Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-23 / 19. szám, szombat

ÚJ S3® 5 1982. I. 23. Megvalósításra váró elhatározások GONDOLATOK A KOMÁROMI (KOMÁRNO) JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG PLENÁRIS ÜLÉSÉRŐL A pártellenőrzés fokozott tevékenységre sarkall Az idén lesz húsz éve, hogy a CSKP szervezetein belül elkezdték tevékenységüket az ellenőrző- és revíziós bizottságok. Azóta bebizo­nyosodott, hogy a párt ellenőrző szervei nagyon fontos szerepet töltenek be a párthatározatok megvalósításában. Szerepüket a XVI. pártkong­resszus is kihangsúlyozta. A plenáris ülés néhány tanul­sággal szolgált, ami a tárgyilagos­ságot, az igényes kritikát és önkri­tikát, valamint az új gazdaságfej­lesztési törekvések és irányítási intézkedések felfogását illeti. Ez egyaránt kifejezésre jutott a be­számoló jelentésekben és a vitá­ban is. Magától értetődik, hogy a pozitív és negatív megállapítá­sokban bővelkedő plenáris ülés tanácskozási anyagából csak a meghatározóbb tények, a lénye­ges vonások kiemelésére szorít­kozhatunk. Mindenekelőtt az elnökségi be­számoló jelentésből, amely leszö­gezte, hogy a kedvezőtlen külső hatások és bizonyos szubjektív okok ellenére a járás ipari üzemei nagyjából-égészében teljes ítették az 1981. évi tervüket. Külön dicsé­retben részesítette a Nehézipari Üzemek komáromi Steiner Gábor Hajógyárát, a Vágmenti Gépgyár gútai (Kolárovo) motorkerékpár­gyártó üzemét, a partizánskei Au­gusztus 29. Cipőgyár nemesócsai (Zemianská Olča) kihelyezett üze­mét, a gútai (Hurbanovo) sörgyá­rat, s még néhány üzemet, ame­lyek kiemelkedő eredményeiket a jó vezetési módszerek alkalma­zása mellett nem utolsósorban a szocialista munkaverseny jó szervezésének, a szocialista mun­kabrigádok kezdeményezésének és általában a dolgozók nagyfokú aktivitásának köszönhetik. Viszont többek közt bírálat érte az Agro- stroj komáromi üzemét és az Augusztus 29 Cipőgyár komáromi részlegét. Főleg az utóbbit ma­rasztalta el a beszámoló, mivel „tervmódosítás“ címén szeptem­berig visszamenőleg csökkentet­ték termelésüket, amikor a legtöbb ipari üzem fokozta munkatermelé­kenységét. A gyakran pellengérre állított építőipar ebben a járásban is egyenetlenül birkózott meg fela­dataival. Jóllehet, a múlt évben új lakótelepet építettek, bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, kereskedelmi és ipari létesítményeket - össze­sen 23 objektumot adtak át ren­deltetésüknek. Ennek ellenére, míg például a Hydrostav eredmé­nyesen, többek közt a Komáromi Járási Építőipari Vállalat és a Ma- gásépíto Vállalat csak lemaradá­sokkal valósította meg évi terv­irányzatát - 870 helyett 724 lakás­egység építését fejezték be. A mezőgazdasági üzemek is termelési eredményeket értek el, ami leginkább a kukorica- és a ga­bonaprogram csökkent mértékű teljesítésében mutatkozott meg. Ez következésképp az állatte­nyésztésben s az állati eredetű termékek elégtelen mennyiségé­nek és választékának előállításá­ban is éreztette kedvezőtlen hatá­sát. Ezért emelte ki a beszámoló jelentés a Búcsi Efsz 97,5, vala­mint a Bátorkeszi (Vojnice) Efsz termésátlagot meghaladó 96 szá­zalékos gabonatermesztési ered­ményeit. A sikerek és a lemaradá­sok további sorolása nélkül, min­dent egybevetve, a mezőgazda- sági üzemek bruttó termelése csak 91<^százalékos volt, ami 160 millió értékű veszteséget jelentett a tervezett jövedelemben. Mind­amellett kb. öt százalékkal növe­kedett a lakosság egy főre jutó jövedelme, a szociális juttatások pedig közel egyharmadával. A la­kosság anyagi gyarapodása töb­bek közt azon is jól lemérhető, hogy a személyi bankbetétek összege a múlt évben elérte az egymilliárd koronát. Az 1982. évi tervelőirányzatok teljesítése szükségszerűen jóval nagyobb munkatermelékenységet követel meg országos méretben. A komáromi járásban az ipari ter­melés egész terjedelmében összesítve 1-1,5 százalékos, a mezőgazdaság minden ágaza­tára kiterjesztetten pedig 12,2 szá­zalékos növelését, s ezzel az önellá­tás feltétlen biztosítását határoz­ták meg a vezető pártszervek és a gazdasági szervek. Ezek a terv- előirányzatok reálisak, teljesíthe­tők, megfelelnek adottságaiknak, s összhangban vannak pártunk fő gazdaságpolitikai irányvonalával, ahogy a beszámoló jelentés és a hozzászólók is egybehangzóan megállapították. A felsőbb párt­szervek küldötteként Ignác Janák, a CSKP KB tagja, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a nyugat­szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára is ezt nyomósította felszólalásában. Kifejtette, hogy a tőkés államokkal folytatott ke­reskedelmi kapcsolatok megrom­lása, a világpiaci árak gyorsuló emelkedése, a termékek minősé­gének nemzetközi méretekben fo­kozódó követelményei, valamint több belső gazdálkodási probléma miatt 1982-ben igényesebb felté­telek és bonyolultabb feladatok várnak egész népgazdaságunkra. Nagyobb mértékben kell feltár­nunk tartalékainkat, hasznosíta­nunk saját erőforrásainkat, beho­zatalunkat a 7. ötéves tervidő­szakban az eddigiek felére kell csökkentenünk, a kiesést pedig nagyrészt hazai termelésből, nem kevésbé a KGST-tagországokkal, elsősorban a Szovjetunióval foly­tatott gazdasági együttműködés bővítésével kell potolnunk. Általában a 7. ötéves tervidő­szak, de az idei tervév előirány­zott feladatainak szigorúbb terv- és munkafegyelmet, erőteljesebb korszerűsítést, a legújabb hazai külföldi tudományos-műszaki ku­tatások eredményeinek termelési fotyamatokban való gyorsabb al­kalmazását, tehát a termékszer­kezetek lendületesebb minőségi fejlesztését teszi szükségessé egész termelési szférában. Nyil­vánvaló, - s ezt nem lehet elég nyomatékosan hangsúlyozni -, hogy e sokrétű feladatok fokozot­A pártalapszervezetek az év eleji értékelő taggyűléseken szá­mot adnak tevékenységükről. Ilyenformán látszólag egyszerűbb helyzetben vannak a vállalatok, üzemek pártalapszervezetei, mi­vel politikai munkájuk és a terme­lés általában megbízható adatok­kal mérhető. Az Érsekújvárt (Nové Zámky) Járási Nemzeti Bizottság pártalapszervezete azonban fel­építmény területén működik, en­nélfogva a számadás előkészítése igényesebb munkát követel.- Mit szól ehhez Trnka Pavol, a járási nemzeti bizottság pártbi­zottságának elnöke?- A taggyűlések megszervezé­se, előkészítése általában is nagy körültekintést igényel, az ezzel kapcsolatos politikai munka egyik helyen sem könnyű. Alapszerve­zetünk hatásköre egyébként sem olyan széles, hogy értékelje a köz- igazgatási szervek tevékenységét, arra azonban illetékes, hogy minő­sítse az adminisztratív apparátus, illetve a szakosztályok kommunis­táinak munkáját.- Természetesen, bár 11 tagja van a pártbizottságnak, az értéke­lést nem képes önmaga elvégez­ni. Ezért mind a 12 pártcsoportun­kat bevonjuk a munkába. Elvégre szakterületünkön ők ismerik leg­jobban a problémákat, a párttagok gondjait-bajait, így ők készíthet­nek hiteles értékelést a pártbizott­ságnak. A választott testület a pártcsoportok jelentéseit össze­síti, s kiszűri belőlük, milyen segít­séget nyújtott az egyes szakterület a jnb tömegszervező, nevelő és politikai munkájához.- Az alapszervezeti pártbizott­ság már az utolsó simításokat vég­zi az értékelő taggyűlés beszámo­lóján. Miről ad számot a tag­ságnak? tabb felelősséget, nagyobb szak­mai hozzáértést és politikai felké­szültséget igényelnek mindeneke­lőtt a különböző szinteken működő gazdasági vezetőktől és irányító szakemberektől. Szorosabbra kell fűzniük kapcsolataikat a vezetésük alá tartozó vállatokkal, üzemekkel s azok munkakollektíváival, sót egyes dolgozóival is. Ezek a kapcsolatok nem lehetnek formálisak, hanem elv­társiak, de legalább is munkatársiak, ezért nem tűrhetnek meg semmiféle munkafegyelmi lazaságot, felületes, hanyag munkát. Legfőbb kötelessé­günk mélyrehatóan megismertetni munkatársaikkal és beosztottaikkal a legfelsőbb párt- és állami szervek központi dokumentumainak, határo­zatainak utasításainak legfőbb rájuk vonatkozó tudnivalóit, s lehetőleg tájékoztatni őket a munkahelyi prob­lémákról is. Nemcsak egy miniszter­nek, de egy mesternek vagy brigád­vezetőnek is tudatosítania kell, hogy rég lejártak már azok az idők, amikor epésen ezzel a kiszólással bélyegez­ték meg egyes vezetők stílusát: - „Fogjuk meg emberek, aztán vi­gyétek!“ Az együttműködés alapfeltétele a politikai-szervezői munka s elsza­kíthatatlan része a gazdasági propaganda és agitáció, amelynek szép hagyományai és jó feltételei vannak ebben a járásban, akár a pártszervezetek, az agitációs központok, agitációs csoportjai­nak, agitátorainak tevékenységét, az agitációs napok, a nyilvános pártgyűlések, a személyi és a szemléltető agitáció eddigi ered­ményeit tekintjük. Elvárható hát, hogy az 1982. évi tervbe foglalt agitációs tevékenység a többi tervfeladattal együtt tüzetes meg­tárgyalásra kerül majd a februári taggyűléseken is - hiszen a sikeres tervteljesítést elősegítő politikai- szervező tevékenység egyik hatá­sos formája minden munkahelyen. MIKUS SÁNDOR- A jelentés áttekinthetően fog­lalkozik a kiéleződött nemzetközi politikai helyzet kérdéseivel, és a belső gazdasági életünkre gya­korolt hatásaival. A kommunisták­nak az összefüggéseket ismerniük kell, hogy környezetükben méltó­képpen képviseljék és hirdessék a párt politikáját. Az értékelt idő­szakban tanácskozott pártunk XVI. kongresszusa. Ezért számot ad a beszámoló arról, hogy a kongresszus határozatait meny­nyiben sikerült megismertetni, me­gértetni a tagsággal, pártonkívüli- ekkel, valamint arról, hogy mit tet­tünk és teszünk a kongresszusi határozatok végrehajtásáért. Eb­ben az összefüggésben értékeljük a pártmunkát, mérlegeljük, ho­gyan érvényesül alapszerveze­tünkben a demokratikus centraliz­mus, hogyan dolgozott, mennyire volt kollektív a pártbizottság mun­kája, támaszkodott-e a tagság vé­leményére, az érvényesül-e az alap­szervezetünk eszmei, politikai, szervezeti egysége és akcióké­pessége, nem utolsósorban, ho­gyan folyik a párttagok kommunis­ta nevelése, felkészítése az igé­nyesebb feladatok teljesítésére.- Pártalapszervezetük tagságá­nak zöme értelmiségi. Többen kö­zülük fontos közéleti tisztséget is betöltenek. Hogyan értékeli tevé­kenységüket konkrétan a beszá­moló?- Olvasom: alapszervezetünk politikailag fejlett és a pártmunká­ban jártas tagjai felelősségteljes tevékenységet fejtenek ki a járási pártbizottság előadó testületében és a politikai nevelés házában. A járási nemzeti bizottság kom­munista tisztségviselői munkás- és parasztszármazásúak, család­jukból sokan ma is falun élnek, dolgoznak. Alapszervezetünkben Az SZLKP Kassai (Košice) Vá­rosi Bizottságán Mária Kišáková elvtársnővel, a városi ellenőrző- és revíziós bizottság elnöknőjével arról beszélgettünk, milyen alap­vető kérdésekre irányult a bizott­ság figyelme a kongresszusi hatá­rozatok gyakorlati megvalósítá­sában,- Alapvető feladatainkat tulaj­donképpen pártunk kongresszusa konkrétan meghatározta, s ennek szellemében bizottságunk munka­tervében is a párt gazdasági politi­kájának kérdései kerültek előtérbe- Többek között úgy irányítjuk városunk pártszervezeteinek munkáját, hogy következeteseb­ben éljenek az ellenőrzés jogával a termelő vállalatoknál, és üze­mekben. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy átveszik a gazda­sági vezetők szerepét. Egyáltalán nem erről van szó, hanem arról, hogy segítsünk feltárni az előre­haladást gátló tényezőket, a tarta­lékokat, az irányító-szervező munkában mutatkozó fogyatékos­ságokat, és erősíteni a párt-, és állami fegyelmet, felszámolni a bürokrácia megnyilvánulásait.- A 7. ötéves tervidőszak fela­datainak teljesítése, az eddigiek­nél is jobban igényli, hogy az irá­nyító és a szervező munka élén elkötelezett, politikailag és szak­mailag képzett emberek álljanak. Mit tesz a városi ellenőrző- és revíziós bizottság azért, hogy a pártszervezetekben a megfelelő káderek kiválasztása, nevelése és beosztása a párt politikai-szerve­ző munkájának fontos részét ké­pezze,- A XVI. pártkongresszust kö­vető időszakban elemeztük a CSKP KB Elnöksége káder- és személyzeti munkával kapcsola­tos határozatának teljesítését. Tíz alap- és ugyanannyi üzemi párt- szervezetben végeztük el ezt a munkát. Az ellenőrzések ered­ményei azt bizonyítják, hogy ott, ahol a kádermunkában komolyan veszik e kérdéseket, ott nincs kü­a politikai elkötelezettségük példa­mutató.- Hogyan szól a taggyűlések színvonaláról a pártbizottság je­lentése?- Taggyűléseink színvonala­sak, vonzóak. Az előre elkészített terv szerint értékelik egy-egy munkaterület, vagy a pártcsoport munkáját. Természetesen ez ked­vezően befolyásolja a kommunis­ták vitakészségét is. Átlag kilen­cen mondanak véleményt az elő­terjesztett írásbeli elemzésekkel kapcsolatosan. Tanácskozásaink ennek ellenére rugalmasak, két óránál több időt nem vesznek igénybe.- Nem szeretném, ha az elmon­dottakból egyesek azt a következ­tetést vonnák le, hogy taggyűlése­ink símák, problémamentesek. A jnb 3 vidéki város és 54 község közigazgatásának irányításáért felelős. Ezért a lakosok élénk fi­gyelemmel kísérik munkáját. Sok panasz, bíráló megjegyzés hang­zik el, az áruellátással, a lakás- problémákkal vagy a szocialista törvényesség megsértésével, a bürokratikus ügyintézéssel kap­csolatban. A kérdésekkel minden esetben bíráló igényességgel fog­lalkozunk, a kommunisták se­gítségével igyekszünk orvosolni a sérelmeket, kiküszöbölni a hibá­kat. Ilyen légkörben tanácskozik majd az értékelő taggyűlésünk is azzal a céllal, hogy a járási nem­zeti bizottság kommunistái, szer­vei és szakterületeink dolgozói még hatékonyabban járulnak hoz­zá az állampolgárok neveléséhez. Szándékaik és törekvéseik va­lóra váltására a kongresszus hatá­rozatai is kötelezik őket. SZOMBATH AMBRUS lönösebb probléma e téren, s megvan minden feltétel a káder­tartalékok helyes kiválasztására, nevelésére, illetve elhelyezésére. Kedvező a helyzet a Mélyépítő Vállalatnál, a Kelet-szlovákiai Ke­rületi Nemzeti Bizottságon, a Ko­hóépítő Vállalatnál, a Városi Köz­lekedési Vállalatnál, a Városi Épí­tő Vállalatnál és másutt is. Viszont akadtak olyan helyek, - például a Kerületi Egészségügyi Intézet­ben, a Zelenina üzemében, az OTEX-textil és ruhakereskedelmi vállalatnál, ahol a pártszervek és szervezetek nem fordítanak kellő figyelmet a kádermunkára. Eze­ken a munkahelyeken sokasod­nak a gondok.- A párt és a népi ellenőrző szervek kötelességei közé tartozik figyelemmel kísérni a párttagok, a dolgozók panaszainak, észrevé- teleinak, javaslatainak elintézési módját; milyen tapasztalatai van­nak e téren? - A párt ellenőrző szervei részére a párt alapsza­bályzata is előírja ezt a kötelessé­get. Igen fontos munkának tartom ezt, amelytől nagymértékben függ a párt egységének megszilárdítá­sa, a kommunisták cselekvőké­pességének fokozása, a párt kap­csolatának bővítése a dolgozó tö­megekkel. Éppen azért, az elmúlt év folyamán közel nyolcvan alap-, tizenöt üzemi, öt körzeti pártszer­vezetben és a városi pártbizottsá­gon is felülvizsgáltuk, hogyan inté­ződtek el a kommunisták és a dol­gozók panaszai. Megállapítottuk, hogy az évzáró tagsági gyűlése­ken és konferenciákon nyolcszáz - húsz megjegyzés, javaslat hang­zott el. Ezek többnyire a gazda­sági és irányító tevékenységre vo­natkoztak. A kommunisták több­sége már a gyűléseken választ kapott, illetve az illetékes pártszer­vezetek a későbbiek folyamán foglalkoztak a felvetett problémák rendezésével. A múlt évben nem egész háromszáz panaszos levél, kérelem és egyéb beadvány érke­zett hozzánk, ezek 30 százaléka névtelenül. Az elintézett levelek 57, a névtelen beadványok 46 százaléka megalapozottnak bizo­nyult.- Véleménye szerint, miből fa­kadnak az elégedetlenségek?- Tapasztalataink azt igazolják, hogy a jogos panaszok elsősor­ban onnan érkeznek, ahol a párt- szervezetek nem végeznek kielé­gítő tömegpolitikai munkát, a gaz­dasági vezetők elhanyagolják az emberekkel a kapcsolatok kiépíté­sét, nem veszik figyelembe meg­jegyzéseiket, s nem teremtenek egészséges légkört a kedvezőtlen jelenségek felszámolására. Ezek­ről a dolgokról tudunk és igyek­szünk a felmerült fogyatékosságo­kat az illetékes pártszervezetek segítségével megoldani. Hogy mi­lyen eredménnyel, ezt a közeljö­vőben alkalmunk lesz felmérni.- A januári és februári tagsági gyűlésekre gondol?- Igen, ezeken a gyűléseken is napirendre kerülnek ezek a kérdé­sek, bár a fő hangsúlyt a gazdasá­gi feladatokra helyezzük. Beszél­getések folynak a pártszerveze­tekben a tagokkal és tagjelöltek­kel. A beszélgetések célja értékel­ni a kapott feladatok teljesítését, de azt is, hogyan dolgoztak a pártszervezetek, pártbizottságok. A beszélgetések után a munkahe­lyeknek megfelelő, újabb feladato­kat kapnak a kommunisták. Ilyen formában mozgósítjuk, fokozat- tabb tevékenységre sarkalljuk a pártszervezetek tagjait, tagjelölt­jeit. Sajnos, azt is el kell monda­nom, nem mindegyik pártszerve­zetben használják ki kellően a cselekvő tevékenységre való mozgósítás minden hasznos for­máját. A januári és februári pártta­nácskozásoktól azt várjuk, hogy a pártszervezetek igényes bíráló hangvétellel értékelik pártunk gaz­daságpolitikájából eredő feladata­ik teljesítését, s a felkészülést az idei tennivalókra. KULIK GELLERT Az irányító munka mérlege Január közepén tartotta meg a komáromi járási pártbizottság idei első plenáris ülését, amelynek legfőbb napirendi pontjaként Chovan Tibor járási pártitkár előterjesztésében az 1981. évi gazdasá­gi feladatok teljesítéséről és az 1982.évi tervfelada­tokról szóló jelentés szerepelt több más kapcsola­tos beszámoló mellett. Idejében került rá sor, mert a termelőüzemek februári taggyűlései e plenáris ülés határozatainak szem előtt tartásával értékelik saját munkájukat, illetve folytatnak tanácskozást és döntenek idei tervfeladataikról.

Next

/
Thumbnails
Contents