Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-10-18 / 41. szám

G. üzenetet intézeti szüleihez ezüstlakodalmuk alkalmából. Egyebek közt méltatta a jubiláló házaspár lankadatlan munka­kedvét, s biztosította szüleit, hogy a jövőben is mindennemű segítséget elfogad tőlük. xxx Z. vállalatigazgató, a szakszervezeti üzemi bizottság és több társadalmi szervezet vezetőségi tagja, tegnap elutazott rendes évi szabadságára. Elutazása előtti napon nagysza­bású italozáson látta vendégül a vállalat vezető dolgozóit. xxx a családfő meghívására tegnap az esti órákban M.-ékhez érkezett N. és a kíséretében levő felesége, valamint három gyermeke. A két házaspár a családjaik közötti barátság további megszilárdításáról és elmélyítéséről tárgyalt. Egyebek közt hangsúlyozták, hogy csak a gyakori és kölcsönös látoga­tások és összejövetelek szervezésével lehetséges harcolni a rossz lakótelepi közérzet ellen. xxx L.-né erélyesen tiltakozott férjénél annak iszákos barátja látogatásai ellen, amelyek az utóbbi időben szinte már mindennaposakká váltak. xxx Tegnap összeült az N-i üzem vezetősége, hogy megtár­gyalja az üzemen belül az alkoholizmus ellen indított harc eredményeit. Az üzem főmérnöke előadói beszédében hang­súlyozta, hogy az utóbbi hónapokban csökkent a munkaidő alatti szeszfogyasztás, ami a felelős dolgozók személyes példamutatásának köszönhető. A tanácskozás végén a részt­vevők jókedélyü italozást tartottak. xxx X. vállalatigazgató rövid megbeszélésen fogadta Z.-t, a vál­lalat főportását. Z. a villámtalálkozó után közölte, hogy újra figyelmeztette X-et a tényre, mely szerint továbbra is ellenzi, hogy a vállalatból spekulatív módon építőanyagot szállítsanak magánépítkezésekre. xxx Az új lakótömb bizalmijai rövid tanácskozást tartottak. Napirenden szerepelt a lépcsőházak tartós tisztaságának megőrzése és a folyosólámpák égői gyakori eltulajdonításá­nak megakadályozására vonatkozó elképzelések megvita­tása. xxx Z. váratlanul üzenetet intézett elvált feleségéhez, amelyben sürgősen követeli a közös vagyon igazságos elosztását, valamint a bírósági határozat egyes pontjainak következetes megtartását. BODZSÁR GYULA MAI GYERKŐC- Na te, kölyök, megérdemel­nél huszonötöt a nadrágodra! Megmutatnám neked, mi a tisz­tesség, csak én lennék az apád!- Na hallja, ezt még igazán elérheti - a mamám ugyanis most vált el... PANASZ- Csak ne lenne a feleségem-, nek az a megrögzött rossz szoká­sa, hogy éjjel két óra előtt soha­sem megy aludni!- És mit csinál addig?- Várja, hogy én hazajöjjek! TÁRGYALÁSON Bíró: - És mondja, tanár úr, mi volt az első gondolata, amikor Mr. Smithet és feleségét veszekedni hallotta?- Tanú: - Az, hogy soha éle­temben nem fogok megnősülni. ORVOSI RENDELET- Az orvos megtiltotta a fele­ségemnek a főzést.- Miért, beteg?- Nem ö. Én. A HÉT VICCE- A férjemnek bizto­san igen mozgalmas szerelmi élete lehetett. Valahányszor éjszaka vihar van és villám ci­kázik, fölugrik az ágy­ban és így kiált: - Meg­veszem a negatívot! MAGYARÁZAT- Miért olyan rekedt, asszo­nyom?- Tudja, a férjem későn jött haza az éjjel... APÁK- Nagyon nyikorog a kocsija. Már régen feltalálták a zajtalan gyerekkocsit.- Inkább a zajtalan gyereket találták volna fel. MILYEN VOLT?- Nos, Gitta - kérdi a lánytól a barátnője -, milyen volt tegnap a pásztoróra?- Semmilyen. A pásztor el sem jött! HOL A MŰVÉSZ? A hangversenyteremben egy harmadrendű zongora­művész játszik. A hallgatók nyugtalanul fészkelődnek, a muzsikus hirtelen félbe­szakítja a játékát, és sértő­dötten kiáltja a nézőtér felé:- Hát senki sincs önök között, aki meg akarna hall­gatni egy művészt?- Dehogynem - szolt visz- sza valaki a közönség sorai­ból -, de mikor lép már fel az illető? RENDŐRSÉGEN- Tegnap bejelentettem, hogy ellopták az órámat. Az óra megke­rült. Kérem, visszavonom a felje­lentést.- Már késő! Elfogtuk a tettest! GYEREKSZÁJ A tanító az iskolában elrettentő képekben festi meg a gyerekek előtt az ital szörnyű hatását. Mikor vége az előadásnak, rámutat az egyik gyerekre.- Fehér, állj fel, és mondd meg nekem, hogy mi a neve annak az embernek, aki minden estéjét kocsmában tölti.- Törzsvendég - vágja rá a gyerek.- Hát ez meg milyen szörnyűség?- Kérem, ez az újfajta ruhaakasztó. Minden egyes darabnál ötvenszázalékos anyagmegtakarítást érünk el... (Rohác) VENDÉGSÉG UTÁN- Ha este vendégségbe me­gyünk, hazafelé menet mindig a feleségemnek adom át az autó kulcsát- Tud vezetni a feleséged'!’- Azt nem, de a slusszkulccsal mindig betalál a gyújtáskapcsoló nyílásába! PECHES IGAZGATÓ- És én még meg akartam tépni a titkárnőd haját, amikor bizalmasan megsúgta, hogy felsőbb helyeken a rossz vezetői módszereid miatt a leváltásodat fontolgatják! Mikus Sándor karikatúrája REVÜ Kovácsék revűt néznek. A sok félig meztelen szép lány láttára Kovács odasúgja a feleségének: — Az ember valósággal étvá­gyat kap. Kovácsné közbevág:- Étvágyat kaphatsz, de enni otthon fogsz... RADOJ RALIN Ml AZ IGAZSÁG EZÓPUS HALÁLÁRÓL? Egy ízben, amikor Ezópus éppen gazdájának szőlőjé­ben dolgozott és a farkasról és a bárányról szóló, legkö­zelebbi meséjén gondolkodott, az arkhónok hivatták.- Ide hallgas, Ezópus - mondták.- Igenis! - felelte Ezópus, ahogyan ez esetben vála­szolni illett.- Akadémikusi címmel tüntetünk ki és felveszünk a Hellén Tudományos Akadémia állományába.- Semmi kedvem, hogy akadémikus legyek - felelte csodálkozva Ezópus.- De mi már határozatot is hoztunk erről! - válaszolták csodálkozva az arkhónok.- De tulajdonképpen mit csinálok majd az akadémián? Ki látott olyat, hogy egy szatíraíró rendes akadémiai tag legyen?!- Gondoltunk erre is... Szótárat fogsz készíteni.- Én? Szótárat?!- Tudod, a te állatmeséid annyira népszerűek, hogy az emberek mindenütt a te nyelveden beszélnek. Ezért nem tudunk mi közös nyelvet találni a néppel. Hát fe most összeállítod nekünk az ezópusi nyelv szótárát, és akkor mi megtudhatjuk, miről gondolkodnak tulajdonképpen az emberek, s akkor a nép akarata és kívánsága szerint cselekedhetünk.- És a mesék?- A mesék? He-he-he... Csak írogasd őket. senki sem akadályoz benne.- Hát ha közös nyelvet igyekeztek találni a néppel, akkor ez egészen más dolog! - állott rá Ezópus, és akadémikus lett. Szorgalmas ember volt, és hamarosan összeállította az ezópusi nyelv többkötetes szótárát. Ezt a nyelvet elsajátították az arkhónok, a sztratokraták, a bürokraták, a papok és a bírák, a jogarhordozók, a testő­rök és más alkalmazottak. Megtanulták az ezópusi nyel­vet, és mihelyt meghallották, hogy valaki ezen beszél, nyomban felismerték az illető titkos gondolatait, rájöttek, milyen titkos fejfájás kínozza, és legott megszabadították tőle. A fejével együtt. Miután pedig a lakosság egyik fele megszabadult a fáj­dalomtól, a másik fele önként lemondott az ezópusi nyelvről. És az arkhónok megint az egész néppel közös nyelvet találtak. Ezután ismét hívatták Ezópust:- Újabban a nép egészen elfelejtette az ezópusi nyelvet. Kiderült, hogy a te nyelved, Ezópus rövid életű, pillanatnyi nyelv, ezért tovább dolgozni a szótáron felesleges. A szó­ban forgó időszakban azonban hasznos szolgálatot telje­sítettél, és mi elhatároztuk, hogy megtartunk a státusban, írd csak a meséidet, he-he-he. Senki sem akadályoz benne, he-he-he!... És ekkor Ezópus felmászott egy sziklára és a mélybe vetette magát. Ez az igazság - így halt meg Ezópus. Minden egyéb - mese. GELLÉRT GYÖRGY fordítása 1981. X. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents