Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-11-01 / 43. szám
•'V TUDOMÁNY TECHNIKA INDOKOLATLAN HŐVESZTESÉGEK A fejlett államok további gazdasági növekedésének egyik alapvető feltétele az energia minden lehetséges formájának gazdaságos kihasználása. Ezért széles körű intézkedéseket tesznek az energetikai nyersanyagok jövesz- tésének fokozására, a nem hagyományos energiaforrások keresésére, továbbá a tüzelőanyagok és az energia felhasználásának ésszerűsítésére, s keresik az energiatárolás különböző lehetőségeit. Ebben az összefüggésben fontos szerepet játszik a különböző eredetű hulladékhő kihasználása is. Számos lehetőség kínálkozik annak a hőenergiának a kihasználására, amely sokszor szabadon, haszon nélkül távozik a térbe. A gyakorlatban számos ötletes berendezést ismerünk, amelyek a hulladékhö hasznosítására szolgálnak. Üvegházakat, ipari objektumokat, uszodákat fütenek ebből az olcsó energiaforrásból, s a fűtőolaj előmelegítésére, és más célokra is felhasználják. Az említett esetek azonban döntő többségükben csak a nagy po- tenciájú hulladékhőre vonatkoznak, amelyek szabad távozása a hűtő vagy más berendezésekből észrevehető külső jelekkel, erős légáramlással, légrezgéssel stb. jár. Sokkal gyakoribb azonban a kis potenciájú hulladékhő szabad távozása, például a fűtött helyiségekből, csarnokokból, ami kevésbé észlelhető, s ennek - sajnos - nem is szentelnek kellő figyelmet. Természetesen nem lehet szó a fűtőberendezések működésének korlátozásáról, vagy a fűtés megszüntetéséről. Éppen ellenkezőleg, a munkakörnyezetre vonatkozó egyre szigorúbb higiéniai előírások a légtechnikai berendezésekkel szemben is fokozott követelményeket támasztanak, főleg a levegő tisztasága, hőmérséklete és minősége szempontjából. Manapság a levegő leggyakrabban alkalmazott kezelési eljárásaihoz tartozik a szűrés és téli időszakban a fűtés. Az így kezelt levegőt az épületek, a szerelőcsarnokok és műhelyek belső térségébe fúvatják, ahol az felveszi az egészségre ártalmas kigőzölgéseket, a gyártási folyamatban keletkező porszemcséket, s hőenergiájának egy részét leadja az itt keletkező hóveszteségek pótlására. Az így elhasználódott hulladéklevegőt aztán elszívják vagy kifú- vatják az objektumokból. Es éppen itt keletkeznek jelentős energetikai veszteségek. Az így „ablakon kidobott“ kilowattokról a következő példa segítségével reális képet alkothatunk: egy 50 x 30 x 50 m méretű szokványos szerelőcsarnok belső térsége 7500 m3. Téli időszakban takarékos meleglevegós szellőztetésnél óránként 12 000 m3 előmelegített levegőre van szükség a csarnok levegőjének rendszeres kicseréléséhez. Ha a klimatizációs berendezés kívülről - 3 C° hőmérsékletű levegőt szív be, úgy az említett mennyiségű levegő felmelegítéséhez a szerelőcsarnok számára előírt 18 C° hőmérsékletre 86 kW-ra van szükség. A csarnok rendszeres fűtése tehát óránként, 86 kW-ot emészt fel. Ennek alapján elképzelhető, hogy milyen hatalmas értékekhez jutnánk országos méretekre terjedő számításnál. Külföldön léteznek olyan berendezések, amelyek a kis potenciájú hulladékhöt a friss levegő előmelegítésére használják fel. Ilyen például az Econvent regenerációs hőcserélő, amely több mint 50 százalékos hatékonyságot ér el, s amelyet svéd szabadalom alapján a Munters cég már több éve gyárt. E berendezés alapját egy kétrészes szekrényben elhelyezett, hővezető anyagból készített rotor képezi. A szekrény a lég- technikai csővezetékbe van beszerelve, éspedig úgy, hogy az egyik felében az elhasznált levegő áramlik kifelé, ez leadja a hőenergiát a rotor testének, amely azt a következő félfordulatban átadja a szekrény másik felében befelé áramló friss levegőnek. Ha visszatérünk a mi példánkhoz, megállapíthatjuk, hogy egy ilyen regeneráló berendezés segítségével a melegítő berendezés leadott teljesítményét 86 kW-ról 43 kW-ra lehetne csökkenteni. Ez évente egy műszakos üzemeltetésnél 120 GJ energia megtakarítását eredményezhetné. De mennyi energiát takaríthatnánk meg ezen az úton az egész köztársaságban? (TT) Kevésbé értékes tüzelőanyagok égetése A szilárd beépítésű, vagy lánc- rendszerű mechanikus rostélyokkal ellátott tüzterekben csak olyan tüzelőanyagokat lehet elégetni, amelyekhez a rostélyok egyes típusait tervezték. Többnyire jó minőségű, osztályozott, kevés hamuanyagot tartalmazó és nagy fú- tőértékü szénről, vagy kis méretűre szemcsézett, kiváló minőségű tüzelőanyagokról van szó. összetételű tüzelőanyagok égetésénél lényegesen jobb eredményt érhetünk el, ha a láncrostélyra terített szénrétegre folyamatosan fáradt olajat, vagy más olajhulladékot permetezünk. Ez részben már a szénrétegen elég, részben pedig elgázosodva a réteg feletti térségben ég. A fáradt olaj égetésénél keletkező magas hőmérséklet elősegíti a gyenge minőségű Az ilyen típusú rostélyokkal felszerelt tüzelőhelyeken nagyon körülményes és alacsony hatásfokú a kevésbé értékes, sok hamuanyagot tartalmazó szén, különösen a sok szénport tartalmazó egyenlőtlen szemcsézettségű ipari szén elégetése. A nagy hamutartalmú és poros szilárd tüzelőanyag jó kiégését is, ami egyrészt növeli az ilyen tüzelőanyagok felhasználásának hatásfokát, s ugyanakkor csökkenti a hiányos elégetéssel járó veszteségeket. A kevésbé értékes tüzelőanyagok, valamint a fáradt olaj és egyéb olajhulladékok kombinált elégetésével megoldódik a gyengébb minőségű tüzelőanyagok fel- használásának a problémája, s egyúttal lehetővé válik a fáradt olaj és egyéb olajhulladékok környezeti szempontból ártalmatlan és gazdaságilag hasznos felhasználása. A fáradt olaj kombinált elégetése körülbelül 20 százalékkal növelheti a kazán fűtőteljesítményét. így elérhető az előirányzott hótermelési szint is, ami a kevésbé értékes szilárd tüzelőanyagok kizárólagos felhasználásánál nagy problémát jelent. A mellékelt rajzon a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat príb- rami üzemében dolgozó Bohuslav Myslíknek az újítási javaslata látható, amely a fáradt olaj adagolását ábrázolja a láncrostélyra terített szénrétegre. A berendezéshez egy tartály (1), egy olajszűrő (2), egy adagoló szivattyú (3) és egy porlasztó (4) tartozik. Ott, ahol légsűrítő berendezés áll rendelkezésre, sűrített levegővel hajtott adagoló szivattyút is lehet alkalmazni. Más esetekben megfelelően átalakított befecskendező szivattyú is felhasználható. Az ismertetett eljáráshoz egyaránt megfelel a fáradt motor- és hajtóműolaj, a kompresszor- és transzformátorolaj, a szennyezett gázolaj, vagy más égethető szennyezett kőolajtermék. (TT) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK VÍZHŰTÉSES ÁRAMVEZETŐ KÁBEL Nyugat-Berlinben áram szállítására szolgáló vízhűtéses kábelt próbálnak ki. E kábel veszteséghőjét nem az eddig szokványos külső olajhűtóssel, hanem a cső belsejében áramló vízzel vezetik le. A hűtővíz a kábelben levő nemesacél csőben kering; a vizet a kábel nyomvonala mellett felsorakozó állomásokon folyamatosan hútik és szivattyúzzák. A számítások szerint ennek a kábelnek az átviteli képessége a hagyományosénak az ötszörösére növelhető. A nagyobb teljesítményen kívül az is előnye az új eljárásnak, hogy az elvezetett hő esetleg felhasználható. A kísérleti berendezés 33 m hosszú, s várhatóan a jövő év derekán áll üzembe. TÖBB A CSAPADÉK A VÁROSOKBAN A városi létesítmények - gyárak, lakónegyedek, közlekedési eszközök - nagy hökibocsátása miatt a fölmelegedett levegőből a települések felett ún. hőkupola vagy hősziget képződik. Ez visz- szatartja a légkörben a különféle szennyeződéseket, s azok kondenzációs magként - segítik a felhő- és csapadékképződést. Moszkvának és környékének a meteorológiai adatai azt mutatják, hogy az ekként keletkező csapadék nagy része magában a városban esik le. Megoszlása a domborzattól is függ; például a szovjet fővárostól délre és nyugatra levő kiemelkedéseken az átlagosnál több a csapadék. Kurszkban az utóbbi húsz évben átlagosan 11 százalékkal több csapadékot mértek, mint elővárosaiban, de még a tőle nyugatra elterülő alig iparosodott kisvárosban is 9-10 százalékkal több csapadék esik, mint a környező beépítetlen területeken. (Priroda) A cukorgyári mésziszap kihasználása A BRATISLAVAI VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓINTÉZET TAPASZTALATAI Csehszlovákiában évi átlagban 600 000 tonna cukorgyári mésziszap keletkezik. E hulladékanyag felhasználásával a korszerű mezőgazdasági termelésben jelentős megtakarítások érhetők el, amint azt a bratislavai Vízgazdálkodási Kutatóintézet dolgozói által előterjesztett találmányok és újítások is bizonyítják. MÉSZKŐ PÓTLÁSA A TAKARMÁNYKEVERÉKEKBEN Jelenleg a gazdasági állatok takarmánykeverékeibe őrölt mészkövet is adagolnak. A finomra őrölt mészkő szállítása a Banská Bystrica-i és a iiranyi cementgyárakból jelentős költséggel jár. A finoman őrölt mészkő pótlása szárított mésziszappal ezeket a költségeket döntő mértékben csökkenti. A Szlovák Szocialista Köztársaságban például 1978-ban összesen 42 ezer tonna mészkőport használtak fel erre a célre. Ha ezt a mennyiséget szárított mésziszappal pótolják, ami azonos vegyi összetételű, ez 5 millió korona értékű megtakarítást jelenthet. Emellett a mésziszap jobban kiszárítja a takarmánykeverékeket, ami csökkenti a befülledés, a penészedés veszélyét, s az ezzel járó veszteségeket. NEDVESSÉGSZÍVÓ MŰTRÁGYÁK GYÁRTÁSA A mezőgazdasági termelés gépesítésének magas színvonala szigorú követelményeket támaszt a szemcsézett műtrágyák szórha- tóságával szemben. Ennek biztosítása nagy energia- és pénzügyi ráfordításokkal jár, mert a műtrágyákat az ún. határszintre kell kiszárítani, s ezután kerül sor a különböző porokkal, ásványi olajokkal, nagymolekulájú szerves anyagokkal történő szemcsézésükre. A szárított mésziszap alkalmazása a műtrágyaszemcsék felületi kezeléséhez azért is kifizetődő, mert a mésziszap szárító tulajdonsága fölöslegessé teszi a műtrágyák megelőző, határszintre történő szárítását. A Duslo Sala vállalatban például a közeli cukorgyár mésziszapjával lehet pótolni a külföldről behozott adalékanyagot. KALCINÁLT SZÓDA GYÁRTÁSA A gyárból kikerülő kalcinált szóda porszem, teljesen vízmentes anyag. Idővel azonban vízszívó tulajdonsága következtében nedvességet vesz fel, s darabokba olvad össze. Ez a kalcinált szóda legnagyobb felhasználóinak - az üveggyáraknak - a szállítás és a raktározás folyamán nem kevés gondot okoz. A szóda állapota ugyanis a termékek minőségére is kihat. A kalcinált szódához azonban 20 százalékig terjedő mennyiségben szárított cukorgyári mésziszap keverhető, amely szárító tulajdonságát érvényesítve megőrzi a szóda eredeti laza szerkezetét. A mésziszap hozzáadása a gyártási folyamatban nem jelent problémát, mert a mészkarbonát az üveggyártási nyersanyagok egyik összetevője, s az üveg CaO- ban számítva 7-10 százalékot tartalmaz belőle. A GIPSZHULLADÉK FELHASZNÁLÁSA A különböző termelési folyamatokban (az elektroporcelán és a titánfehér gyártásánál, vegyipari üzemekben) keletkező gipszhulladék feldolgozása különböző trágyaszerek és mésziszap hozzáadásával nagyon hasznos lehet a nagyüzemi mezőgazdaság számára. A mésziszap itt is kedvezően hat a szemcsék utószárítására, s megakadályozza az alapanyag esetleges összeolvadását. A gipsztartalmú trágyát főleg az erősen szikes, nagy sótartalmú talajokon előnyös felhasználni, ahol kifejező mértékben javítja a talaj szerkezeti tulajdonságait és termőképességét. A bratislavai Vízgazdálkodási Kutatóintézetben a cukorgyári mésziszap szárító tulajdonságait kihasználva több eljárást dolgoztak ki a raktári kártevők (a gabonamolyok és a svábbogarak) elleni harcra, a gabonafélék utószárításához és más folyamatokhoz, ahol ezek lényeges mértékben csökkentik az energiaszükségletet, valamint a rovarirtó vegyszerek használatát. Az intézet dolgozóinak további találmányai a titánfehér gyártásánál keletkező, egyelőre kihasználatlan vasszulfát, valamint a hőre lágyuló poliének hulladékanyagainak hasznosítására irányulnak. A befejezés szakaszában van egy további jelentős találmány kidolgozása, amely a nitrogénmonoxid semlegesítésére irányul ammónia felhasználásával. Új, energiatakarékos eljárásról van szó, amely jelentősebb beruházási igények nélkül, egyszerű módon oldja meg a vegyipari üzemekben keletkező szennyező nitrogénmonoxid megkötését. A fejlesztés tárgyát képezi egy egyelőre meg nem nevezett koaguláló anyag létrehozása is a túl sűrű szennyvizek tisztítására, vagyis a szilárd részecskék nagyobb szemcsékbe való tömörítése, s ezek elkülönítése által. Ez az anyag a behozott polielektrolitek pótlására szolgálhat. Kísérleti stádiumban van továbbá a kőolajszármazékokat tartalmazó szennyvíz tisztítóberendezésének laboratóriumi modellje is. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a Vízgazdálkodási Kutatóintézet szerény létszámú kollektívája nagy feladatok megoldását tűzte célul a különböző hulladékanyagok felszámolása és hasznosítása céljából, amelyek így értékes nyersanyagokká válhatnak. (TT) A Számítástechnikai Művek Banská Bystrica-i konszernvállalatának dolgozói, akik Csehszlovákiában az elektronikus kis számítógépek rendszerének egyedüli gyártói, a hazai piac ellátásán kfvül exportfeladataikat is jól teljesítik. Az idei év első 9 hónapja alatt az ESZ 7934-es mozaikrendszerü nyomtatókból 71 millió korona értékben szállítottak a Szovjetunióba. A felvételen Dalibor Zahranióek a nyomtató kapcsolásait ellenőrzi. (a CSTK felvétele) • A fáradt olaj égetésének vázlata, kevésbé értékes szilárd tüzelőanyagra permetezve
