Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-08-30 / 34. szám
1981. Vili. 30. A síkságot dombok, majd erdő borította hegyek váltják fel. Az évtizedes bükkfák árnyékában jólesik egy kis séta. Az egyik helyen, néhány négyzet- méternyi területen, fiatal fák nőnek. Talán éppen itt vágták ki harminchét évvel ezelőtt azokat a fákat amelyekkel a partizánok eltorlaszolták a völgybe vezető utat. A csendben szinte hallja az ember a fejszék csattogását és a belevegyülő fegyverropogást. A partizánok ezen a tájon állítottak csapdát a fasisztáknak. A közeli völgykatlanban elterülő Skycovba sokáig nem jutottak el az ellenség katonái.- Frontszolgálatos katonaként, szabadságon voltam idehaza, augusztus de- urekán - emlékszik vissza Ján Matejov nyugdíjas erdőmunkás, A kiváló munkáért érdemrend tulajdonosa. - A partizánok már abban az időben bejártak a faluszéli házakba. Mikor híre kelt a Szlovák Nemzeti Felkelésnek, a többiekkel együtt én is elmentem a felkelők soraiba. Nová Bana, 2arnovica, Vyhne körül pusztítottuk az ellenséget... sok van, hiszen fiaink, akik iskolát végeztek, vagy szakmát tanultak, idegenbe kerültek dolgozni. Az elmúlt harminchét év alatt megváltozott a többek között a Vörös Zászló és az SZNP Érdemrend I. fokozatával kitüntetett település lakóinak élete. A 349 házból 326-ban van vízvezeték, 243-ban fürdőszoba. Minden családban van rádió, és több mint 200 televíziót tartanak nyilván. Minden irányban van rendszeres autóbuszjárat, a lakosok több mint 150 motoros járművel rendelkeznek.- A skycovi emberek mindig szorgalmasak voltak, s mivel a mésszel messze eljártak, gazdag tapasztalatokra tettek szert. Minden körülmények közepette azonban ragaszkodtak a szülőföldjükhöz summázza véleményét a hnb elnöke. - Ennek tudható be, hogy mindig szívesen kivették részüket a társadalmi munkából. Már 1953-ban felépült a művelődési otthon, amelyben a helyi forradalmi hagyományokat és a Nyitra menti partizánok harcát bemutató múzeumi részleg Stefan Lukáő A helyi nemzeti bizottság elnöke- Szeptember első napjaiban, tizenegy edmagammai, a hlohoveci helyőrségből errefelé vettük az utunkat - veszi át a szót Stefan Lukáő, a nyugdíjas rendörföhadnagy, akit a Felkelésben a Bátorságért Érdemrenddel tüntettek ki.- Szüleim lakásán jóllaktunk, aztán igyekeztünk, hogy mielőbb csatlakozzunk az 1. csehszlovák hadsereghez. A Ze- man-csoporthoz kerültem, ahol szakaszparancsnok voltam. Az ellenség csoportunkat vörös ördögöknek nevezte. Erre mindnyájan igen büszkék voltunk. A település lakói, akik mintegy kétszáz éven keresztül a mészégetésböl éltek, nem maradtak tétlenül. A forradalmi nemzeti bizottság több mint százhúszat küldött közülük a hadseregbe, a partizánokhoz. A skycoviak partizáncsoportjának Rudo Matejov lett a parancsnoka. Ezenkívül még három partizánkötelék tevékenykedett a környező erdőkben. A község lakói mindent megtettek, hogy a partizánok semmiben sem szenvedjenek hiányt, és befogadták, ápolták a sebesültjeiket is.- Abban az időben tizennégy éves voltam - mondja Vlasta Pauliőová, a hnb elnöke. - Az eseményekre jól emlékszem. A fasiszták csak decemberben merészkedtek a községbe, Ve akkor is csak néhány órára. Féltek az erdőtől, a lakosságtól, mivel partizánközség hírében álltunk. Másodszor csak azután lopakodtak el hozzánk, amikor a partizánok átverekedték magukat a Vörös Hadsereghez. A település védtelen maradt. A front közeledett. Március 15-én a fasiszták elözönlötték Skycovot. összeterelték lakosait, aztán lángszóróval felgyújtották a települést. A 232 házból csak hat maradt épen. Mi azonban, ha megpróbáltatások után is, életben maradtunk. Március 30-án felszabadult a község, kezdtek hazaszállingózni az emberek. Égnek meredő kémények fogadták őket.- Én áprilisban kerültem haza - viszi tovább a szót Lukáő elvtárs. - Szörnyű kép tárult elém. Ennyi év múltán is szorongva gondolok a látottakra. Május 5-én a Nemzetbiztonsági Testület tagja lettem. Azok, akik idehaza maradtak, megkezdték az újjáépítést. A fegyvert szerszámmal cserélték fel. Újra begyújtották a mészégetőket. A partizánközség életben maradt lakói újra harcba indultak. Ezúttal azonban a munka frontján. Ma már nehéz megmondani, kinek volt hamarabb födél a feje fölött, hol szerezték a rengeteg téglát, a cserepet. Gerenda, szarufa került az erdőből. Két év múlva már mindenki beköltözött a családi fészkébe. S mivel az újjáépítés során megtanulták, összefogással többre képesek, már 1946-ban elhatározták, hogy felfogják az egyik forrás vizét és községi vízvezetéket építenek. Jóformán még nem is végeztek a munkálatokkal, s máris hozzáfogtak a nemzeti bizottság székházának építéséhez, amelyben a po6ta is helyet kapott.- A felszabadulás előtt, ha jól emlékszem, csak egy rádió volt a községben. Levél is ritkán jött hozzánk, nem még hogy újság - emlékezik Matejov elvtárs. - Ma azonban már 230 napilapot, 190 havilapot és több mint 300 embernek nyugdíjat kézbesít a postás. Levélből is is helyet kapott. Az épület előtt a Szlovák Nemzeti Felkelés hőseinek állítottunk emlékművet. A község épült, szépült. Igaz, 1955-ig csak petróleumlámpával világítottak. A hangosbeszélő is csak öt évvel később váltotta fel a kisbírót. Már volt szövetkezetük, de iskolájuk még nem. így hát munkához fogtak és 1963-ban megtarthatták az avatóünnepséget. Háromszázötven gyerek foglalta el kényelmes körülmények között helyét az iskola padjaiban. Azután tatarozták a vendéglőt, átadták a település alsó részén levő üzletet. Elkészült az új állami út, portalanítot- ták a helyi utakat.- A nyilvános gyűléseken a lakosok újabbnál újabb kívánságokkal jöttek elő. így került sor a túzoltószertár építésére, majd 1970-ben tataroztuk az óvodát, egy évvel később elkészült a benzinkút - tájékoztat Pauliőová. - A községünkben levő korszerű bevásárló központot 1977-ben adtuk át rendeltetésének, az említett évben a nemzeti bizottságok versenyében kerületi elsőségre tettünk szert. A múlt megbízatási időszak sikereihez tartozik, hogy két évvel ezelőtt befejeztük a ravatalozó, valamint a honvédelmi nevelési központ építését, amelyben többek között száz ember elszállásolására is lehetőség van. Az említett létesítményt minden szünidőben a pionírok veszik birtokukba. Hozzáfogtak már a vízvezetékhálózat bővítéséhez, s jövőre, ha közbe nem jön valami a zilinaj Műemlékvédelmi Hivatal megkezdi a fasiszták által felgyújtott kastély újjáépítését, amelyet ebben a tervidőszakban be is fejeznek. Itt kapna helyet a polgári szertartások terme, a kibővített múzeum, a fiatalok és a nyugdíjasok klubja, a körzeti és a gyermekorvosi rendelő, a kifőzde, valamint a pincében borozó. Társadalmi munkával tatarozzák a művelődési otthont, amelybe a központi fűtést is bevezetik, s ha ezzel végeznek, hozzáfognak a mintegy 1,2 km járda építéséhez.- Községünk nagy utat tett meg a fejlődés útján, s ez elsősorban is az itt élő emberek érdeme. Bár a 1257 lakosból helyben csak mintegy 180-an dolgoznak, vagyis többségük naponta ingázik, a múlt megbízatási időszakban több mint kilencvenezer óra társadalmi munkát végeztek. Harminckilencen itt szeretnének építkezni. Folyamatban van 29 telek rendezése. Három járás határán épült községünk, talán ez az oka, hogy az áruellátás nem a legjobb. A múzeumnál látjuk, népes gyereksereg igyekszik befelé. Kísérőm elmondja, hogy évente több mint 14 ezer látogatója van ennek a létesítménynek. Gyerekek, felnőttek egyaránt, sőt gyakori a külföldi vendég is. Főleg a volt partizánok térnek vissza szívesen az egykori harcok színhelyére. A közelmúltban járt itt M. M. Szapatjuk festőművész feleségével és unokájával. Felkereste Anna Gaherovát, akinél 37 évvel ezelőtt, mint 19 éves partizán lakott.- A felkelés napjaiban sok magyar katona is átállt a partizánokhoz tájékoztat Ivan Matejov, a múzeumi részleg vezetője. - A községünkben is igen sokan voltak közülük. Sajnos, róluk nincs semmilyen okmányunk, és eddig még egy sem jelentkezett közülük. Szívesen vennénk, ha személyesen vagy írásban felvennék velünk a kapcsolatot. Az egykori partizánparancsnokok közül a leggyakrabban megfordult Skyco- von P. Zorics-Szviatgorov, aki térképtáskáját, zubbonyát, fegyverét és bőrkabátját is a múzeumnak ajándékozta. Szívesen emlékeznek vissza V. P. Afgyejevre, V. A. Kraszjevra és a többiekre. Skyco- von mindig ünnep van akkor, amikor az egykori partizánok ellátogatnak hozzájuk. A múzeumban őrzik a felkelés alatt a közelben lezuhant repülőgép nehéz-géppuskájának maradványát, a gép egyik kerekét, szárnyának szilánkjait és sok más tárgyat, fegyvert, hogy az utókornak is hírt adjanak a vérrel megpecsételt barátságról, az egykori dicső harcokról, a fasizmus pusztításáról, hogy a fiatal nemzedék is értékelni tudja a békét, az érte folytatott harcot. NÉMETH JÁNOS inp Ján Matejov, a SZNF skycovi emlékműve előtt Ivan Matejov, a múzeumi részleg vezetője, P. Zorics-Szvita- gov, az egykori partizánegység parancsnokának emléktárgyai előtt (A szerző felvételei)
