Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-11-01 / 43. szám
1981. XI. 1. S alt Lake City (a „Sóstó Városa“) 1200-1300 méterrel a tenger színe fölött fekszik a Sóstó völgyében. Völgynek mondják, valójában az amerikai Sziklás-hegységben elterülő fennsík ez, amelyet kanyonok-szaggatta, májusban is hóborította csúcsok öveznek. A tó vize erősen sós, akár a Holt-tenger; jóformán semmi élet sincs benne. A télen zord, nyáron fojtóan forró, hajdan terméketlen fennsíkot ma öntöző- csatornák szabdalják keresztül-kasul, valamint autópályák, amelyek a bányákat, ipari üzemeket, kolosszális raktárházakat kisebb és nagyobb városokat, településeket kötik össze. Nem kevés akarat, igyekezet kellett ahhoz, hogy mindezt megteremtsék. Az a néhány ezer telepes, aki ötnegyedszázad esztendővel ezelőtt Új-Angliából, az Egyesült Államok keleti partvidékéről idevándorolt (ekhós szekéren átszelve csaknem az egész amerikai kontinenst), rendelkezett ezekkel a tulajdonságokkal. Megvolt bennük a pionírok akarata, és buzgalmukat táplálta hitük is, amely miatt egyáltalán útra keltek. Ők hozták létre Utah államot, és alapították Salt Lake City-t. A mormonok ők, az alighanem legamerikaibb vallásfelekezetnek - a Késői Szentek (vagy: az Utolsó ítélet Szentjei Jézus Krisztus Egyházának) - a hívei. Ők teszik ki Utah állam lakosságának kétharmadát, és befolyásuk itt oly jelentős, hogy történetük, vallásuk ismerete nélkül a helyi politika, gazdasági élet sem érthető meg. 1823-ban egy, a mai New York állam területén élő fiatalembernek, Joseph Smith-nek, egy nyolcgyermekes gazdála többi Latin-Amerikában, Európában, Óceániában. A mormon egyház szenvedélyesen prozelita (térítő). Amikor a fiatal mormon férfi betölti tizennyolcadik életévét, egy rövid tanfolyam elvégzése után rendszerint misszionáriusnak megy külföldre. Jelenleg 30 000 hittérítőjük működik a világ különféle részein. E hazai és külföldi hívek hitéletét, tevékenységét, a hittérítők munkáját és ki tudja, még mi mindent irányítanak ebből a Salt Lake City-i palotából. Van ebben a mormon Vatikánban sajtó-, propaganda- és audiovizuális osztály, gazdasági és utaztató részleg. Több emeletet foglal el az archívum. Salt Lake City központjában emelkedik a gránitkövekből rakott, hattornyú templom, amelynek legmagasabb tornyáról Moroni próféta aranyozott szobra tör a magasba. Itt, a templomban, a szentek szentélyében tizenkét aranyozott ökröt ábrázoló szobor tartja hátán a keresztelőmedencét. Erről csak fényképek és leírások alapján tudok beszámolni, mivel magába a templomba csak mormonok léphetnek be. (Ä világon ezenkívül még kilenc temploma van az egyháznak.) Imaházaikban, gyűléstermeikben, szociális, kulturális intézményeikben azonban mindig és mindenütt szívesen látják az idegent. A Salt Lake City-i templom tőszomszédságában ált a Tabernaculum, a mormonok kulturális palotája. A tojásdad alakú 8000 személyt befogadó csarnokot még a múlt században építették, állítólag egyetlen fémszög nélkül. Orgonahangversenyeket tartanak itt, és ez az otthona a 375 tagú világhírű mormon énekkarnak, amely az utóbbi évtizedekben az R MORMONOK FÖLDJÉN kodó fiának álmában megjelent angyal alakjában Moroni próféta. Meghagyta Smith-nek, hogy egy közeli domb alól ássa ki és fordítsa le angolra az ősi nyelven, ismeretlen betűkkel írott Mormonok Könyvét. A legenda szerint Smith megtalálta az aranytáblákat, megfejtette az írásjeleket, lefordította a szöveget, ám a táblák ezután eltűntek. A rájuk irt szöveg - Smith szerint - arról a két nemzetségről szólt, amely i. e. 600-ban elhagyta Jeruzsálemet, és az óceánon átkelve Amerikába hajózott. Ott éltek. Hatszáz esztendővel később, feltámadása után megjelent nekik (Amerikában) Jézus Krisztus és megkeresztelte őket. A Mormonok Könyve egyébként i. sz. 400-ig követi nyomon a két nép egyikének a történetéh* (E hit szerint az inkák, az indiánok is innen származnak.) Utolsó prófétájuk Mormon, az ő fia pedig Moroni volt. Joseph Smith helyreállította az ősi egyházat, amelynek élén azóta is a Tizenkét Apostol Tanácsa, illetve az elnök áll. A Bibliát elismerik („amennyiben helyesen van lefordítva“), de a Mormonok Könyvével egyenragúnak tartják. Nyolcéves korukban megkeresztelik gyermekeiket. Jövedelmük egytizedét fizetik egyházi adóként. Tiltják á dohányzást, a szeszes italt, de még a kávé és a tea fogyasztását is. (Ettől valószínűleg nem független az a hivatalos statisztikai adat, amely szerint Utah államban 30 százalékkal kevesebb mormon betegszik meg rákban, mint nem-mormon.) Az új vallás híveit - mindjárt az egyház létrejötte után - üldözni kezdték, magát a prófétát, Joseph Smith-t pedig - amerikai módra - meglincselte a csőcselék. A mormonok akkor az új elnök, Brigham Woung vezetésével megindultak Nyugat felé. Több év alatt sok ezer kilométert tettek meg, időről-időre letáborozva, mig végül 1847 nyarán elérték az ígéret kopár földjét, a Sóstó völgyét, ahol is végleg letelepedtek. Noha a mormonok jó amerikaiaknak tartották magukat, és a polgárháborúban is részt vettek, a washingtoni kormány csak a múlt század legvégén ismerte el földjüket, Utah-t szövetségi államnak. Ennek előfeltétele az volt, hogy mondjanak le a többnejúségről, amely addig hittételeik egyik sarkköve volt. Salt Lake City belvárosában, a sima, csupa-üveg irodaházak erdejében húzódik meg egy szerény egyemeletes faház: Brigham Young, a próféta lakott itt 1854 és 1877 között. Mögötte szupermodern tizenkét emeletes toronyépület emelkedik: a mormon világegyház központja. A vallásfelekezetnek ma világszerte mintegy 3 és fél millió tagja van. Másfél millió az Egyesült Államokban, egyházi zene mellett immár világi kórusmuzsikát is ad elő. Utah azonban nem csak a mormonokról nevezetes. Ez ma az Egyesült Államok hatodik leggyorsabban fejlődő állama. Amikor ennek okairól érdeklődtem, Fred Ball, a helyi kereskedelmi kamara alelnöke elsősorban a munkaerővel és a vidék területi fekvésével magyarázta. A dolgozók többsége vallásos mormon. Dolgos, szorgalmas (erre neveli őket a jövedelmük tíz százalékában részesedő egyház), nem iszik, nem lop, jámbor és nem alakít szakszervezetet. Vagyis jól jár az a tőkés, aki itt alapít üzemet. A földrajzi fekvésnek köszönhető, hogy a hagyományos bányászaton (itt működik a világ legnagyobb külszíni rézbányája) és az új iparágon, az elektronikán kívül, ide települnek mindazok a készletező, csomagoló, feldolgozó, szolgáltató vállalatok, amelyek az olcsó telek és az ugyancsak olcsó (mert nem szakszervezeti) munkaerő birtokában Seattletól San Franciscóig és Las Vegas- tól Phoenixig innen kívánják ellátni áruval az Egyesült Államok nyugati vidékét. Ezek a városok ugyanis mind elérhetők innen 24 órán belül kamionnal. Utah gazdaságának növekvő ágazata az idegenforgalom is. A Salt Lake City-i repülőtértől gépkocsival háromnegyed óra alatt megközelíthető síparadicsomokban november közepétől május közepéig lehet síelni Sok száz kisebb és nagyobb szálló, motel, sífelvonó várja az Egyesült Államok minden részéből érkező - természetesen jómódú - síelőket. Magában a városban a fő látványosság a mormon templom a Tabemaculum- mal és egy sereg más épülettel, szoborral, múzeummal, történelmi emlékkel. Ezek megtekintése ingyenes, viszont a turisták laknak, esznek, emléktárgyakat és használati cikkeket vásárolnak. Egyszóval a helyi szolgáltatók, kereskedők hasznára vonzza a látogatókat a mormon egyház. Meg természetesen a magáéra is. Hiszen a város legnagyobb szállodája az övé, és megint ne feledjük, hogy az üzlet- és étteremtulajdonosok - ha mormonok - jövedelmük után tizedet fizetnek az egyháznak. Egyébként - és ez már inkább a mormon egyház befolyását jelzi - az övé a két Salt Lake City-i napilap egyike, továbbá az egyik helyi rádió- és tévéállomás is. Az egyházi tizeden kívül a mormonok még egy módon adóznak. Havonta két alkalommal böjtöt tartanak és az így el nem fogyasztott ételnek az ellenértékét jótékony célra fizetik be. Részben ebből tartják fenn az egyházi szeretetotthonokat, egészségügyi intézményeket és a szegény híveket ingyenes élelemmel ellátó ün. püspök üzleteket. Ezeknek az üzleteknek a hálózatát egyébként jelentős részben a mormon jótékonysági egyesület saját farmjai, tejüzemei, kertgazdaságok látják el élelmiszerrel. Az említett üzemekben főként vallásos önkéntesek, azaz ingyenmunkások dolgoznak. A szegényeiknek a mormonok ruhát is • A mormon egyház állásfoglalása előtt folyt a vita az utah-i rádióban és tv-ben (azt reklámozza az óriási plakát): kell-e az MX rakétarendszer? (A szerző felvételei) osztanak, gyermekeiknek, ha tehetségesek, főiskolai öszöndíjakat adnak. Szeretik az egész szociális munkát maguk elvégezni. Véleményük szerint ugyanis ez nem a hatóságok dolga. Azoknak, úgymond, az a feladatuk, hogy utakat, közműveket építsenek, rendőrséget tartsanak fenn... és kész. E nézetet azonban Amerikában nemcsak a mormonok vallják. Nagyon leegyszerűsítve ez a republikánus „ideológia" lényege is. De másban is találkoznak. Például a nők társadalmi szerepére vonatkozó nézeteikben. Reagan elnök ellenzi, hogy egy alkotmány kiegészítéssel törvénybe iktassák Amerikában a nők egyenjogúsítását. Ezt vallják a mormonok is. Éppen a közelmúltban közösítettek ki egyházukból egy asszonyt, aki az ismételt figyelmeztetés ellenére tovább tevékenykedett a nők egyenjogúságát kimondó alkotmánymódosítás érdekében. Ezért aztán nem véletlen, hogy a utahi lakosság nagy része most a republikánusokat támogatja. De azért nem mindenben... A Reagan-kormányzat megörökölte elődjétől az úgynevezett MX rakétarendszer tervét. Eszerint Utah és a szomszédos Nevada államban több ezer négyzet- kilométeren 4600 betonsilóban 200 darab atomfejekkel ellátott interkontinentális rakétát telepítenének. És a mormon egyház, amely pedig külpolitikai, nemzetbiztonsági kérdésekben hagyományosan merev, konzervatív, néhány hónappal ezelőtt elítélte a washingtoni kormánynak ezt a szándékát. (Ugyanígy járt el egyébként a Salt Lake City-i katolikus püspök is.) Spencer Kimball, a mormon egyház elnöke, a Tizenkét Apostol Tanácsával egyetemben hivatalosan kinyilatkoztatta: ellenzi, hogy tömeggyilkos fegyvereket helyezzenek el Utah-ban, ott, ahonnan a mormon tanok kisugároznak az egész emberiség felé. A The New York Times vezércikkében azt állította, hogy a mormonok csak a saját vidékükön való telepítést ellenzik, mert egyszerűen attól félnek, hogy ahonnan lőnek, oda vissza is lőnek, és hogy ily módon egy világkonfliktus esetén a mormon egyház központja, magja elsőnek semmisülne meg. Jerry Cahill, az egyház szóvivője azonban beszélgetésünk alkalmával határozottan cáfolta ezt. Azt mondta: egyszerűen humanitárius okokból ítélik el a tömegpusztító fegyvereket. Az MX rakétarendszer eredeti telepítési terve így teljességgel megbukott a mormon többségű utah-i lakosság ellenállásán Amikor e sorokat papírra vetem, az amerikai vezetésen belül még folyt a vita arról, hogy repülőgépeken helyezzék el, régi vagy új betonsílókba telepítsék-e ezeket a rakétákat, de hogy Utah államot nem rakják tele velük, az már egészen bizonyos. A mormonok földjének méhe nem fog gyilkos eszközöket befogadni. KULCSÁR ISTVÁN • A mormonok szent temploma Salt Lake City-ben
