Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-10-04 / 39. szám

ÚJ szú \ 1981. X. 4. 19 A MEGÚJULÓ BERLIN A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában 1971 és 1980 között 128 ezer lakást építettek, illetve újítottak fel. Ez a hatalmas építési ütem azt eredményezte, hogy tíz év alatt minden negyedik berlini­nek jelentősen javultak a la­káskörülményei. A lakások átadásával együtt készültek el mindenütt a bölcsődék, az óvodák, az iskolák, a bevásár­lóközpontok, a klubok, az ét­termek és a szolgáltató üz­letek. Berlinben az utóbbi tíz év­ben 21 ezer óvodai és 9 ezer bölcsődei hely, 111 iskola, 110 középiskola, 63 ABC-áruház és 18 étterem (6500 hellyel) létesült. Az építés első ütemében, 1971-76 között a Lenin allé és a Ho Si Minh út körzetében - 135 hektáros területen - 45 ezer család jutott új otthonhoz az 5-11-18 és 21 emeletes házakban. Ugyanebben az időszakban a Breifswalder út környékén 10 ezer, az Állatker­ti úton 3400, Friedrichsfeld- Ost-ban 2200, Buch-ban pedig 3300 lakást adtak át - ez utób­bi helyen főleg egészségügyi dolgozóknak. A hetvenes évek közepén indult a legnagyobb szabású berlini lakótelep-építkezés a Marzahn városnegyedben. A tervek szerint 1985-ben már 100 ezer ember él itt, ahol korábban csak füves térség volt. 1980-ra már magvalósult 40 ezer berlini új otthon, a szükséges szociális, oktatá­si, kulturális és közlekedési in­frastruktúrával együtt. Azépítők nemcsak a célszerűségre töre­kedtek, hanem parkosítással, szökőkutak, szobrok és egyéb köztéri alkotások elhelyezésé­vel esztétikussá is tették a marzahni lakótelepet. A kö­zeljövőben mozit, áruházat és uszodát is építenek Mar- zahnban. Az új építkezések mellett Berlinben egyre nagyobb hangsúlyt kap a régi házak, lakások felújítása, modernizá­lása. A tervező kollektívának és a berlini lokálpatriótáknak az a véleménye, hogy a régi, ódon házak megőrzése fontos feladat. A századforduló idején épült egyedi tervezésű ftázak adják meg Berlin sajátos arcu­latát. A tervek szerint 1990-ig 350 ezer régi lakást újítanak fel. A berliniek kedvelik ezeket a régi épületeket, s a cél az, hogy az építések és rekon­strukciók révén harmonikus egységbe olvadjon össze a régi és az új. A modernizálás jelenleg fő­leg Berlin keleti részén folyik: a Prenzlauer Bergen, a Fried­richshain, Lichtenberg és Mitte kerületekben. Ezeket a város­részeket a századfordulón épült munkásnegyedek, bérka­szárnyák jellemzik. Akóvetkezö években az életkörülmények javításában első helyen a kor­szerűsítés szerepel, a régi há­zakban lakó berliniek biztosak lehetnek abban, hogy lakáskö­rülményeik javulnak. Az első ütemben, 1981-85 között több mint 100 ezer la­kást összkomfortosítanak, újí­tanak fel, s ez mintegy 300 ezer embert érint. A komor, sötét bérkaszárnyák egyes szárnyait lebontják, s így több napfény éri a lakásokat. A sö­tét lakásokat megszüntetik, s helyükön kis műhelyek, üzle­tek nyílnak. Nemcsak a háza­kat tatarozzák, festik újjá, nem­csak a lakásokat korszerűsítik, hanem a környéket is megszé­pítik. Játszóudvarokat, parko­kat létesítenek, egyes utcákat sétálóövezetekké alakítanak át. Építő- és képzőművészek tervei alapján állítják helyre a házak homlokzati és oromdí­szítését, modern művészek szobrai, köztéri kompozíciói dí­szítik majd e ,,régi-új“ város­negyedeket. Rejtvényünkben Andrej Plávka függőleges 14. alatti verséből idézünk két sort a vízszintes 1. valamint a függőleges 12. szá­mú sorokban. Vízszintes: 12. Hót jól vezető anyag. 13. Aradi emberek. 15. Folyó - spanyolul. 16. Gyümölcs. 18. Apu. 19. Hátvéd. 20. Nedv. 21. Létezik. 23. Pakk azonos hangzói. 24. Indulatszó. 25. I. E. 26. Női név. 28. Gabona. 30. Rag. 31. Ízetlen. 33. Vaddisznó szőre. 35. Ver. 37. Ólomérc. 40. A magyar kommunista mozgalom harcosa. 41. Mértani test. 43. Fiatal növény. 45. Kellemetlen szag. 46. Város Algériában. 48. Igaznak ismert el valamit. 50. Asszony. 51. Fejfedő. 53. A kén és a króm vegyjele. 54. Kikötőváros japánban. 56. Egyip­tomi napisten. 57. Szlovákiai, ké­sőbb romániai magyar publicista. 59...-móg, dohog. 61. Az argon vegyjele. 62. Levegő - görögül. 64. Képző. 65. ö. A. 66. Német fizikus. 68. Szavazatgyűjtő ládát. 70. Hollandia és Libanon nemzet­közi autójelzése. 72. Város Nigé­riában. 73. Férjednek. 75. Én - la­tinul. Függőleges: 1. Ádám. 2. Intézke­dés. 3. M. M. E. 4. A tantál vegyje­le. 5. Menyasszony. 6. Finnugor nyelvű nép. 7. Báj. 8. SZ. A. A. 9. Pakkban van! 10. Három — ola­szul. 11. A polinéziai bennszülöttek 19. Francia zeneszerző. 22. Le­szid. 24. Termésnek ehető része. 27. A cink vegyjele. 29. Erdélyi város. 31. Felezve megosztott. 32. Iráni pénzegység. 34. Királyiszék. 36. Gyalog tett hosszabb út. 38. Végtag (ék. h.). 39. Azonos betűk. ROKKANTAK SZÖVETKEZETEI A Lengyel Népköztársaságban az elmúlt évtizedekben kidol­gozták a rokkantak mindenoldalú rehabilitációjának rendszerét. A háborús sérültek kezdeményezésére 1949-ben alakult meg a lengyel rokkantak szövetkezeti mozgalma. Ma az országban 435 ilyen jellegű szövetkezet működik, s mintegy 270 ezer testi, illetve szellemi fogyatékosnak nyújt munkalehetőséget. A szövet­kezetekben minden korosztály képviselteti magát. A fiatalokat gyógypedagógiai osztályokban készítik fel jövendő foglalkozá­sukra. A szövetkezeti műhelyekben évente mintegy 90 ezren kapnak megfelelő képzést. Közülük sokan állami vállalatoknál helyezked­nek el. A gyermekes anyák főleg otthoni munkát vállalnak a szövetkezetek számára. A rokkantak szövetkezetei a siketek, vakok és mozgássérültek számára megfelelő műhelyeket, üzemeket létesítenek. Ezekben biztos megélhetés várja a rászorulókat, de gondoskodnak az állandó orvosi ügyeletről is. A jó munkakörülmények kialakításá­ban pszichológusok is segítenek. A munkaidőt és a teljesítményt a szakemberek javaslatainak figyelembevételével állapítják meg. A szövetkezeti hálózatban mintegy 1100 orvos és ugyanannyi ápolónő tevékenykedik. A szövetkezetek üdülőket és szanatóriumo­kat is fenntartanak. A mozgalom gondoskodik a rokkantak kultu­rális életének fejlesztéséről is. Erről tanúskodnak az egészségileg károsultak népfőiskolái, amatőr művészegyüttesei és könyvtárai. Van lehetőség a sportolásra is. A szövetkezeti műhelyek exportra is termelnek. Termékeiket 80 ország vásárlói veszik meg. ÚJ VÍZI ÚT AZ ÉGEI-TENGERHEZ Egy jugoszláv-görög vállal­kozás a jugoszláviai Vardar és Morava folyók természeti lehe­tőségeit felhasználva, új vízi utat létesít az Égei-tengerhez. A két szomszédos ország meg­állapodását ENSZ-szakértők vizsgálatai előzték meg, s je­lentésük alapján a szervezet segítségével lehetővé válik a terv megvalósítása, amely­nek ötlete már 200 évvel ez­előtt is felmerült. A jugoszláv szakemberek véleménye szerint az új vízi út kiépítése előreláthatólag 25 évet vesz igénybe. A görögök azonban bizakodóbbak, sze­rintük már a század végére elkészül a hajóút. Az építkezést számos körül­mény nehezíti. így például ki kell egyenlíteni a Duna és az Égei-tenger közötti szintkü­lönbségeket, s a folyókat összekötő csatornákat nehéz terepen, több szakaszban kell majd megépíteni. Az új vízi útvonal - a tervek szerint - a Duna menti Smede- revótól a Moraván Stalacig ve­zet. Onnan a Déli-Morava vo­nalán Presevóig folytatódik, majd a L/pri-tavon keresztülha­ladva érkezik el a Vardarhoz, amelyből az Égei-tengerbe tor­kollik. Az út hossza Jugoszlávi­ában 577, Görögországban 73 kilométer lesz. összeköti Belg- rádot Smederevo, Svetozare- vo, Cuprija, Paracin, Stalac, Aleksinac, Nis, Leskovac, Vla- dicin, Had és Vranje városok­kal, majd Macedónián visz át az útja érintve Kumanovót, Skopjét, Titov Velest, Demir Kapiját és Szsevdzseliját. A hajózható csatorna 54 méter széles és átlagosan 4,5 méter mély lesz. A vízi út éven­te mintegy 80 millió tonna kü­lönféle áru szállítására lesz al­kalmas Smederevótól Szaloni- kiig. Emellett valószínűleg sport- és turisztikai célokat is szolgál majd. A vállalkozásnak nagy je­lentőséget tulajdonít az, hogy a vízi útvonal Észak-Európát jóval közelebb hozza Nyugat- és Észak-Afrikához, mert a Közel-Keletre vezető út két­ezer kilométerrel megrövidül. FORRÁSOK: Tanjug, Interpress, Panorama, ŐSTK A Ranna szovhozban (harjamszki járás, Észt SZSZK) nagy figyelmet szentelnek a dolgozók életkörülményeiknek. A szovhoz saját eszközeiből orvosi rendelőintézetet, üzemi étkezdét, óvodát, bölcsődét és más létesítményeket épített. - A képen: a Szolgáltatások utcája a Ranna szovhozban A szovjet energetikai rendszer gerincét a hőerőművek képe­zik. Az egy kilowattóra előállításához felhasznált fűtőanyag mennyisége már most a legkisebb a Szovjetunióban az egész világon. A fűtőanyag-megtakarítás terén igen nagy eredmé­nyeket érnek el az Uglegorszki Hőerőmű (Donyeck terület, Ukrán SZSZK) dolgozói. Csak az idei év első hat hónapjában a tervezetthez képest 13 000 tonna fűtőanyagot takarítottak meg, ami lehetővé tette számukra, hogy terven felül 15 millió kilowattóra villamos energiát termeljenek. - Az Uglegorszki Hőerőmű Keresztrejtvény 42. Eternit. 44. Roham. 47. Bolgár közgazdász. 49. Osztrák színész 52. Finom szemecskék tömege. 55. Urán, oxigén. 58. Forgó gépal­katrész. 60. Vízimadár. 62. Barna bőrű nép. 63. Növény valamire felkúszik. 67. Sütő népiesen. 68. Német festő. 69. Szovjet sakkozó. 71. Lezginka része! 73. Unalmas­nak érez. 74. Aktában van! A szeptember 20-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Boldog, aki a dolgok okait felismerni véli. A farkas nem törődik a bárányok számával. Könyvjutalomban részesülnek: Molnár Katalin, Királyhelmec (KráL Chlmec), Balogh Istvánná, Ladmóc (Ladmovce), György Elek, Hetény (Chotin), Veress Vilmos, Nyírágó (Nyrovce), Bibére Ervin, Tallós (Tomaáikovo). ♦

Next

/
Thumbnails
Contents