Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-08-16 / 32. szám
y'' A CSEHSZLOVÁK (Iédimp CSIGYARTAS JÖVŐJE ULr iiui BESZÉLGETÉS MILOSLAV SlMONOVSKY MÉRNÖKKEL, A CSEHSZLOVÁK AUTÓGYÁRAK VEZÉRIGAZGATÓJÁVAL 1981. Vili. 16. 17 A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat klatovyi üzemegységében korszerű diagnosztikai állomást helyeztek üzembe. Dicséretet érdemelnek az üzem dolgozói, akik a létesítmény építése során 20 000 órát dolgoztak társadalmi munkában. A technológiai berendezés értéke egymillió korona. A nyugat-csehországi kerületben - a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat keretében -ez a második diagnosztikai központ, ahol lehetőség van a közlekedési eszközök műszaki ellenőrzésére. A képen: kipufogógáz-elemző műszerrel ellenőrzik a motor szennyező- és mérgező anyagainak mennyiségét. (Jifí Vlach - ŐSTK - felvétele) VERSENYZŐK - LÉGPÁRNÁN Érdekes versenyt rendeztek nemrégen Angliában - Stanford Hallban. A rajt és a cél a golfpályán volt, az útszakasz azonban halastavon, nádason vezetett keresztül. Ilyen változatos terepen természetesen csupán légpárnás jármű tud közlekedni, amelynek igazán mindegy, milyen terep felett mozog. Alégpárna kitölt mindenterep- egyenetlenséget. Mint általában minden jó ötlet, ez is egyszerű: a „libegő“ padlóját gumipárna övezi. A konstruktőrök rendszerint csak egy 250 köbcentis motort építenek be, ez két ventillátor lapátkerekét hajtja meg. Az egyik a felemelkedésre szolgál (a „libegő" 20-30 cm-rel a terep fölött mozog), a másik pedig az előrehaladást teszi lehetővé. Azok a versenyzők azonban, akik „sietnek", az elöremenet céljára két motort építenek be, Így lehetővé válik az óránkénti 100 km-es sebesség elérése is. A jármű vezetője motorkerékpár-ülésre emlékeztető „lócán" ül, s közönséges kerékpárkormánnyal kormányoz. A jobb fogantyúval a magasságot (indulás előtt ezt állandósítja), a ballal pedig az előrehaladást szabályozza. A kerekeken mozgó járművektől eltérően ezeknek nincs például fékjük. A sebesség részben az előrehaladásra szolgáló ventillátor kikapcsolásával csökkenthető. Száz kilométeres sebesség esetén azonban a „fékút" azonos egy futballpálya hosszával. Ezért veszélyhelyzetben - például, ha útjába kerül egy csorda - csupán egyetlen dolog segít: kikapcsolni a terep feletti magasságot biztosító ventillátort. Ilyenkor viszont a jármű „repülése" a levegőben találatot ért vadkacsáéhoz hasonlít. A kanyarokat hasonlóan veszik, mint az autóversenyzők - csúszással. Természetesen a levegőben. De itt is előfordulhat, hogy a versenyző rosszul veszi a kanyart. Az ott álló nézők - látván a veszélyt - ilyenkor hasra vágódnak, s a jármű elhalad fölöttük anélkül, hogy a hajuk szála meggörbülne. Az utóbbi versenyen ilyesmi valóban megtörtént. Az egyik néző később csupán azért panaszkodott, mert a légáramlás kioltotta a cigarettáját... (A Stop nyomán) A CSKP XVI. kongresszusa behatóan értékelte a gazdasági tevékenység fejlődését a 6. ötéves tervidőszakban, s a CSSZSZK 1981-1985. évi gazdasági és társadalmi fejlődésének fő irányzataiban meghatározta a következő időszak döntő feladatait. Az egyik legfontosabb feladat a hatékonyság állandó növelése. Nemcsak a gazdaságosság elmélyítéséről, a nyers- és az alapanyagok, valamint az energia takarékosabb felhasználásáról van szó, hanem elsősorban az aktív, alkotó munka céltudatos programjairól, amelyek népgazdaságunk jobb ellátására irányulnak a kisebb anyag- és energiafelhasználással gyártott, a legmagasabb műszaki színvonalú és kiváló minőségű termékekből, amelyek a külső piac fejlett kínálata között is versenyképesek. Ezekkel a feladatokkal összefüggésben felkértük Miloslav Simo- novsky mérnököt, a Csehszlovák Autógyárak vezérigazgatóját, hogy válaszolion néhány kérdésünkre. • A Csehszlovák Autógyárak termelési-gazdasági egység, mint a közúti gépjárművek és azok tartozékainak gyártója, miként vesz részt a következő évek nagy horderejű feladatainak teljesítésében?- Az 1981-1985. évi gazdasági és társadalmi fejlődés fő irányzatai a közútijármú-ipart is nagy feladatok elé állítják, főleg a fejlesztés dinamikájában, ezzel összefüggésben a külgazdasági kapcsolatok területén is és természetesen a hatékonyság növelésének minőségi vonatkozásaiban. Tárgyi szempontból főleg a nehéz tehergépkocsik gyártására vonatkozó fejlesztési célok megvalósításáról van szó a Tatra Koprivnice nemzeti vállalatban, beleértve azok kísérleti és szériagyártásának el- kazdését, továbbá a személygépkocsi-gyártás koncepciójának a megoldásáról, melynek előkészítésére és fokozatos megvalósítására már a 7. ötéves tervidőszakban sor kerül. Emellett gyorsabb ütemben kell fejleszteni az alkatrészek gyártását nemcsak a végtermékek előállításához, hanem a karbantartáshoz és a javításokhoz is, a pótalkatrészek hosszú idő óta tartó hiányának megszüntetéséhez. A termelés hatékonyságának általános növelésével együtt ezek lesznek azok a fő feladatok, amelyek a következő öt év folyamán a figyelem középpontjában lesznek, s amelyekre a párt- és a szakszervezeti tisztségviselőkkel együttműködve a vállalatok kollektíváinak munkakezdeményezését irányítjuk. A CSKP XVI. kongresszusán elfogadott határozatok szellemében a tervezett eredmények elérésére és túlszárnyalására fogunk törekedni. • A közútijármű-ipar fő feladatai közé tartozik a gyártmányfejlesztés meggyorsítása. Hogyan fogja teljesíteni a Csehszlovák Autógyárak termelési-gazdasági egység a CSKP XVI. kongresszusának erre vonatkozó határozatát?- Vezérigazgatóságunk az irányelvekkel és a kongresszusi határozatokkal összhangban széles körű gyártmányfejlesztési programról gondoskodik, éspedig a személygépkocsik, a teherautók, az utánfutók és a pótkocsik, az autóbuszok, a motorkerékpárok, a gépkocsitartozékok gyártásának minden területén. A gyártmányfejlesztési program javaslata a legfontosabb végtermékek és az egyes járműalkatrészek műszaki színvonalának és minőségének mélyreható elemzéséből indul ki. Ezt az elemzést egy munkacsoport végezte el, amely vezérigazgatóságunk műszaki dolgozóiból, valamint a Járműipari Kutatóintézet munkatársaiból állt. A gyártmányfejlesztési tervet a Szövetségi Műszaki Fejlesztési és Beruházási Minisztérium útmutatásai szerint dolgoztuk ki, melynek során számítógépes eljárással állapítottuk meg, hogy melyek azok a műszaki és gazdasági paraméterek, amelyek a legsürgősebb megoldásra szorulnak. Az így nyert eredmények alapul szolgáltak a tudományos-műszaki fejlesztés terveinek kidolgozásához, s a javasolt intézkedéseket szakvéleményező bizottságok bírálták el. A 7. ötéves tervidőszakra előirányzott tudományos-műszaki fejlesztés terveinek egyeztetését az egyes vállalataink műszaki dolgozói, továbbá a Járműipari Kutató- intézet, valamint a PIKAZ műszaki tervezővállalat munkatársai közös értekezleten vitatták meg. Ez az eljárás nagyon hasznosnak bizonyult. A műszaki fejlesztés tervében azok a feladatok is szerepelnek, amelyek a gépesített és automatizált gyártási rendszerek, a haladó gépipari és metallurgiai eljárások bevezetésére vonatkoznak. Főleg az ipari robotok és a manipulátorok fokozatos bevezetéséről van szó az öntödei és a hegesztési munkáknál, továbbá az elektronika és a mikroelektronika kifejező érvényesítéséről a gépkocsik egyes részegységeiben. • Melyek a közútijármű-ipar legfontosabb feladatai a termelés és az értékesítés területén?- A termelésben további dinamikus növekedéssel számolunk, melynek keretében előnyben részesül több fontos részegység, valamint az akkumulátorok gyártásának növelése. Rendkívüli figyelmet szentelünk a pótalkatrészek gyártásának. A növekedés üteme 1980-tól 1985-ig az árutermelés szakaszán 35 százalékos, ezen belül az akkumulátorok gyártásában 40,6, a gépkocsitartozékoknál 48, a pótalkatrészek gyártásában pedig 55 százalékos. Ami a végtermékeket illeti, a 7. ötéves tervidőszakban főleg a tehergépkocsik gyártása fog növekedni. Az ide vonatkozó számadatok azonban nem fejezik ki a feladatok igényességét, elsősorban azért, mert széles körű gyártmányfejlesztést valósítunk meg, melynek eredményeként a termelés szerkezete lényeges mértékben megváltozik Az értékesítés területén a 7. ötéves tervidőszakban a nemzetközi munkamegosztás elmélyítésére törekszünk, ami elsősorban a szocialista országokba, főleg a Szovjetunióba irányuló kivitel növekedésében jut kifejezésre, emellett természetesen a tőkés országokba irányuló hatékony kivitelt is növelni akarjuk. A szocialista országokba irányuló kivitel növekedési üteme 30, a nem szocialista országokba irányulóé pedig 41 százalékos. E feladatok teljesítése során dolgozóink létszáma minimális mértékben növekszik, ami azt jelenti, hogy a termelés növekményét 90 százalékban a munkatermelékenység növelésével fedezzük. (Svét motorú) HOVÁ CSAP A VILLÁM? A nyugatnémet autóklub, az ADAC, kísérleteket folytatott különböző építményekkel, hogy azok miképpen viselkednek a villámcsapásokkal szemben. Vizsgálatokat folytattak lakómobilon, lakókocsin, sátoron, azt figyelve, hogy miként reagálnak ezek egy égiháború esetén. A müncheni egyetem kísérleteire az adott okot, hogy mindjobban elszaporodtak a villámcsapás okozta halálesetek. Amióta a sátrak vázai könnyűfémből készülnek, a veszély hatványozottan nőtt, és senki sem tett ellene semmit. De mit is tehetnénk, hiszen egész más felépítésű vázakat kellene gyártani. Ezek pedig jelentősen növelnék az amúgy is drága sátrakat. Jogosan teszi fel a kérdést a kempingező: mit tegyen hát a vihar alatt? A müncheni tanács: vagy menjen védelmet nyújtó épületbe, vagy üljön a kocsijába. Ez a legbiztosabb, legmegnyugtatóbb cselekedet. Ez lenne az ideális sátor. Faraday elmélete alapján ilyenben nem éri áramütés a benne tartózkodót. A villámcsapás a fémkereten át a földbe jut, testelódik. Ilyen sátrat azonban még nem lehet kapni
