Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-12-13 / 49. szám
£ TUDOMÁNY TECHNIKA F öldgolyónk valamely pontját minden öt percben megrázza egy földrengés évente pedig körülbelül százezer pusztít. Nagyobb részüket csak műszerekkel lehet regisztrálni. Évente 19-20 ezerre tehető a száma az emberek által is érzékelhető rengéseknek. 100-150 földmozgást az erős földrengések közé sorolnak. 15-20-at a nagy, egyet-kettőt pedig a gigantikus méretű, katasztrofális földrengések közé. Az 1976-os év sok ország számára roppant nehéznek bizonyult. A földrengések következtében több mint egymillió ember vesztette életét. Évente átlagosan 15 ezer ember válik a földrengések áldozatává, az anyagi veszteség pedig -százmillió dollárokkal mérhető. Hogyan képes ma a tudomány a földrengések ellen védekezni? Milyen elképzeléseink vannak jelenleg a földrengések jellegéről, sajátosságairól? Meg lehet -e jósolni a jövőben bekövetkező földrengés helyét, erősségi fokát és pontos idejét? SZEIZMOLÓGUSOK FIGYELIK Szergej Vavilov és Grigorij Gamburcev akadémikus 1948-ban elsőként állította össze a földrengéseket megelőző jelek kutatási tervét. Sajnos, ezt a tervet nem sikerült megvalósítaniuk. Ellehetóvé a pontos, gyors és tömeges geofizikai méréseket. Mégis éppen azokban az időkben rakták le a földrengéskutatók mai munkájának alapjait (15 év múlva az Egyesült Államok és Japán tudósai hozzákezdtek hasonló jellegű kutatási program kidolgozásához). Ma minden tudós egyetért abban, hogy a földrengések közvetlen oka a földkéreg deformálódá- sa: a kéreg összehúzódása, tágulása, összecsavarodása, görbülete, amely a kőzetekben bizonyos feszítettséget idéz elő. Amikor ezek a feszültségek túllépik a kőzetek szilárdságát, bekövetkezik a földrengés. Arra a kérdésre azonban, hogy milyen erők hozzák létre magát a deformálódást, a tudósok egyelőre különbözőképpen válaszolnak. Ahhoz, hogy világos képet kapjunk, a földrengés fészkébe kellene bepillantanunk, amely olykor több mint 700 kilométeres mélységben helyezkedik el. Mivel azonban ez lehetetlen, a tudósok kénytelenek voltak a leghátrányosabb eljárást választani. A Föld felszínén kísérik figyelemmel a rengéseket, tanulmányozzák az azt megelőző eseményeket, s meghatározzák a köztük és a földrengések közötti kapcsolatokat; vagyis a megelőző rendellenes jelenségeket kell kutatniok és regisztrálniuk. A közvetlen megfigyelések azt mutatták, hogy a földrengés fészkének területén a rengés előtt lényegesen megváltoznak a kőzet tulajdonságai. Érzékeny magneto- méterek segítségével végzett mérések a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban ,azt mutatták, hogy valamennyi esetben a földfelszín deformálódását a mágneses tér hirtelen, ugrásszerű változása előzi meg. A földrengés közeledésére mutatnak a Föld villamos terében jelentkező rendellenességek is: a kőzetek villamos ellenállásának csökkenése, a földfelszín lejtésének észrevehető változása a rezgésfészek övezetének közelében, a hőmérséklet emelkedése, a kutakban, fúrólyukakban a víz szintjének ingadozása. A pontos szeizmikus prognózis azonban egyelőre még megoldásra váró feladat. Mintegy 100 földrengésjelző állomás füleli éjjel- -nappal a Föld mélyét. Néhány világközpont - a Szovjetunióban, Angliában, az Egyesült Államokban és Japánban - összegyűjti a Föld érverésének és légzésének adatait, az álnok Pluti azonban, mint tapasztalt stratéga, minden alkalommal váratlanul csap le. Helyes-e azonban, ha alattomossággal vádoljuk Földünket? Hiszen világos, hogy a földrengés nem a természet pillanatnyi szeszélye, hanem valamiféle hatalmas planetáris folyamatnak a része. A Föld mélyében a folyamatok lassúak, a földrengések, különösen az erősebbek, sokáig, hosszú évekig és nagy területen „készülődnek“, míg végül is kirobbannak. AZ ÁLLATOK MEGÉRZIK... Az ashabadi méntelep istállóiban (Ashabad Türkménia fővárosa - a szerk.) a földlökés előtt két órával a lovak patáikkal a padlót kezdték döngetni, hangosan nyerítettek, majd elszakították pány- vájukat. Az istálló ajtajában fogták el és a helyükre terelték őket. Tizenöt perccel a katasztrófa előtt azonban a lovak kidöntötték a kaput, és elvágtattak a szélrózsa minden irányába. A lovászok el akarták fogni az állatokat, és abA vadállatoknál is feljegyezték, hogy megérzik a bekövetkező földrengéseket. Egyre inkább növekszik a megbízható jelzések száma a lovak, a tehenek, a kutyák, macskák, házinyulak, sertések, a tigrisek, elefántok, majmok, egerek, gyíkok, ludak, fecskék, verebek, galambok, papagájok, fürjek, halak szeizmikus érzékenységéről. E tények hatására a földrengés bioprognózisának gondolata az utóbbi években egyre több hívet toboroz a földrengéskutatók, a geológusok, biofizikusok és biológusok körében. Kutatják a törvény- szerűségeket, a föld mélyében lezajló folyamatok, valamint az állatok által észlelt vékony jelzésszálak közötti összefüggéseket. A BIOPROGNÓZISTÓL A TECHNIKAI ANALÓGIÁIG Bármennyire is tökéletesedik azonban a bioprognózis, a tudósok előtt sokkal bonyolultabb probléma áll: az a céljuk, hogy megismerjék a természet által létrehozott valamennyi élő szeizmikus analizátor,.szerkezetét“ és működésének elvét, közülük a legjobbakat reprodukálják, azaz modelljüket fémből, elektromos áramkörből és más anyagból elkészítsék. Igen fontos lesz az állatok azon érzékszerveinek modellszerű megjelenítése, amelyek felfogják a föld mélyéből érkező, az ott lejátszódó deformálódásokkal kapcsolatos jelenségeket, és a közelgő természeti csapásokra figyelmeztetnek. Miben rejlik az állatok szeizmikus szuperérzékenységének titka? Milyenek a földrengést megelőző állati szervezetek e sajátosságai? Ezekre a kérdésekre a földrengéshullámok színképének tanulmányozása adja meg a választ. Hullámsávjuk meglehetősen széles, magában foglalja az emberi hallásküszöb alatti és feletti rezgésszámú hangokat (az infra- és az ultrahangokat). A macskák, kutyák, hörcsögök, patkányok, gyi- kok hallásküszöbe igen magas, másodpercenként százezer rezgésszámú hangot képesek elfogni). Ezért hallhatják a „föld mélyének“ hangját, érzékenyen reagálnak az ultrahangra, amely a bá- nyaközetek főteomlását eredményezi. És nemcsak egyszerűen reagálnak a „föld mélyének“ hangjára, hanem pánikszerűen el is menekülnek a veszélyes helyről. Ha tehát a földrengés előrejelzésének titka néhány állatfajtánál abban rejlik, hogy érzékelik a föld méyéből kiinduló, különböző rezgésszámú hangokat, akkor lehetséges olyan bionikái földrengés-előrejelző és iránymérő műszerek elkészítése, amelyek felfogják majd a földrengést megelőző „nyitányt“. Nemrég a Bányászati Kutatóintézet geofizikai prognosztikai laboratóriumának munkatársai azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy meghallgatják a föld mélyében a bányakőzetek főteomlását megelőző „neszezést". M. Anciferov, a műszaki tudományok doktora irányításával egy hanglokátoros berendezést szerkesztettek. A berendezés „elektromos fülét“ az erősítőkkel és az áramellátó teleppel együtt a hegytömbbe fúrt lyukban helyezték el. Ez a berendezés felfogja a föld mélyének hangjelzéseit, ezeket elektromos jelekké alakítja át, felerősíti, majd vezetékek révén a földfelszínen levő vevőkészülékbe továbbítja. Itt az operátor kitűnően hallja a bánya- kőzetek „hangját“. Új elgondolás is született: a hanglokátoros berendezést öszekapcsolják az elektronikus számítógéppel, Amint a számítógép megtanulja megérteni a bányakózetek nyelvét, előre megjósolja majd a katasztrófák helyét és idejét. Az állatok földrengést megelőző, szokatlan viselkedését tanulmányozva a tudósok egyre jobban és mélyebben megismerik a földrengések természetét, és minden bizonnyal a földrengésnek új, a tudomány előtt ma még ismeretlen előjeleit fedezik fel, olyanokat, amelyeket a biológiai szeizmikus rendszerek pontosan érzékelnek. Ez lehetővé teszi számukra, hogy rendkívül érzékeny bionikái földrengésjelző műszerek elvileg új soroztát készítsék el, amelyek idejekorán és maximális pontossággal "figyelmeztetik az embereket a bekövetkező földrengésekre. A JÖVÓ TERVEI Ha sikerül megoldani a földrengés helyének, idejének és erősségének pontos előrejelzését, akkor a jövőben a tudósok feltételezése szerint a szeizmikus jelenségeket irányítani is lehet. Napjainkban a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, Japánban és más országokban is szakemberek dolgoznak a földrengések megfékezésének és korlátozásának tervei n.- így például, amikor majd pontosan ismerjük, hogy hol halmozódik fel a szeizmikus energia - mondja Mihail Szadovszkij akadémikus - azon a helyen fúrólyukat lehet lefúrni, s a furatba nagy nyomás alatt vizet szivattyúzni, vagy más módszert alkalmazni. A furatba például erős robbanó töltetet helyeznek és előidézik a robbanást.A kőzetbe beszivaty- tyúzott víz vagy a robbanási hullám által keletkezett feszültségtöbblet túllépi a kőzet szilárdsági határát és földrengést idéz elő. Ily módon elkerülhetjük a legszörnyűbbet: a váratlan földlökést. A földrengések elleni harcnak természetesen más változatai, elképzelései is léteznek. A tudomány állandóan kutatja a lehetőségeket, szakemberek százai dolgoznak ezen az ország különböző területein, ott, ahol előfordulnak a földrengések. Bízzunk abban, hogy a geofizikusok önfeláldozó- .fáradságot nem ismerő, kitartó munkája meghozza majd a gyümölcsét, és az ember egy napon megfékezi a természet legszeszélyesebb jelenségét: a földrengést. IZOT LITYINYECKIJ sósorban azért, mert a földrengés- kutatók rendelkezésére álló, akkori technikai eszközök nem tették ban a pillanatban megremegett a föld, és az istállóépületek beomlottak. A bratislavai G. Dimitrov Vegyi Művek szerves technológiai kutató- intézete új polimeradalékok kifejlesztésével és további könnyüvegy- ipari kérdések megoldásával foglalkozik. A gumiipar számára olyan adalékanyag kifejlesztésén fáradoznak jelenleg, amely lehetővé teszi a vulkanizációs folyamat szabályozását a feldolgozó üzem szükségletei szerint. A polipropilén műszálak élettartamának növelését elősegítő anyagok kikísérletezésén is dolgoznak. A felvételen RNDr. Lubica Bzdúáková, a navulkanizációs inhibitor tisztaságának vizsgálása közben (Felvétel: Drahob'n Sulla - ÓSTK) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK Műtrágya a tengerfenékről A csendes-óceán aljzatából Új-Zéland közelében kiemelkedő Chatam-hátságon mindössze 300-400 méteres mélységben sovány foszforitércet találtak. Az érctelep 1 méter mélységig az iszapba lazán ágyazott foszfátgumókból és nagyobb, összecementálódott, foszfáttartalmú kőzetből áll. A mintegy 20 százalékukban foszforsavat tartalmazó gumók őrlés után bármiféle vegyi kezelés nélkül, közvetlenül felhasználhatók műtrágyaként. A növények e trágyát könnyen fel tudják szívni, de mert nem gyorsan teszik ezt, azok a talajba juttatva sokáig hatnak ott. A foszforitok tulajdonságai alighanem annak köszönhetők, hogy földtani mértékkel mérve fiatal képződmények, ezért ásványosodá- suk és kőzetté válásuk folyamata még nem halad előre túlságosan. Minden valószínűség szerint a legutóbbi eljegesedés után keletkeztek. Kitermelésük gazdaságosnak ígérkezik, mivel műtrágyának kiválók. Az eddig feltárt tengeri foszfátércek Új-Zéland szükségletét legalább tíz évig fedezhetnék. A telepek értékét növeli az is, hogy a jelenleg ilyen nyersanyagot adó dél-csendes-óceáni Karácsony- -sziget foszfáttelepei már kimerülőben vannak. (Umschau) Lutéciumóra A Naprendszer korának meghatározására alkalmas új módszert fejlesztettek ki a karlsruhei (NSZK) magfizikai kutatóközpont munkatársai. A lutéciumóra megalkotásakor abból a modellfeltevésből indultak ki, hogy a nehéz atommagok könnyű atommagok összeolvadása és neutronok befogása révén jöttek létre. Az ilyen nehéz atommagok sorába tartoznak a nagyon hosszú felezési idejű radioaktív atommagok, például a 36 milliárd év felezési idejű lutécium-176 is. Az ilyen radioizotópok ma még létező mennyiségéből kiszámítható, hogy mikor keletkeztek. A kutatók feltevése szerint a lutécium-1 76 körülbelül 300 millió kelvin fokos hőmérsékleten jött létre, lassú neutronok befogásával könnyű elemekből. Ezt a feltevést kísérleti úton is sikerült igazolni. A nyugatnémet kutatók számításai szerint a radioaktív lutécium körülbelül tízmilliárd évvel ezelőtt jött létre, plusz és mínusz négymilliárd éves eltérési lehetőséggel. A lutécium-óra új lehetőséget kínál a csillagászoknak a kozmikus objektumok korának meghatázozására. (D) A tőzegkitermelés új módja A tőzeg kitermelésének és tüzelőanyaggá való feldolgozásának olyan eljárását fejlesztették ki Svédországban, amelynek révén a tözegőrlemény költsége versenyezhet a fűtőolajéval. Az egész tözegréteget felássák, egynemű tömeggé keverik össze, kövektől, gyökerektől stb. megtisztítják. Majd miután kipréselték belőle a vizet, a masszát órlömüben felaprítják. Az onnan kikerülő hosszú szálakat kétszakaszú szárítóban megszárítják, míg már csak 15-20 százalék víz marad bennük. Ezután a tőzeget a mindenkori szükségletnek megfelelő nagyságú szemcsékké aprítják. Az új eljárás a kis tőzegtelepek kiaknázását is gazdaságossá teszi, s a termelés ezen a módon egész évben folyhat. Az első ilyen berendezés évente 8000 tonna tözeggranulátumot ad majd, ami kereken 4000 köbméter fűtőolajnak felel meg. A figyelmes televízió A japán Toshiba cég új kísérleti televízió készülékét beprogramozhatják, hogy éjszaka önműködően kikapcsoljon, reggel pedig újra bekapcsoljon. Mindehhez még mesterséges hangon jó éjszakát is kíván, bekapcsoláskor pedig jó reggelt. Ultrahangos érzékelő vigyáz a nézőre, ha túlságosan közel ül a készülékhez. Emberhangon megszólal: vigyázzon a szemére, túlságosan közel ül a készülékhez. Ha az érzékelő nem érzékel nézőt a képernyő előtt, bejelenti, hogy kikapcsol- és meg is teszi. Ha pedig valaki túlságosan hangosan hallgatja készülékét, megSzólal: legyen tekintettel a szomszédokra, halkítsa le a készüléket. (D) Komputer az asztalon Megindult az új számítástechnikai berendezés az lszkra-226 - gyártása a „Szcsotmash“ gyárban. Az operatív memória kapacitása kétmillió szó. Az új komputer méreteit tekintve elfér egy közönséges íróasztalon. A számítástechnikai berendezés alkalmazható a tervezésben, segítségével megoldhatók a tudományos, műszaki feladatok. , (APN - LV) l 1981. XII. 13. r
