Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-10-18 / 41. szám
I V h k SZELLEMI ÉRTÉKEK NYOMÁBAN Győr. A Kisalföld gazdasági, közigazgatási, közlekedési és kulturális központja. Az iskolás-szabványos meghatározás mellett, úgy vélem, létezik egy sajátosan szlovákiai definíció is, melynek értelmében Győr, a fontieken túl, a határmenti övezet egyik legfontosabb turistaközpontja. S turistája (pontosabban: a mögéje képzelendő műveltséganyag) válogatja, hogy a határokon oly könnyen átkelő motorizált nomád a városban járva a kultúrszomjat vagy netán ital szomját részesíti-e előnyben, hogy pénztárcájának vagy szellemének gazdaságát választja-e iránytűnek, keresvén az irányt az emberfő kiművelésére rendeltetett intézmények és vagy a nagypiac s az áruházak között. . Egy kis sétára invitálva az olvasót, azoknak a - jóllehet kisebbségben levő, ám szerencsére mégiscsak létező turistáinknak a számát szeretnénk növelni, akik nyitott szemmel járnak Győr patinás utcáin, a Káptalan-domb körül kialakult műemlék épületekben, sarokerkélyes kis barokk házakban oly gazdag Belvárosban, a Püspökvárnak nevezett középkori fellegvár körül, s akik a turistatempó időzavara ellenére tudják azt is, hogy e kívül-belül- történelem házak egynémelyike megtekintésre méltó szellemi értékeket őriz. A hangulatos Kreszta-ház padlásszobából átalakított kiállítótermeiben Kovács Margit keramikusművész népi ihletésű munkáit, mesevilágból előlépett szobrait, dombormüveit láthatjuk. A várfalakkal övezett, László király ezüst hermáját (fejereklyéjét) őrző barokk Székesegyház árnyékában a modern magyar művészet „temploma“ áll, amelyben Borsos Miklós festményei, rajzai, nagy művészeket és gondolkodókat megörökítő érméi, rézkarcai, kő-, bazalt- és márványszobrai fogadják a látogatót. AVarmelita rendházban a Petz család gazdag mügyújteménye, a Rendházban az ódon hangulaté patika- múzeum, a Kazamatában pedig a régi idők emlékét őrző római és újkori Kőtár kapott helyet. A Múzeumi Képtárban, amely - eltérően az előbbiektől - az időszaki kiállításoknak ad otthont, kortárs képzőművészek alkotásai tekinthetők meg. A legtöbb legérdekesebb, az idösebesség történelmi vonalát követő látnivalót a Xántus János Múzeum állandó kiállítása szolgáltatja, amely Győrnek és környékének történelmével ismerteti meg az érdeklődőt, az őskortól kezdve az arrabonai-győri római leleteken, avar és honfoglalás kori s középkori emlékeken át egészen napjainkig. E tematikus kiállításnak érdekes kiegészítője az ugyanebben az épületben látható bélyegmúzeum és az antik cserépkályhák szép gyűjteménye. A Xantus János Múzeum kiállítótermeit járva, esetenként még szükebb pátriánk emlékeivel is találkozhatunk. Az egyik a tájainkon született fizikushoz és feltalálóhoz, Jedlik Ányoshoz fűződik, a másik pedig nem kisebb irodalmi nagysághoz, mint az alsósztregovai (Dolná Stre- hová) születésű Madách Imréhez. A jelentősebb Madách gyűjtemények (Országos Széchenyi Könyvtár, Petőfi Irodalmi Múzeum, Csesztve, Sztregova) közül a győri a legnagyobb és a legteljesebb. Több, mint hétezer olyan tárgyi emléket őriznek itt (persze csak részben kiállítva), amely Madách életére és irodalmi munkásságára vonatkozik. Megtalálható itt a szerző valamennyi nyomtatásban megjelent műve, Az ember tragédiájának eddigi száznegyvenkét magyar kiadása, az illusztrált díszalbum-kiadásoktól kezdve a miniformátumú könyvekig Nem hiányoznak természetesen a Tragédia fordításai sem. Ott van köztük a két cseh fordítás két és a három szlovák tolmácsolás négy kiadása. Jelentős részét alkotják a gyűjteménynek a Madách életművével foglalkozó könyvek, folyóirat- és újságcikkek, nyomtatványok. (Hogy számuk - amely a Tragédia világhódító sikerét is jelzi - milyen nagy, azt jól érzékelteti, hogy a kéziratos Madách-bibliográfia ezer oldalra rúg.) A szinlapok, műsorfüzetek, plakátok tömkelegé, a Tragédia rendezői példányai arról vallanak, hogy a mű - bár sokáig elöadhatatlan könyvdrámaként kezelték - színpadi változatban is bejárta a világot. (A legviharosabb külföldi előadásra egyébként Prágában került sor. Az osztrák kormánybiztos - a marseillaise tüntető éneklése miatt - a bemutatót követően betiltotta a további előadásokat). A társmúvészetek köréből láthatók itt Madách-ihlette zenei partitúrák. Tragédia-illusztrációk, a nagy drámaíró arcképei, költötársak verses vallomásai, tisztelgései a mű és az alkotó előtt. A gyűjteményt (jellegénél és rendeltetésénél fogva) elsősorban kutatók, irodalomtörténészek hasznosíthatják. Az időszaki Madách-kiállítás azonban számot tarthat az irodalombarátok legszélesebb rétegeinek érdeklődésére. Középiskolásainkban bizonyára mély és maradandó nyomokat hagyna, ha a Madáchról tanultakat, élve az irodalmi kirándulás lehetőségével, közvetlen élményeikkel egészíthetnék ki. A múltat őrző intézmények mellett mai, eleven szellemi műhelye is van Győrnek: a Kisfaludy Színház, amely többek között balett-táraatatával és a neves kolozsvári rendező, Harag György produkcióival hívta föl eddig magára a figyelmet. A színház előadásaira, úgy tudjuk, nem ritkán rándulnak át csallóközi, csilizközi és más szlovákiai érdeklődök, hol egyénenként, hol meg csoportosan is. A kínálat tehát (képtár, múzeum, színház részéről) adott. A többi a turistán múlik. Az utazás okát és célját művelődési, önképzési szempontból is mérlegre tevő emberen. Azon, hogy - túllépve üzletjáráson, divatáruhajszoláson - kifejleszti-e önmagában azt a képességet, amely a szellemi értékek iránti keresletként nyilvánul meg. ZALABAI ZSIGMOND Belvárosi utcakép (Gyökeres György felvétele) 1981. X. 18. 11 Cervantes zsenialitása Mondják, hogy a Don Quijote az első igazi modern regény. Azt is mondják, hogy ha az európai kultúra valamit átvett a spanyolból, akkor a Cervantes remeklése. A búsképú lovag alakjához írók, költők, esztéták, irodalomtudósok, történészek, filozófusok, s még ki tudja, hányféle művész- és tudósnációk nyúltak ösztönzésért, amikor saját maguk és saját koruk legkülönfélébb problémáira kerestek választ. (Gyurkó László Don Quijote-feldolgozásának februári bemutatója a kassai Thália Színpadon, valamint annak műsorfüzete tanúsítja: a lovag nemzetiségi szellemi-művészeti életünk régióiban is megtalálta a maga érvényes helyét.) Legújabban Hermann István esszéje faggatja Don Quijotét a Valóság ez év szeptemberi számában Az elveszett történelem címmel. Hermann István tudós fejtegetéseinek kiindulópontjává ama meggyőződését tette, mely szerint „Don Quijote igazsága a valóságban más, mint a modem értelmezésekben, és Don Quijote bolondsága is más, mint ahogy azt fel szokták fogni". Tehát Cervantes regényének legfontosabb kérdése nem elsődlegesen „a hatalom, illetve a hatalommal való szembeszállás kérdése, hanem sokkal inkább a regény megszületésének problémája“. A Cervantes-regény kora valamennyi jelentősebb irodalmi és eszmei áramlatát egyesíti magában A Don Quijote közvetlen előzményének egyik ágon a kalandregények, a pikareszkek tekinthetők. Ezek hősei, a picarók minden helyzetben és kalandban győzedelmeskednek. Na- mármost, Hermann István okfejtése szerint -Cervantes zsenialitása abban áll, hogy kalandhőssé nem a pi- carót teszi, hanem Don Quijotét“. Cervantes fontos fegyvertényt hajtott végre ezzel a mozdulattal: elutasítja „a megírt koreográfiákat“, meglévő, ismert elemeket új rendszerbe foglal. Cervants minden idegszálával kötődik saját korához - a spanyol polgárosodás, a spanyol barokk korához, így tehát, figyelmeztet az esszéíró, a Don Quijotét sem szabad ettől a kortól elvonatkoztatva vizsgálni. „Ez az a kor... - mondja -, ahol van királyi abszolutizmus és királyi kapitalizmus, van egy bizonyos paraszti jólét is, de mindezzel párhuzamban van inkvizíció..., vagyis olyan korszak, ahol a legjobb dolgok élnek együtt a legrosszabbakkal, s ahol a jövő Don Quijote-i.“ Vagyis: „Don Quijotét csak úgy lehet megérteni, ha egy paradox történelmi fejlődés döbbenetes dilemmáinak lüktetését is érzékeljük benne.“ Don Quijote a történetiség híve, ám egyfajta hamis történetiség áldozata. Az öt körülvevő valóságot unalmasnak, prózainak érzi: valahogyan ki kellene törnie belőle. Ami csak úgy lehetséges, ha költőivé változtatja azt. „De mit jelent a költőivé változtatás?“ - teszi föl a kérdést hermann István. Érdemes lesz egy kicsit hosszabban belehallgatnunk a magyarázatába: „Elsősorban azt (...), hogy történetileg értékeli át az egész világot. Don Quijote egész élete, gondolkodás- módja, lelki világa nem más, mint hatalmas felkiáltás a történetiségért. (...) Ő azt látja prózainak a kor spanyol életében, hogy ebben az életben nem szerepel a történelem, nem szerepel a hagyomány, hanem a közvetlen napi szükségletek határozzák meg az életet. Viszont Don Quijote kívánsága szerint történelmi életet kellene élni. S ugyaninnen származik Don Quijote komikuma is. (...) összecseréli a történetet és a történelmet. összetéveszti a kalandot és a történelmi tettet. S ö maga csak kalandokat él át, s azzal áltatja magát, hogy történelmet él át. ...nem veszi észre, hogy történelmet csak akkor lehet csinálni, ha a történelem ragadja meg az embert.“ S az áltörténetiség átka Don Quijote közvetlen környezetét is megérinti. Sanchóék szociálpolitikai okoskodásokkal igyekeznek helyettesíteni a hiányzó történelmet. Ám a történelem - a filozófus Cervantes- értelmezésében - helyettesíthetetlen. Don Quijotét akár el is taposhatná, félre is állíthatná a környezete. Mégsem teszi meg. Nem teszi, mert szüksége van a búsképú- re. Szüksége van arra, „aki a külvilág számára bebizonyítja, hogy a törté- nelmiség utáni vágyódás komikus őrültségbe kergeti az embert“. Szüksége van a lovagra, „hogy látni lehessen: aki ebben az időszakban a történelmet keresi Spanyolországban, hóbortossá válik.“ Cervantes Don Quijotéja forma és eszme találkozásának ritka-szép pillanata, forma és eszme egymásba torlódásának máig érvényes példája, emberi tapasztalat és írói invenció gyümölcshozó kapcsolódása. Hermann István filozófiai mélységű esz- széje ezt a pillanatot, ezt a példát, ezt a kapcsolódást mutatja föl.- y Konok-szép feladatvállalás FRANTIŐEK HALAS ÉLETMŰVÉRŐL Éjféli Látomás Fénycsövek tűzijátéka zuhog az éjszakában és megvakítja álmatag szemünk Az ódon címer kopott kőlovagja hanyag mozdulattal a kövezetre ejt egy hervadt rózsaszálat Aztán mélázva lemosolyog az éjszülte vétkek csábitó bűvöletére Csörömpölve leszáll a földre eliapossa a rózsát s újra visszatér az ódon cimerlapra A ligetből rekviemet zengnek a csalogányok Nyolcvan esztendeje született Frantisek Halas, Jirí Wolker és Vítézslav Nezval harcostársa, a cseh avantgardista költészet nagy triumvirátusának tagja. Hármuk közül csak Nezval érte meg az érett férfikor éveit; Wolkert az ifjúkor küszöbén ragadta el a tüdövész, s Halas is hasztalanul írta egyik legre- prezentatívebb kötete címlapjára a végzetet visszaverni, elrettenteni óhajtó jelmondatot: Kohout piasí smrt (1930) — a Kakasnak nem sikerült elűznie az idő előtt belopakodó halált. A rajongó életsóvárgás, a kollektív boldogság gondolatának megszállotja, az elmúlás, az értelmetlen elkallódás ellen viaskodó költő mindössze 49 esztendőt élt, s ebből - férfikora legtermékenyebb éveit illegalitásban: a fasiszta megszállás alatt az illegalitásba vonult kommunista párt sajtójában közölte legerőteljesebb, legfelfigyel- tetöbb szimbólumokat megszólaltató költeményeit. Életrajzi adatai közül elegendő néhány tömören sokatmondó adatot kiemelni: „Munkáscsaládból származott, apja öntudatos kommunista volt (...), hosszú éveken át különböző funkciókat töltött be a munkásmozgalomban. Fia az ö hatása alatt kora ifjúságától részt vett a kommunista párt munkájában (...) Anyagi körülményei miatt nem művelhette magát (...) Könyvkereskedelmi alkalmazott, majd szerkesztő lett (...) közben pótolta iskolai képzettsége hiányait.“ És közben elvergődött Párizsba is. A harcos francia szimbolisták, Rimbaud és Apollinaire még élő hagyatékát lelte fel ott - Rimbaud-nak A völgy alvója című halhatatlan antimilitarista versére két költeménye is rezonál: A halott katona és A halott-, s a harmincas évek elején már sorra jelennek meg a legtisztább, legpontosabb lirai jelközlésre: a szó legletisztultabb értelmében lírai tömegtájékoztatásra törekvő kötetei. A már említett, halált elűzni vágyó Kakas után az Arc (Tvár, 1931), Csendesen (Tíse, 1932), Anyókák (Staré zeny, 1935), Tövig kitárva (Dokorán, 1936) s végül a fasizmus ellen már teljes költői vértezetben síkra szálló A remény torzója (Torzo nádéje, 1938). S közben Ady Endrét fordította, és őt Szabó Lőrinc és Rónay György tolmácsolta. Robbanásig ötvözött metaforái, belső feszültségtől lüktető jelképei mind egyetlen cél felé hevültek, s ebben a fasizmus réme, a torlódó borzalmak világa sem riasztotta vissza - „A ló fejetlen volt s még mindig járta táncát“ írta Ballada című költeményében (Zádor András fordítása). Halas ismeri a „selyemszavak és zsákvászon- szavak“ (A szó dicsősége - Zádor András fordítása) szemantológiai titkait, s minél mélyebbre bukik alá a nyelv és a harcolni vágyó gondolat mélységeibe, annál erőteljesebben jut kifejezésre verseiben az elkötelezett költő hivatástudata, konok-szép feladatvállalása: „Károg az árny, meg kell, hogy öljem (Ősz a tavaszban - Szabó Lőrinc fordítása). Költészetét és emberszeretetét és hazaszeretetét - az emberféltés és hazaféltés fűtötték agitatív, ellenállásra, helytállásra, bizakodásra buzdító, harcos költészetté - üzenetté, olyanná, mint amelyet Prága című költeményében szükebb hazáján át az egész emberiségnek üzent: Csak semmi félelem Csak semmi félelem Olyan fugát nem játszott el Sebastian Bach maga sem Amilyet mi játszunk el ha az idő Majdan itt terem itt terem (Parancs János fordítása) Az üzenet a címzettig érkezett: élete meg nem élt nyolcvanadik évfordulóján kegyelettel adózunk Frantisek Halas élő emlékének. RÁCZ OLIVÉR (T. L.)
