Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-10-18 / 41. szám
ÚJ szú r A vallás marxista értékelésének alapját az a tézis képezi, amely szerint alapvető ellentét van a vallás, a nem tudományos világnézet, valamint a marxizmus- -leninizmus, a forradalmi munkásosztály tudományos ideológiája között. A mi országunkban is a marxizmus-leninizmus alapján építjük a szocializmust. Nem különböztetjük meg azonban eléggé következetesen a vallás marxista bírálatát és a marxista ateizmust a nem marxista, burzsoá, vulgáris materialista, szabadgondolkodású stb vallásbírálattól és ateista koncepcióktól A vallás marxista-leninista bírálatát, a marxista tudományos ateizmust egyelőre gyakran szubjektivizmus és voluntarizmus jellemzi, mintha a vallással kapcsolatos, elvhűen bíráló marxista álláspont csak valamilyen fenntartásból eredne, mintha az a rossz szándék vezérelné, hogy konfliktusokat idézzen elő a hívók és az ateisták között, '*■« érzéketlenül megsértve a hívók vallásos meggyőződését. Ez azonban teljesen helytelen nézet, a vallás marxista megközelítésének hamis értelmezése. A marxizmus ugyanis a vallás objektiv, történelmi meghatározottságából indul ki és nem abból, hogy a hívók és a hitetlenek mit gondolnak a vallásos világnézetről, a vallásos meggyőződésről, mi motiválja meggyőződésüket. A hívók szubjektiven a legtisztább, jóhiszemű elképzeléseket vallhatják világnézetükről, az általuk elismert értékekről, a vallásos hit előnyeiről stb. Ezért a vallásos meggyőződésért senkit sem ítélünk el, nevetünk ki, nem engedjük, hogy bárki is sértegessen valakit hite miatt. Elvben nem tekintünk ellenségnek valakit csak azért, mert hisz az istenben, a természetfeletti erőkben stb. A nem hívők is helytelen nézeteket vallhatnak a vallásról, eredetéről és lényegéről, ugyanúgy, mint az ateizmusról, tartalmáról és társadalmi funkciójáról. Ezért nem tekinthetünk minden nem vallásos embert ateistának a szó valódi értelmében. A vallás a marxizmus-leninizmus szerint bizonyos objektív feltételek, bizonyos társadalmi-gazdasági viszonyok produktuma, amelyek végső soron döntő mértékben meghatározzák az ember megis- v mérési képességét és általában szellemi életének milyenségét. Amint Marx mondta, a vallás az emberek közötti kapcsolatok valamint az ember és a természet kapcsolata korlátozottságának gyümölcse, amely elsősorban a társadalmi termelőerők alacsony fejlettségi fokának, az emberek szellemi élete és az anyagi termelési folyamat fejletlensége közötti összefüggés következménye. Más szóval, annak a helyzetnek a következménye, amikor az emberek az ösztönösen ható természeti és elsősorban társadalmi erők befolyása alatt állnak. Ezek az erők ellenségként lépnek fel velük szemben és mivel ennek okait nem ismerik, tehetetlenek. Ennek következtében az emberek az ismeretlen, befolyásolhatatlan természeti és társadalmi erőket természet- felettieknek tekintik, fantasztikus, elferdített képet alkotnak a világról. Az emberi agy produktumainak független, objektív létet tulajdonítanak, ezeket az objektív, reális természetes világ fölé helyezik. Mindennek fantasztikus tükröződése a vallásos elképzelések. 1981. X. 18. Amennyiben ebből a valóban marxista tudományos magyarázatból indulunk ki a vallás eredetét és lényegét illetően és ennek alapján valóban tudományosan magyarázzuk társadalmi funkcióját (azt, hogy a vallás objektíve a misztifikálás, a valóság és a reális problémák elkendőzésének funkcióját tölti be), akkor a marxista ateizmus, elvhü, bíráló állásfoglalásával, egészen más megvilágításba kerül, mint ahogyan a vallásos propaganda próbálja állítani. Nyilvánvaló, hogy nincs szó a vallás önkényes és öncélú tagadásáról, amellyel meg akarják fosztani a népet hitétől és megsérteni vallásos érzelmeit. A marxista ateizmus az emancipációs folyamat integrált része, amelyben a forradalmi aktivitás felszabadítja az embert a gazdasági és társadalmi, valamint a szellemi elnyomás alól. Lehetővé teszi, hogy nem elferdített és nem deformált képet alkothasson a természet, a társadalom és a gondolkodás fejlődésének törvényszerűségeiről. Ezáltal felkészíti az embereket arra, hogy ezeket a törvényszerűségeket az objektív, valós felismerés alapján megismerje, magáévá tegye és saját javára használja ki. Ugyancsak nyilvánvaló, hogy a vallás eredetének és lényegének valóban tudományos magyarázata alapján nem helytálló az ellenségeink által ismételten elö- ráncigált állítás, miszerint a szocializmus, a párt és a komunisták ellenségesek a hívőkkel szemben, diszkriminálják a hívőket, erőszakkal elnyomják a vallást és egyházakat nálunk (és a többi szocialista országban) stb. A marxizmus-leninizmus meggyőzően bebizonyította, hogy a valr lás gyökerei bizonyos (kizsákmányoló) szociális-gazdasági alakulatokban valamint a szellemi élet meghatározott lehetőségeiben rejlenek. Ezért naivitást jelentene, ha ugyanez a marxizmus-leninizmus öncélú háborút indítana a vallás ellen s adminisztratív intézkedésekkel, vagy egyszerű tilalmakkal szeretné megszüntetni A marxista ateizmus nem él ezekkel a módszerekkel, sőt kimondottan ártalmasaknak minősíti őket, hangsúlyozva: ezek akadályozzák, hogy az emberek valóban tudatosan legyőzzék magukban a vallást és hatását. A párt és az állam vezető képviselői nemegyszer hangsúlyozták, hogy a szocialista állam respektálja az állampolgárok vallásos meggyőződését, tiszteljük a hívőket, akik munkájukkal jelentősen hozzájárulnak a szocializmus építéséhez s támogatják pártunk és államunk békepolitikáját. Érdemük szerint értékeljük azokat a papokat, akik őszintén támogatják országunk békepolitikáját és ilyen értelemben hatnak a hívőkre. Társadalmunk az alkotmánnyal összhangban szavatolja a vallásszabadságot, sőt magára vállalta az egyházak és a hitközösségek anyagi ellátását, nem beszélve azokról az óriási összegekről, amelyeket a történelmi és kulturális szempontból értékes egyházi emlékek és objektumok karbantartására és felújítására fordítunk. A múlthoz viszonyítva nálunk jelentősen csökkent a vallásosság és általában a vallás hatása. Ez a tény tükrözi a vallás világméretű háttérbe szorulását, másrészt azoknak a mélyreható társadalmi változásoknak a következménye, amelyek országunkban a szocialista építés időszakában végbementek. A mai világban általában csökken a vallásosság, és ugyanakkor rohamosan terjed a világivá válás folyamata. Az egyházi körök, a teológusok és burzsoá ideológusok is elismerik, hogy a vallás ma súlyos válságba került, amelynek legjellemzőbb megnyilvánulása az a törekvés, hogy „korszerűsítsék“, a XX. század emberének életkörülményei szerint módosítsák a hagyományos vallási hitet. Századunkban a vallás hagyományos formái elvesztik a talajt lábuk alól és gyakran a társadalmi történés perifériájára kerülnek. A vallásosság helyenkénti fellendülésének, a vallási élet megélénkülésének rendszerint politikai oka és politikai háttere van: a vallás tulajdonképpeni reneszánsza egyre ritkább. Nálunk is már a szocializmus előtti időszakban erősen csökkent a vallás és az egyházak hatása és tekintélye. Ez elsősorban azzal függött össze, hogy a katolikus egyház lejáratta magát nemzetellenes, Habs- burg-barát politikájával, éles konfliktusba került népünk általános törekvésével, az első világháború időszakában, majd a csehszlovák állam megalakulása után nagy tömegek váltak ki a római katolikus egyházból. 1921-ben több csehországi járásban a felekezet nélküliek arányszáma 25-50 százalék volt. A vallással való szakítás természetesen elsősorban a szocializmus időszakával kapcsolódik össze. A szocialista építés során minőségileg megváltozott társadalmunk szociális és gazdasági struktúrája, felszámoltuk az antagonisztikus osztályokat, a munkásosztály a többi dolgozóval szövetségben uralkodó osztály lett. A szocializmus és ideológiája - a marxizmus-leninizmus - bázisán, aránylag rövid idő alatt elérte a lakosság nagyfokú szociális politikai, erkölcsi és szellemi integrációját. Felbomlott a vallás szociális alapja, amely a termelőeszközök magántulajdonára és a kizsákmányoló rendszerre támaszkodott A dolgozók legszélesebb rétegeinek gyors anyagi és kulturális felemelkedése, szociális biztonságuk megszilárdulása, a nők egyenjogúsítása, a szocialista demokrácia fejlődése, a munka jellegének megváltozása, a város és a falu közti nagy különbségek kiküszöbölése és a társadalom életében végbemenő számos más változás jelentősen korlátozta a vallás újraéledésének lehetőségeit. A termelési viszonyokban és szociális struktúrában végbemenő változások, amelyek fokoza- 'tosan érintették az életmódot is, bizonyos mértékig megbontották a mélyen gyökerező vállásos hagyományokat és szokásokat. Ebben fontos szerepet játszott, hogy a vallás és az egyház következetesen apolitikussá vált. A múltban nem is annyira szellemi és erkölcsi tekintélyére támaszkodott, mint inkább az uralkodó rendszerrel való kapcsolatára, a gazdasági, Hatalmi és ideológiai struktúrákban való részesedésére. A különböző jogszabályok és rendeletek megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy az egyházak és a hitközösségek tevékenységüket kizárólag a vallásos aktivitás területére korlátozzák, ne avatkozzanak be más területekre, amelyek a szocialista állam és a társadalmi szervezetek hatáskörébe tartoznak (művelődés, kultúra, népművelés, egészségügy). így 1949-ben két alapvető egyházi törvéhyt hoztak ezek értelmében létesítették az állami egyházi hivatalt, a másik törvény pedig az egyházak pénzügyi ellátását szabályozta. Ezzel megakadályoztuk annak lehetőségét, hogy a vallást kihasználják a szocialista' társadalom érdekei s maga a szocialista állam ellen Nem becsüljük le a tudományos világnézet szellemében való nevelést, amelyet a szocialista állam oktatási, kulturális és nevelési intézményei, valamint a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek végeznek. A szocialista állam alapvető feladatai közé tartozik a szocialista világnézet rendszeres és céltudatos terjesztése, s ez nincs ellentétben - amint ezt egyesek állítják - a vallásszabadsággal, amelyet szocialista rendszerünk az alkotmánnyal szavatol. A szocializmus teljes mértékben respektálja a hivő állampolgárok vallásos meggyőződését, lehetővé teszi, a vallásos kultusz szabad gyakorlását, de ez nem jelenti, hogy lemond az osztályjellegéből és történelmi funkciójából eredő fő feladatának megvalósításáról. Ez a feladat: a feltételek megteremtése ahhoz, hogy az összes dolgozó, az egész fiatal nemzedék magáévá tegye a tudományos világnézetet. A szocializmus viszonyai között a vallás kérdésének két olyan fontos aspektusa van, amelyet semmilyen esetben sem szabad figyelmen kívül hagynunk, vagy lebecsülnünk. Először is, annak ellenére, hogy sok hivő őszintén meg van győződve a vallás és a vallásos világnézet, valamint a szocializmus összeegyeztethetőségéről, a vallás és a vallásos csökevények hatása objektíve megnehezíti a hivók teljes bekapcsolódását a szocialista társadalomba, fékezi a szocialista öntudat elmélyülését, az emberek társadalmi aktivitásának és elkötelezettségének fokozódását. A hívők értékrendje és a tudományos világnézeten alapuló értékrend nagyon sok szempontból konfliktusba kerül, ami természetesen negatívan tükröződik a hívők tudatában, akik bizonyos fenntartásokkal viszonyulnak a szocializmushoz, kétségeik támadnak és végkövetkeztetésként arra a nézetre jutnak, hogy a vallásos meggyőződés és a szocialista világnézet mégis összeegyeztethetetlen. Ennek természetesen kedvezőtlen gyakorlati, társadalmi hatása van. Másodszor pedig a vallás hatása és a vallásos csökevények összekapcsolják a hívőket - akár tudatosítják ezt, akár nem - „a barikád másik oldalán“ álló világgal Valamilyen hidat képeznek a mi világunk és a világ között, amelynek továbbra is érdeke a szocializmus felszámolása és mindannak megszüntetése, amit a szocialista építés során elértünk. A vallásos tudat eszköz a hívők manipulálására, társadalmi és politikai állásfoglalásuk befolyásolására, eszköz arra, hogy felhasználják őket a szocializmus ellen, amint ezt ma a szomszédos lengyelországi események alakulása is szemlélteti. Ugyanezt láthatjuk más országokban is, ahol az imperialista körök és az egyházak vezetői a dolgozók vallásos meggyőződése révén és manipulálásukkal érvényesítik a dolgozók szempontjából ellenséges és idegen érdekeiket. Ezért helyezünk hangsúlyt a politikai éberségre és nyíltan megmondjuk, nem engedjük meg, hogy bárki is a vallásosság leple alatt bontsa meg a szocializmus építését nálunk. Ezért elsősorban arra törekszünk, hogy fejlesszük és javítsuk a politikai nevelő munkát, a világnézeti nevelést, amely megcáfolhatatlanul megmutatja dolgozóinknak, melyik a helyes társadalmi és életcél. Ezek a célok mélyen összekapcsolódnak a szocializmus és kommunizmus nemes forradalmi humanista céljaival, s a tömegeket a feladataink megvalósításában való részvételre ösztönzik. A vallás iránti viszonyunkat ma és a jövőben is a felsorolt kérdésekkel és feladatokkal szoros összefüggésben alakítjuk ki. JIRÍ LOUKOTKA, a CSSZTA Tudományos Ateizmus Intézetének igazgatója A Politikai Irodalom Háza olyan küldetésü intézmény, mely irányítja és szervezi a pártoktatással, politikai művelődéssel foglalkozók könyvekkel való ellátását is. Központi könyvesboltja, melynek bejárata és kirakata a felvételen látható, Bratislavában, a Fucík utca 22-es számú házban működik Pavol Neubauer - ŐSTK - felvétele mmmmmmmmmammmmm wmmsm
