Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-12-13 / 49. szám

r 1981. XII. 13. tömb, amelyet kalapáccsal szét akarnak verni, folyami akna - folytatja. - A hossza 5,5 méter, átmérője 60 cm volt. A robbanás után több mint 30 méter átmérőjű kráter keletkezett. Ez az eset is arra figyelmeztet, hogy ha bárki a háborúból visszamaradt lőszert talál, ne nyúljon hozzá, hanem hívjnak ki bennünket. Az idő foga ugyanis a legtöbb lőszert már kikezdte, s ez még növeli a robbanás veszé­lyét. Telefonberregés szakítja félbe szavait: „Igen, értem“ ismételgeti, majd felém fordulva mondja:- Mennem kell, ha akar, tartson velem. Az egyik településen repülőbombát találtak. összeszedi amire szüksége van, s máris indulunk. A bejáratnál autó várja. Amikor magunk mögött hagyjuk a várost, megkérdezi, hogy nem félek-e, majd saját érzéseit önti szavakba.- A félelemérzettel minden alkalommal szembe kell néznem, ez a jó, mert arra kényszerít, hogy óvatos legyek. Munka közben még rágyújtani sem lehet, s ugyancsak megfontoltságra, körültekintésre van szükség.- Mit szól a család, a felesége? - vetem közbe.- Az első időben az asszony sokat idegeskedett. A filmekben látta, hogy mi is a tűzszerész munkája. Mielőtt nagyobb akcióra megyek, megmondom, hogy mikor jövök haza és ezt igyekszem megtartani. Ugyanis előfordult, amikor késtem, a feleségemet sírva találtam. Veszélyes foglalkozás a miénk, de szükség van rá. Hiszen ha a lőszer gyerekek kezébe kerül, nemegyszer életükkel fizetnek. Szencen egy fiú repülöbombát akart szétszedni, Dunatö- késen fedélzeti géppuska robbanó lövedékét rakta a tűzbe egy fiatalkorú. Mindketten elvesztették életüket. Közben megérkeztünk a színhelyre. A háztulajdonos egy gödröt ásott és fél méter mélységben repülóbombára akadt. A hadnagy körüljárja a veszélyes bombát, majd ingujjra vetkőzik, mit sem törődve a hideggel. Miután mindenkit elküld a közelből, hozzáfog az ásáshoz. Távolról nézem, amint a gödörben kétrét görnyedve dolgozik. Nem siet, de időközben így is meg kell állnia, hogy verejtékes homlokát letörölje. Amikor végez, önkénteseket keres, akik segítenek a kiemelésben. A tehergépkocsi, amelyen elhe­lyezik a bombát, lépésben teszi meg az utat a régi homokbányáig. A tűzszerész elhelyezi a gyújtófejet, s aztán fedezékbe szaladunk. Hatalmas robbanás rázza meg a levegőt.- Elfoglalt ember vagyok, ritkán van szabad időm. A nemzetbiztonsági testület főiskolájának második évfo­lyamát látogatom. Előfordul, hogy a lakásomról hívnak el, mert munka akadt. Havonta négyszer a műszaki osztály dolgozójaként szolgálatban vagyok. S ha nincs kint mun­kám, és nem vagyok szolgálatban a szakértői feladataim­nak teszek eleget - mondja. - Érdekesnek és szépnek tartom a foglalkozásomat, bár veszélyes. Ha újra pályát kellene választanom, csakis ezt választanám. Minden feladatot becsülettel teljesít. A közelmúltban a kerület egyik településén megtalálta egy szovjet repülő­gép roncsait, amely a szemtanúk szerint a háború éveiben zuhant le a mocsárba. Ezért a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságától elismerő oklevelet kapott. Danihel hadnagyot rendszerető, pontos embernek ismerik munka­társai és felettesei. Ezért is vették fel tagjelöltnek a pártba.- Ilyenkor az év vége felé a meggondolatlan fiatalok igen sok gondot okoznak nekünk - mondja, amikor a veszélyes feladat elvégzése után hazafelé tartunk. - Különböző vegyszerekből robbanóanyagot készítenek az ünnepekre, s ezzel veszélynek teszik ki magukat, nemegy esetben egész életükre nyomorékká válnak. Jó lenne, ha a szülők, a felnőttek jobban odafigyelnének a gyerekekre, a fiatalokra. Sötét este van, amikor visszatérünk a fővárosba. A had- nagy gyorsan búcsúzik, siet haza, felesége és két kislánya várja. Vidáman tréfálkozik, nyoma sincs rajta a délutáni feszültségnek. Holnap ki tudja hová szólítja a kötelesség, a tűzszerész! munka. NÉMET JÁNOS (A szerző felvétele) lapokat árusítja, de amellett kolléganőjé­től a nemzetközi vasúti jegyek árusításá­nak, megrendelésének csínját is tanulja.- Hogyan, miért éppen a Cedok kiren­deltségét választotta munkahelyül - kér­dem a többiekhez hasonlóan szemreva- ló, mosolygós fiatal lányt.- Érettségi után az idegenforgalmi fő­iskolára jelentkeztem, de helyszűke miatt nem sikerült bejutnom. Két évig nem véglegesített munkaerőként dolgoztam itt, aztán elhatároztam; továbbra is a ki- rendeltségen maradok. A kétéves ide­genforgalmi középiskola elvégzése után valóban visszatértem. Ezt a munkát talál­tam az egyéniségemhez legmegfelelőbb­nek, ez vezérelt a Őedokba - mondja.- Legjobban talán az idegenvezetést szeretem. Ezért tettem le az idegenveze­tői szakvizsgát is - teszi még hozzá.- Pedig nem könnyű egy népes csoport­ról külföldön gondoskodni. A fáradságért viszont kárpótol, ha látom, hogy az embe­rek jól érezték magukat, elégedettek vol­tak a munkánkkal. Beszélgetés közben fél szemmel Edit és Kati is kifelé sandít a főnöki irodából, győzik-e a többiek helyettük is a munkát. Könnyen tehetik, Adam György irodáját ugyanis csak egy átlátszó üvegfal vá­lasztja el a kirendeltség másik helyisé­gétől.- Szeretem látni, hogyan zajlanak a dolgok, meg azt akarom, érezzék az ügyfelek, nálunk minden ajtó nyitva áll előttük. Ez hát a titka a komáromi Cedok sikerességének. Náluk nincs holtszezon. Az idén az utolsó csoportot december 11-én indítják útnak külföldre. Másnap pedig már megkezdik a jövő évi utak árusítását. FLÓRIÁN MÁRTA Amikor belépek, hirtelenében azt sem tudom, mit ve­gyek először szemügyre: az üvegszekrényekben sorakozó lőfegyvereket, vagy a második világháborúból visszama­radt, hatástalanított tüzérségi aknákat. A házigazda, Milan Danihel hadnagy, a nyugat-szlovákiai kerületi rendőrkapi­tányság tűzszerésze megértőén figyel, majd a másik helyiségben lévő gyújtmény megnézésére invitál.- Gyermekkoromban nem gondoltam arra, hogy tűzsze­rész lesz a hivatásom - kezdi el a beszélgetést. - Elektro­technikai szakközépiskolában érettségiztem, majd a tény­leges katonai szolgálat megkezdéséig konstruktőrként dol­goztam. A Leszerelés után a nemzetbiztonsági testület tagja lettem. A közlekedésrendészethez osztottak be. Nem tetszett az ottani munka, valami mást szerettem volna csinálni, így hát megörültem, amikor a feletteseim azt javasolták, hogy jöjjek a műszakiakhoz dolgozni. Abban az időben még ott dolgozott Adam ÖuriS, aki tűzszerészi pályafutását a Szlovák Nemzeti Felkelés alatt kezdte el. Együtt jártak a háborúból visszamaradt lőszert, robbanóanyagot hatástalanítani, helyesebben mondva, megsemmisíteni. Miután ÖuriS őrnagy nyugdíjba ment, Milan Danihel önállóan kezdett dolgozni. Az első feladata egy 82 milliméteres tüzérségi akna megsemmisítése volt Érsekújvárott (Nővé Zámky). Azóta gyakran hívják a kerü­let különböző településeire, hogy az életveszélytől meg­szabadítsa az embereket. Négy év alatt 897 tüzérségi aknát és gránátot, 407 gyalogsági és más típusú aknát, 35 repülőbombát, 34 páncélöklöt és 586 kilogramm lőszert szedett fel, szállított biztonságos helyre, ahol azokat rob­bantással megsemmisítette.- A Duna medrét Komárom mellett kotró hajó személy­zete ugyancsak megijedt, amikor megtudta, hogy az a vas­S zinte picénként nyílik az ajtó új ügyfél jöttét jelezve. Mégsem kí­gyózik sor egyetlen ügyintéző pultrésze előtt sem. Gyorsan, mosollyal kísért ud­variassággal tesznek eleget a kérések­nek, adnak magyarázatot, felvilágosítást, útmutatást a Cedok utazási iroda komá­romi (Komárno) kirendeltségén dolgozó lányok, asszonyok. Ügyességüknek, tett- rekészségüknek köszönhető, hogy a ki- rendeltségnek jó híre van a járás határain túl, sőt nem túlzás, ha azt mondjuk or­szágszerte. Bizonyítékot erre a 18 tagú szocialista munkabrigád vaskos króniká­ja szolgáltat. Található abban köszönőle­vél a Vrastislavice nad Nisou-i BYTEX vállalat turistacsoportjától, Prágából, Ma­rianske Láznéból, a Suranyi Közgazda- sági Szakközépiskola diákjaitól, szovjet katonáktól, hogy tovább ne is soroljam. S az is magáért beszél, hogy a komáromi a Cedok harmadik legnagyobb szlovákiai kirendeltsége. Tavaly 50 millió korona értékű forgalmat bonyolított le, csupán a bratislavai és a kassai (Koáice) kiren­deltség forgalma haladta meg ezt az összeget. Hogyan tettek szert e jó hírnév­re, ilyen előkelő rangra legnagyobb uta­zási irodánk fiókrészlegei sorában? - kérdeztem Adam Györgytől, a kiren­deltség vezetőjét.- Amikor huszonnyolc évvel ezelőtt a kirendeltség vezetője lettem, nyugod­tan mondhatom „gyermekcipőben“ járt a részlegünk - emlékezik vissza a kollek­tíva egyetlen férfi tagja. - Akkor mindösz- sze három alkalmazottunk volt, s az évi tervünk 300—400 ezer koronát tett ki. Ahogy az utazás, az üdülés egyre többek kedvelt időtöltésévé vált, úgy nőtt a mi irodánk is fokozatosan „felnőtté' A „felnőtté válás" egyik feltétele vitat­hatatlanul az utazási iroda jó fekvése • Kolta közelében 448 tüzérségi aknát tettek ártalmatlanná- székhelye határváros - is volt. Nem mellékes az sem, hogy a város irányítói felismerték a jól működő utazási iroda jelentőségét, méltányolták dolgozói igye­kezetét, s lehetőséget adtak számukra, hogy forgalmas helyen, a város központ­jában rendezzék be a tágas, mutatós kirendeltséget.- A megrendelők számának gyarapo­dásával fokozatosan bővíthetjük szolgálta­tásaink skáláját is - viszi tovább a szót Adam György. - Ma már minden, az utazással összefüggő teendő intézését vállaljuk; szállást, vasúti, repülő-, helyje­- Miért éppen ide fordultak útmutatá­sért? - kérdem Sipos Istvánnét:- A budapesti Cedok-kirendeltség saj­nos nem foglalkozik szállás beszerzésé­vel. De ott azt mondták, Komáromban biztosan elintézik.- Mindig mindent nekünk sem sikerül azért megvalósítanunk, de mint a lányok­nak mondani szoktam, az ügyfelünknek akkor is éreznie kell, mi mindent megtet­tünk az érdekében - mondja válaszul a fiatalasszony szavaira a vezető. - S amire mindegyiküket figyelmeztet­tem, amikor hozzánk kerültek: minden NÁLUK NINCS HOLTSZEZON gyeket biztosítunk, vízumok beszerzését vállaljuk, valutavétellel és - árusítással foglalkozunk, s természetesen csoportos és egyéni üdüléseket szervezünk. A prá­gai és bratislavai kirendeltségen kívül vidéken egyedül mi szolgáljuk ki a meg­rendelőket naponta tíz órán át, ebédszü­net nélkül, s szombaton délelőtt is.- Elnézést egy pillanatra - lép be a főnök irodájába egy fiatalasszony. Mint később kiderül budapesti megrendelő, s a karácsonyt Donovaly környékén sze­retné tölteni a családjával.- Az ünnepekre nem, de a karácsony előtti hétre sikerült szállást szereznünk az önök részére. A kolléganő már elkészí­tette a szükséges nyomtatványokat - tá­jékoztatja Adam Györgyöt. ügyfelet úgy szolgáljanak ki, mintha ók maguk állnának a pult másik oldalán.- Szerencsére az udvariassággal soha nem volt baj a lányoknál. Szeretik a mun­kájukat s a szakképzettsége is mind­egyiknek megvan - kapcsolódik be a be­szélgetésbe Edita Kereéová, a szocialis­ta brigád vezetője. - Ha szükséges, a személyes agitációt is vállalják. Kap­csolatunk van az üzemek, szövetkezetek vezetőivel, szakszervezeteivel, nemegy csoportos útra az ő segítségükkel szer­zünk résztvevőket, összetartó, jó a kol­lektívánk. Mindenki otthon van nemcsak a saját munkaterületén, hanem bárkit helyettesíteni is tud, ha a szükség úgy hozza. Példaként Beke Katalint említi, a kol­lektíva legújabb tagját. Ó most a deviza­• „Szép a foglalkozásom, bár veszélyes.“

Next

/
Thumbnails
Contents