, az energiaválság megoldásában játszik döntő sze­repet. Bármilyen heves társadalmi és politikai vitákat váltott is ki az atomerőművek építése egyes or­szágokban, bármennyi érv hang­zik el mellette és ellene napjaink­ban, a gyakorlati helyzet az, hogy az atomerőművek világszerte gyors ütemben épülnek, s hatal­mas erőforrásokat fordítanak ezek további műszaki fejlesztésére. Az energiaellátás hazai feltéte­leit tekintve ugyanis abból kellett kiindulni, hogy energetikai szén- vagyonunk kitermelését a készle­tek korlátozott mennyisége és az egyre kedvezőtlenebb geológiai feltételek miatt a legközelebbi 2-3 évtizedben legfeljebb csak azonos szinten tudjuk tartani. Ugyanez vonatkozik az energiahordozók behozatalára is, aminek viszont gazdasági összefüggései vannak. Mindez azt jelenti, hogy a mélníki 500 MW-os blokk, valamint a pru- nérovi hőerőmű megépítése után már nem kerül sor további hagyo­mányos hőerőművek építésére. Az energiatermelés további nö­vekményeit tehát nálunk is első­1980-ban 4,5 milliárd kWó villa­mos energiát szogáltatott, s az ugyanitt épülő V-2 atomerőmű két további 440 MW-os blokkja a ter­vek szerint az idén és jövőre lép üzembe. Négy 440 MW-os blokk épül Dukovanyban is, amelyek üzembe lépése a jelenlegi tervidő­szak második felében lesz esedé­kes. Amennyiben tehát az építők teljesíteni fogják az építkezések ütemterveit, illetve bepótolják a le­maradásokat, úgy a 6. ötéves terv­időszak végére a csehszlovák atomerőművek teljesítménye elér­heti a 3500 MW-ot, s ez már 17-19 százalékos részarányt je­lentene a hazai energiafogyasztás fedezésében. A napokban felszabadulásának 37. évfordulóját ünneplő Kassa (Košice) vezetői és lakosai - a közel négy évtizedes városfej­lesztési munka eredményeit is mérlegelhették. így többek között azt is megállapították, hogy a fel- szabadulás évében az ötvenegy- ezer lakosra, tizennégyezer lakás jutott, ma pedig több mint kétszáz­tízezer lakosával Szlovákia máso­dik legnagyobb városa, amelyben jelenleg több mint százhúszezer ember talál megfelelő foglalkozta­tást. Kassa a fejlett ipar és a főisko­lák városa is. Ez és a többi hason­ló eredmény többnyire közismert. Általában köztudott az is, milyen irányító és szervező munkát, tár­sadalmi összefogást, anyagi ráfor­dítást igényeltek a városfejlesz­tésben elért szép eredmények. És az sem titok, nem minden sikerült úgy, ahogyan szerették volna. A feladatok teljesítése közben igen sok problémát kellett megol­dani. Többek között a komplex lakásépítés és a többi beruházás kivitelezésében jelentkező nehéz­ségeket. Fogalmazhatnánk így is: az építőipari vállalatok nem telje­sítették kielégítően a várossal szembeni kötelezettségeiket. A la­kásépítési terv teljesítése - elte­kintve az elmúlt év kedvezőtlen eredményeitől - általában sikeres volt a városban az utóbbi évek folyamán, viszont a járulékos be­ruházások kivitelezésében igen nagy a lemaradás. Kerületi vi­szonylatban talán a legnagyobb arányú. Csupán a 6. ötéves terv­időszak éveiben az előirányzott összegből több mint 218 millió koronát nem használtak fel az óvodák, iskolák, üzletek, kulturális intézmények stb. építésére. Ezek hiányában jelentős gondok jelent­keztek az új lakónegyedekben a közellátás, az óvodai és iskolai nevelés, a kulturális és társadalmi élet fejlesztése területén. A 7. ötéves tervidőszakban az elsőrendű feladatok között szere­pel a városban az egész beruhá­zási folyamat javítása, hatékony­ságának növelése. Rendkívüli fi­gyelmet fordítanak a 4. és 3. kate­góriába sorolt lakások korszerúsí­Szerény, csupán néhány eme­letes épület a bratislavai Štefano- vič utca sarkán, kapuján több „cégtábla“. Az egyiken ez olvas­ható: Závody priemyselnej auto­matizácie - magyar fordításban: Ipari Automatizációs Művek. Megvallom, az épület előtt járva és a számomra kicsit rejtelmes táblát olvasva általában emberek nélkül termelő üzemek, tudományos­fantasztikus filmbe illő robotok ju­tottak az eszembe. A fantázia játé­kával ellentétben azonban ez a vál­lalat nagyon is napjaink vállalata. A címbe foglalt „kis“ jelző a mi esetünkben csak a bratislavai üzemre értendő, hisz ismeretes, hogy az Ipari Automatizációs Mü­vek nagy részlege található példá­ul Prešovban és a Cseh Szocialis­ta Köztársaság több városában. A bratislavai részleg azonban ko­rántsem kelti egy gigantikus válla­lat benyomását, ellentétben a nagy feladattal, amelynek jelen­tősége túllépi hazánk határait. És ez a feladat egy a sok közül - tu­dom meg a későbbiek folyamán Czuczor László mérnöktől, a fej­lesztési osztály helyettes vezető­jétől:- A mi vállalatunk, amint ezt a neve is tartalmazza, az ipari üzemek automatizációjával foglal­kozik - mondja Czuczor mérnök. - A vállalat bratislavai üzemében a szlovákiai ipar automatizálása a fő feladatunk. Ez alatt azt kell érteni, hogy a tervezéstől kezdve a szállításon keresztül a szerelést és az üzembehelyezést is mi vé­gezzük. Ezek a törekvéseink kiter­jednek az ipar minden területére, és elsősorban új üzemeket látunk el automatizációs eszközökkel. Persze, nincsenek kizárva a re­konstrukciós feladatok sem. Több osztályunk is van, amelyek első­sorban az atomerőművek és a ha­gyományos hőerőművek, a vegy­ipari és az élelmiszeripari szabá­tésére, miközben az öt év alatt közel 11 ezer új lakást építenek fel, és látják el az új lakótelepeket járulékos létesítményekkel. Joggal felvetődhet a kérdés: hogyan, miként? Hiszen a komp­lex lakásépítés eddig is igény volt, mégsem teljesítették a velejáró feladatokat. Köszönet a kelet-szlovákiai ke­rületi pártbizottság kezdeménye­zésének, sikerült megtalálni a megoldás módját. Mégpedig úgy, hogy a kerület nagyobb épí- tóvállalatai hathatós, konkrét se­gítséget nyújtanak a járulékos lé­tesítmények létrehozásával összefüggő gondok megoldásá­ban. A továbbiakban néhány konkrét példát sorolunk fel. A 9 szlovákiai építóvállalat mun­káját irányító Kassai Ipari Építke­zések szakágazati főigazgatóság és a városi nemzeti bizottság ve­zetői megállapodást írtak alá, melynek értelmében - erre még nem volt hasonló példa Kassán - a humennéi Chemkostav átveszi egy új lakótelep szolgáltató házá­nak befejezését, amit a Kassai Magasépítő Vállalat elkezdett, de be nem fejezett. A kassai Montos- tav a dargovi Hősök lakónegyed­ben, a Kohóépítö Vállalat az új­városban fejezi be fontos járulé­kos beruházások kivitelezését. A Kassai Magasépítő Vállalat dol­gozói 70 millió korona értékű mun­ka elvégzésére tettek ígéretet. A kerületi nemzeti bizottság ta­nácsának egyik idevágó határoza­tából szereztünk tudomást arról, hogy a kerületi székhely járulékos beruházásai kivitelezésére az idén 103 millió koronát - a korábbi évekhez viszonyítva több mint húszmillió koronával nagyobb összeget - hagyott jóvá. Mindezek az intézkedések je­lentős mértékben elősegítik a komplex lakásépítési tervek megvalósítását Kassa városában. Természetesen a városi szervek­nek céltudatosabb szervező és irányító munkájára is nagy szük­ség van ahhoz, hogy a tervek valóra válhassanak és a növekvő város gyarapodó lakossága elé­gedett lehessen. KULIK GELLÉRT Az épülő Dokovanyi Atomerőmű négy 440 MW-os blokkja termeli majd az áramot a tervek szerint a jelenlegi tervidőszak második felétől (Felvétel: ČTK - Vít Korčák) Franciaországban például ötezer megawattal növelik évente az atom­erőmüvek teljesítményét, más országokban pedig, mint például Belgitimban, Svájcban és Svédor­szágban, már most is az atomerő­művek szolgáltatják a villamos energia 20-30 százalékát. Az emberiség energiaszükség­lete - különös tekintettel a fejlődő országok társadalmi és gazdasági elmaradottságára, valamint az élelmiszer-ellátásukban jelentke­ző óriási problémákra - a tudomá­nyos-technikai forradalom energia- takarékos fejlesztési irányzatai­nak fokozatos térhódítása ellenére továbbra is növekedni fog. Az energiafogyasztásnak ezt a növe­kedését a hetvenes évek végére kialakult új feltételek között csak az atomenergiával lehet reálisan biztosítani. A világméretekben ható fejlő­désből és feltételekből, valamint saját lehetőségeinkből kiindulva a hetvenes évek folyamán, főleg a 6. ötéves tervidőszakban nálunk is megteremtettük az atomenerge­tikai program megvalósításához szükséges anyagi-műszaki, ter­melési és szervezési feltételeket. Ezt elsősorban a Szovjetunióval folytatott tudományos-műszaki együttműködés, valamint a KGST- országok keretében megvalósuló gazdasági integráció tette lehető­vé. Az atomenergetikai berende­zések gyártása így a csehszlovák kohászat és gépipar legjelentő­sebb szakosított ágazatává válha­tott. sorban az atomerőművek fogják szolgáltatni, sőt atomerőművek építésével kell majd pótolni a ré­gebbi, elavult és felszámolásra kerülő erőmüvek termelését is. Az atomenergetika hazai fej­lesztési programja a 7. és a 8. ötéves tervidőszakra már ponto­san kirajzolódott. A Jaslovské Bu- hunice-i V-1 atomerőmű már A 8. ötéves tervidőszakban fe­jeződik be a mochovcei atomerő­mű építése, ugyyancsak négy 440 MW-os blokkal, vagyis 1760 MW összteljesítménnyel. Ezzel a 440 MW-os blokkok építése valószí­nűleg be is fejeződik, ami azt je­lenti, hogy ezekből összesen 12 fog működni az országban. A to­vábbi atomerőművek építését ugyanis már 1000 MW-os blok­kokkal tervezik, s az első ilyen típusú atomerőmű építését a dél­csehországi Temelínben készítik elő Az előrejelzések szerint a ki­lencvenes évek kezdetére az atom­erőmüvek már a villamos ener­gia szükségletének körülbelül 38-40 százalékát fogják fedezni. Az évezred utolsó évtizedében fű­tési célokra is épülnek majd biz­tonságos atomtüzelésű hőfejlesz­tők a nagyobb városok és az ipari központok közelében, s az 1000 MW-os, ún. könnyüvizes reakto­rok építése után az ezeknél sokkal gazdaságosabb és hatékonyabb, gyorsneutronokkal működő reak­torok korszaka következik. Az atomenergetikai program te­hát a legközelebbi évek szempont­jából konkrét és pontosan megha­tározott, távlatilag pedig szinte a végtelenbe nyúló. Ez a program a szükséges mértékben teljesíti a szén egyre takarékosabb, sőt csökkenő mértékű energetikai fel- használásával szembeni elvárá­sokat. Az 1985-ig megépülő atom­erőművek 3500 MW-os össztel­jesítménye ugyanis csaknem húszmillió tonna energetikai bar­naszén megtakarítását teszi lehe­tővé évente, ami egyenértékű az egész sokolovi szénmedence évi termelésével. Az atomenergetikai program további megvalósításával tehát a jelenleg energetikai célok­ra felhasznált barnaszénnek kö­rülbelül a felét szabadíthatjuk fel fűtési és főleg vegyipari célokra. Az atomenergia tehát nemcsak a megoldás kulcsát jelenti az or­szág energiaszükségleteinek táv­lati biztosításában, hanem a legje­lentősebb energia- és nyers­anyagforrások hatékonyabb ki­használását is elősegíti az egész népgazdaság további dinamikus fejlődése irányában. MAKRAI MIKLÓS ssmmm Bulgária villamosenergia-forrásáról Bulgáriai jelentések szerint 1980-ban az ország 7,8 millió ton­na szenet termelt, 1990-ben vi­szont 14 millió tonnára emelkedik a termelés. A jelentések alapján 1990-ig megkétszereződik a lignit­lelőhelyek száma is. Ugyanez el­mondható a földgáztermelésről is, így az ország tüzelőanyag-beho­zatala 14 százalékkal csökken. Ez jellemző a villamosenergia- és tü­zelőanyag szükségletekre is, hi­szen a 8. ötéves tervidőszak során 5 964 millió kilowattóra villamos­energia és 11 746 tonna tüzelő­anyag megtakarításával szá­molnak. (HÍZ) A Szovjetunió és a fejlődő országok kapcsolata Az ázsiai, afrikai és latin-ameri- kai fejlődő országok az utóbbi években egyre nagyobb érdeklő­dést tanúsítanak a vízi erőművek iránt. Nem véletlen, hogy a part­nerválasztásnál a Szovjetunióhoz fordulnak a legtöbbször, hiszen ennek az országnak vannak a leg­nagyobb tapasztalatai a vízi erő­művek építését illetően. Eddig a Szovjetunió műszaki segítségé­vel 14 vízi erőmű épült a fejlődő országokban, összteljesítményük 4340 MW. Szíria, India, Egyiptom, Irán, Irak, Marokkó és Tunisz után most Peruban épül két hőerőmű, amelyek összteljesítménye 600 MW lesz. Több energiát termel majd az llha Grande elnevezésű brazíliai erőmű, amely ugyancsak szovjet segítséggel épül. Teljesít­ménye 1400 MW lesz. (HÍZ) Kis vállalat - nagy feladat lyozás és vezérlés technikájának tervezésével foglalkoznak.- Értesüléseim szerint egy nagyszabású programba is be­kapcsolódnak.- Fejlesztési osztályunkon belül egy állami feladat megoldásán fá­radozunk, amelynek lényege az atomerőművek számítógépes in­formációs rendszerének csehszlo­vák számítógépekkel való kiépíté­se. Ennek a feladatnak a fontos­sága főleg akkor nőtt meg, amikor a KGST keretén belül 1979-ben aláírták a sokoldalú szakosodási megegyezést. Ennek alapján Csehszlovákia, pontosabban a mi vállalatunk feladata biztosítani a WER típusú 100 MW-os atom­erőmüvek irányítási és ellenőrzési rendszerét. Ez tehát az a nagy feladat. Hogy miért? Ismét Czuczor Lász­lóé, a szó:- Igen, valóban így van. A fő jelentősége az, hogy ilyen WER típusú 1000 MW-os atomerőmű­vet a KGST-tagállamokban a kö­zeljövőben többet építenek. Pon­tosabban, az ezredfordulóig 24 épül belőlük a KGST-tagállamok­ban. Tehát nagy tervezési, szállí­tási és szerelókapacitás lefoglalá­sára van kilátás. Ez az akció üze­münk történetében a legnagyobb vállalkozást jelenti.- Ilyen nagyméretű feladat és nagy jelentőségű vállalkozás csak­is akkor lehet sikeres, ha a kivite­lezőnek kellő tapasztalatai vannak.- A feladat megoldásához szükséges tapasztalatokat kollek­tívánk a Jaslovské Bohunice-i V-1 -es atomerőmű mindkét blokkjának, valamint a V-2-es el­ső blokkjának tervezésénél és szerelésénél szerezte. Azonkívül számos fejlesztési és kutatási fel­adatot oldottunk meg, és reméljük ezzel is megbirkózunk. POLÁK LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents