Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-12-20 / 50. szám

1981. szeptember 4. Többen ülünk Prágában a Csehszlovák Televízió tv- h íradó főszerkesztőségének egyik vágószobájában, s vissza-fojtott lélegzettel figyeljük a monitoron megjelenő döbbenetes képsort. A helyszín, ami elénk tárul, az észak­csehországi barnaszénmedencéhez tartozó záluzíi Győ­zelmes Február Bányavállalat Pluto mélyfejtésű bánya­üzemének^ részlege. Az ott történt bányaszerencsétlensé­get rögzítette a forgatócsoport filmszalagra. Időszüke miatt, sajnos, nem kerülhet be a tv-híradó első kiadásába, így a legfontosabb, egyben legsúlyosabb eseményét nar­rátor olvassa be első hírként. ,,... A robbanás időpontjá­ban a bányában 105 dolgozó tartózkodott. Megsegíté­sükre és a károk felszámolására azonnal mentőosztagokat küldtek ki. Negyven dolgozót sikerült megmenteni. A men­tőosztagok megfeszített és áldozatos munkája és minden rendelkezésre álló eszköz felhasználása ellenére a sze­rencsétlenség 65 áldozatot követelt...“ A kamera közben végigpásztázta az áldozatok szegen lógó fémlemezbe ütött regisztráló számait, amit minden bányásznak műszak előtt ki kell akasztania a meghatározott helyen. A film vége kifut a gépből, s csak a csattogása zökkent vissza mind­nyájunkat a jelenbe. 1981. szeptember 22. Azért jöttünk össze, vagy harminc-negyvenen a novákyi bánya egyik üléstermében, hogy a sajtó, a rádió és a televízió napja alkalmából elbeszélgessünk a tömeg­kommunikációs eszközök szerepéről. Az újságírókon, riportereken kívül itt többségében bányászok ülnek. Közü­lük is a legjobbak. Beszélgetés közben a munkában edzett kezeket figyelem. Nem egy szorítását már korábbról is ismerem. Például a tőlem nem messze helyet foglaló Pavol Grichben régi ismerőst köszönthettem. Vagy két éve annak, hogy először találkoztunk. Akkor egy frissen kapott magas kitüntetésnek örülhetett, amit becsülettel végzett munkájáért kapott. Szándékosan kértem, menjünk be a bánya közeli iskolájába. Mert éppen nyár volt, az egyik üres osztályban kérdeztem meg tőle: Mit gondol, miért akartam, hogy éppen idejöjjünk? ,,Föltételezem, hogy azért, mert ön is tudja, ma már első szerszámként nem a csákány kerül a bányásznövendék kezébe, hanem a toll“. - mondta. Majd elmesélte, milyen követelmények­nek kell odalent a bányában megfelelnie annak, aki helyt akar állni. Az egyre szaporodó új, szakszerű kezelésre igényes gépek hozzá nem értőt sokáig nem tűrnek meg maguk mellett. Az ilyent viszont a munkaközösség is gyorsan kiveti magából. Nevelni és építeni, ezek is az ő szavai negyedszázados bányászgyakorlattal a háta mögött. Vele sem kivételezett a sors soha. Mégis szó nélkül tette, amit tennie kellett a családért. Nem bányásznak indult, mondta akkor. Vasesztergályosnak tanult ki éppen, de a bizonyít­ványán jóformán még a tintának sem volt ideje megszá­radni, ő már itt kopogott a munkaügyi osztály ajtaján. Persze, hogy fölvették, annak idején is nagyon kellett ide a segítség. Csak plusznak számított, ha a támogatás egy kész, kitanult fiatalember személyében jelentkezett. ,,Magamat akartam jobban megismerni, úgy gondolom, egy ilyen erőpróbában sokkal korábban, és látványosab­ban kerülnek felszínre az ember rossz és jó tulajdonságai“ - mondta. 1957-et írtak akkor. Egy évvel munkába állása után előmunkássá léptették elő, s rábíztak egy egész kollektívát. Akkor már a nálánál sokkal idősebb bányászok is hallgattak szavára. A Pavol Grich vezette Szlovák Nemzeti Felkelés kollektíva a legjobbak közé küzdötte fel magát. Végéhez közeledik a találkozó, és szó esik a Pluto Bányaüzemben történt tragédiáról is. ,,Úgy érezzük, elhunyt bajtársainkért kötelességünk nekünk is helytállni. Becsületes munkával szeretnénk tiszteletet adni emlé­küknek“ - hangzik el több felől. 1981. október 3., újsághír-részlet ,,... A Munka Érdemrenddel kitüntetett tusimicei Nástup Bányavállalat dolgozói felhívást fogadtak el, amelyben szolidaritásukat fejezték ki a Pluto Bányaüzem kollektívá­jával, s közzétették azt az elhatározásukat, hogy hozzájá­rulnak a tragikus szerencsétlenség okozta szénfejtési kiesés pótlásához. . .“ 1981. negyedik negyedévében Most ismét Novákyban járok. Az aknatorony középma­gasságából szemlélve a terepet érdekes látvány tárul elém. Tőlem jobbra az anyagelőkészítő részleget látom, szemben pedig a frissen felszínre hozott szén lerakata. Két bulldozér egyengeti, gyalulgatja a domb koronáját. Közvet­lenül alattam sebesen futnak a szénnel teli szalagok, terhüket pillanatokon belül a tehervagonok gyomrába vetik. Távolabb viszont már tekintélyes méreteket öltött a meddőhányó. Teljes ütemü tehát a szénkifejtés, hiszen az üzemi kötelezettségvállalás erre az évre úgy szól, hogy ebből a bányából kereken 1 millió 315 ezer tonna szenet kell szállítani a népgazdaságnak.- A tervezett mennyiséget kötelességünk a felszínre hozni. Noha a novákyi szénről köztudott, hogy az átlagos­nál alacsonyabb a kalóriaértéke, mindez a mi szemünkben nem csökkentheti a tervezett feladatok súlyát, hiszen szemünket még így is jól hasznosítani tudják, többek közt a hőerőművekben - mondja kísérőm, Pavel Jurié mérnök, a bánya gazdasági igazgatója. - Ahhoz, hogy eleget tudjunk tenni ennek a tavalyinál lényegesen nagyobb feladatnak, minden erőnkre szükség van. Még az év elején azt is kiszámítottuk, ha sikeres évet akarunk zárni, akkor néha bizony szombaton, vasárnap is be kell jönnünk.- Mennyi szenet akarnak hétvégeken kifejteni?- Százezer tonnára tettünk vállalást. Az év első nyolc hónapja alatt ebből már 64 ezret hoztunk a felszínre pedig távolról sem dolgozunk minden hétvégén. Mivel bizonyos lemaradás mutatkozik a lakosság szénellátásában, vállal­tuk, hogy az idén 100 ezer tonna szenet osztályozunk, tehát szenünk legjavát a kisfogyasztóknak küldjük. Ebből a mennyiségből, ugyancsak az első nyolc hónapban, már 66 ezret kiszállítottunk. A negyedik negyedévbe már úgy léptek a novákyi bányászok, hogy azt is tudták, milyen fejtési feladatok várnak reájuk az elkövetkező évben. Az 1982-re előter­jesztett terv megvitatásánál és jóváhagyásánál teljes mér­tékben kihasználták a kezdeményező tervezés nyújtotta lehetőségeket. Kereken 1 millió 410 ezer tonna szén kifejtésére mondták ki az igent a bányászok, s velük összhangban felettes szerveik is. Ez a mennyiség 40 ezer tonna szénnel jelent majd többet az országnak az idei évi tervvel szemben.- Ez bizony komoly feladat, úgy érzi, eléggé felkészültek teljesítésére? - kérdezem ismét Pavel Juris mérnököt.- Ne higgye, hogy fejest akarunk ugrani a mélyvízbe. Igaz ugyan, hogy a kezdeményezöterwel még nincsenek nagy tapasztalataink, ezért is döntöttünk úgy, hogy még az idén jobban megismerkedünk vele. Határozat született, hogy már most, a negyedik negyed­évben a kezdeményezőterv elvei alapján irányítjuk a munkát. Ez egy amolyan próbaidőszak lesz az esetleges hibák kiszűrésére. Az emberekkel tudattuk, hogy milyen utat kell megjárnia annak, aki többet akar keresni. Az alapföltétel a terv túlteljesítése. Ott pedig, ahol az eddigi teljesítmény megtartása mellett munkaerőt is meg tudnak takarítani, ott teljes hat hónapig fizetjük a kollektívának az így megtakarított bér 50 százalékát. Hasonlóképpen járunk el akkor, ha valahol ésszerű eljárásokkal sikerül csökken­teni a fejtési költségeket, illetve, ha energiát takarítanak meg. Ilyen esetekkor minden megtakarított koronából 40 fillér üti az arra érdemes markát. Mármost úgy tűnik, hogy ezeknek a szabályoknak köszönhetően az idén 15 ezer tonna szénnel többet termelünk ki. Persze, itt nagyben közrejátszott a bányásszolidaritás is. Nem egy kollektíva tagjai azért vállalták a többletmunkát, hogy így a Pluto Bányaüzemben történt tragikus szerencsétlenség okozta szénkifejtési kiesést némiképp pótolják. Hasonlóképpen, mint az országban csaknem minde­nütt, Novákyban is a gazdaságosabb utakat keresik. Sőt, itt már sikerült egy nagyon érdekes megoldást is találniok. Köszönet a különleges tektonikai adottságoknak, sok helyütt a szén viszonylag közel fekszik a felszínhez. Gyakran annyira közel, hogy a hagyományos mélyfejtéssel már nem is termelhető ki. Ezért egyre gyakrabban játszot­tak azzal a gondolattal, hogy külszíni bányát nyitnak. Persze, megfelelő tapasztalatok nélkül ez sem megy olyan könnyen, ráadásul a2 ilyen feladat megoldásához pénz is kell, és nem kevés. Végül is 1977-ben úgy döntöttek, megpróbálják ezt a módszert. A teplicei tervező irodát kérték meg, dolgozza ki számukra a tervdokumentációt. Ezzel két év alatt el is készültek, s így tavaly év vége felé megkezdhették a fejtést.- Tehát a külszíni bánya itt az idén vizsgázik. Milyenek az eddigi eredmények?- A geológusok megállapították, hogy ott, ahol ma fejtünk, körülbelül 1 millió 200 ezer tonna szén fekszik a földben. Ebből a mai napig több mint 40 ezer tonnát már kiraboltunk. Ha maradunk az idén megállapított termelési szinten, akkor ez a lelőhely 1987-ig lesz a számunkra gazdaságos. A külszíni fejtéssel egyúttal azt is sikerült bebizonyítani, hogy kisebb bányaüzemekben is alkalmaz­ható ez a szénkitermelő módszer. Persze ehhez kockázat- vállalás és kitartás is kellett. A mi esetünk mindenképpen ezt bizonyítja. Ne mondjak mást, csak a baggerek esetét. Újakra nem volt pénz, így két régit vettünk meg, fillérekért. Ezeket újítottuk föl saját műhelyeinkben. Amint látja, néha így is lehet bányát alapítani.- Mennyibe kerül az innen kikerülő szén tonnája és mennyibe a föld alólié?- A mélyfejtésű bányánkból 270 koronáért tudunk egy tonnát fölhozni. A külszínről csaknem a felével olcsóbb. Persze, ezzel az újfajta munkával nálunk eddig nem ismert problémák is fölmerültek. Például rengeteg meddőt kell megmozgatni, amíg elérjük a lelőhelyet.- Léteznek netán távlati terveik is a külszíni fejtéssel kapcsolatban?- Nem titok, léteznek. Ha ezen a telepen jól vizsgázunk, akkor nem hagyjuk abba. A geológusok már több külszíni fejtésre alkalmas helyet találtak, így miután kimerítettük ezt a lelőhelyet a gépekkel és az emberekkel továbbköltözünk.- Befejezésül lépjünk vissza egy pillanatra a közeljövő­be. Jövőre 40 ezer tonnával több szenet ígérnek a népgaz­daságnak. Milyen feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a bányászoknak is igazán megérje a nagyobb erőfeszítés?- Bizonyos változásokról már szó volt. Ezeken túl már ma biztosítottunk a béralapba csaknem 1 millió korona többletet. Egyebek közt ezt a pénzt is azok között osztjuk el, akik arra rá is szolgálnak. Pillanatnyilag 3236 esélyes van, ennyi az alkalmazottaink száma. Mindenkinek meg­van a lehetősége, hogy a saját szakterületén bekapcsolód­jék a versenybe. 1981. október 27., újsághír-részlet ......A Pluto Bányában tegnap délelőtt, nem egész nyolc hé ttel a szerencsétlenség után, ismét megkezdték a fej­tést...“ Jószerencsét! KESZELI BÉLA 1981. XII. 20. 1 millió 410 ezer tonna szén kifejtését vállalták jövőre az itte­ni bányászok Az anyagelőkészítö részleg biz­tosítja a föld mélyében dolgo­zók folyamatos munkáját. Mi is a gazdaságosabb utakat keressük - mondja Pavel Juriá mérnök Szalagon, vagonban, lerakaton a szén (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents