Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-20 / 16. szám, szerda

Az új körülmények között is eredményesen KORSZERŰ SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉST ALAKÍTANAK KI KOMMENTÁLJUK Fontossági sorrendben Különböző kategóriába sorolt építkezésekről beszélünk. Vannak a 2 millió koronás költségvetést nem meghaladó, a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó építkezéseink csakúgy, mint milliárdokat követelő országos jelentőségű, és éppen ezért kötelezővé nyilvánított építkezéseink. Ez utób­biak kivitelezését általában kormányrendeletek alapján irá­nyítják, hogy így tegyék lehetővé folyamatos építésük feltéte­leinek megteremtését. Az ilyesfajta kategórizálással azt akar­juk elérni, hogy az építőipari kapacitások eloszlása megfelelő arányban legyen a beruházások fontosságával. Ezeket a szempontokat a beruházási tervek készítésekor járási, kerületi és országos szinten egyaránt figyelembe kell venni az illetékes szerveknek, különben aránytalanságok keletkeznek az építőgépek és -berendezések elosztásában csakúgy, mint az építőipari munkaerő-állomány foglalkoztatásában. Márpedig a gyakorlat bizonyítja, hogy az ily módon kelet­kezett aránytalanságok felszámolása nem egyszerű, és a kapacitások szétforgácsoltsága miatt nagyon sok lemara­dás keletkezik a tervek teljesítésében, amelyek káros voltát nem kell különösebben bizonygatnunk. Hazánkban 1980 végén az építőipari minisztériumok összesen 59 429 gépet, ebből 5149 darut és 6246 földgépet tartottak nyilván. A szak­emberek a különböző számításokkal ás átszámításokkal bebizonyították, hogy az ilyen hatalmas gépparknak elegen­dőnek kell lennie építőipari beruházásaink terjedelméhez viszonyítva, ha jobb szervezéssel érnénk el megfelelő elosz­tásukat és ezáltal természetesen a lehető legnagyobb mér­tékű kihasználásukat is. A 7. ötéves tervidőszak gazdasági és szociális fejlesztésé­nek fő irányelvei csökkentett ütemű beruházási tevékenysé­get irányoznak elő, ami jelentős mértékben hat az építőipar tevékenységére is. Persze, nem úgy, hogy kevesebb lesz az építőipari munka, hanem változik a szerkezete. Míg az utóbbi évtizedek extenzív beruházási politikájának következtében egészségtelenül elszaporodtak megkezdett építkezéseink, így érthetően az alapvető építömunkák voltak a túlsúlyban. Ez, persze, kihatott az építővállalatok teljesítményére is. Bruttó termelési tervfeladataikat teljesítették ugyan, de ■ a szerkezeti követelményeknek már korántsem feleltek meg az általuk nyújtott teljesítmények. A gazdasági szabályozók 1980 végéig érvényben levő rendszere sem ösztönözte az építővállalatokat szerkezetváltoztatásra, így a nem éppen kedvező gyakorlat több ötéves tervidőszakon keresztül foly­tatódott. A követelmények ellenére sem csökkent a befeje­zetlen építkezések száma a kapacitásokhoz viszonyítva meg­felelő arányra. Ahhoz, hogy egyensúlyba kerüljön az építőipari kapacitás a követelményekkel, következetesen olyan sorrendet kell kialakítani beruházási-kivitelezési gyakorlatunkban, amely lehetővé teszi a legfontosabb beruházások gyors befeje­zését. Az SZLKP KB múlt évi decemberi ülése a szlovákiai építőknek és a beruházások többi kivitelezőjének feladatul adta, hogy a 105 kötelező építkezésen teremtsék meg a folya­matos építőmunka feltételeit. Csak így érhető el, hogy közü­lük 47 az év végén már üzemelésre készen álljon. Persze, ahhoz, hogy valóban a társadalom elvárásainak megfelelő fontossági sorrend alakuljon ki az építőiparban, a helyi és az országos érdekek összeegyeztetésére, felelős döntésekre van szükség mindazok részéről, akik az irányítás bármelyik fokán döntenek beruházási kérdésekben. PÁKOZDI GERTRÚD NEMES CÉLOKRA A SZISZ szolidaritási alapja Lassan estbe hajlik az idő. A hószállingózásban a falu felöl csoportosan jönnek az állatgondo­zók, az Alsóahai (Dolný Óhaj) Efsz állattenyésztési telepe felé. A szo­ciális helyiségekben egy kis meg­beszélést tartanak, az átöltözés és készülődés után hozzáfognak a munkához. Az állatok elé szórják a szeszgyári moslékkal ízesített szecskázott takarmányt. A tehe­neket itatják a még elég sok táp­anyagot tartalmazó melléktermék­kel. Anton Konvička főzootechni- kus a munka irányítása közben fűz magyarázatot a takarmányozási módszerhez, a melléktermék gaz­daságos felhasználásához:- Szövetkezetünkben is kevés az abraktakarmány, és tömegta­karmányból sem termett annyi, hogy bővelkedhetnénk vele. Ezért a vezetőség többi tagjával együtt kerestük a lehetőségeket arra, hogy milyen módon használhat­nánk fel az élelmiszeripari mellék- termékeket. Szerencsés helyzet­ben vagyunk, mert falunkban üze­mel egy keményítő- és szeszgyár. Évek óta jó kapcsolatokat tartunk fenn az üzem vezetőségével, ezért amikor előterjesztettük kéré­sünket, teljesítették. Pontosan meghatározták, hogy naponta hány liter szeszgyári moslékot szállíthatunk az állatoknak. Kezdetben többféle módon etették és itatták az állatokkal a mellekterméket. Véleményt kér­tek a járási állategészségügyi szolgálattól is. A laboratóriumi elemzések után úgy döntöttek, hogy a szeszgyári moslék nem ártalmas, ha tehenenként na­ponta csak tíz litert itatnak. Az állategészségügyi szakemberek azt állították, hogy a melléktermék Olvastam, hogy a kis zsebszá­mológépeket nem számítva, több mint félmillió olyan számítógép működik a világban, amely a ter­melési rendszerek irányítási és nyilvántartási feladatait látja el. Ar­ról már nem szólt a hír, hogy a félmillió számítógépből mennyi szolgálja az ipart, az egészség­ügyet vagy éppen a mezőgazdasá­got. Az utóbbi években ugyanis a mezőgazdasági vállalatoknál is mind nagyobb teret hódítanak a számítógépek. Tevedés lenne azonban arra gondolni, hogy eze­ket a bonyolult berendezéseket kizárólag bérfejtésre vagy könyve­lésre használják a vállalatok, hi­szen a növénytermesztés és az állattenyésztés összetett kérdése­ire ma már csak a számítógépek adhatnak pontos választ. A szlovákiai mezőgazdasági vállalatok közül a nyitrai ( Nitra) Mezőgazdaság- és Élelmezés- ügy-irányítást Racionalizáló Vál­lalat rendelkezik a legkorszerűbb számítógép-rendszerrel, amely néhány héttel ezelőtt kezdte meg próbaüzemelését.- Szeptemberben kaptuk meg a gépet és nem egész két hónap múlva már „válaszolt“ is a kérdé­seinkre - mondja Stanislav Nem- ček, a számítóközpont üzemmér­nöke. - így az új év első célfelada­tait már az EC 1033 jelzésű 3. generációs szovjet berendezés segítségével oldhatjuk meg, amely jóval többre képes, mint az amerikai Century 100.- Gondolom, az sem állt csak úgy kihasználatlanul.- Persze, hogy nem. De azon elsősorban a munkaerőgazdálko­dással, az alapeszközellátással, a könyveléssel és a bérelszámo­lással kapcsolatos adatokat dol­goztuk fel. Kisebb lehetőségünk volt a járás szövetkezetei gabo­naprogramjának fejlesztésére, ezért az új számítógép-rendszer lényegesen elősegíti az emész­tést, a takarmányok jó értékesíté­sét. Kedvező hatással van az álla­tokra. A tapasztalatok alapján kia­lakított takarmányozási módszer eredményeként a téli időszakban sem csökkent a tejhozam. Még a legújabb kimutatások szerint is tíz liter tejet fejnek tehenenként naponta. A közös erőfeszítés, a keményítő- és a szeszgyár se­gítségével elérték, hogy szövetke­zetünkben a tejtermelés már nem idényjellegű. Nagyra értékeli ezt a tejfeldolgozó üzem is, és az eladott tejért még felárat is kapnak. A szarvasmarha-tenyésztés ebben a szövetkezetben ígérete­sen fejlődik. A szövetkezet veze­tősége felmérve az eddigi ered­ményeket és lehetőségeket úgy döntött, hogy az elkövetkező években lényegesen növelik az állomány számát. A 7. ötéves terv­időszak vége felé már 800 jó tejelékenységű tehenet tartanak. A főzootechnikus gyorsan kiszá­mítja, hogy ha tervük sikerül, ak­kor minden 100 hektár mezőgaz­dasági területen már 30 tehenet tarthatnak. Ilyen állatsűrűség vi­szont azt igényli, hogy a növény- termesztési csoportok minél több és jobb minőségű tömegtakar­mányt termeljenek. Erre is kidol­gozták a tervet, és olyan összeté­telben határozták meg a tömegta­karmányok termelőterületét, hogy a tej és a hús előállításához a le­hető legkevesebb abraktakar­mányra legyen szükségük. A hosszúra nyúlt beszélgetés alatt a főzootechnikus részletesen vázolja a fejlesztés irányát, a ter­melésszerkezeti változásokat. Az utóbbi hetekben emiatt bizony ele­elsősorban ezen a téren lesz i iayy segítségünkre. A gabonaprogra­mon kívül természetesen más or­szágos jellegű célfeladat is vár ránk, mint például a termőföldek ásványi összetételének elemzése.- Tehát a számítógépekkel a gabonatermelés is befolyásol­ható?- Jelentős mértékben, hiszen ha tudjuk, hogy hol, milyen a ter­mőtalaj, a gép arra is választ tud adni, milyen összetételű műtrá­gyával segíthetjük elő a maga­sabb terméshozamot. Új progra­mokat készítünk az állattenyész­tést illetően is, ezek eredményes­ségéről azonban csak később szólhatunk, ha a gyakorlat igazolja a számításainkat.- Most, hogy január 25-től átté­rünk az új számítógépre, újra kez­dők leszünk egy ideig - veszi át a szót Ivan Breský műszaki veze­tő. - A régi berendezés évente 4 millió korona hasznot jelentett, az új 9 millió koronás értékű évi teljesítményt nyújt. Ez is jelzi, hogy az EC 1033 egy időben több programmal dolgozik, nagyobb a memóriája, a perifériás berende­zése, és rövidebb ideig tart az adatok feldolgozása is.- Közismert, hogy minél na­gyobb egy számítógép, annál több a ,,kiszolgálójaItt hányán van­nak kapcsolatban a berende­zéssel?- Huszonketten. Ebből nyolcán belülről is ismerik a gépet, s az az öt ember, aki néhány hónappal ezelőtt Kazanyban, Penzában és Minszkben járt tanulmányúton, még a legnagyobb hibákat is meg tudja javítani. Volt, aki egy hóna­pot töltött a Szovjetunióban, volt aki csaknem fél évet, hiszen mind­annyian más-más egység műkö­désével foglalkoztak. Most már csak arra várunk, hogy véget érjen a próbaüzemelés és új progra­mokkal dolgozhassunk, -szabó­get főtt a fejük. Szövetkezetükben, a sertéstenyésztés hozta a leg­több bevételt, sajnálták tehát, hogy csökkenteniük kell az állo­mányt. Az ezzel összefüggő prob­lémákról Ondrej Hrčka mérnök, a sertéstenyésztést irányító zoo- technikus beszél:- Az érsekújvári járásban ser­téstenyésztésünk a legjobbak kö­zé tartozott. Évente megközelítő­leg ötezer malacot adtunk el. Olyan munkaszerető és hozzáértő gondozóknak, mint Gáli Anna és Helena Skačanová köszönthetjük, hogy a múlt évben egy kocára több mint húsz elválasztott malac jutott. Ezzel az eredménnyel a nyugat-szlovákiai kerületben is az elsők közé kerültünk. Nem cso­da, ha fáj a szívünk, amikor arról van szó, hogy éppen ezen a sza­kaszon kell fékezni a termelést. Beszélgetés közben később megemlíti, hogy azért az utóbbi időben javult a helyzet. Úgy látszik a járási párt- és gazdasági szer­vek nagyra értékelték eddigi ered­ményeiket, az abraktakarmány gazdaságos felhasználását (egy kilogramm sertéshús előállításá­hoz négy kilogrammnál jóval ke­vesebb abraktakarmányt használ­tak fel), ezért úgy határoztak, hogy ebben a szövetkezetben csak mérsékelten csökkentik az állo­mányt. Amikor a zootechnikus er­ről beszél, olyan terveket emleget, amelyek szerint a sertéshizlalás­ban tovább csökkentik az abrakta­karmányt. Körülnéznek majd a szomszédos járásokban is, és a legjobb hizlaldák dolgozóinak tapasztalatait érvényesítik szövet­kezeteikben. A zootechnikusok számolgat­nak, milyen kieséseket jelent az állománycsökkenés. Az adatok azt bizonyítják, hogy a felvásárlási árak emelése valamennyire kiegé­szíti a még korábban túl hiányos­nak látszó bevételi mérleget, per­sze, nem lesz könnyű az új körül­mények között dolgozni. Szigorít­ják a munkafegyelmet és még job­ban tökéletesítik a takarmányozá­si technikát. Felhasználják a gon­dozók, etetők munkakezdemé­nyezését a tej- és hústermelés növelésére. Célul tűzték, hogy a beruházást a lehető legrövidebb időn belül kamatoztatják, minél nagyobb legyen az egy korona befektetésre jutó termelés meny- nyisége. Még akkor is folyik a vita, ami­kor az istállókat már sűrű szürke köd burkolja be, és alig látni az ablakokon kiszűrődő fényt. Új, nagy feladatok előtt állnak. A ve­zetőség bizakodó, mert a feltéte­lek adottak és olyan tagok dolgoz­nak az egyes munkaszakaszon, akik tudásuk legjavát, minden ké­pességüket a több termelésre for­dítják. Az időközben megérkező elnöknek is ez a véleménye, és búcsúzóul annyit mond, hogy nem kell annyira félni, az új termelési körülmények között is helytállnak. Ezzel a tudattal mennek haza a vezetők és gondozók a jól vég­zett munka után otthonaikba. (ČSTK) - A Csehszlovák Állami Bank Prága 1. városkerületi fiókin­tézete 35-6737-011 számmal tartja nyilván azokat az összege­ket, amelyeket a fiatalok az ország minden részéből a Szocialista Ifjú­sági Szövetség szolidaritási alap­jára eljuttatnak. Ebből az alapból segíti a SZISZ a tőkés és a fejlődő országokban működő ifjúsági, di­ák- és gyermekszervezeteket. E szolidaritási alap segítségé­vel az elmúlt években számos si­keres akciót szerveztek. Felépült a hanoi kulturális palota, kampány indult ötezer játékot a vietnami gyermekeknek címmel, s pionír­nyakkendőket készítettek és küld­tek a délkelet-ázsiai baráti orszá­gokba. A SZISZ segítséget nyújt a szocialista orientációjú fejlődő országokban működő ifjúsági szervezeteknek az ifjúsági tiszt­ségviselők kiképzésében, a pioní­rok nemzetközi béketáborokban és más nemzetközi rendezvé­nyekben való részvételében. Ezenkívül a SZISZ megfizeti a Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetségnek és a Nemzetközi Diák- szövetségnek, hogy évente 15 af­rikai, ázsiai és latin-amerikai fiatalt küldjön tanulni a csehszlovákiai felsőoktatási intézményekre. Ugyancsak ebből a szolidaritási alapból vásárolták meg azokat a tansegédeszközöket, amelyeket Kambodzsában és Nicaraguában használtak az írástudatlanság fel­számolására^ gyógyszereket és gyógyászati eszközöket vásárol­tak az Angolában, Etiópiában és Kambodzsában tevékenykedő nemzetközi orvosbrigádok számá­ra, s anyagi támogatásban része­sítették a természeti csapások sújtotta vidékeken élő fiatalokat. A SZISZ szolidaritási alapja konkrét bizonyítéka annak, hogy ifjúsági szerezetünk tagjai inter­nacionalista módon viszonyulnak a világ ifjúságának problémáihoz. A SZISZ-tagok gyakran a különféle rendkívüli, a nyersanyaggyűjtés és a nyári építőtáborok jövedel­méből származó bevételeiket ad­ják a szolidaritási alapba. Bratislava III. városkerületében, a Škultéty utcán megnyílt a Rijeka jugoszláv élelmiszer-szaküzlet. Eladási területe 86 négyzetméter. Több mint egymillió korona ráfor­dítással egy volt élelmiszerboltból alakították át. A képen Kürtössy Ilona eladónő munka közben. (Pavol Neubauer felvétele - ČSTK) BALLA JÓZSEF SZÁMÍTÓGÉPEK A MEZŐGAZDASÁGBAN ÚJ szó 4 1982. I. 20.

Next

/
Thumbnails
Contents