Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-08-23 / 33. szám
A MA KOMMUNISTÁI Hiba lenne azt gondolnunk, hogy ha a Vigona vállalat bármely műhelyében felhangzik: „Kareé jön“ akkor ez arra figyelmeztet, hogy olyasvalaki közeledik, akit nem látnak szívesen. Ezekben a szavakban benne van az az évek hosszú során megszerzett tekintély és tisztelet is amelyet nem könnyű elérni. VALAKI jön! Személyiség, okos ember, kiváló szakember, kommunista. Ö ugyan azt állítja, hogy az üzemben több az ellensége, mint a barátja, de maga is jól tudja, hogy ezek nem a szó szoros értelmében vett ellenségek. Haragjuk csak egy-két óráig, legfeljebb fél napig tart, aztán elpárolog a sértődöttség. Mérlegelik a dolgokat és végül elismerik, hogy Karesnak megint igaza volt. Az érveit ugyanis átgondolja, megindokolja, úgy mondja el, hogy se a hangját nem emeli fel, se nem gesztikulál. Jiri Kareé a minőségellenőrzési és irányítási osztály vezetője a svitavyi Vigona vállalatban. Senki sem mondaná, hogy egy év múlva nyugdíjba megy. Nem is megjelenése miatt, inkább azért, mert rá is jellemző az, ami a fiatalok legjobbjaira: a kíváncsiság. Mindig újabb és újabb dolgokat akar megtudni. Általában bevett szokás, hogy az embereknek az ö korában már csak egyetlen gondjuk van: hogyan húzhatnák ki újabb feladatok vállalása nélkül a nyugdíjig. Gyakran mondogatják: hagyjatok nekem békét az új módszerekkel, én megszoktam, hogy így csinálom, engem már semmiféle újra ne tanítsatok... ne akarjátok, hogy kockáztassak, hogy konfliktusokba keveredjem... Az a téves szemlélet lesz úrrá rajtuk, hogy munkájukat könnyen és gyorsan végzik, s valójában a rutin áldozatai. Igaz, sok függ az üzem légkörétől. Ott, ahol megelégszenek a kitaposott ösvénnyel, ahol szorongva védekeznek bármiféle újítás ellen, ott a fiatalember is egykettőre elkényelmesedik és elveszti lendületét. A Vigonában ilyesmi nem történhet meg. Már maga az a tény, hogy azok közé az üzemek közé tartozik, amely hitelesíti - illetve kipróbálja - a vezetés és a minőség javításának kísérletét, hogy jelenleg azok közt az élenjáró üzemek közt van, melyek a kezdeményező tervezésre törekszenek, ez azt jelenti, hogy van érzékük az új iránt. De jele annak, is, hogy itt megértették a kor legfontosabb követelményeit, amelyeket nem lehet letudni jelszavakkal, se lángoló szónoklatokkal, csak cselekvő, eredményes munkával. Nagy szerencse, ha olyan kollektíva tagjai lehetünk, ahol nem élhetünk meg a régi érdemekből. Most mutasd meg, mit tudsz! Most ösztönözd a többieket! Légy képes vállalni a kockázatot és a felelősséget! Senki sem vitatja, hogy ez nehéz. Nagy akaraterőt, politikai fejlettséget, erős jellemet és alapos tudást követel. Tanácsot csak az adhat, aki többet tud, aki nem képzeli, hogy ha egyszer megtanult valamit, az már egész életére elég. Több szociológiai felmérés bizonyítja, hogy a munkahellyel való elégedettség új elemmel gazdagodott - az embereket nem-csak a jó fizetés tartja össze a közösségben, hanem elsősorban az emberek közötti kapcsolatok. Tekintélye van és becsülik az olyan vezetőt, aki igényes, meg tudja szervezni a munkát, ura a szavának. És művelt. Ha valaki föellenőr, mint például Jiri Kares, az ilyen elismerésnek nagy értéke van. A minőségi, illetve a hanyag munka és ennek összes okai, következményei Karps elvtárs számára, már csak tisztségéből eredően is, úgyszólván kenyérkérdés. Öt elsősorban a probléma lényege érdekli: MIÉRT? Természetes emberi tulajdonság, hogy jól dolgozunk, kevesen vannak a Rontó Pálok, akik csak azért is elrontanak mindent. Miért hagyja el hát annyi sikertelen termék a futószalagokat? Ha most az állítanám, hogy e jelenségek okát Kares elvtárs előtt a hatékony irányítást és kiváló minőséget célzó kísérlet világította meg, ez ugyan bizonyítaná a kísérlet mindenhatóságát és megindokolná szükségszerűségét de az ő számára nem lenne túl hízelgő megállapítás. Ez azt jelentené, hogy ölbe tett kezekkel várakozott, és nem volt képes vállalni a felelősséget. Pedig vállalta. De csak a kísérlet és azt követően a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét 1980 után tökéletesítő komplex intézkedések nyitottak széles teret a jó minőségű munkát gátló tényezők fokozatos elhárítására és tették lehetővé, hogy a minőség javítása során az irányító tevékenységbe bevezessék a szigorú szabályokat. A Vigona vállalatnál első lépésként elvégezték az irányítás és minőségellenőrzés mélyreható elemzését. A technikusok, művezetők, szövőnők, szabályozó szakemberek és mások bevonásával figyelemmel kísérték a különböző termelési részlegeket -és azt is, milyen anyagi haszna származik a vállalatnak abból, ha javul a termékek minősége, valamint azt, hol „csikorog“ leginkább a fejlesztés, a termelés a raktározás és az értékesítés folyamata. Megállapították, hogy a megrendelők túlságosan (szinte már közönyösen) elégedettek termékeikkel. Figyelemmel kísérték hogy a minőségjavítás területén hány és milyen újítási javaslatot valósítottak meg (siralmas milyen keveset) és mit reklamálnak leggyakrabban a vásárlók - és még sok egyebet. Ilyen elemzés esetén a Kares elvtárs helyén sokan félreálltak volna, mivel lényegében az ő osztálya munkájának értékeléséről volt szó. És nagyon kritikusan értékeltek, egyesek jelezték, hogy talán túlságosan is éles volt a bírálat. Csakhogy éppen ez a kommunista Kares legerősebb oldala, hogy soha nem hátrál meg. Most is ő vezette azt a csoportot, amely a megállapított tényeket kiértékelte és kidolgozta a vezetés komplex programját. A programban lefektették a pontos alapelveket, a termékfelújítás távlatait, a jutalmazás és büntetés módszereit, nevelési célját, vagyis kijelölték azt az utat, amelyen haladniuk kell. Kares elvtársnak az a véleménye, hogy a minőséget nem lehet íróasztal mellől ellenőrizni. Gyakran lehet látni a műhelyekben, de mindig előzetes bejelentés nélkül érkezik. Akik nem ismerik elég jól, ezt alattomosságnak is bélyegezhetik, pedig nem az. Az az igazság, hogy világosan akar látni. Mikor a 3-as számú üzemen vezetett keresztül, az asszonyok előtt a lebegtető szárítóban haladt a szövetpálya, egyenletesen száradt a textília. Az asszonyok feszült figyelemmel dolgoztak. Itt sosem lehet lazítani. Mindegy, hogy portörlő, gyapjútakaró, bútorhuzat vagy nadrágszövet készül - a minőségi mutatókra minden esetben egyformán figyelni kell. A minőségre mindig egyforma mércét alkalmaznak. Ha tudsz dolgozni, mindent egyformán jól megcsinálsz, ha nem, megérzed a boríték vastagságán. A jutalmazási rendszer ugyanis rendkívül egyszerű és közérthető: azt az összeget, amelyet a Vigona kötbér formájában lenne kénytelen kifizetni a megrendelőknek a nem megfelelő minőségért, inkább kifizeti a saját dolgozóinak a kiváló minőségért. Nagyon igazságtalan lenne, ha az emberek jó munkáját nem értékelnék. A dolgozók pedig jól tudják, hogy a „félelmetes“ Kares, történjen bármi, a tisztességes munkát mindig elismeri. A Vigona név francia eredetű. Egy jellegzetes fonal neve, amelyet gyapot- és gyapjúhulladékból fontak. Eredetileg itt szőtték a cájgot. Az idősebb emberek még biztos jól emlékeznek a tipikus „cájgnadrágokra“, a jellegzetes munkásöltözetre. Ennek az anyagnak legkevesebb egy nemzedéket ki kellett szolgálnia. A gyártásprogram fokozatosan tért át az igényesebb textilanyagok gyártására, ezzel automatikusan fokozódtak a minőségi követelmények. A Vigona flanellta- karói, farmernadrágjai és más gyártmányai közkedveltek lettek. De megszerették a vásárlók a gyár jersey anyagát is. Új gépeket vettek, a dolgozóknak új gyártási módszereket kellett elsajátítaniuk, meg kellett ismerkedniük az új technológiával. Erre az embereket fel kellett készíteni. Svitavyban, az ipari iskola esti tagozatán Jiri Kares elvtárs hosszú éveken át tanította az új technológiai ismereteket. Az csak látszat, hogy a minöségellenőr és irányító feladatai távol esnek a szaktan- tárgyak tanítójának teendőitől. Kares elvtárs azt állítja, hogy az összefüggés nagyon is lényegbevágó és szerves. Egyrészt azért, mert mindkét feladat rákényszeríti, hogy állandóan képezze magát, tájékozódjon a szakirodalomban, másrészt egy-egy elméleti előadás után megtudja például, hogy hogyan szőjünk jó minőségű anyagot, ha hiányzik a középső vetülékfeszítö láncfonalőr és a gépek csak a szerelők megfeszített munkájának eredményeként dolgoznak úgy-ahogy. Az ilyen esetek miatt órák után nincs jókedve, de másnap már elkövet mindent, hogy a vetülékfeszítöket megszerezze.- Úgy gondolom, minden szakoktatónak egyidejűleg dolgoznia kellene a termelésben is, mert így jobban megismeri azokat a problémákat, amelyekkel a diákjai - az üzem dolgozói nap nap után találkoznak - foglalja össze véleményét. Aztán - ez már az első pillanatban szembeötlik - az iskolában olyan pedagógiai tapintatra és tapasztalatokra tett szert, hogy az emberekkel soha nem a vezető pozíciójából tárgyal, nem utasítgat, nem használ heves mozdulatokat. Ha legalább kiabálna, a másik is védekezhetne, felemelhetné a hangját. De így a kisdiák kínos pózában, vöröslő fülekkel álldogál és túri a fejmosást. Megpróbálták nem egyszer kiprovokálni a hangos civakodást, de nem ment. Pillanatnyi „ellenségei“ elismerték, hogy Karesnak van tekintélye és rendet tud tartani. Magával tudja ragadni és ösztönzi a többieket, magára meri vállalni a hibákat és a felelősséget, s nem fél a kockázattól. IVETA FRYVALDSKÁ-L M indössze huszonegy tagja van a Párkányi (Stú- rovo) Állami Gazdasághoz tartozó kismuzslai (Malá Muzla) részleg pártalapszervezetének. Bár a huszonegy kommunista mindent megtesz a jó gazdasági eredmények eléréséért, gond azért akad bőven - tájékoztat bevezetőként Stanislav Kaéovié. az alapszervezet elnöke- Hol szorít a cipő a legjobban'!’ Az állattenyésztésben. Úgy tudom, hogy részlegükön épült fel nemrégen az uj 540 férőhelyes tehénistálló s 3300 literes átlagos teihozam elérését tűzték ki célul.- Jelenleg azonban - mondotta Szűri Vince mérnök, az állattenyésztési ágazat vezetője - távolról sem közelitjük meg ezt a színvonalat, mivel átlagosan csak 8.1 liter tejet fejünk naponta. Az alacsony tejhozam azzal magyarázható, hogy a kőhídgyarmati üzemegységről nem éppen a legjobb egyedekkel töltöttük fel az új istálló állományát A magyarázkodás természetesen nem segít, arra kell törekednünk, hogy változtassunk a helyzeten. Tehát, a tejtermelés színvonalának emelése Kis- muzslán fontos gazdaságpolitikai kérdés. Hiszen arról van szó, hogy nemcsak az új férőhelyeket, hanem a fejőstehenek genetikai képességét is jobban kell hasznosítaniuk. S ennek megoldása nem képzelhető el csak úgy. ha a feladatokat pontosan meghatározzák, szükséges az ellenőrzés is és az ágazatban dolgozó kommunistákat egységes cselekvésre kell mozgósítani A jó példákért nem kell a szomszédba menni. Zvara Mária kommunista fejőnő - hogy csak öt említsem - ugyanazt a takarmányt eteti, mint a többiek, mégis 11,94 liter tejet fej egy tehéntől.- Kamatoztatják-e ezt a példás eredményt a gazdasági propagandában? - tettem fel a kérdést Sulci Lajosnak az ágazati pártcsoport vezetőjének.- Sajnos, ezen a téren elég nagy a mulasztásunk- ismerte be őszintén. - A kommunista fejőnő három családtagja dolgozik a tehenészetben, s mindnyájan megérdemelnék, hogy nevük és fényképük felkerüljön a dicsöségtáblára. Ezután Kazán Miklós mérnök, az üzemegység fiatal vezetője vette át a szót. Elmondta: négy évet töltött eddig az állami gazdaságban, együtt fejlődött a kommunistákkal, az üzemegység dolgozó kollektívájával. A NYÍLT BESZÉD HASZNA- Igaz - hangsúlyozta - számtalanszor kellett bizonyítanom, míg kiérdemeltem a pártalapszervezet és a munkások bizalmát, de most már öröm velük együtt dolgozni. Ugyanilyen hangon beszélhetek a Kismuzslá- hoz tartozó Csenke-puszta, a Kengyelesi-major és a szentgyörgyhalmi részleg törzsgárdájáról, segítségükkel számtalan problémát sikerült megoldani az évek folyamán. Igaz, mi még nem tartozunk az élenjárók közé. Annyit azonban elértünk, hogy biztos alapokra helyeztük a gazdaságok fejlődését. Évente legalább 15 millió korona termelési értékkel, ebben 30 vagon hússal, 3800 húszkilogrammos elválasztott malaccal, másfél millió liter tejjel, 18 mázsa gyapjúval járulunk hozzá az állami gazdaság tervteljesítéséhez. Idén az üzemegység részlegein mérsékeltek a hozamok Ám, ami lényeges, a kommunisták a sikertelenségekért is vállalják a felelősséget, és cselekvőén vesznek részt a jobb eredmények elérésében. Beszédes Ferenc, a csenkei részlegen ezt így öntötte szavakba: - Mi például 486 vágóállatot hizlalunk. A terv: elérni a 0,75 kg-os súlygyarapodást, a valóságban azonban 0,83 kg-os súlygyarapodást értünk el annak ellenére, hogy a szabadtartásos technológiát alkalmazzuk. Ezekben a hónapokban viszont 1,10 kg- ot tesz ki a napi súlygyarapodás, így augusztus végéig egész évi hústermelési tervünket teljesítjük. Mégsem vagyunk elégedettek az eredményekkel, s nem írjuk ezt a rossz istállózási körülmények rovására. Nincsenek eszményi munkafeltételek a Kengyelesi- majorban sem, ahol a kismuzslaiak kocáit Varga Lajos és Karol Kalina gondozza. Az elletés az esztergomi káptalan idejéből hátramaradt sertésólban történik, a tervezett 9,20-szal szemben mégis 10,54 darab kismalacot választottak el egy kocától.- Ez annyit jelent - dicsekedtek a gondozók -, hogy az első félévben terven felül 283-mal gyarapíthattuk a választott malacok állományát.- Mennyi pénzt kaptak a teljesítményért?- Fejenként ötezer koronát havonta - jegyezte meg Karol Kalina, de azt is hozzátette, hogy nagyon meg kellett dolgozniuk a fizetésért. Estefelé, amikor a majorok megtekintése után visz- szaérkeztem a kismuzslai üzemegységre, azt kérdeztem az alapszervezet elnökétől, minek tudható be a javulás az állattenyésztésben?- Szerintem lassan beérik annak a munkának a gyümölcse, amelyet egyrészt a pártbizottság, másrészt az alapszervezet kommunistái oly türelemmel végeztek a dolgozók körében. SZOMBATH AMBRUS 1981. Vili. 2: d MIM
