Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-10-18 / 41. szám
A kisgyerek leül, a rajzlap fölé hajol és rajzolni kezd. Papírra kerülnek a házak, autók, virágok, az anya, az apa, a nagyszülők, a testvérek, s mindezek felett ott mosolyog a nap. A színek tarkák, s vidámak, akár a gyermek maga. A másik rajzlap már nem ezt a kedélyállapotot tükrözi. A színek sem tarkák, a házak, a virágok szürkék, az alakok elmosódot- tak, s a nap szája is legörbült. A pszichológus kezébe veszi a két rajzlapot, megszemléli, majd a kisgyerekkel halkan, kedélyesen beszélgetni kezd. A kedves szavak hallatára a gyerek is egyre inkább oldódik, közlékenyebb lesz és beszél, beszél... Kis és nagy tragédiákról, örömökről, derűs és szomorú eseményekről vallanak a Pedagógiai és Pszichológiai Tanácsadót felkereső gyerekek, serdülő fiatalok és szüleik. Segítségre van szükségük és ezen a helyen megkapják.- Boldog, aki jó szót kap, még boldogabb, aki adhatja - mondta beszélgetésünk elején Ladislav Kamenőik doktor, a bratislavai Pedagógiai és Pszichológiai Tanácsadó igazgatója.- A mi munkánkban a szó ereje óriási. A helyesen kiválasztott kifejezés, a jó vagy egy kissé szemrehányó, de biztató és őszinte szó hatása nagyobb, erősebb bárminél. Problematikus gyerek volt, van és lesz is. Ók segítségre szorulnak. A belső világuk zavaros, mi igyekszünk rendet teremteni benne, mert saját maguk képtelenek érre. A tanácsadó munkatársainak azonosulniuk kell ezekkel a gyerekekkel, együtt kell velük örülniük és erőt kell beléjük önteniük. Munkánk nehéz, időigényes. Egy hamis hang, oda nem figyelés - elveszíthetjük a gyermek bizalmát. A gyereknek éreznie kell a feléje áradó szeretetett, a segíteni akarást.- Hogy kerülnek a gyerekek a tanácsadóba? Kik küldik, hozzák őket?- A tanácsadó az oktatásügy intézménye és mint olyan, segít az iskoláknak és az iskolai létesítményeknek. Minden alapiskolában, középiskolában és az idei évtől kezdve a szakmunkásképzőkben is dolgozik egy nevelési tanácsadó, aki összeköttetésben áll velünk. Ö jelzi, kik azok, akiket figyelni kell. Gyakran a tanító veszi elsőnek észre, hogy a gyerek megváltozott. Figyelmetlen, sokat gesztikulál, nem tanul, fegyelmezetlen. Ilyenkor rajtunk a sor, hogy kiderítsük személyiségváltozásának okait. A családi problémák, a szülők válása, halála, alkoholizmus kihatnak a gyermekre. A gyerekek többnyire vagy gátlásosak lesznek, gyakran beszédhibásak (dadogás), vagy viselkedésük kihívó, agresszív lesz, amivel belső nyugtalanságukat vezetik le. Nem könnyű felvenni a kapcsolatot egy ilyen gyerekkel, de előbb-utóbb ez is sikerül. Minden eset más és más, és igy más és más megközelítést, terápiát kíván. De nemcsak az említettek válthatják ki a viselkedési zavarokat. A gyerek már születésétől fogva pszichotikus lehet, csak ez nem mindig derül ki. Ideális lenne, ha a szülő valami rendellenességet észlelve azonnal hozzánk fordulna tanácsért. Azt szoktuk mondani, hogy nincsen rossz gyerek, csak rosszul nevelt. De ha egyszer sérült a gyermek, csődöt mond a legjobb nevelési módszer is! Sajnos, gyakran találkozunk a szülő meg nem értésével, amikor az iskola javaslatára kivizsgáljuk a gyermeket és tudatjuk a szülővel, hogy helyezze gyermekét a kisegítő iskolába. Mi a gyerek szempontjait tartjuk szem előtt, nem a szülőkét. A gyerekek ebben a fajta iskolában is azt tanulják, mint másutt, csak a módszerek különböznek. Gyakoribb náluk a néhány perces torna, de vannak speciális gyakorlatok is az indulatok levezetésére. Van egy páciensem, akit ötéves kora óta figyelek, a szülőkkel együtt örültünk a jó osztályzatoknak, kis sikerélményeknek, biztattuk, amikor kudarcok érték. Ma már 18 éves, szakmunkásképzőbe jár, de még most is szüksége van az irányításra, mert naqvon seA gyerek érezze mindig a szeretetet (Z. Mináöová felvétele) 7f SlMfúk fftgyító bezhető. Igaz, hogy az individuális terápiát felváltotta a csoportos kezelés, ahol egyenrangú fiatalokkal beszélheti meg gondjait. A lényeg az, hogy ez a fiatalember teljes életet él, dolgozik és tanul, és nem érzi feleslegesnek magát. Társadalmunk sokat tesz a sérült gyermekekért. A Pedagógiai és Pszichológiai Tanácsadó a közeljövőben ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. Az archívumban tornyosodó iratok bizonyítják a munka mennyiségét, az önmagukra talált emberek boldogsága pedig a minőségét. Ezalat a 25 év alatt sok száz előadás hangzott el, számos módszertani anyag, könyv, írás jelent meg, melyekben a szakemberek rámutattak a problémák fő okaira és a megelőzés módjára is.- Mi kell ahhoz, hogy a gyermek fejlődése zavartalan legyen? - kérdeztük.- Egyértelmű választ nem adhat senki sem, talán csak fogódzókat - felelte az igazgató. Tudni kell, hogy mit, mennyit követelhetünk meg gyermekünktől. Baj az, ha a gyereknek sok a szabad ideje, ha nincs lekötve. Itt nemcsak a különórákra gondolok, hanem arra is, hogy a gyerek vegye ki részét az otthoni munkákból. Öntözze a virágokat, törölje le a port, porszívózzon, vagy csináljon bármit, csak ne üljön egy helyen, amikor körülötte mindenki tesz valamit. Káros, és sajnos gyakori jelenség, hogy gyermekeinket elhalmozzuk anyagi javakkal, mondván, ha nekem nem jutott, jusson neki. Káros a kényeztetés is, az, hogy a gyerek körül forog minden és mindenki. Sok a koravén gyerek, ők nem tudnak önfeledten játszani, csak a szülőktől, a felnőttektől hallottakat szajkózzák. Sok szülő eltűri gyermeke zsarnokoskodását, az ilyen passzív hozzáállás csak nehezíti a gyerek amúgy is nehéz helyzetét. Természetesen a gyerek fejlődését negatívan befolyásolja a szeretethiány, a nemtörődömség is. Egyvalami nagyon fontos: a gyerek mindig érezze a szeretetet. A szidás, a büntetés hátterében is az legyen. Munkánk másik s igen fontos része a pályaválasztás előtt álló fiataloknak nyújtott tanácsadás. Csak a helyesen kiválasztott pálya elégítheti ki az egyént, csak az nyújthat jó teljesítményt, aki örömmel végzi munkáját. Mi pszichológiai kivizsgálások, beszélgetések, különböző tesztek segítségével próbálunk képet alkotni magunknak az egyénről. Mérlegeljük adottságait, képességeit, érdeklődési körét, s nyíltan beszélünk vele a várható nehézségekről is. Sok esetben más pálya felé irányítjuk, ha látjuk, hogy azon, amit maga választott, nem felelne meg. Sok fiatal túlbecsüli magát, s nem veszi figyelembe a mi tanácsunkat. Az ilyenekből lesz az örökké morcos, elégedetlen felnőtt, akinek a munka robotot jelent. A kollégáim nevében is mondhatom, hogy jobban szeretjük a szerény, önmagukat nem sokra tartó fiatalokat. A vizsgálatok eredményeitől önbizalmat kapnak s játszva végzik el a választott iskolát. Gyakran jönnek hozzánk a szakmunkásképzőkből is. A fiatalok úgy érzik, hogy a választott szakma „nem ül“ nekik. S mi ilyenkor a teendő? Együtt keressük azt a hivatást, amely a legmegfelelőbb - mondta az igazgató. Megtudtuk, hogy a tanácsadóban 28 ember végzi nem könnyű munkáját. Nem ritka eset az sem, hogy otthon, a lakásukon keresik fel őket a rászorulók, s ott kérik ki tanácsukat. Sokan azok közül, akik már túljutottak a nehézségeken, levélben fejezik ki köszönetüket. Jó volt olvasni a temérdek üdvözlőlapot is az ország különböző helyeiről, építőtáborból, nyári táborozásról, szakmai gyakorlatról. A tanácsadó dolgozói nagyarányú akcióra készülnek. Mi lesz az? — Bratislavában 35 szakmunkásképző iskola van. A pedagógusok minden olyan diákot, aki az első évfolyam végén magaviseletből vagy más tantárgyból is rontott, hozzánk küldenek. Megpróbáljuk megtudni az okokat és segíteni a problémák megoldásában. Igaz az is, hogy egy ilyen akció több embert, munkatársat kívánna, mert a jelenlegi létszámmal ez csak nehezen oldható meg - ráncolta össze homlokát Kamencík doktor. Beszélgetésünk végén a tanácsadó további munkájáról, a célokról a következőket mondta:- A jövőben is, úgy mint az eltelt 25 év alatt, segíteni akarunk a szülőknek, az iskoláknak a gyermekek nevelésében. Azt szeretnénk, ha bizalommal fordulnának hozzánk ha éreznék jó szándékunkat és elfogadnák tanácsainkat. Hiszen céljaink közösek: segíteni abban, hogy gyermekeink kiegyensúlyozottak, boldogok legyenek. PÉTERFI SZONYA 1981. X. 18. volt hozzájuk szava, hol az emberei állították meg: „Vili ez és ez a helyzet“, vagy „Vili, légy szíves, intézkedj“. Az irodaházba is gyakran szólították.- A járási pártbizottság kádertartalékának javasolnak, most hozták a nyomtatványokat, hogy töltsem ki - érkezett visz- sza az egyik hívás után.- Vállalod? - kérdeztem, mire - mint akit meglepett az, hogy a járáson is számítanak rá, s aki nem tud dönteni azonnal - csak megvonta a vállát. Utána válaszolt.- Tudod, az az igazság, hogy én ehhez a munkához, a gépekhez, a szereléshez kimondottan ragaszkodom, ez érdekel, ebben vagyok ,.otthon“. Tehergépkocsivezetőként kezdtem itt, most mester vagyok, emberekkel dolgozom. Nem mondhatom, hogy túl rózsás a helyzetem, illetve a szerelők helyzete, hiszen többek között hol ez, hol az az alkatrész hiányzik, hiánycikk, igy sok-sok gond van a gépek javításával, a határidő megtartásával, s a minőséggel is. Sokat fáj ilyen esetekben az ember feje, vádak érnek, mert nem tudjuk a gépeket kellően megjavítani, de ennek ellenére tetszik ez a munkakör, s úgy érzem, az emberekkel is kijövök. Az elmúl tizenöt év alatt lett volna alkalmam munkahelyet változtatni, de az anyagi előnyök sem tudtak elszakítani innen, pedig ha úgy vesszük, a pénz ma annyi mindenre képes...- Hiszen te milliomos vagy...- Milliomos? MilliárdosI - mosolyogta el magát, miközben a munkaasztalához lépett és a fedöüveg alatt lapuló régi bankókra mutatott. - Ez persze csak parányi része annak a gyűjteménynek, ami otthon van.- Tehát erre is jut időd. Hát még mire?- Nézd, mindenki úgy rendezi az életét, ahogy tudja. Persze, a tudja alatt ne csupán az anyagi hátteret értsd. Én például a családi feladatokon, a két gyermekemmel való foglalkozáson, illetve a ház körüli teendőkön, így a kertészkedésen és a kisállatok tenyésztésén kívül szeretem a szépirodalmat, a műszaki irodalmat is. A CSEMADOK-elnöki funkció? Tudod, van, amikor az ember nem tud ellent mondani, ha valamire megkérik. Ebben az esetben kötelességemnek is éreztem, hogy vállaljam. Most van egy eléggé szépen dolgozó és számos országos, valamint alacsonyabb szintű rendezvényen jól szereplő éneklő csoportunk.- Ezen kívül?- Titkára vagyok az üzemi pártszervezetnek, külső munkatársa a központi statisztikai hivatal közvéleménykutató csoportjának.- Ez miből áll?- Abból, hogy a nekem küldött néhány kérdőívet, űrlapot kitöltetem a kor, foglalkozás, nem, nemzetiség és hasonló kulcs alapján kiválasztott emberekkel, majd visszaküldöm. A munkaruhába öltözött riportalanyom - aki nem titkolta, hogy teendőit akár kimenőben is elvégezhetné, de mégis ezt választja, mert így közelebb érzi magához a műhelyt, s a műhelyhez is önmagát- nem fejezte be ezzel a funkciók felsorolását. Kiderült, hogy titkára a kisállattenyésztők jánoki szervezetének, s hogy mostanában a hnb tisztségviselőivel karöltve a kertbarátok helyi szervezetének megalapításán dolgozik. Ezen kívül hobbija a fényképezés is.- A múltban neveddel többször találkoztunk a lapunkban közölt tudósítások • S akivel megértik egymást, Marika a felesége. Őrá is jut a társadalmi munkából (A szerző felvételei) alatt, mostanában viszont hallgatsz. Miért?- Rendszeres olvasója vagyok a hazai magyar lapoknak és örülök, ha itt-ott a mi vidékünkkel is foglalkoznak. Talán az, hogy az itteni emberek életéről, munkájáról is hírt adjunk, késztetett a tudósítások beküldésére. Aztán jobbnak láttam felhagyni ezzel.- De azért nem végleg?- Majd meglátjuk. Lehet, hogy újból jelentkezem, hiszen annyi minden történik itt, annyi említést érdemlő egyén és esemény van a Bódva mentén is. Jellemző vonásai közé tartozik, hogy szeret az emberek között lenni, az emberekkel együtt tenni a köz érdekében. Azt hiszem fordítva is így van, közkedvelt munkahelyén és falujában egyaránt. Hogy miért csinálja mindezt olyan lelkesedéssel? - Mert én ennek látom az érteimét - válaszolta az öt jellemző megfontoltsággal és őszinteséggel. S azt, hogy mi a legértékesebb jutalom számára, azt talán a vele egy üzemben dolgozó felesége fogalmazta meg a legkifejezőbben, amikor az éneklő csoportról beszélt - amelynek ö is tagja - A közönség tapsa, a tiszta szívből mondott néhány elismerő szó. Ez kárpótol az egyesek szerint értelmetlenül elfecsérelt időért. Nem kételkedem abban, hogy Moh- nyánszky Vilmos valóban „milliárdos“. Ám abban is biztos vagyok, hogy ezt a tetemes vagyont, szellemi vagyont becsületes úton szerezte és az életében még kamatoztatni is tudja. GAZDAG JÓZSEF I 9
