Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-07-12 / 27. szám
TUDOMÁNYI TECHNIKA A trágyakezelési rendszerek műszaki megoldása a nagyüzemi állattenyésztésben A nagyüzemi állattenyésztési telepeken gyakran oly sok hígtrágya keletkezik, hogy ezt a mennyiséget nem mindig tudják megfelelően kihasználni az adott mezőgazdasági vállalat növénytermesztésében. Ez a körülmény fontos szerepet játszik az állattartás területi elhelyezésében és összpontosításában. A műszaki tervezés, az építés és az üzemeltetés folyamán gyakran merülnek fel problémák azzal kapcsolatban, hogy a farmot nem megfelelő helyre tervezték, vagy pedig a terület adott feltételeihez viszonyítva túl sok állatot összpontosítanak. A hígtrágyát, amely értékes tápanyagokat tartalmaz, olyan munkaszervezéssel kell trágyázásra felhasználni, hogy a termőtalaj ne legyen túlterhelve, s ne boruljon fel a tápanyagok természetes egyensúlya és körforgása. A szarvasmarhától, a sertésektől és a baromfitól származó hígtrágya vegyi összetétele több té- nyeztőtől függ, ezért a tápanyag- tartalmukra vonatkozó adatok is nagyon eltérőek. A fizikai és vegyi tulajdonságokat illető különbségek különböző trágyakezelési módszereket és műszaki megoldásokat igényelnek. A hígtrágya a növényi tápanyagokon kívül (nitrogén, foszforpent- oxid, kálium, mész) intenzíven búzlö anyagokat is tartalmaz, például ammóniákot, merkaptánt, kénhidrogént, szkatolt és indolt. A nyers hígtrágya emellett kórokozó csírákat, élősködőket, és gyommagvakat is tartalmazhat. Mindezt figyelembe kell venni, hogy a kiválasztott trágyakezelési rendszer környezetvédelmi szempontból is megfelelő legyen. A raktározás folyamán az oxigén jelenlététől függően aerob vagy anaerob mikroorganizmusok szaporodnak el a hígtrágyában. Ezek lebontják a szerves anyagokat, miközben különböző lebontási termékek keletkeznek. A farmok trágyakitermelési módszereit és berendezéseit úgy kell megválasztani, hogy a javasolt műszaki megoldás lehetővé tegye a gyors és biztonságos kezelést, valamint a trágyalé agrotechnikai szempontból célszerű felhasználását. Nálunk az állattenyésztésben kétféle tartási módszer terjedt el. Az almozás nélküli telepeken hígtrágya, az almozásos tartásnál pedig istállótrágya keletkezik. Az istállótrágya kezelésének alapjában véve két módszere lehetséges, az egyik a trágyatelepeken való felhalmozás és érlelés, a másik pedig a biogáz gyártását célzó anaerob fermentálás, amely együtt jár a trágya higiéniai fertőtlenítésével. A trágyatelepek a nagyüzemi farmok tartozékaként, vagy pedig a környező mezők szélén helyezhetők el. Az istállótrágyát a mezei trágyatelepeken általában 3 méter, a farmokon pedig 5 méter magas halmokban tárolják. Az - istállótrágya anaerob fermentálásánál egy nagy számosállattól évente mintegy 1125 m3 biogáz nyerhető, melynek gyulladási foka 645 C°, s a gázfogyasztó berendezések némi átalakítása után ugyanúgy felhasználható, mint a földgáz. Almozás nélküli tartásnál a szarvasmarha-telepeken a trágyakezelésnek három módszere lehetséges: 1. A nem szeparált és kezeletlen hígtrágya közvetlen felhasználása a talaj trágyázására. Felhasználás előtt a hígtrágyát homogé- nezni, egynemüsíteni kell. Ebben az esetben a trágyakezelő rendszer szivattyús gyűjtőmedencéből, homogénezó és töltőberendezéssel ellátott tartályokból áll. 2. A hígtrágya szeparálása, elkülönítése szilárd és folyékony fázisra. A szilárd fázist komposztké- szítésre és trágyázásra használják. A folyékony részt szintén trágyázáshoz hasznosítják, éspedig öntözőrendszerhez csatlakoztatva. Ebben az esetben a trágyakezelési rendszer tartozékai a szivattyús gyújtőmedence, a szeparátor, a hígfázis tartályai, valamint az öntözőrendszerhez csatlakozó töltőberendezés. 3. A homogénezett trágyalé anaerob fermentálása biogáz gyártása céljából. A folyamat közben higiéniailag fertőtlenített hígtrágya kiváló minőségű trágyaként hasznosítható. Az almozás nélküli sertéstelepeknél a trágyakezelés négy különböző rendszerét lehet ajánlani. 1. A trágyalé elkülönítését szilárd és folyékony fázisra. A szilárd fázisból komposztot kell készíteni, s ez csak hosszú érlelés után használható fel trágyázásra. A folyékony részt az öntözőrendszerhez lehet csatlakoztatni. Ez a rendszer csak kiépített öntözőrendszerek közelében alkalmazható. 2. A trágyalé elkülönített folyékony részének aerob mechanikaibiológiai tisztítása. A tisztítást olyan hatékonyan kell végezni, hogy a folyékony részt a szennyezés veszélye nélkül lehessen kiengedni a folyóvizekbe. A szilárd részből a leülepedett iszapanyagokkal együtt komposztot kell készíteni. Ezt az eljárást alkalmazzák a nagyhizlaldák trágyakezelési rendszereinél Szőgyénben • (Svodín), Rybanyban, Kosická Pohánkában, Budcában és Spis- ské Vlachyban. 3. A trágyalé szeparálása után a folyékony rész elvezetése központi tisztítóállomásokba, ahol azt a városi vagy az ipari hulladékvizekkel együtt tisztítják. 4. A homogénezett trágyalé anaerob fermentálása, miközben biogáz keletkezik, s a folyamatban fertőtlenített trágyalevet közvetlenül trágyázásra használják. Az előbbiekből is kitűnik, hogy igen sok tényező játszik szerepet a trágyakezelési rendszer megválasztásánál. Ezeket a tényezőket a következő módon csoportosíthatjuk: a/ műszaki-termelési: a farm területi elhelyezése, az összpontosított állatok létszáma; b/ agrotechnikai: trágyázási rendszer, vetésforgó, trágyaadagok, c/ hidropedológiai: a talajvíz minimális és maximális szintje, talajtípus, a talaj vízmérlege; d/ vízgazdálkodási: kiemelt vízgazdálkodási területek, védett körzetek, a folyóvizek tisztasági követelményeinek fokozati rendszere; e/ higiéniai: a vízforrások, a folyók és a belterületek higiéniai védőövezetei; f/ hidraulikai: a hígtrágya szállítási módszerei, a talajba való juttatás eszközei és módszerei; g/ gazdasági: beruházási és üzemi költségek. Az említett trágyakezelési rendszerek technológiai gépsorait Csehszlovákiában gyártott berendezések képezik. BOHUMIL PODSTAVEK Biogáz - istállótrágyából Az Unőovice na Olomoucku-i Efsz-ben már a második éve készítenek istállótrágyából biogázt. A biogáz 40 százaléknyi széndioxidból és 60 százaléknyi metánból tevődik össze, s az istállótrágya másodtermékeként jelentkezik, annak légmentes tárolása során. Ezt a nem hagyományos energiaforrást Miroslav Vohralik ellenőrzi az érlelőedényben keletkező gáz nyomását a szövetkezet gáztartályában tárolják és vízmelegítésre használják fel. Az 5000 liter vízmeny- nyiségnek 10-ről 60 Celzius fokra történő melegítéséhez egyébként 229 kWó áramra lenne szükség. A berendezés három 480 centiméteres átmérőjű és 410 centiméteres magasságú acélharangból áll; mindegyikbe 50 tonna istállótrágya fér. A mindössze 40 fejőstehéntől nyert istállótrágyából naponta 60-80 köbméter gázt termelnek. A biogáz-készítés további előnye, hogy a minimálisra csökkennek az istállótrágya helytelen tárolásával járó veszteségek. Jozef Dostál az érlelóedény kosarát rakja meg istrállótrágyával (Felvétel: CSTK- V. Galgonek) Műanyagok növényekből A műanyagok többségét az utóbbi években köztudottan a mind drágább nyersolaj különböző frakcióiból gyártják. A műanyagok térhódítása kis sűrűségük miatt többek között a gépkocsi-alkatrészek területén jelentős. Az olajbázisú műanyagok azonban 10-20 éven belül túl költségesek lesznek, és bár gázból, szénből is gyárthatók szénhidrogén alapú műanyagok, azok ára, illetve feldolgozási költségei ugyancsak növekedni fognak, mert kész alkatrészekké öntésük és exrudálásuk \ meglehetősen energiaigényes. Ezeket figyelembe véve különös érdeklődésre tarthat számot a manchesteri (Anglia) UMIST egyetem Polimer és Száltudomány Tanszékének kutatási eredménye, amely szerint különböző, kedvező tulajdonságú műanyagok készíthetők növényi nyersanyagokból. Bebizonyították, hogy lágy haboktól kezdve igen kemény anyagokig terjedően műanyagok gyárthatók mezőgazdasági hulladékokból és feleslegekből, mint pl. levelek, gabonaszárak, cukornád-maradványok stb. Tekintve, hogy a növények a nap energiájának felhasználásával termelnek cellulózt, azok megújuló nyersanyagforrásnak tekinthetők. A kutatók egyúttal foglalkoznak a reakciós fröccsentési eljárás - a RÍM - tökéletesítésével is. A hagyományos öntési eljárásoknál a műanyagot mint szilárd szemcséket tárolják, amelyekből magas hőmérsékleteken nagy nyomással állítanak elő készterméket. A növényi eredetű műanyagot folyadék alakjában tárolják, és sokkal gyorsabb eljárással az öntómintába fecskendezik alacsony hőmérsékleten és kis nyomással, azaz energiatakarékos eljárással. Bizonyos termékeket ma is készítenek cellulózacetátból, azonban azok fizikai és vegyi tulajdonságai korlátozottak. Az UMIST alább i. ismertetett eljárásával kedvezően megváltoztathatók a tulajdonságok. Az eljárás első műveleteként a szerves nyersanyagokból szerves oldószerekkel kivonják a cellulózt, majd azt a cellulózoldó enzimek felhasználásával celodextrinnek nevezett kisebb molekulákká törik szét. A nyersanyag cellulóztartalmának 99 %-a alakítható át ily módon - celodextrinné. A következő művelettel a celodextrint előpolimer sorozattá alakítják, amelyektől a műanyag tulajdonságai függnek. A manchesteri kutatók kifejlesztették a különböző előpolimerek gyártási módját celodextrinek- ből az ún. láncbővítéses eljárással. Az eredmény; többféle polimer, amelyekből igen különböző tulajdonságú műanyagok készíthetők. A már szintetizált polimerekből különféle termékek, alkatrészek gyárthatók pl. fröccsöntéssel, nyomásos öntéssel, extrudálással, robbantásos öntéssel, vagy vákuumformázással. A hagyományos eljárásnál a polimerszemcséket 200-300 °C hőmérsékletre kell felmelegíteni és az ilyen módon meglágyított műanyagot kb. 680 bar nyomással a mintába kell áramoltatni. A RÍM egymúveletes eljárás; 55-70 °C üzemi hőmérséklet mellett 100-136 bar nyomással folyékony előpolimerekből készíthetők gyorsan és olcsón akár összetett szerkezetek is. Az ábrán vázlatosan szemléltetett RIM-eljárás, mint említettük, energiatakarékos módszer. A gyártmányokat közvetlenül az előpolimerből öntik és ugyanakkor polimerizálják. így nincs szükség a polimer lágyítá- sára és lényegesen kisebb az üzemi nyomás is. A folyadékot az egyik tartályban tárolják, a polimerizáló vegyszert a másikban, öntéskor mindkettőt meghatározott mennyiségben a keverőfejbe és azon keresztül a mintába nyomják, amelyben azok néhány másodpercig tartó reakciója után kialakul a kívánt termék. A kutatócsoport szerint a növényi műanyagok három esztendőn belül kereskedelmi használatra alkalmasak lesznek. Az ábra jelölései: PST = poliol szuszpenziós tartály; DN = száraz nitrogén; LST = izocianát szuszpenziós tartály; HE = hőcserélő; FP = Tápszivattyú; OR = olajtartály; DP = dugattyús szivattyú; MH = keverőfej; MC (1) = kokilla nyitva; MC (2) = kokilla zárva. TECHNIKA Fiú vagy lány? Mutasd meg a nyáladat es megmondom, hogy fiú vagy lány lesz-e a születendő gyermek. A gyermek nemi előrejelzéséhez elegendő megvizsgálni a kismama nyálában levő nemi hormont. Ha hím nemi hormont mutatnak ki benne, 90 százalékos valószínűséggel fiú lesz a születendő gyermek. Az új eljárást Svájcban dolgozták ki és eddig nyolcezer terhes nőn próbálták ki. Téves előrejelzés elsősorban az ikrek esetében várható, jóllehet bizonyos gyógyszerek is meghamisíthatják a vizsgálat eredményét. A Német Szövetségi Köztársaság patikáiban már árusítják azt a vizsgálókészletet, amelynek papírját a harmadik-ötödik hónapban levő terhes nőknek csak a nyálukkal kell benedvesíteniük. A patika beküldi a zürichi laboratóriumnak a vizsgálólapot és tíz nap elteltével a kismama kézhez kapja az eredményt. 1981. VII. 12. ÚJ SZÓ
