Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-11-22 / 46. szám

A SZOVJET MEZOGAZDASAG A XXVI. PÁRTKONGRESSZUS UTÁN II. FRISS ZÖLDSÉG — TIZENEGY M ÖN ÁRON ÁT TAPASZTALATOK, ÉLMÉNYEK, TANULSÁGOK Moszkvától délnyugatra, a Kijevbe ve­zető autóút 26. kilométerénél tábla jelzi, hogy az utat övező erdőségen túl terül el a Moszkvai Szovhoz-Kombinát központ­ja. Az adott irányt követve pár kilométer megtétele után az erdősávon túl egy közel 3000 lakosú település tűnik fel. Vlagyimir Vasziljevics Zotov, az üzemi pártbizottság titkára az egyik magaslatról mutatja be „falujukat“. A hatalmas lige­tek, pihenőparkok, rózsaágyasokkal öve­zett sétányok közét kitöltő 5-14 emeletes háztömböket, a művelődési, szolgáltató és bevásárlóközpontot, az iskolát, óvodát és a többi járulékos épületet - mindazt, ami egy korszerű település szerves ré­sze. A távolban kirajzolódó épületek a 2300-féróhelyes szarvasmarha-telep istállói, amelyekben a növendékállatok és a hízómarhák mellett 900 tehenet tartanak, és 1980-ban éves átlagban te­henenként több mint 4200 liter tejet fej­tek. Az idén ezt fokozni akarják, s minden bizonnyal elérik a járási szintet, vagyis 4500 liter felett lesz a tehenenkénti tej­hozam.- Ott, a teleptől oldalra? Valóban kéke­sen csillog a napfényben, de az nem tó, hanem a zöldségkertészetünk - mondja mosolyogva, s elismeri, hogy a 45 hektárt kitevő üvegházak látványa így messziről valóban megtévesztően tóra emlékeztet. A közeli vnukovói repülőtéren szinte egy­más sarkában landoló és felszálló gépek „víztükrön“ vógigsuhanó árnyéka pedig akár távolodó hajónak is tűnhet. xxx Klaudia Szergejevna Bronnyiková, az „üvegváros" vezető agronómusa fogad a bejárati kapunál. A tanácsterembe me­gyünk, ahol munkájuk lényegének rész­letezése mellett nem kis büszkeséggel mutatja a falakon sorakozó okleveleket, kitüntetéseket, köztük az 1970-től, az üvegházi zöldségtermesztés alapjai lera­kásának évétől hétszer elnyert össz- szövetségi kitüntetést. — Az üveg alatt január elsejétől decem­ber utolsó napjáig folyik a serény munka. Az idén az első uborkát február közepén szállítottuk, április derekán már paradi­csommal kedveskedtünk vevőinknek és körzetünk vásárlói még november végén, december elején is kapnak tőlünk közvet­len fogyasztásra friss zöldségféléket. E körzet - talán mondani is fölösleges - a közeli nagyváros, Moszkva. Évente 19,1 ezer tonna zöldséget szállítanak a városlakók számára. Nagyüzemi mó­Földbe kerülnek a salátapalánták Klaudia Szergejevna Bronnyiková, a ker­tészeti üzemág fóagronómusa dón, iparszerűen és gazdaságosan ter­melnek. Ezt igazolja, hogy az üveggel fedett terület minden talpalatnyi részén évente legalább két zöldségféle terem meg. A munkáról és a munkaszervezés részleteiről szólva elmondja, hogy ki­emelt figyelmet fordítanak az anyagi ér­dekeltség elmélyítésére. A zöldségker­tészet 12-14 hektáros részegységekre oszlik. Valamennyi egységnek állandó dolgozói és saját tervmutatói vannak, a bérezés maximálisan a zöldség meny- nyiségéhez és a termelési költségek nagyságához igazodik.- A nagyváros árnyékában csak kor­szerűen, magas szintű módszerekkel le­het eredményesen dolgozni - magyaráz­za, miközben megmutatja az egyes labo­ratóriumokat és a számítógépes irányító­központot. - Az öntözés, növényvédelem és a tápanyagutánpótlás külön szakcso­portok feladata. A fűtés erősségének és annak a meghatározása, hogy mennyi vizet juttassunk a növényekre, automati­kusan, számítógépes irányítással törté­nik. Az érzékelők figyelemmel kísérik a kinti és benti hőmérsékletet, a levegő páratartalmát, a talaj hőmérsékletét, ezt a számítógép összeveti a talaj pillanatnyi összetételével, nedvességtartalmával, valamint a növények fejlettségi fokával, és ezeknek megfelelően adja meg az öntözés, a tápanyagellátás, valamint a fűtés optimális értékeit. A naprakész talaj- és növényelemzéseket saját labo­ratóriumainkban végezzük el, és a kapott értékeket betápláljuk a számítógépbe. Megnézünk több termelőrészleget is. Az egyik üvegházban ültetésre készítet­ték elő a talajt, másutt palántázták a salá­tát, vagy éppen szedték az uborkát, a pa­radicsomot. Ott, ahol szedésre érett a ter­més, a zöldségágyások hosszában már lefektették a síneket. Ezeken gördül a ko­csi, amelyre a ládákat helyezik, meg­Gombaszedés az egyik kamrában könnyítve ezzel a szedést, egyben védve a gyúrástól a növényt és a talajt egyaránt.- Körvonalakban ez lenne a munkánk- summázta a látottakat is kőrútunk végén a kertészeti üzemág főagronómu- sa. - A kongresszusi határozatokból adó­dó és munkánk jellegével kapcsolatos feladatok világosan kimondják, hogy a la­kosság élelmiszerekkel való ellátásának keretében a korábbiaknál több zöldség- terméket kell közvetlen fogyasztásra ter­melni. Ennek megfelelően az 1976-80-as időszak 26 millió tonnás évenkénti átla­gával szemben a 11. ötéves terv éves átlagban már 29,4 millió tonna zöldség megtermelését irányozza elő. Az irányel­vekkel összhangban természetesen mi is fejlesztjük termelésünket. Egyrészt úgy, hogy ugyanazon a négyzetméternyi terü­leten minden évben több és több zöldsé­get állítunk elő. Amíg például 1980-ban négyzetméterenként átlagosan 26,3 ki­logramm uborka termett, az idén már elérjük a 28,4 kilogrammot és a paradi­csom tervezett 13 kilogrammos átlagho­zamát is legalább két kilogrammal túltel­jesítjük. A fejlesztés másik útja az éssze­rű beruházás. Ilyen tekintetben is nagy léptekkel haladunk előre, hiszen 1985- ben üvegházaink összterülete már 60 hektár lesz. xxx Vendéglátóink, némileg összefüggő képet akarva adni 3000 hektáros gazda­ságukról — ebből 900 hektár a szántó- legújabb és minden kétséget kizáróan legkorszerűbb részlegükre, a Hollandiá­ból behozott gombatenyésztő telepre is elkalauzoltak.- Az ötszintű kamrákban összesen egy hektárnyi alapterületen tenyésztjük a gombát. A közfJont 1976-tól üzemel, a beruházás öt év alatt térült meg - mondta Valentyin Mihajlovics Kulakov agronómus, miközben végigvezetett több kamrán, s részletesen elmagyarázta a gombatenyésztés módszerét, az ered­ményesség titkait. A hozamnövelő módszerek többségé­re már maguk jöttek rá, ezzel is magya- rázh'ató, hogy jelenleg ugyanazon az alapterületen negyedével több gomba te­rem, mint a kezdet kezdetén.- Évente minden négyzetméternyi te­rületről már nyolcvan kilogramm gombát értékesítünk, de ennek érdekében a csí­rák berakása előtt és után is nagyon pontos, mondhatnám messzemenően fe­gyelmezett munkát kell végezni. A nagy hozamok elsődleges féltétele a termesz­tőágyak jó talaja, de a levegő hőmérsék­lete és páratartalma is meghatározó té­nyező. Legalább ennyire fontos a hely­ség tisztasága. Különösen a szedési idő­szak kezdetétől kell fokozott gondot fordí­tani a fertőzés elleni védelemre. Nálunk a tiszta munkaruha és a fehér köpeny alapkövetelmény - mondta, miközben ki­nyitotta az egyik kamra ajtaját. Ott bent valóban fehérköpenyes asszonycsoport szorgoskodott, szedte a gombát. Finom kézmozdulatokkal, lágyan érintve a gom­ba tönkjét, arra kényszerítve a zsenge, hófehér növényt, hogy az egy negyedfor­dulatos csavaró mozdulat után simán megváljon éltető talajától.- Miért kezdtek gombatermesztéssel is foglalkozni? - adódott törvényszerűen a kérdés, hiszen a csomagolással, szál­lítással együtt meglehetősen munkaerő­_ igényes a termelés.- Szervesen kiegészíti a gazdaságban folyó munkát. A humuszkészítéshez adottak a feltételeink, mezei mellékter­mékeinket, így például a búzaszalmát is értékesíteni tudjuk. A gombaágyások földjét kihordjuk a szántóra, s ezzel a talaj minőségét javítjuk. Az sem lényegtelen, hogy a gombatermesztés fehérjében gazdag melléktermékeit a szarvasmar­hák takarmányozásában tudjuk haszno­sítani, de hogy a legfontosabbat se hagy­jam ki, a lakosság élelmiszer-ellátásának sokszínűbbé tételéhez a gomba is hoz­zátartozik. Mindez együttvéve adta a feladatot, hogy új üzemágat létesítsenek, s azt a tervek szerint fejlesszék. Hiszen az elkövetkező években már a mostani terü­let négyszeresén fogják tenyészteni a gombát. EGRI FERENC Vlagyimir Vasziljevics Zotov párttitkár és Valentyin Mihajlovics Kulakov, a gomba- tenyésztő telep agronómusa. (A szerző felvételei) 1 1981. XI. 22. e

Next

/
Thumbnails
Contents