Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-10-11 / 40. szám

Ennyi paradicsom itt még nem termett egész nap egyhelyben állva ugyanazt a műveletet kell végezni... Még szeren­cse, hogy amikor a fóliasátorban, meg a mezőn dolgozunk, nagyobb a jutalom. Benn szinte zavartalanul folyt a mun­ka, egyenletesen telt a paradicsomlé­tartály és a friss levet Tóketerebesre szállító tehergépkocsi tartálya is. A para­dicsomtermesztést helyi viszonylatban irányító Jaroslav Budke mérnöknek lát­szólag nyugodt napja volt. Ha csupán az előbb említetteket láttuk, illetve vettük volna figyelembe Nagytár- kányban, akkor úgy tűnhetne, hogy pél­dás a termelők és a feldolgozók együtt­működése, nem terheli ezernyi gond a termelőket, sem a Fruconát, egyszóval a paradicsom körül minden rendben van. Hogy azért minden mégsincs rendben, arra már két évvel ezelőtt is rájöttünk. Akkor, amikor október elején az üzleteink többségében külföldi paradicsom várt a vevőkre, a Királyhelmeci ÁG-ban pedig ugyanakkor 30 hektárnyit beszántottak, mert a Frucona tőketerebesi üzeme nem AHOL A BŐ TERMÉS RÁFIZETÉST JELENT ezer liter lé - naponta 36-54 ezer liter levet adott, illetve adhatott Töketerebes- re. Többet nem, mert a Frucona csak annyit tudott naponta feldolgozni, s még­hozzá azt is úgy, hogy a nyersanyag egyenesen a száll ító tehergépkocsik tartá­lyából csörgedezett (egyből kb. 5-6 órán át) a palackozást, konzerválást végző gépsor csőrendszerébe. Nagyobb meny- ! nyiségű lének helyben való tárolása és tartósítása egyelőre megoldatlan. Igaz, a Királyhelmeci ÁG már felajánlotta, hogy a tartályok felépítéséhez anyagiakban fele-fele arányban hozzájárul, de eddig nem fogadták el a kezdeményezését. A helyzet tehát változatlan. Hogy mi lesz (illetve már talán van is) akkor, ha a Palíni Efsz - ahol ugyanilyen paradicsomlé-készítő gépsor van - meg­kezdi a szállítást? Gondolható, hogy mi. A nagytárkányiak kénytelenek tovább csökkenteni a gépsor napi teljesítményét, s a palíni is csak negyed gőzzel üzemel­het, a sok paradicsom pedig valószínűleg a mezőn várja a fagyokat... Még szeren­cse, hogy a Frucona említett üzemének, amely ebben az idényben 4300 tonna paradicsomlé feldolgozására képes, csak e két termelővel van szerződése. Az ember ilyenkor arra kényszerül, hogy kalkuláljon, valahogy így: Ha van két 7-7 millió koronáért vásárolt gépsor, s azok csak fél, illetve negyed gőzzel dolgozhatnak, s ugyanakkor vagy 30-40 hektáron, ahol akár bűza is teremhetett volna, csak kár terem és nem haszon, akkor... világos a végeredmény is?! 1981. X. 11. Újabb szállítmány érkezett a mezőről (A szerző felvételei) Munkában a nagytárkányi asszonyok győzte a feldolgozását. Tavaly aránylag csend volt a királyhelmeci paradicsom körül, mert... - mert korán lefagyott. A Frucona talán örült, mert nem kellett visszautasítania a kínálatot, a termelők az Állami Biztosítótól megkapták a kárté­rítést, s azt, hogy a fogyasztókhoz keve­sebb áru került, az állam „elviselte“. Az évek múlnak és sajnos az idei paradicsomtermésnek sem biztos még teljes mértékben a sorsa. Nem biztos, mert a feldolgozó üzem képtelen olyan mennyiséget és olyan ütemben feldol­gozni, mint amilyen a kínálat. Pontosab­ban: szeptember elején a nagytárkányi üzem - amelynek felépítése 7 millió koro­nába került, s napi kapacitása 80-100 Azzal az elhatározással indultam a Ki­rályhelmeci (Královsky Chlmec) Állami Gazdaság Tisza menti paradicsomkerté­szetébe, hogy riportot írok. Hogy nem teljesen az, hanem félig-meddig „vád­irat“ kerekedett belőle, nem a véletlen műve. Legalábbis a helyszín alapos meg­ismerése után kiderült, ha csupán arról írok, hogy a paradicsom piros..., a sze­dők igyekeznek..., a gépek dolgoz­nak..., akkor az írás sántítani fog, mert egy igen lényeges kérdés kimarad. Igyekeztem nem kihagyni. Közvetlenül Nagytárkány (Veiké Tra- kany) előtt nyüzsgő hangyabolyhoz ha­sonlító kép fogadott. Az egyesek szerint 30 tonnát, mások szerint 35 tonnát is termő „Kecskeméti“ paradicsomtól pi­rosló néhány hektáros parcellán vígkedé- lyü, fürge fiatalok ízlelgették a földműves munkát. Jó sokan voltak. Kocska János­áé agronómus dicséri őket:- A királyhelmeci gimnázium tanulói. Háromszázötvenen vannak. Persze, nemcsak ók dolgoznak itt, a falu lakosai is. Szükség van rájuk, hiszen az idén rengeteg a paradicsom és kár lenne bármennyit is veszni hagyni. Azért is igyekszünk, mert a palíni földművesszö­vetkezetben még nem szedik, így egyelő­re mi naponta sokkal többet küldhetünk a Frucona tőketerebesi feldolgozó üze­mébe, mint később, amikor több lesz a szállítójuk.- Ezt a hibát minél előbb szeretnénk helyrehozni - tájékoztattak. A nagy csarnokban a magyarországi gyártmányú gépsornál huszonhárom he­lyi lány és asszony - köztük Dobos Jánosné, Borovics Anna, Kocsis Ilona, Nagy Magdolna, Szűrös Borbála - mosta és válogatta a paradicsomot. A lassan mozgó szállítószalagon csak a pirosak és az egészségesek maradhattak, a többi közül pedig külön ládába került a zöld és külön helyre a szennygyanús, repede­zett, szétnyomott paradicsom.- Becsapható-e a gép? - álltam meg az egyik sornál.- Nem - szólt majdnem egyszerre az asszonyok egyértelmű válasza. - Nem is akarjuk becsapni, meg nem is lehet, mert a műszer észrevenné. Ha ugyanis több zöld kerül a sajtolóba, akkor a lé cukor- tartalma azonnal árulkodik.- Eddig nincs panasz rájuk - szólt közbe a nyersanyag összetételét rendsze­, résén vizsgáló Katarina Tóthová, a Fru­cona tőketerebesi üzemének ellenőre. A nagytárkányi asszonyok két mű­szakban váltják egymást. A munka szom­baton sem szünetel.- Tegnap este majdnem tizenegy óra volt, mire hazaértünk - igyekeztek sza­vakkal is igazolni, hogy tennivalójuk akad bőven. - Munkában nincs hiány, s ha ezt a fizetésben is megéreznénk, akkor nem volna semmi kifogásunk az ellen, hogy A fiatal agronómus, aki az idén első ízben termeszt paradicsomot, beszéd közben fél szemmel a szedést követte. - Tudja, nem akarom, hogy a megenge­dettnél több vesszen kárba, hiszen egész évben megdolgoztunk érte. A fiatalok rajvonalaitól távolabb gép végezte a szedést. Zelenák Lajos vontat­ta traktorával a paradicsombetakarító kombájnt. A falu túlsó végén, ott, ahol a Tisza ártöltése csak néhány lépésre van a há­zaktól, szinte zajtalanul üzemelt a közel­múltban épített „paradicsomlé-gyár“. Az ottani életről a kívülállónak csupán a csarnokhoz rendszeresen érkező trak­torok adtak jelt. Ebben viszont volt némi szépséghiba is, mert ahol egyben a me­zőről érkező paradicsom első mosása történt, ott a mindent elárasztó szennyvíz változtatta a környéket sártengerré. Az ok: a szakszerűtlenül megoldott csator­nahálózat felmondta a szolgálatot. Ilyen eset sok embert bosszant. Érthe­tően. Egyesek okolják ezt, okolják azt, s bizony a szidalmak sokfelé röpködnek. Néha talán még oda is, ahová alaptalanul címezik. Világos: nem ludas az a fél, amely arra törekszik, hogy a mezőgazda­sági termelés a Bodrogközben is színvo­nalasabb legyen, s azért ott új, korszerű létesítményeket épített, ártatlan a termelő is, aki a rá kiszabott munkát a lehetősé­gekhez viszonyítva felelősségteljesen el­végzi. Marad tehát az üzemek együttmű­ködését irányító, koordináló, sajnos elég­gé széles skálájú szervezet-láncolat. Ezen kell elindulni, így kerülünk a legkö­zelebb a hibaforráshoz. Igaz, a dolgunk még itt sem egyszerű, mert rengeteg az „útkereszteződés“, a „zsákutca“, és a rosszul elhelyezett „útjelzőtábla“. Ä bűvös körben ilyen tényekkel találko­zunk: A termelő nem a saját szakállára épí­tette a paradicsomlevet készítő „üze­met“. Ugyanakkor nem azért termeszt 84 hektáron paradicsomot, mert neki úgy tetszik, hanem azért, mert ha már van egy ilyen gépsora, akkor azt akarja, hogy az dolgozzon is. S nemcsak a termelő akarja, a járási mezőgazdasági igazgató­ság is Így gondolkodik, amikor megszab­ja a termelő feladatát. Persze, ez utóbbi - kiindulva az elmúlt évek tapasztalatai­ból - nem nyolcvan, hanem mondjuk csak ötven hektárt írna elő, ha nem kötné a szerződés. A Fruconának sem okozna gondot a feldolgozás, ha a régi gépsorai mellett már üzemelnének a tervben sze­replő újak is. Sajnos, az üzembővítéshez szükséges berendezést más vállalat gyártja... Folytassuk a tényeket és az érveket? Alighanem ennyiből is kitűnik, hogy mennyi bonyodalmat és milyen társadal­mi kárt szülhet, ha egyesek nemtörődöm­sége miatt nincs összhangban a nyers­anyag-kitermelés és a feldolgozóipar­nak a korszerűsítése. GAZDAG JÓZSEF- Mennyi a napi teljesítményük?- Területben olyan jó három hektárnyi , mennyiségben körülbelül 2700 láda kö­rüli. ■■HM SWXKÜflWÉWIBü JBMMMHn! hhhbhnühhhh jBMMHHHBi V 4 ■ w ''íjai És jfl ü vV m lí §S SbB» mm B B IBI B VB v

Next

/
Thumbnails
Contents