Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-08-30 / 34. szám

ÚJ TANÉV KEZDŐDIK Még két nap és benépesülnek az iskolák. Megkértük munkatársainkat, hogy rajzaikkal elevenítsék föl a tanévnyitó, az új tanév első napjainak hangu­latát. ..- Papa, te mindig azt hangsúlyozod, hogy nagyszerű összeköttetéseid vannak, és nekem mégis első osztályban kell kezdenem a tanulást! (Lubomír Nikolíni rajza) Szöveg nélkül (Andrej Sekela rajza) A kis újító 12iir (Vladimír Pavlík rajza)- Hordár! KÉT OK- Ide figyelj - mondta a nagy hal a kicsinek - ez a horog, ne­hogy eszedbe jusson bekapni!- Miért? - kérdezi a kis hal.- Két egyszerű okból - vála­szolt a nagy. - Az első az, hogy ha a horgot bekapod, kihúznak a víz­ből, földarabolnak, lisztbe márta­nak, serpenyőben megsütnek* az­tán földíszítenek salátával és meg­esznek ...- Isten mentsen meg ettől! Iga­zán nagyon hálás vagyok neked, hogy megmentetted az élete­met.. . És mi a másik ok?- A másik ok az, hogy téged inkább én akarlak megenni... TANÁCS A szakorvos így szól a pácien­séhez:- Mielőtt megvizsgálom a lábát, előbb meg kell mosnia. A beteg bólint.- A háziorvosom is ezt mondta, de én azt gondoltam: mielőtt vala­mire rászánnám magam e tekin­tetben, előbb elmegyek egy szak­orvoshoz! AZÉRT Az apa így szól a fiához:- Ram, ma van az életed leg­boldogabb napja!- De papa, hiszen én holnap nősülök!- Hát épp ezért! LEGTOVÁBB Kovácsné kérdezősködik a hen­tesnél:- Mondja, hogyan tartható el legtovább a disznóhús?- A mester mosolyogva felel:- Ha a disznót életben hagyjuk, asszonyom. SZIPORKÁK Minél kisebb a tehetség ter­he - annál könyebb a felszínen úszkálni. xxx Óvjátok az erdőt - ne írjatok védelmében hosszú cikkeket, mivel ehhez sok papír kell. xxx Az író akaraterőről tett tanú­ságot - és nem írt még egy hosszú elbeszélést. xxx A rövidség - a tehetség édestestvére. Egyúttal az afo­rizmaíró egyetlen gyermeke. Nem elég, hogy súlyod van a társaságban, az is fontos, hogy a taszító erő ne hasson rád. Elcsépelt igazságért senkit sem csépelnek. Csak olyanért, amely még nem elcsépelt. xxx Ha magad nem értesz hoz­zá - taníts meg rá másokat. A nyúl sohasem nevezi a farkast az erdő doktorának. xxx Nincs olyan elkoptatott té­ma, amelyet ne lehetne tovább koptatni. xxx Az igazi vezető számára egyáltalán nem feltétlenül szükséges, hogy hét országra szóló zseni legyen. Elég, ha hét olyan munkatársa van, aki ellátja a feladatát. Gellért György fordítása MEGBÍZHATÓ Fehér megkérdi Feketétől:- Zöld kartárs ötezer koronát kér tőlem kölcsön. Mit tanácsolsz, adjak neki?- Hát persze.- Te megbízhatónak tartod őt?- Én nem, de ha te nem adsz neki, akkor tőlem fog kérni... PÁRBESZÉD Ketten beszélgetnek a szín­házban:- On értette az utolsó jelenetet?- Nem, voltaképpen nem...- Hát, akkor mit tapsolt olyan lelkesen?- De hiszen maga kezdte! PAPUCS A papucsférjet megkérdezik egy társaságban:- Hogy érzi magát? Mire oda­fordul a feleségéhez:- Szívem, hogy érzem magam? Ö mondta Két óvodás beszélget.- Nézd, ott egy tita-mita.- Áz nem tita-mita, az mákká. xxx Katika édesanyja babát vár. Kedvesen fordul a kislányhoz:- Mit szeretnél karácsony­ra, kisfiút vagy kislányt?- Ha nem árt az alakodnak, inkább egy biciklit. xxx Az óvó néni altatja ebéd után a gyerekeket. Már minden gyerek édesdeden alszik, de Pistike állandóan foglalatosko­dik valamivel. Hol a párnáját hajtogatja, hol a pizsamájával játszik. A tanító néni halkan rá szól.- Pistike, csukd már be a szemed!- Hiába csukom, mindig ki- nyitódik. xxx- Anyu, hogy születnek a kisbabák? - kérdi az ötéves Évike az édesanyját.- Úgy, kislányom, hogy az anyukákat elviszik a kórházba és ott megszületik a kisbaba. A kislány nem elégszik meg a válasszal, továb firtatja az ügyet.- És amikor születnek a ba­bák, a néniket elaltatják?- Igen - válaszol az anyuka elpirulva.- Téged is elaltattak?- Igen.- Na, ha akkor nem aludtál volna, akkor most tudnád, hogy egészen máshogy szü­lettem, mint ahogyan azt te tudod! MEZEY NÓRA A hét vicce A fiatalasszony a konyhából bekiabál a fér­jének:- Szívem, légy szives, menj ki a kertbe, nézd meg, mit csinálnak a gyerekek, és szólj rájuk, hogy nem szabad! Ny' sfiú leje 7ári, vasárnap délutáni nyüzsgésben egy kisfiú fejest ugrál a kavicsgö­dör partjáról az alig egy méter­nyi vízbe. Egy idősebb férfi szótlanul nézi egy ideig, végül rosszallóan megcsóválja a fe­jét, s így szól:- Mondd, te kölyök, nagyon elcsodálkoznál, ha hirtelen Szent Péter előtt találnád magad?- Azt a bácsit nem ismerem - rándít a fiú a vállán az elké­nyeztetett gyerekek fölényes közönyével, s még messzebb­ről akar nekifutni az ugrásnak, de megbotlik, s hasra esik a kavicsos parton. Az öreg se­gíteni próbál rajta, de váratla­nul ott terem a város közis­mert, szakállas orvosa.- Megütötted magad, fiacs­kám? - kérdi aggódva, s a kar­jába emeli a vérző térdű gye­reket.- Most már értem, miért vol­tál oly bátor - ráncolja össze a homlokát az öregember, s visszaballag előbbi helyére.- Képzeld, apu - vigyorodott el a fiú megszakítva a bőgést -, ez a bácsi az előbb Szent Péternek csúfolt téged. A város egyik legforgalma­sabb terén dinnyéért sorakoz­nak. Látszik a vásárlókon, hogy terven kívül vetődtek oda; tegnap még híre sem volt a nyár legillatosabb ajándé­kának. SZENK SÁNDOR KAVICSOK- Nagyot vegyél, anyuka - mondja egy kislány izgatot­tan egy fiatalasszony kezét szorongatva -, olyan nagyot, mint a Nap - mosolyog fel az égre. Mögöttük hasonló korú fiú áll a nagyanyjával. Egy picit vár, aztán így szól a kis­lányhoz:- Azt hiszed, te butuska, hogy a Nap olyan kicsi, mintegy dinnye?- Nocsak, te talán tudod mekkora? - avatkozik a be­szélgetésbe a fiatal anyuka.- Akkora, mint egy nagy boroshordó - mondja a fiú büszkén.- Ezt meg honnan veszed?- kérdi a nagyi kissé elpirulva.- Apukám mondta - csodál­kozik el a gyerek a felnőttek értetlenségén. x :: x- Ez igazán gyönyörű!- csapja össze a kezét az anyuka, amikor a kislánya va­donatúj táskával a hátán a konyhába toppan.- Legalább neki legyen szép, ha már nekem semmi­lyen sem jutott - sóhajt fel a nagymama fáradtan az ajtó­félfának támaszkodva.- De most még tedd el - se­gít az anyuka kislányának megszabadulni szokatlan ter­hétől -, lesz részed benne eleget. Nagymama közben besiet a szobájába, mint akinek ha­laszthatatlanul sürgős dolga akadt.- Mondd, kislányom, igazán tetszik ez a szép táska neked?- kérdi az anyu komolyan, őszinte választ várva.- Tetszik, ha nem is annyira mint a nagymaminak - vála­szolja a kislány huncutkásan hunyorogva, s az iskolások fá­radt járását utánozva átballag vele a gyerekszobába. 1981. Vili. 30. tuszó- Te Lala, úgy érzem, mintha az u tóbbi napokban kissé elhide- gültél volna.- Szó sincs róla, csajt Csakhét ha be legondolok, hogy maholnap mér suliba kell menni, elsötétül előttem a világ. Mikus Sándor karikatúrája

Next

/
Thumbnails
Contents