Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-25 / 20. szám, hétfő

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HÉTFŐ 1982. január 25. XXXV. évfolyam 20. szám Ára 50 fillér AZ IDŐSKOR ÉS A VELE JÁRÓ PROBLÉMÁK Ezerkilencszázötvenben a világon kétszázmillió hatvanéves­nél idősebb ember élt. Számuk 1970-ben már elérte a 300 milliót, és a becslések szerint 2000-ig 90 százalékkal tovább nö. Az ENSZ-közgyűlés 1978. évi ülésszakán megállapította, hogy az idós emberek számának gyarapodása számos egészségügyi, társadalmi és gazdasági problémát hoz magával. Az emberek nemcsak magas kort akarnak megélni, hanem az a vágyuk, hogy öregségüket békében, jólétben éljék le. Az egyén sok mindent tehet ezért, de az akarat önmagában nem elegendő. Csupán abban az esetben vezet eredményhez, ha a társadalom olyan rendszert teremt, amely szavatolja tagjainak szociális bizton­ságát. Világszerte sok gond merül fel az idősekkel kapcsolatban. A fejlődő országokban gyakorlatilag nem élveznek semmilyen támogatást. A hajdani szokások szerint a fiatal nemzedéknek kellett gondoskodnia szüléikről. A fejlődő országokban is meg­változik azonban az életmód. A fiatalok a városokba költöznek, szüleik vidéken maradnak, gyakran egyedül, segítség nélkül. Problémák vannak a fejlett tőkés országokban is. A növekvő munkanélküliség bizonyos nyomást gyakorol az idősebb alkal­mazottakra. Sok fiatal vár munkahelyre, és amennyiben a mun­kaadó választhat, szívesebben dönt a fiatal mellett. Ezért sok idős ember bármilyen munkát elvállal. A szocialista országokban az idősekről való gondoskodás az alkotmányos jogokból indul ki és elválaszthatatlan részét képezi a társadalom gazdasági és szociális fejlesztésének. Az ENSZ-közgyűlés úgy döntött, hogy az idén az év közepe táján Bécsben világkongresszust hív össze az idősek problémá­inak megvitatására. A nemzetközi tanácskozásnak az a célja, hogy hozzájáruljon az egyes országok együttműködéséhez, a tapasztalatcseréhez a lakosság elöregedésevei kapcsolatos társadalmi és gazdasági problémákat és az öregek sajátos szükségleteinek kielégítését illetően. Mi is hozzá akarunk járulni a tanácskozás sikeréhez. A szociá­lis biztosításunk rendszere magas színvonalú, Csehszlovákia a világ élenjáró országai közé tartozik, sokoldalúan törődik az idősek gondjaival. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapítása óta mindig azért küzdött, hogy a dolgozók egységes ellátásban részesülje­nek betegség, rokkantság esetében és az öregkorban. A szocia­lista társadalom nagy előnyei közé tartozik az, hogy nálunk minden idős ember ellátása biztosított, tekintet nélkül arra, milyen szakmában dolgozott. Vannak államok, ahol sok állam­polgár nyugdíjjogosult, míg mások öregkorukra ellátatlanok maradnak. így például sok nő nehéz munkát végez, de nincs joga a biztosításra. Egyébként is, ha ilyen igényt támasztanának, a munkaadók nem foglalkoztatnák őket. Nálunk meghatározták a minimális nyugdíjösszeget, amelyet olyan emberek is megkap­nak, akik másutt nem élveznék ezt a juttatást, mivel senki sem fizette helyettük a biztosítást. Az utóbbi évtizedben a legalacso­nyabb nyugdíjakat nálunk több ízben emelték, és ügyelünk arra, hogy összegük összhangban legyen az idősek alapvető szük­ségleteivel. A szocialista társadalom másik, ugyancsak jelentős vívmánya az alacsony nyugdíjkorhatár. A férfiaknál hatvan év, egyes kategóriákban, például a bányászok esetében ennél alacso­nyabb. A nők 53-57 éves korukban mennek nyugdíjba, asze­rint, hány gyermeket neveltek fel. A fejlett tőkés országok többségében a nyugdíjjogosultságot 65 éves korban érik el. A bécsi kongresszuson beszámolhatunk arról is, milyen tapasztalatokat szereztünk a dolgozó nyugdíjasok életfeltételei­nek megteremtésében. A tudományos kutatások azt bizonyítják, hogy öregkorban is a teljes élet feltétele a munkahelyi és a társadalmi érvényesülés. Nálunk lehetővé válik, hogy min­denki, aki nem akar csak pihenni, bekapcsolódjon a munkafo­lyamatba. Az 1976 évi szociális biztosítási törvény javított a nyugdíjasok anyagi helyzetén. 1980-ban az öregségi nyugdíj átlag 1406 korona volt, míg 1975-ben 1090 korona. Az utóbbi évtizedben fejlődtek a szociális szolgáltatások is. Bizonyára mindig lesznek olyanok, akik nyugdíjasotthonban akarnak élni, de idős polgártársaink többsége saját lakásában akar maradni. 1970-ben nem egész 15 ezren részesültek házi szociális gondozásban, 1980-ban már több mint 47 ezren. Több nyugdíjasház épült, vagyis olyan lakóházak, ahol az idősek saját szobájukban, saját kis lakásukban élnek, de ameny- nyiben segítségre szorulnak, helyben megkaphatják azt. 1970- ben 17 ilyen ház volt 329 lakással, 1980-ban pedig 331 házban 7 100 lakásban éltek nyugdíjasok. Az élet örömökkel, gondokkal jár. Öregkorát mindenki más­képpen éli le, van aki kényelemben és főleg egészségesen, de van, aki mások segítségére szorul. Az idősek ellátására vonat­kozó alapelvek, amelyeket a kormány 1977-ben hagyott jóvá, mindenkire gondolnak. Az alapelvek konkrét megvalósítása azonban a járási és helyi szervektől függ, attól, hogyan viszo­nyulnak az idősekhez, hogyan értik meg gondjaikat. Ez a magya­rázata annak, miért van különbség az egyes járások között, miért fordul elő, hogy az egyik járásban pontos áttekintésük van az idősekről, míg a másikban aránylag keveset tudnak idős polgár­társaikról. Az ENSZ-közgyűlés felhívása az idősek szociális ellátása rendszerének kialakítására nem hozzánk szól. Nálunk ez a rend­szer már régen működik. Ennek ellenére bőven akad tennivaló. Meg kell szüntetni az egyes járások közti különbségeket, a fiata­lokat meg kell tanítani az idősek megbecsülésére, és fel kell készítenünk az embereket az időskorra. Úgy, hogy öregségüket is aktívan, elégedetten, nyugalomban élhessék. Rp A dunai vízlépcsőrendszer építésén a beruházások idei tervezett volumenje több mint 800 millió korona. Az építkezés 1978-ban kezdődött, s azóta másfél milliárd koronát ruháztak be. A bősi (Gabčíkovo) vízi erőmű építkezésén már hozzáfogtak az egyes zsilipek építéséhez. Bentonit-cementinjekciókkal, illetve ezekben a napokban vegyszerek injekciózásával erősítik a zsilipek vízhatlan alját. Felvételünkön: Ladislav Szeghy, a žilinai Váhostav dolgozója az injekciózást végző központot kezeli. (Štefan Petráš felvétele ČSTK) Fontos feladat a takarékos energiafogyasztás Kiegyensúlyozott a szlovákiai erőművek termelése (Tudósítónktól! - A téli időjá­rás szélsőséges hőmérsékletinga­dozásai miatt az elmúlt hetekben hazánk minden vidékén megnöve­kedett a termelővállalatok, a kü­lönböző intézmények és a háztar­tások villanyáram-fogyasztása. Az energetikai ipar dolgozói decem­ber közepe óta csak a legnagyobb erőfeszítések árán képesek a ko­rábbi évek téli átlagát jóval meg­haladó energiaigények ellensúlyo­zására. A vasúti szállítást és főleg a kirakodást megnehezítő kemény fagyok mellett a vízi erőműveket működtető folyókon megindult jég­zajlás is komoly gondokat okoz az energiatermelésben.- Szlovákiában jelenleg napon­ta 81 ezer megawattóra villanyá­ramot fogyasztunk - tájékoztatott a hét végén a žilinai Szlovák Ener­getikai Diszpécseri Központ he­lyettes vezetője, Milan Mako­vický mérnök. - Ezzel szemben- annak ellenére, hogy az év eleje óta folyamatosan 116 százalékra teljesítjük az áramtermelés tervét- az SZSZK hő- és vízi erőművei, Határidő előtt (ČSTK) - Az Ústí nad Labem-i járás chabafovicei bányájában fel­mondta a szolgálatot a ZP- 6600/10 típusú tömedékelőgép, s ez lelassította a szénréteg fölötti földtakaró eltávolítását. A hibát eredetileg a hónap végéig kellett volna kijavítani, azonban a komo- ŕanyi gépgyár üzemi műhelyében dolgozók segítségével ezt a határ­időt lerövidítették. A gépet már tegnap üzembe helyezték. Kimagasló eredmények (ČSTK) - A vítkovicei Klement Gottwald Vasmű és Gépgyár Kon­szern nukleáris energetikai üze­mének dolgozói eleget tettek egyik fontos tervfeladatuknak. Ezekben a napokban az üzem területét a Jaslovské Bohunice-i atomerő­mű irányában elhagyta a 8. számú gőzgenerátor, amelynek súlya 160 tonna, magassága pedig megha­ladja a 13 métert. Az elmúlt hét végén kimagasló eredményt értek el a tríneci NOSZF Vasmű kohászai is. A 6 számú nagyolvasztó 24 óra alatt 2474 tonna acélt, vagyis terven felül 344 tonnát termelt. valamint a legnagyobb teljesítmé­nyű Jaslovské Bohunice-i Atome­rőmű összesen napi 65 ezer meg­awattórát állít elő. A különbözetet a csehországi erőmüvekből, illetve a KGST-tagországok nemzetközi távvezetékeiből juttatjuk hálóza­tunkba. Ezért jelenleg országszer­te rendkívül fontos követelmény a lehető leggazdaságosabb ener­giahasznosítás. A nagyfogyasztó vállalatoknak már január 11-én el­rendeltük a 7-es számú szabályo­zási fokra való átállást, ami ugyan még nem jelent korlátozásokat az áramszolgáltatásban, de minden­kinek komoly figyelmeztetés az előzetes megegyezésekben fog­lalt energiafogyasztási normák szigorú megtartására. Elmondha­tom, hogy a termelővállalatok energetikusai eddig mindenütt pontosan megtartják az előzetes megegyezéseket. Ennek köszön­hetően Szlovákiában még sehol sem kellett szankciókat alkalmaz­ni. Energiatermelésünkben csak január 15-én volt annyira kritikus a helyzet, hogy néhány nagyválla- (Folytatás a 2. oldalon) A mezőgazdasági tavasz a műhelyben kezdődik Mikor? Nem márciusban, s többnyire még csak nem is télen, hanem ősszel, azaz idejében. A Kassa vidéki (Košice) járás 6400 hektáros bodollói (Budulov) Efsz-ében például még az elmúlt év novemberében hozzáláttak a mezőgazdasági gépek tavaszi munkára való felkészítéséhez. Derján János főgépesítő és helyettese, Kopper András a szövetkezet többi illetékes szak­emberével az elmúlt év őszén egy olyan részletes és áttekintő tervet dolgozott ki, amelyből a kí­vülálló is könnyedén megtudhatja, hogy ezen vagy azon a héten melyik műhelyben mit javítanak. Megtudhatja, mert - a papírra ve­tett és mindenki által megtekinthe­tő „órarend" nem csal - eddig terv szerint halad a munka. Ez azt jelenti, hogy a javítás első szaka­sza - melyben az első tavaszi munkákba bekapcsolódó gépek megjavítása szerepel - február 15-én lezárul és kezdődhet a má­sodik. A szövetkezet mindkét gépjaví­tó műhelyében, vagyis a péderi- ben (Péder) és a makranciban (Mokrance) is teljes nagyüzem van ezekben a napokban. Az igye­kezet érthető, hiszen tavasszal 500 hektár szemes kukoricát, 450 hek­tár silókukoricát, 150 hektár nap­raforgót és 150 hektár babot kell vetni a bodollói határban, s ez csakis akkor végezhető el jól, ha a tél folyamán javításra szoruló 78 traktor, 31 trágyaszórógép, 17 ve- (Folytatás a 2. oldalon) A szakemberek keze nyomán megújul a vetógép (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents